Kárpátia : Igazán szeretni

„Amit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse, ismét visszahozhatják.
De miről a nemzet, félve a szenvedésektől, önmaga lemondott, annak visszaszerzése mindig nehéz, s mindig kétséges.”

Mert aki hazáját, igazán szereti,
Oltárán gyönyörű, életét szenteli.
Piros fehér zöld lesz, áldott szemfedője,
De Isten úgy segítsen, 100 lép majd helyébe.

Akinek fáj Erdély, rabláncon tartása,
És eljut a szívéig, súlyos sóhajtása.
Meghallja konduló, harang hívó szavát,
Nem hagyja magára, szegény Kárpátalját.

Kinyújtja segítő, két kezét népének,
Ezer sebből vérző, Tátra, Felvidéknek.
És a harci sípját, a nyugati szél fújja,
Őr vidék keresztjét, erős vállán hordja.

Látja szolga sorba, hajtott magyarságát,
Eke szarván síró, Bánságot és Bácskát.
Ráncot szánt az idő, ifjú homlokára,
De szemében csillog, szabadságnak lángja.

Mert aki hazáját, igazán szereti,
Oltárán gyönyörű, életét szenteli.
Piros fehér zöld lesz, áldott szemfedője,
De Isten úgy segítsen, én lépek helyébe.

Erdélyi információim szerint a Vatra megszűnt (formálisan) és a tagsága egyből megalapította a Romania Mare pártot. Vagyis a Vatrából egy párt lett. Vezetőjük Vladim Tudor, aki köztudottan magyar ellenes.
Ja, ha valaki nem tudná Romania Mare = Nagy Románia párt.
Ennyit egy kultúrális egyesületről.

talán ezért nyomnak szet budozerekkel katonai temetőket mert ok a győztes náp fiai,vagy igy akarnak bosszut állni?

Ha a Donnál nem is tudnak,de azért a katonai temetőkben van emlékmű (magyar) a ruszkiknál.

Azért gondoljatok bele.A szovjet emlékművek itthon nem ma készültek.Valószínüleg óriási felzúdulás lenne itthon,ha a ruszkik emlékművet akarnának állítani.

tényleg pofátlanság,itt kiszántják a sirjából a halottat mert nem román.

Aki ilyesmiről tud, hogy oláj földön magyar katonákat túrnak ki kérem írjon mailt nekem!

http://igazsag.extra.hu/ELVESZITETT.html

Ezt azért pontosítani szeretném. A Szigetköz eddig is a miénk volt, tekintve, hogy a Duna főágától délre eső mellékágrendszert hívják így. Az északra eső (Szlovákiához tartozó) részt Csallóköznek hívják, és annak csak egy - amúgy három falut tartalmazó - vékony szelete került leválasztásra az üzemvízcsatorna által. Az említett, amúgy kissé bizarr esetben a NATO nem avatkozna be, csak közvetíteni próbálna. Tekintve az erőviszonyokat, a szlovákok úgy megvernének minket, hogy még azt is elveszítenénk, ami most még megvan. Azzal a második világháborús gyenge könnyűhadosztálynyi erőt képviselő Honvédséggel nem kéne egy ilyen kalandba bocsátkozni.

Ha lehet a mai aktuális politikát kerüljük. Kivéve ha az az irredentizmussal és ehhez hasonlóakkal van összefüggésben.

Erwinrommelnek !
Írod: "tandíj bevezetésén kívül az égvilágon semmi bajom nincsen."
Hát ... jó neked barátom.
De ne menjünk bele, mert tényleg félrelép a blog. De ilyen marha magas labdát kihagyni ... önkínzás lenne
-jager-

Van benne valami de azért a Frunze nem gagyi iskola.Attol,hogy valaki ott végzett még lehet kiváló katona és nagyon jol bánhat az embereivel.Persze ha a politikátol eltekintünk.West Pointos is lehet sz@r ember. Én 76-78 ban voltam katona és volt ott nem egy tiszt akit szerettünk és tiszteltünk.Aki azért lettek tisztek mert az akart lenni és egyáltalán nem a komcsi elvek miatt. Viszont volt olyan örnagy is aki állitollag 56-ban eltünt oszt amikor elökerült összevissza hazudozott aztán késöbb elölökték.Na!

