warning: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /home/roncskut/public_html/includes/database.mysql.inc:135) in /home/roncskut/public_html/includes/common.inc on line 153.
Vaskereszt 2. osztály tasak beazonosítás
2014, december 27 - 15:27 | Tischler Gábor
Sziasztok, Habár, egyenlőre a decemberi ideiglenes beazonosítandó galériába tettem a képet, de szerintem a későbbiekben nem biztos, hogy törölni kellene. A kérdésem: véleményetek szerint a képen látható Vaskereszt 2. osztály tasakja eredeti vagy másolat? Indoklásokat is szeretnék olvasni, ha egy mód van rá. Kizárólag az előlapról tudok képet feltölteni, mivel a szakkönyv írója elfelejtette publikálni a hátlap képét. Akarva vagy akaratlanul azt nem tudom. Előre is köszönöm! További Kellemes időtöltést az ünnepek között! Üdv, Gábor
2.333335
Értékelésed: Nincs Átlag: 2.3 (9 szavazat)
Kedves Nibelungen,
Teljes mértékben egyet értek 'aiceman' tagtárs által leírtakkal!
Köszönöm a figyelmet, a pozitív és a negatív észrevételeket is! Hiszen számomra mindegyik építő jellegű.
A vita számomra itt véget ért!
További szép napot!
Üdv,
Gábor
Azért ez jópofa:
"A kezét tegye a szívére itt néhány ember, van-e, vagy volt-e olyan eset amikor jó áron meg tudott szabadulni egy felszerelési tárgytól, vagy éppen jelvénytől, és annak másolat, vagy javított voltára korrektül felhívta a figyelmét a vevőnek?"
Durva, hogy ez a kisebbség, és a többség egy ötösért többért még az anyjára is rátekerne egy javított/összerakott/kampó cuccot.
Kedves Nibelungen!
Természetesen minden felmerült problémára válaszolok, talán érzékelhető.
1, Javított melléklet a "Vérrel elnyert Jutalmak" című könyvhöz.
Ez gyakorlat,a könyv, vagy az író honlapján szokták a kiegészítéseket letölthető formában hozzáférhetővé tenni.
Indokolt lehet, de én ezt a Szerzőre bíznám. Ha ő ugy gondolja, hogy kiad egy kiegészítést, vagy tervben vagy egy bővített kiadás, erről az olvasókat értesíteni fogja.
2,A tasak után szerintem neki nem kell nyomozni, mert tudja milyen képanyagot milyen forrásból használt fel. Egy esetben lehetne variáció: ha a kép internetes forrásból származna. Akkor csupán figyelmeztetnie kell a könyv által érintetteket hogy ezt a darabot csak nézegessék, otthonra nem javallt.
3,A kérdés Tischler úrnak szólt. Álláspontom szerint ezt majd ő megválaszolja.
A saját álláspontom az ügyben:
-EK2 a vaskeresztek alfórum moderátora
-tudom hogy ő volt a "viccescsávó"
-a Rohamjelvények létrejötte óta az egyik legtöbbet fejlődött moderátor, a német vaskereszt II. osztály területen nagy tapasztalatot szerzett. Bizonyossággal határosan képes véleményt mondani az elé tett keresztek eredetiségéről, és azok gyártójáról. De "bedolgozta magát" a WAF fórumon is.
-EK úr személyével és tevékenységével kapcsolatban a Rohamjelvényeken belül illetve külső jelzésből jelen időpontig panasz nem érkezett.A Fórumok Moderátorának nem feladata a tag fórumon kivüli tevékenységének vizsgálata. Feladata a téma, és az arról folyó viták szakmai keretek között tartása, illetve adott esetben a moderátorok figyelmének felhivása a tevékenységükkel összefüggő hiányosságokra. És ezekről jelzés adása az adminisztrátorok felé.