Én azt vallom, hogy egy katona ne katona legyen hanem HONVÉD! Vagyis védja a hazáját és csak anemzete érdekeit nézze. A mai magyar hadsereg , de még akár a szoc. rendszerben működő is, nagyon karcsú volt ahhoz, hogy bármilyen revíziós álmot is dédelgessen. Tehát én azt vallom, hogy egy honvéd akkor jó honvéd, ha nem is gondol a revízióra. A II.VH utáni magyar hadsereg soha nem volt olyan szinten, hogy reális esélye lett volna egy támadó hadművelet megnyerésére. Legalábbis hosszú távon.
Vagyis egy mai magyar katona csak a védekezésre gondolhat. Mert ha oktalan módon bárki is támadásra adná a fejét, azzal egy totális vereségbe sodorná az országot.... és sodorta volna a szoc. rendszerben is.
Hiszen még megvédeni se tudnánk magunkat.
Hogy miként jutottunk el idáig és ez kik hibája volt, ez már nem az oldal témája.
Üdv
WIII

A seregben nem oly régen körbeadtak egy füzetecskét, amelyben az egyik honvédszakszervezet tett fel kérdéseket a Honvédség jelenlegi vezetésének. A kérdéseket katonák illetve nyugállományú katonák, teheát a témához értők tették fel. Az egyik elgondolkodtató kérdés a következő: A Honvédség jelenleg, létszámából, fegyverzetéből, felépítéséből és a harcászati elvekből adódóan kb 2-3000 négyzetkilométer megvédésére képes. A kérdés az volt, hogy mi a vezetés terve a fennmaradó, vagy kilencvenezer négyzetkilométerrel? A kérdés nagyon jó, de amíg ezt nem tudják megválaszolni, felesleges revízióról álmodozni. :-(

Anonymus!
te a revízióról álmodozol?
üdv.

Álmodik a nyavaja. Örülök, ha a szomszédaink békén hagynak minket. Végén még azt is elveszik amit a múltkor meghagytak. Van enélkül is elég bajunk.

„Amit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse, ismét visszahozhatják.
De miről a nemzet, félve a szenvedésektől, önmaga lemondott, annak visszaszerzése mindig nehéz, s mindig kétséges.”
(A Haza Bölcse)

igen erdekes tema a revizio...

Én felettébb kíváncsi vagyok rá, és szerintem nem vagyok vele egyedül. :-) Előre is köszönöm vonBurckhart!

Engem is érdekelne!

Bárcsak valaki megírná az "új Zrínyiász" legújabb, mai fejezetét, amely a napjainkban játszódna.
Bár valószínűleg rövid lenne a mű, mert Zrínyi vagy szívrohamban, vagy gutaütésben távozna a csonkahon és azon vérszívói láttán.
Vagy a demokratikus rohamrendőrök vernék szét kis csapatával együtt...

Ebben biztos lehetsz! Annyi közbiztonságra veszélyes tárggyal az oldalukon nem jutnának messzire. :-x

Kedves von Burckhart!
Kérlek ne csigázz tovább! Mindenkit érdekel a téma!!! :-D

"Támadhat AKÁRHÁNY pogány janicsár, MEGVÉDEM A HAZÁMAT és Nándorfehérvárt!"

von Burckhardt-nak!
Kedves Tagtársam!

Szerényen betoltad a TÉMÁT .Innentől kezdve a Te felelősséged annak mielőbbi ismertetése.
Várom.Várjuk.

Üdvözlettel

Szerintem 1940-ben azért elég nagy esélyünk volt a visszaszerzésre. De igazán nagy esélyünk 1944. augusztusában, szeptemberében volt. Ha nem halogatják el a 3. magyar hadsereg támadását akkor sikert érhettünk volna el. Igazi sikert, nem azt a gyertyalángnyit, amit Arad visszafoglalása jelentett. Mert az olájok minimális ellenállást tanusítottak csak (még úgy is, hogy felkészültek a támadásunkra). De a lényeg, hogy nem sikerült őket bekeríteni és hamarabb érték el a hágókat mint a magyar sereg. Így a szűk hágókat még azzal a kevés technikával is tartani tudták, még a szovjet csapatok megérkeztek.
Pedig ha hamarabb érjük el a hágókat.... mondjuk egy hónappal, vagy akár egy héttel hamarabb. De ez már a "mi lett volna ha" kategória. Ez az amit sosem tudunk meg, csak elmélkedhetünk rajta.
Üdv
WIII

Sokat nem értünk volna el. Maximum a hadtörténelmi írásokba bekerült volna egy sikeres ellentámadás története, amely azonnal kifulladt, mihelyt az orosz csapatok odaértek. A világháború menetét nem fordította volna meg, de még Erdély későbbi sorsán sem változtatott volna.

Én nem értek veled egyet kedves Anonymus! Nézzük meg a magyar és a oláh erőket. A magyar részről az elittnek számító 1. pc. ho. teljesen feltöltve indult Aradnak. Harckocsikkal, motorizálva. A tüzérségünk fél óra alatt tönkre verte a román "granicsárokat". Ezek megerősített, vasbetonból épült "őrházak" voltak. Valójában inkább géppuskafészkek. (Bocs ha szájbarágós vagyok.)
Valamint ott voltak még a huszárok is, akik szintén jól kiképzettek voltak. (Hogy az SS Polizeiról ne is beszéljek) Ezekkel szemben az olájok mit vonultattak fel? Egy lovas ho-t, tisztiiskolásokat. Se motorizált alakulat, sem páncélosok. A magyar 1. pc.ho. annak rendje és módja szerint lett alkalmazva. Nem álltak le harcolgatni, hanem mélyen az ellenség hátába kerülve operáltak. Ennek köszönhetően a 6.táb.pótho. ideiglenes megtorpanása is teret nyerhetett.
Hogy akkor mégis miért tudták ezek a szétvert oláh egységek megállítani a magyar csapatokat? Pontosan azért amiért a magyarok el akarták érni a hágókat. Mert a Kárpátok hegyláncain keresztül (Bánságnál és Pártiumnál húzódó vonulat) csak néhány hágó vezet amin keresztül lehet jutni. Ha ezeket lezárják akkor megkerülni nem lehet. A völgyeket pedig kisebb egységekkel is le lehet zárni. Ezt használta ki az Árpád vonal is. De erre a legjobb példa Torda. Ott ezeket a helyi viszonyokat használták ki a magyarok és hosszú időn át a többszörös túlerőben lévő szovjet, oláh csapatokat sikeresen feltartóztatták. Ugyanezt Aradnál is meg lehetett volna csinálni. Sőt tovább megyek. Ha kellő időben indul meg a támadás, akkor talán még a Kárpátok keleti átjáróit is le lehetett volna zárni. Így megakadályozva a szovjetek Erdélybe való bejutását. Ha pedig a magyarok lezárják a Kárpátok hágóit akkor ott nincs az a szovjet front ami betör.
Erről ajánlom figyelmedbe Sebő Ödön: A halálra ítélt zászlóalj című művét. A bácsi a Gyimesi szorost védte több társával együtt, végül pedig azért vonultak vissza mert az olájok a háűtukba vezették a szovjeteket és a körbezárás fenyegette őket. De a szovjetek még ekkor sem tudták az állásaikat áttörni. Azokat ők adták fel!
Én ezt így látom. Persze az már egy másik kérdés, hogy meddig lehetett volna bírni ezt és lett volna e értelme? Hiszen ha ellen is állunk, akkor a szovjetek Jugoszlávia felől is betörhettek volna. Igaz később. Vagy ott is sikerült volna megállítani őket a hegyek közt? De az is lehet, hogy sikerült volna tárgyalni a szovjetekkel. Hiszen ha ők látják, hogy nem tudják áttörni a Kárpátokat, akkor biztosan tárgyaltak volna és ki tudja, hogy sikerült volna e a kiugrás ezek után... de ez már messze visz a találgatások mezején.
Abban egyet értek veled kedves Anonymus, hogy a világháború kimenetelében talán nem hozott volna fordulatot ez a dolog. Viszont Erdély sorsában.... talán lehetett volna másképp is.

keressetek meg privatban
vonburckhart@yahoo.com

felreertettetek
en nem a multrol beszeltem hanem a jelenrol (1979)

Romániában a legkisebb fizetést a Székelyföldön élők fogják kapni, még a legnagyobb fizetést a bukarestiek.