-az ártatlanság vélelme nem csak büntetőjogi kategória szerintem.De ha problémáról beszélünk, célszerü konkrét eseteket mondani. Konkrét tárgy, sértett, időpont. És olyat amit büntetőjogi szempontból még nem bíráltak el. Ugyanis itt a tényállás alapján csalás vétség vagy büntett elkövetésével vádolunk személyt.Azért fontos ez, mert ha itt hangzik el, és nem alátámasztható, az alkalmas lehet a nagy nyilvánosság elött elkövetett rágalmazás megállapítására.
-amikor EK úr az említett fórumon moderátor lett, ennek körülményeiről Tischler úrral beszéltünk.
4, a fenti körülmények alapján egy adott személyre vonatkozó "pdf kommüniké" kiadása személyiségi jogi problémákat vetne fel.
A Rohamjelvények minden kizárólagos jogával rendelkező tulajdonosa OKW úr,hozzá szintén lehet fordulni. Nem belevonni akarnám, csupán mint vezető itt elérhető.
A kezét tegye a szívére itt néhány ember, van-e, vagy volt-e olyan eset amikor jó áron meg tudott szabadulni egy felszerelési tárgytól, vagy éppen jelvénytől, és annak másolat, vagy javított voltára korrektül felhívta a figyelmét a vevőnek?
Ezzel nem deklarálni szeretném az átverés gyakorlatát,csupán életszerűvé tenni a helyzetet.
Ezek azok az esetek, ami miatt úgy gondolom, hogy nem szabad a hazai fórumokon jelen lenni. A folyamatos sárdobálás, széthúzás. Inkább csak olvasgatni,tanulni, kutatgatni csendesen. Fényévekre vagyunk a kultúrától.
Tisztelettel
Andor
Kedves Tagtársak!
Öröm volt olvasni, hogy oly sok értelmes hozzászólás született.
Lenne pár apró észrevételem.
1,Kraut tagtárs Pdf formátumban adjon ki egy javított mellékletet.
2, derítse ki, hogy ez a nyüves tasak kinél van és értesítse arról, hogy kópia.
3, Tischler úr kérdezze meg fórum moderátorát EK2 , hogy évek alatt hány gyűjtőtársat vert át kópiákkal.
4,adják ki szintén Pdf formátumban
Mivel sok Tagtárs nem tudja, hogy kicsoda ez az EK2 azokkal Itt tudatnám, hogy Nálunk (Roncs) évek óta tiltólistán van ( internetes vásárlások) viccescsávó és JaniZoli felhasználó nevekkel.A Galéria Savarián most is árul Vaskereszt néven.
Szeretném, hogy Rohamjelvények Fórumok Moderátora Tisztségét betöltő Andor Megerősítené azt ami leírtam volt!
Tisztuljon meg végre ez a gyűjtési terület a csaló, gátlástalan egyénektől!
Szervusztok!
Magam ezzel zárom le:
A jogos kritikát meg kell hallgatni - s mivel tökéletes szakkönyv nincs, mindig lehet „fogást” találni bárkin.
Az észrevételeket többféleképpen lehet megtenni - s innét már csak ízlés, csíny, emberi stílus és intelligencia kérdése, hogy azt miként ejtjük meg – s arra miként reagál a másik. (Lévén, itt mindkettő rendkívül fontos.)
Ugyanakkor ha valamely kiadványt kritikával illetünk, illik megosztani a pontos adatokat az olvasókkal. Hiszen ahogy a recenziót sem úgy vetem papírra, hogy közben elhallgatom az adott könyv címét – úgy ide sem célszerű részadatokat föltölteni valamiről.
A kritikával illetett személynek pedig (véleményem szerint) nem kell olyanokat mondania, amit itt megtett. Egyrészt könnyedén mellé lőhet (mint ahogy most ez történt), másrészt rendkívül rossz benyomást kelt magáról másokban.
S azt sem árt elfeledni: az efféle – hogy is fogalmazzak finoman – csörték pont azok malmára hajtják a vizet, akik a hamisításból, embertársaik megvezetéséből élnek.
73!
Rádiós
Először is:
A Kereskedői és Beetetői Német Relikviákkal foglalkozó Fórum néhány tagja nevében szeretném megkérdezni az illetékest / illetékeseket, hogy ez a közismert másolat tasak melyik magyar gyűjtő gyűjteményét gazdagítja a mai napig vagy netalántán eredetiként vagy másolatként kerülhetett azóta tovább értékesítésre annak tudatában, hogy a könyvben eredetiként szerepel?