-Gondolom ezzel sem arra akarják kénmyszeríteni a székelyeket, hogy Magyarországra vagy az EU-ba menjenek munkát vállalni.

Közben Baszeszku kinyilatkozta, hogy azon lesznek, hogy Moldávia visszatérjen oda ahonnan a II.VH után igazságtalanul elszakították.

-Mi ez, ha nem irredentizmus? Erre miért nem reagált senki sem az EU-ban?

Forrás: internetes rádió

http://index.hu/tech/tortenelem/magyar0131/

Hogy hányan voltak a magyarok??? Kezdjük ott, hogy honnan tudják a tudósok, hogy melyik a magyar és melyik a szláv gén? Mitől magyar a magyar gén? Hiszen a magyar nép is kialakult valamiből, valahonnan. Ki tudja, hogy hány néppel keveredtek még az őshazában indulás előtt?
Vagyis már az őshazában sem lehetett "tiszta magyarról" beszélni. Hiszen ott is keveredés volt a környező népcsoportokkal. De a tudósok azt sem tudják, hogy meddig éltünk ott és kikkel, és hogyan jutottunk oda? Lehet, hogy a magyarok akár egy kínából elvándorolt népcsoport. Hiszen az ősi magyarok lovon érkeztek (uatzóeszköz) és mongoloidok voltak. Vagyis "vágott szeműek" mint a kínaiak. Ez esetben akkor nem is létezik olyan nép, hogy magyar...
Ha kevesen voltak a magyarok akkor mi van? :-D Mégis beolvasztották az összes többi népet. :-D Akkor csak tudhattak már valamit.
A honfoglalás kutatása érdekes téma. De szerintem olyan régen volt, és olyan kevés tárgyi emlék maradt fenn, hogy ennek a területnek a kutatása inkább találgatás, mintsem tényeken alapuló feltárás.

Kedves Endre!
Ezt nem én írtam. Én csak leírtam Baszeszku véleményét. :-D
Ezek után nem csodálkozok, hogy az oláh köznép ennyire tudatlan a történelmet illetően.... :-D

WIII
Jól meggondoltad magad amikor ezeket leírtad?
"A honfoglalás kutatása érdekes téma. De szerintem olyan régen volt, és olyan kevés tárgyi emlék maradt fenn, hogy ennek a területnek a kutatása inkább találgatás, mintsem tényeken alapuló feltárás."
Nagyon, nagyonsok honfoglaláskori leletanyagunk van. Sírleletek és ásatási leletek is.
De sajnos (nem írom hogy magyar ) tud. akadémián hathatós közreműködésével a kutatók "császárhű" része - és sajna inkább csak ők kapnak hangot - előkelően nem vesz minderről tudomást.
Lehet hogy itt már leírtam példának:
A NM-ban 2000 -ben bemutatott reprezentatív honfoglaláskori kiállításon lényeges számban mutattak be sírleletként MELLKERESZTEKET -amiről a kritikus sajtó hallgatott mint a sír. Görbelábú pogányok? Folytathatnám a magyar (?) tudósok öncsonkítását. Ezek után mit csodálkozunk a tótok vagy oláhok magyargyalázó meséin?
Másik példám : az európaszerte ismert és nagyon -nagyon sokat hivatkozott László Gyula NEM volt akadémikus - nem illett a képbe.
Sokat lehetne erről beszélni. A németek csekély krónikájukat még ki is cifrázták sőt beletoldottak, ezt tanítják ios mindenütt. A magyar krónikák - marhaságok, agyszülemények. E tekintetben "legnagyobb" tudósunk tavaly elköltözött a másvilágra. De addig ... mételye volt a nemzeti önbecsülésünknek.
üdvözöl
-ger-
-ger-

Kedves Altjager!
Igen én jól meggondoltam és elgondolkodtam mielőtt leírtam volna. Bár lehet, hogy kissé "nagyvonalú" voltam és nem részleteztem ezt ki eléggé.
De akkor most leírnám amit az előbb lusta voltam.
Én úgy értettem, hogy a magyar honfoglalást azért nem lehet , vagy szinte lehetetlen kutatni mert nézzük meg, hogy mink is van? Árpádkori, honfoglalás kori temetőink. Igen, azokban van lelet szép számmal. De ott mit tudnak meg a régészek? Azt, hogy a már itt élő honfoglalók hogyan is éltek ITT! A honfoglalás egy folyamat. Az őshazából elindultak és végül itt hazát találtak az őseink. Na ez a folyamat, ennek az útnak a története a honfoglalás. Az, hogy itt letelepedtek az csak a vége a dolognak. Ezt ma is lehet kutatni és kutatják is. Juliánus barát óta ki kutatta valójában a honfoglalást? Nyelvészek esetleg. De mint tudjuk "a szó elszáll...." ezen a vonalon nem lehet kézzel fogható 100%-ig biztos információkat szerezni, vagy rettentő nehéz. Ezért marad a régészeti feltárás. Tud valaki olyan tudóst aki elment volna felkutatni az őshazát? (Útközben meg ásogatott is?) Még azt sem tudjuk, hogy pontosan hol volt az őshaza. Csak úgy körülbelülre. Vannak tárgyi bizonyítékaink, hogy ott hogyan éltek az ősök? Vannak tárgyi bizonyítékaink, hogy "útközben" még ide értek, hogyan éltek? Csak találgatások vannak. Még a szállsáhelyeket sem tudjuk, hogy hol álltak meg. Pedig ez az út nem volt rövid és nem egy két napra álltak meg.(és sok-sok néppel, népcsoporttal találkoztak és háborúztak) Valószínűleg egy-egy táborhely mellett temetőjük is lehetett. Feltárt már valaki ilyen temetőt, mondjuk Ukrajnában vagy még keletebbre???
Na ezért gondolom én azt, hogy a honfoglalás kutatása még nagyon gyerekcipőben jár és amíg ezekre nem kapunk választ, addig csak találgathatunk.
Az már egy másik téma, hogy óriásplakát kiállítsára, holmi tehenekre meg egyéb dolgokra mindig van pénz. Csak a régészeknek nem jut soha! Így nem szabad csodálkozni azon, hogy ők is csak találgatnak. Ha lenne pénzük feltárni, kutatni.... a sötétség fátyola fellebbenne a magyarság múltjáról.

CornelMuhoray tagtárs által idézett dél-koreai sztorinak szerintem van egy kis valóságalapja. A távolkeleti népekkel valamikor, még az őshazából való elindulás előtt tényleg rokonságban állhattunk. Ök keletre indultak, - Koreába, Japánba stb - mi pedig nyugatra. Mongoloid vonásainkat a népekkel való keveredés során szépen, lassan levedlettük, de a rokonság több, mint valószínű. Igaz, hogy ez még manapság is egy eretnek gondolat, nem teljesen illik bele a finnugor ősökről és nyelvcsaládról alkotott hivatalos verzióba. A távolkeletiekel való rokonságra néhány példa: A magyar a nevek használatánál eléggé kilóg a közeli és távoli országok gyakorlatából. (elől a család neve, utána az egyén neve) Más országokban ez fordítva van. Kivéve Japánt, ahol ugyanígy hordják a nevüket az emberek. (a koreai névhasználatot nem ismerem) Nyelvtani példa: a magyar a főnévragot a főnév után írja és azzal összeolvasztja (pl: szobában) Más nyelvekben ez fordítva van, elöl a rag, utána a főnév. Ebben megint hasonlít ránk a japán nyelv, mert ott is a főnév után van a főnév ragozása.
Ezekben a dolgokban azért van valami, nem valószínű, hogy a véletlen műve.