Persze, mondhatjuk, kit érdekel egy másolat tasak pár rongyos forintért, hiszen itt nem ez a lényeg. A gyártólista hiányosságai is tényszerűek, nem támadásként kellene megélni, hanem a hibák feltárásaként, amint azt az író is megtesz külföldi vagy magyar Fórumokon. Véleményeket alkot tárgyakról, néha tőszavakkal vitatkozik és rengeteg smiley figurát használ.
Tehát, amit lehet az egyik tagnak, azt nem lehet megtenni más tagnak / tagoknak?
Másodszor:
Talán megmutatnám még egy Souval és egy Orth kereszt keretének és magjának különbségét, hátha egy Kereskedői és Beetetős Fórum tagsága jobban be tudta azonosítani a két gyártó közti különbségeket, ellentétben a könyvben szereplő háromszög szalagos 2. osztály alatti leírásban leírtakkal.
http://s27.postimg.cc/imnyhbrfn/EK_Orth_Souval_core_to_comparison.jpg
Harmad sorban:
A könyv írója, az alábbiakban leírtak szerint elfelejti, hogy 'jó viszonyos' időszakunk alatt - a két 'rossz viszonyos' időszak között történteket, miszerint a könyve publikálása előtt, ősszel, legalább 5 darab külföldi szakkönyvet adtam önzetlenül kölcsön Neki rövidebb-hosszabb időre, és ez alatt az idő alatt legalább 6 darab német relikviáját és más témájú külföldi szakkönyvet adtam el segítségképpen, haszon nélkül ( habár én csak egy Kereskedői - befektetői ember vagyok ), mivel úgy tartotta, hogy nálam / rajtam keresztül gyorsabban eladhatóak, és ekkor nem jelentett gondot, hogy az ezt megelőző időszakban engem minek tartott.
Legyünk következetesek, szerintem. Amiket leírtam, mindenért vállalom a felelősséget és ki is állok bárhol igazam állításáért, tanukkal igazolva azok hitelességét.
Részemről az úgy lezárva. Mindenki értékelje habitusa, szakmai szintje szerint a történetet.
Üdv,
Gábor
Finoman fogalmazva vázoltam az "intim" helyzetet, ahogy szerintem nem csak én látom.
Ha ez tűzcsinálás, akkor húzzatok lámpavasra! :-)
Sziasztok!
Én bizony tag vagyok a "kereskedői etető fórumon"
Mielött megesztek csak jelzem, hogy magam gyűjtőnek tartom. Az ottani szereplésemért ellenszolgáltatást, anyagi előnyt nem kapok.
Az üzlet része nem az asztalom. Az a fórum tulajdonosának a dolga.
Én tárgyakról mondok véleményt, illetve szerény eszközeimmel szeretném orientálni az érdeklődőket hogy hol mi található a témában.
Én úgy érzem, nem választható szét a II. vh. gyűjtés témaköre,valahol összeérnek a szálak, legfeljebb valaki a felszerelések irányából, valaki a kitüntetések irányából indult el. De a "sztorinál" összeérnek a szálak,amikor egy hadijelentést bogarászunk legfeljebb különböző pontokat olvasunk el elsőnek.
Nem gondolnám, hogy nekem bárki tudna parancsot adni hogy belefollyak egy szituációba. Amiért ezt megtettem, az hogy lehetőleg senkinek se boritsa el a szarlé az agyát, probáljunk tárgyilagosak maradni. A Gáborral, a "beetető fórum" üzemeltetőjével sem mindig vagyunk egy állásponton esetekkel kapcsolatban de ezt mi megbeszéljük.A jelenlegi esettel kapcsolatban általam tett észrevételek mindegyike vállalható.
Skizofrén szituációk sokasága ami itt elöttünk áll. A "kereskedői beetető fórum" tényleges tulajdonosa itt oszlopos tag ezen a fórumon. Sokan járnak át nézelődni, olvasni az összedobált anyagot. És gátlástalanul verik át egymást azok is akik egyébként jól ismerik egymást.A piaci viszonyok mindig mozgásban vannak,bejött egy ujfajta típus, és ez némi zavart okozhatott.
A magánvéleményem az hogy egy ilyen szituáció mindenképpen kialakult volna, ez idő kérdése volt.
Ebben a szituációban fehéret és feketetét keresnek nagyon sokan. Szürke lesz az a végére.
Azt tapasztalom hogy ebben a szituációban sok a kibic. Beleszól egyet-kettőt,csinája a tüzet és utána elinal. Gyerekes.
A valódi kérdés az volt, kerülhetett-e másolat egy hazai szakkönyvbe, és ezt ki lehetett-e volna védeni valahogy.
Ezt a kérdést itt páran együtt megválaszoltuk, a könyv szerzőjével egyetemben.
Külföldi fórumon erre mondja a moderátor "thread closed"
Miután a "kereskedői etető" fórumon nem vagyok tag, és nem is igazán tudom, melyikre gondolsz, így én pl. nem tudom átemelni az észrevételeket...
Azért még egy kérdésem lenne, aztán részemről lezárom a hozzászólásokat: Ennek a kérdésnek lehet köze a téma indításához?
http://kephost.com/image/F0lb
http://www.roncskutatas.hu/node/10252
Üdv:
charles
...
Szia Charles!
Ha a kereskedői etető fórumon már a témába sikerült belemelegedni, akkor már gépelni sem kell, csak át kell ide emelni az észrevételeiteket. Talán az lenne a legegyszerűbb és tisztességes, mert így más vagy mások is tudnak reflektálni az őt vagy őket ért megállapításokra.
Hajrá, hiszen jött a parancs:
", akkor felőlem kezdődhet a Rock and Roll...............".
Üdv neked!
Azért nem volna hátrányos tudni, hogy a történetben ki a jófiú és ki a rosszfiú...
A gyűjtői és kereskedői érdekek között normális esetben csak az árfolyam kérdése lehetne kérdéses! Hamisítványokat normális eladónak nem kellene árusítani, kivéve, ha egyértelműen közli, hogy másolatról van szó!
63. hozzászólásként azért még egyszer rákérdezek, nem lehetne normálisan feltárni a dolgokat, ha már valaki feldobta ezt a témát?
Mint időközben kiderült egy másik oldalon ennél mélyebben, részletesebben is ki lett tárgyalva a dolog! Mivel én és sokan mások itt vagyunk tagok, ezért itt is várnánk a megoldást! Ha ott megy akkor itt miért nem, ha meg nem akar senki előjönni az adu ásszal, akkor miért kellett elindítani a dolgot?
Boldog Új Évet kívánok minden Vaskereszt gyűjtő és nem gyűjtő tagtársnak! :)
charles
Tisztelt Tagtársak!
Ha még valakinek nem lenne egyértelmű a hatvankettedik hozzászólás után, hogy ez vita nem a holmi 10-20€-s tasakról szól, hanem az egymással szemben álló gyűjtői és a kereskedői érdekekről.
Boldog Új Évet!
Már megállhatunk a "szakértő" kifejezésnél egy pillanatra.
Van egy rakat ember, aki rendelkezik, látott, vagy fogott már a kezében bizonyíthatóan a III. Birodalom fennállása alatt gyártott tasakot.Ezt kezdték el rendszerezni.
Egy ilyen területen csak csapatmunkában lehet mozogni,közzétenni minden azonosságot szolgáló adatot.
Véleményem szerint a tasakok esetében az eredetiség visszavezetéséhez a gyártójellel ellátott tasakok, az azokon használt betűformák, és maga a papír minősége szolgált alapul.
Én mindig azt szoktam mondani, ahhoz hogy legalább valami fogalma legyen az embernek ezekről jó csomót látni kell, és jópárat (akárcsak a jelvények esetében)kézbe is kell fogni.Én párat láttam, fogtam csupán,persze képanyag van de az más.