Kedves Anonymus!
Én nem fogadom el azt az álláspontot, hogy egy gondolat "eretnekség" lenne. Ha valaki be tudja bizonyítani az elméletét, akkor az az igazság. Ha valaki nem tudja bebizonyítani csak pár dologgal alátámasztani, akkor az feltevés. Ennyi. Ja és ha valaki állít valamit és nem tudja semmivel sem alátámasztani csak a levegőbe beszél, akkor az a butaság :-D
Én elvetem az ilyen "eternekség" féle dolgot....

Miután nem tudjuk, hogy őseink mit ettek az őshazában, (szerintem mindent, ami ehető) ebbe nem kéne belemenni. A most "gusztustalan" dolgok abban az időben nem biztos, hogy annak számítottak.
Senki sem beszélt kis törzsről. A honfoglaláskor már minimum hét nagy törzsből állt a magyarság. Ez tény. De hogy hányan indultak el, azt senki sem tudja. Az a néhány ezer kilométer nem egy emberöltő alatt lett megtéve, a népvándorlás több száz évig tartott. Az esetleges csaták veszteségeit volt idő behozni.

WIII !!!
Ezekkel a mondataiddal maradéktalanul egyetértek!
De szeretném még pontosabbá tenni a témavonalat:
1. Őshaza kutatása
2. Honfoglalás
Az elsőhöz: nincs "központi akarat" arra, hogy ebben megmozduljon végre valami. Annak idején a habsburgok nem törődtek vele, sőt ... ideküldtek egy magyarul sem tudó atyafit aki kifundálta a finnugor elméletet. Persze nem volt egyedül és a megélhetési történészek java most is emellett kardoskodik, szinte vakló módon, egyszerűen nem hajlandók tudomásul venni a másik véleményét, hőbörgőnek, tudatlannak bélyegzik meg s a sajtó 99 %-a nekik ad igazat.
(persze nagyon rontják a helyzetet azok, akik szerint még az Isten is tán magyar volt, de a fáraók legalább)
Nincs semmi bajom a finnekkel meg a többiekkel, valahol találkoztunk réges régen, rokon népekkel, keveredhettünk is. Sőt biztos. Ameddig még biztos írásokat találunk az az ó-török rokonság, hisz kezdetben turkoknak tartottak, minket, rengeteg a jövevényszavunk DE más a nyelvtanunk. Ami tuljadonképpen nem sokat változott, mert ómagyar nyelvemlékeinket képzetlen olvasó is megérti, míg az ó-angolt, ó-franciát külön nyelvként tanítjak, másokról nem beszélve. Csak érdekesség képpen (Muhoray úrral paralell), hogy Kínában komoly tudósok kutatják KÖZÖS régmultunkat s egy északi tartományban mumifikálódott szőke, aránylag magas és NEM mongoloid halottakat találtak feltáráskor, jó talajban. Japánok is sűrün pislognak felénk. Mindezekről hosszú oldalakat lehetne írni, de enne itt nincs helye.
A másodikhoz: talán mindannyian ismeritek László Gyula prof. Kettős honfoglalás c munkáját, amely iszonyatos vihart kavart annak idején, legszívesebben megégették volna írójával együtt. Lényege, egy része a magyaroknak JÓVAL, több mint ezer éve már itt letelepedett afféle előőrsként...s mindezt cifrázza, hogy az előttünk ittlakó népek (nem a szlávok) különös történelmet produkáltak... telítve kétségekkel bizonyos kontinuitási lehetőségeket is felvetve.
Nagyon komoly szakember, régész-történész szerint (nem áll ebben egyedül a szakmában) a magyarok és a szkíták azonos őstől származtak. (hab a tortán: Szentföldtől nem messze Strabon megrajzolta Schytapolis helyét- de ezt manapság makacsul elhallgatják, "ilyen hal nincs"...)
Rengeteg verzió él, de nagy tudományos konferencia egy sem foglalkozott vele, ösztöndíjakat nem írnak ki, sorolhatnám az elhallgattatást. Sokat tudnék még mondani, de nem itt a helye mindennek.
Mégegyszer: egyetértek az általad legutóbb leírtakkal, még ha különbözően fogalmazunk is.
Baráti üdvözlettel
-ger-