Ennek a tasaknak az esetében az első gyanú a papír anyaga. A képen talán jól kivehető hogy ez olyan mint a nálunk használt barna kissé bordás anyagú csomagolópapír csak ilyen indigós kivitelben.Mindenesetre nem olyan mint a többi.
A következő pont a felirat.Azért ez se könnyű dolog, mert a gyártók eltérő nyomókat használtak. A Klein&Quenzer tasakján kicsit soványabbak a betűk, egy Ernst Müller tasakon kicsit terebélyesebbek. Amellett hogy hasonlóképpen hurkolják, rajzolják, tehát olyan eltérés nincs mint egy wördös "Ariel" és "Lucilla Hadwriting" betütipusok között.
De azt is mondják hogy akárhogyan mégse jó, mert egy behatárolt számú variáció van, és a szóban forgó tasakocska egyiknek se felel meg. Itt a "K" és "E" betüknél látnak eltérést, ha jól bogarásztam a véleményeket.
Van egy kis áttekintő tábla a tasakokról csak hogy összekuszáljam a képet, én még postimagét nem használtam, de igyekszem ide feltenni.
A gyűjtőket azzal szokták "sokkolni", hogy amikor azt hiszi mindenki hogy na most rend van, akkor előkerül egy adag tasak persze olyan ami eddig nem volt és azzal kezdődik a birkózás elöről. Ennek eklatáns példája a 2008 körül előkerült kötegnyi Forster &Graf tasak. Ilyenkor ujra átvitatják, kutatják.
Olyan ez, mint amikor pl háború utáni Kar98-akba elkezdenek madarakat ütögetni. Mert sajnos sok beütő van kint.de aki sokat látott azt (szerintem) nem lehet megetetni.
Azt hiszem ezek eléggé releváns kérdések, amelyekre én is választ várnék akár a téma indítójától, akár a könyv szerzőjétől, akár a további 13 szaktekintélytől! (Azt hiszem így jön össze az a korábban emlegetett 15 fő, aki a téma szakértője ma Magyarországon.)
Nagyon szívesen olvasnám a szakmai észrevételeket... :) Remélem azzal nem sértek meg senkit a szakértők közül, ha én is tanulni szeretnék. Így már legalább ketten szeretnénk egy picit fejleszteni a tudásunkon...
A hosszú beszélgetés végére már csak két lényegi kérdés maradt számomra:
1. Melyek azok a jegyek, ami alapján a szakértők ránézésre meg tudják állapítani, hogy ez a tasak nem eredeti?
2. Mivel ki tudja hány nyomda, ki tudja hányszor cserélt nyomódúccal, ki tudja hány beszállító által beszállított papírra készített ilyen tasakokat (Van erre fennmaradt dokumentáció ?) a III. Birodalom fenállása alatt, mi az a tudományos módszer, amivel a profi anyagvizsgálat nélkül eldönti egy ilyen tasak vonatkozásában, hogy az eredeti-e, vagy másolat ?
Tanulni szeretnék, ha már a téma felvetődött, és a szakmaiság is többször hangsúlyozva lett.
Tisztelt Kraut!
Először is örülök hogy megjelentél a "csatatéren" erre szerintem velem együtt mindenki várt.
A Demjansk-pajzs már valamennyi éve került a birtokomba. Igazából akkor nem mértem fel, ki ért vagy nem ért hozzá, igy nyilvánvalóan nem követtem a Te munkásságodat sem. Egyszerű volt a képlet, szinte "dupla biztonsággal" jártam el. Feltétlenül bízom a barátom tudásában és ott volt az eladó, jelesül Jamie Cross. Itt a név sokaknak semmit sem mond, úgy lehetne jellemezni hogy egy 10 évvel korábbi korszak akkori egyik neve volt gyűjtői terem. Nem is hittem el hogy egy "sheriff J" másolatot kaphattam. De még Gábor se hitte el. Amikor erről meggyőztek minket, Gábor néhány nap alatt korrekt módon lebonyolította a cserét.Annyit fizettem rá amennyi egy cink és egy acél pajzs közötti piaci árkülönbség.Akkor már meg is mutattam,és megerősítették hogy jó a darab. Érdekes körülménye volt a dolognak hogy mindenki (külföldiekről beszélünk)csendben maradt amikor kiderült hogy ki volt az eladó.
A nyilvánvalóan egyértelmű darabokat leszámítva ma már mindent "megforumoztatok", de ezt teszi itt is mindenki a talált dolgokkal kapcsolatban.
Nagyon becsülöm hogy nyíltan és őszintén kezeled a könyved hiányosságait.De talán az enyémhez hasonló történettel állunk szemben a Te esetedben is. A könyvbe került dolgokat szerintem neked is több szűrőn kellett volna átfuttatni. Ilyen hiba két esetben is lehet: nyomott téged a kiadás határideje, illetve lehet hogy egy kicsit jobban bíztál a saját ítéletedben. Régi motoros vagy a terepen, és talán Te is rájössz arra, hogy nem szabad szakmai "elefáncsonttornyokba zárkózni" mert a tempó hamar elhalad az ember mellett.
A magam részéről nem tartom örvendetesnek hogy bizonyos érdekek megosztanak gyűjtői közösséget. Ezért is pezsgek egy kicsit többet itt (bár sok éve tag vagyok nem szóltam)mert tanulni szeretnék, az utóbbi időben egy kicsit a felszerelések felé is nyitottam, itt pedig sok mindent lehet tanulni. Ha valakit meg az érdekel amit én tudok csak megtisztel.
Mindenesetre magam azt az elvet követem, hogy csak olyan esetben adok véleményt amikor abban biztos vagyok. És nyitott vagyok a vitára minden esetben.
Az adott esetek megítélésében a saját meggyőződésem alapján döntök, ezt a barátaim is tudják. Elég idős vagyok ahhoz hogy ne azért szeressenek mert azt mondom amit hallani akarnak.
Kedves Kraut!
Köszönöm a tippet! :-)
De ki kell hogy ábrándítsalak, a húr mástól feszül!
Sajnálattal veszem tudomásul, hogy Miklósnak már megint igaza van, miszerint mindenkinek van hibája, s nem értelmezünk egyformán. Esszük, nem esszük, ez van!
Üdv: István
Jó hogy előkerült a szerző. Szép terjedelmes válasz volt, viszont az eredeti kérdésre nem kaptunk belőle választ. A tasak eredeti-e vagy sem?
Engem inkább az érdekelne mint a marakodás...
Üdvözlet Mindenkinek!
Természetesen semmim okom sincs a nem válaszolásra illetve a magyarázkodásra.De néhány mondatra az elején reagálnék!
Tisztelt OR4 ha cirkuszra vágytál ki kel hogy ábrándítsalak, az elérhetősége Budapest, Állatkerti körút 12/A, a többi személyes költői aposztrofáidra csak annyit kérek, nem feszítsd a húrt...
Aiceman kolléga, jó látni hogy nyitott szemmel jársz és gondolkodsz, de valamin megakadt a szemem a mondanivalód kapcsán, miszerint nem esett volna le karika gyűrű az újjadról ha megkérdezel valakit egy esetleges könyv megírása kapcsán, nos te is megtehetted volna hogy a holdudvaron kívül eső embert megkérdezel a Demjansk pajzs vásárlása előtt, sok felesleges kört és egyéb kellemetlenséget is megspórolhattál volna magadnak, sajnos nem éltél vele pedig az igazán nem került volna pénzbe....csak talán az elv.
Nos akkor a tasak mint téma indító, természetesen semmi köze nem volt ennek máshoz mint egy "vita" vagy balé elindításának , de állok elébe mint mindig is áltam. A tasak fórumoztatása alapján fele-fele a véleményem de természetesen mivel az én nevem szerepel a könyvemen én vállalom ennek felelősségét ha mégsem jó/eredeti/, nem területem ezért benne van a HIBA lehetősége,ezzel semmi gond többek közt azért is mert csupán szemléltetésként került bele és nem vizsgált "tárgyalt"tárgyként, de hangsúlyozóm enyém a felelősség amit vállalok is Névvel!!