Kedves Altjager!
Akkor azt hiszem mindenben egyetértünk. Már csak egy dolgot kellene tisztázni.
Én úgy vélem a honfoglalás egy folyamat volt. Vagyis mondhatnám azt....szerintem a honfoglalás egy utikalauz. Az őshazától, a Kárpát medencéig vezető göröngyös út története. Vagyis ha valaki honfoglalásról beszél akkor az nem csak azt jelenti, hogy "amikor a 7 vezér bejött", hanem az idáig vezető utat.
De hogyan lehet egy utat követni? Csak úgy ha tudjuk a kiinulási és érkezési pontot. Az érkezés itt van. De a kiindulás?
Na ezért tartom érdekes dolognak a mai honfoglalást kutatókat. Hogyan lehet úgy írni és beszélni egy dologról, hogy azt sem tudjuk, hogy pontosan honnan indultak a magyarok? Hogy hol volt az őshaza?
Üdv
WIII

Most itt páran azt hihetik, hogy ez a "honfoglalósdi" témaidegen. NEM! Szerintem ez az alapja mindennek. Hogy ki volt itt előbb? Hogy ki kit igázott le stb. Az oláhoknak nem volt történelmük -vagy csak nem akarták nyilvánosságra hozni- hát gyártottak egyet. A tótok meg jöttek Szvatoplukkal. Mindenki azt akarta bizonyítani, hogy ő volt az első.
Szerintem ezért is fontos ez a téma.

A nyelvtan a nyelv része. nem olyan, mint egy foglalkozás, hogy eddig marhákat legeltettem, ezután gabonát termelek. Az idő folyamán a nyelv és a nyelvtan alakul, de gyökeresen nem változik meg. Legalábbis, ha megváltozott volna, akkor vagy a szláv vagy még régebben valamelyik török nyelv változtatta volna meg. Az írásbeliségről annyit, hogy annak mai formáját tényleg itt szedtük össze. Ha honfoglaló őseinknek volt irásbelisége, az a székely rovásíráshoz lehetett hasonló, vagy talán ugyanaz volt. Ez utóbbi viszont rengeteg hasonlóságot mutat egyes ókori népek írásmódjával. Ez is eléggé elgondolkoztató.

Az "írásbeliséghez"
Uraim pontosítsunk! Az írásbeliség nem más mint a szavak, gondolatok rögzítése valamilyen formában. Az agyagbavésett jelek, a pálcákra róvott jelek, vagy a görög-latin-szláv írásjelek stb mind az írásbeliséget takarják.
Mi tény, hogy hoztuk magunkkal a rovásírást és az a dolog, hogy itt átvettük a latinbetűs formát, azt a római egyházhoz történő átváltás okozta, praktikus okokból.
Ha oly nagy lett volna nemzetünkre a szláv hatás, most cirillbetűkkel írnánk. Csellengtek szlávok a kárpátmedencében, szervezetlen szórványokban, államforma nélkül. Ha lett volna szláv állam, lennének történelmi emlékeik. De nincs. A nagymarha szlávozást felül kellene vizsgálni még a nyelvészetben is, mert ethimologiai szakkönyben olvasom többször, hogy ha valamire nem tudja ráhúzni az etimologus a szót, akkor odaírja: szláv eredetű. Passz. Áma a mai tótok ősei szintén nem itt gyökereznek, hanem valahol a sztyeppén északkeleti rányban.
Fokozatos volt a leszivárgásuk, mint ahogy tart ma is a térhódításuk - sajnos - hogy az eredeti címhez térjek vissza.
A tótok nyelvtana a 19 szd elején formálódott ki.
S a miénk? Hisz a rovásírást is el tudjuk olvasni, ha megismerkedünk a jelekkel ...
-ger-