Továbbá felmerült hogy mi került és mi nem került bele a könyvbe, több minden nem került-kerülhetett bele a könyvbe a felsoroltaknál/gyártók, Luftwaffe ,Kriegsmarine típusok/
Oka baromi egyszerű a PÉNZ mivel a könyv anyagi terheit csupán ketten vállaltuk a kiadóval és nem apuci vagy az állambácsi pénzén készült így adottak voltak a keretek! A könyv készítése "kicsit "tovább mutat pusztán önkényuralmi jelképekkel ellátott tárgyak gyártásánál...
1.A könyv papír bund-tekercs mérete adott mint egy guriga wc papír, ami adja hogy hány lappal ,hány példány jön ki fotós kötészet stb,stb,stb/ Rádiós kolléga bizonyára képbe van vele hogy miként is..
2.Eldönteni mi kerüljön bele...
3.Anyagilag is valahogy rentábilis legyen...
Ergo én hiába akartam vagy szerettem volna többet bele nem LEHETETT...de bele kell vágni gy hasonlóba és akkor számon lehet kérni hogy ez meg az miért nem került bele.....A könyv már alapból úgy lett szerkesztve az ismert kimaradások miatt hogy kikerül egy második vagy bővített kiadása ahol ezek pótlásra kerülnek de ez a jövő zenéje mivel ismert a hazai könyv és financiális helyzet.Az anyagi és profit részről meg annyit mivel ez is felmerült a témaindító részéről hogy a könyv több mint két éves megjelenése óta egyetlen forintot sem vettem fel utána mivel még a a nyomtatás-gyártáshoz szükséges költségeket fizetjük, ami több millióra rúg....akkor ki csinálja csak üzletért ezt az egészet? A készítő gárdát az vezérelte hogy valami alapot nyújtson a gyűjtői közösségnek és nem anyagi haszonszerzés gyanánt állt bele,megjegyzem 89 óta mindenkinek állt a zászló!
És így a vége felé még egy gondolat OKW tagtárs után, igen szemben áll egy mesterséges kereskedelmi holdudvar egy gyűjtői és baráti körrel, de ennek elemzése már egy másik történet amit úgy gondolom hogy aki látja az tudja aki meg nem annak teljesen felesleges ezt megmagyarázni, mert vagy rájön magától vagy nem érdemes! És tényleg csak a végére az úgymond "késői" válasz oka hogy az egyenlő terep megválasztása mindig fontos,de itt lejtett a terep műszaki háttér segítséggel is.
Köszönöm az észrevételeket mindenképp hasznos volt.
Besenyi Gábor/Kraut
Szia zsolo!
Jó meglátás. A másodosztály az egyik legnagyobb számban kiadott kitüntetés volt (nem merek számot írni, mert én kerülök az aréna közepére)adományozták tasakkal, "repiknek" szép dobozban, meg volt nagy kartondobozos "családi" kiszerelés. Nyomták a jelvényt és a tasakot ezerrel.
A tasakokat hajtogatták és elejére hátuljára nyomtak egy feliratot. Előre hogy 2. osztályu kereszt van benne, hátulra meg egy gyártó bélyegzőt. Fontos volt, hogy valahol szerepeljen a gyártó, mert -főleg nagyobb mennyiségnél- lement a megrendelés (amiért szerintem lobbiztak hogy éppen ki kapja meg)hogy például 400 darabot gyártsanak le 1942 február végére mert megy légi úton Cholm védőinek, hangulatnövelőnek.
A tasakokon a korabeli gyártói hibák most a gyűjtőknek szolgálnak szamárvezetőnek hogy éppen melyik gyártó "hibázta" őket.
Sajnos vannak a relikviagyártók napjainkban, ők ugyanúgy rajta hagyják kézjegyeiket a munkáikon. Itt az a feladat hogy eldöntsük, melyik korban készült.
Ahogy korábban irtam, vannak régebben felbukkant kópiák, és vannak mindig ujonnan jövők, mert dolgozik a "másik oldal" is.