Igen abban megegyezhetünk, hogy a nyelvünk és nyelvtanunk teljes mértékben elüt a környező népekétől. De egész Európában és nyugat Ázsiában sincs hasonló.
Mondhatnám, hogy mi nem illünk ebbe a környezetbe. Ezért is támogatom a keleti (kínai, mongol, japán) rokonságot. Sőt nézzük meg a rovásírást. Inkább hasonlít a japán írásmódhoz mint bármelyik európaihoz. Véleményem szerint bárhonnan is jöttünk, minden bizonnyal közel lehettünk a keleti népek ősi családjához. Vagy legalábbis amikor az írásbeliségünk kifejlődött.
Ezzel most nem azt mondanám, hogy mi abszolút keletről származunk. Hiszen a kínaiak, japánok, mongolok is vándorlhattak (az ő történelmüket nem ismerem annyira).
De az biztos, hogy úgymond mi nem illünk ebbe a környezetbe és talán ezért is néznek ránk úgy mint egy hódítóra. Mint egy hódító nemzet aki leigázza az itt élőket. Ezt sugallják a tótok és oláhok.
A tótok kistestvérei az oroszoknak, szlávoknak, még az oláhok az olaszoknak, franciáknak stb. Ezek után érthető, hogy nekünk nem hisz senki. Hiszen közülünk is inkább egy családtagnak hinnénk mint egy vadidegennek.

A hozzánk hasonló népek vagy asszimilálódtak vagy eltűntek végleg a történelem homályában.
Pl. Az észt,finn nyelv eléggé hasonló kiejtésében...

Mézi rendkívül agymosott..mai világ gyermeke.na de nem akarok személyeskedni,mert biztos sok pozitív oldala van.

Ezen már a finnek is fennakadtak. A finn és az észt tényleg hasonló, de amikor a finnek az IFOR/SFOR keretében nálunk jártak, megdöbbentek, hogy a magyar sehogy sem tűnt ismerősnek, pedig ők is hallottak a rokonságról.

Nekem volt szerencsém németekkel, hollandokkal, belgákkal és dánokkal is beszélgetnem. Én csak németül tudok és furcsa módon a belgák is és a dánok is megértettek (hogy a hollandokat ne is említsem). Az más dolog, hogy én nagyon nehezen tudtam csak kivenni, hogy ők mit akartak.
Ha ők régi "nyelvrokonok" akkor ők nem fejlődtek? De igen. S lám mégis megértik ma is egymást. Bezzeg mi és a finnek .... nézd meg a halotti beszédet. Ma is megérted mert a magyar nyelv minimálisan változik csak. Ezek szerint a finneknek is meg kellene érteniük minket. Vagy legalábbis a szókészletünk 20-40%-ának egyeznie kellene. De ez nem így van. Beszélhetsz te egy finnel, egy szót sem fog érteni. Látva a többi nyelvcsalűádok változását és rokoni szálait, ez elgondolkodtat. Hogyan lehet, hogy az összes többi nyelvcsalád még ma is megérti egymást csak mi nem értjük meg a saját nyelvcsaládunkat?
Szerintem a válasz egyszerű. Mi nem vagyunk semmilyen rokonságban sem a finnekkel. Lehet, hogy valahol együtt éltünk egy szálláshelyen és átvettünk egymástól valamit (mint pl. a törököktől is) de max ennyi. Rokonságról szerintem nem lehet beszélni.
Mondom ezt én, aki nem vagyok nyelvkutató.

Az hogyan lehet, hogy a franciák, olaszok, oláhok megértik egymást? Ők is évezredekkel ezelőtt szétváltak. Talán még korábban mint mi..... és mégis még ma is megértik egymást. Holott azért óriási különbség van a franciák meg az oláhok közt. Elég megnézni a két nép fejlődési történelmét.

Ha jobban megnézitek a magyar nyelv korai történetének örökségeit, ti sem értetek mindent belőle, pedig ugyebár ehte magyarok vagyunk, de legalábbis annak valljuk magunkat.
Nem várható el, hogy több ezer év távlatából beszélgetőpartnerre leljünk vmelyik skandináv országban.
A magyar nyelv adta szépségeket (válogatott trágárságok, káromkodás stb :-D ) más nép nem vallhatja magáénak, tehát rokonság kizárva, majd ha olyan választékosan beszélnek mint mi, akkor majd ismerkedünk. Tanuljanak magyarul!
Tényleg elszomorító, hogy pénz semmi értelmes dologra nem jut ebben a nyomorult országban, de legalább mi törekedjünk a jobbá tételén, segítsük egymást amiben csak lehet. :-D

Azért a trágárságokat illetően van közös halmaza a magyar és szláv szókincseknek. :-)