Leg jellemzöbb a Carl Polleath féle Nyugati-fal érem. rengeteg uj tasak került elő, fele nem jó. Egyszerüen a csomó talált éremhez nyomtatták, jobban elmegy kis pakokban.
És már kezdenek rákapni a felszerelésekre is. Képes valaki a Sturmpistole válltámaszos szerelékeit utángyártani (persze öregítve)Csak példa.
Szóval őket ott akkor egyáltalán nem érdekelte ki a fene fog a tasakon elmélkedni.Nyomták és osztották.
A vonatkozó joganyagok, és azok gyakorlati értelmezésének részletes ismerete nélküli megjegyzések tévútra vihetik azokat, akik nem is terveztek járatosak lenni a jog szövevényes világában.
Bizzuk ezt azt érintettekre.
Rádiós úr véleményét támogatom: el kell engedni ezt a történetet, nem lesz több belőle.
Tiszteletem!
Amit König felvet, valóságos gond lehet, lévén, ez nem egy könyvismertetés.. Mint csaknem száz (igaz, java részt üzleti tárgyú) könyvnek a recenzense úgy vélem, nem kellett volna sem engem, sem mást homályban tartani a kiadvány mibenlétével és szerzőjével kapcsolatban.
Személyes meggyőződésem: nem hiszem, hogy ebben az ügyben bárkit is a merő rosszindulat vezérelt. Inkább úgy vélem, szimpla szakmai okok állhatnak a háttérben.
Azon pedig mindenkinek érdemes elgondolkodni, hogy a téma „ilyen jellegű” felvetése inproduktív hatást keltett, s tulajdonképpen senkinek az érdekeit nem szolgálta. A szerzőnek nem tett jót, hogy eddig nem írt (ide) egy sort sem a kritikákra, a felvetőnek pedig az, hogy nem fogalmazott rögvest világosan. Magának az ügynek – értem alatta a gyűjtést – pedig végképp nem szolgált előnyére, hiszen aki eddig bizonytalan volt, az immár végképp elárvultnak érezheti magát.
Ha nem értené valaki, leírom „konkrétba”: ha én most azon törném a fejem, hogy nem kevés pénzemet erre a területre áldozzam, akkor mind a könyv szerzőjét, mind a kritikust fenntartásokkal illetném. (Az okokat lásd egy bekezdéssel magasabban.) Ez pedig a valódi gyöngyélet a hamisítóknak. Erre mondja a magyar: minek ellenség ha ilyen a barát? Kell, kellett ez bárkinek?
Nyomatékkal: nem a kritika megléte fölött háborgom – az az intelligens, magára valamit is adó embernek pont úgy kell, mint egy falat kenyér, korty víz. Engem jelen esetben a homályos volta – és a csönd zavar.
Nota bene: mindegy, az ügy már így alakult, ez van, „oszt tsók”.
73!
Rádiós
Serintem a Szerző most szép nyugodtan átnézi az iratait, hogy kinek adott ő vagy a Kiadó előzetes írásos engedélyt a könyv, vagy annak részeinek reprodukálásához, adatrögzítő rendszeren való tárolásához, bármilyen formában vagy eszközzel elektronikus úton való közléséhez itt és más fórumokon...
A papír minőségéből kiindulva az nem lehet, hogy ezekre a tasakokra nem fordítottak akkora figyelmet, mivel talán kicsit volt nagyobb jelentőségük, mint mondjuk egy újságpapírnak?
Ebből kiindulva tele lehetnek hibával, és nehéz megállapítani, hogy eredeti-e. Vagy hülyeséget írok? :) Mert nem kizárt :D
Kérem vissza a jegy árát
Fellebbent a függöny, s a közönség várta az előadót. Várt, de a néma csend után, nem történt más mint előugrott a súgó a színpad vackából...
Ekkor a közönség soraiból valaki farkast kiállt!
De más, csak nyulat lát.
Kedves buvárkund!
Talán azért, mert a kép megosztása és az első néhány tucat hozzászólás után még mindig nem tudta senki miről beszélünk... Tényleg jó lett volna elsősorban a vitatott könyv címét és szerzőjét nevesíteni, mert így kicsit árnyékbokszolásnak tűnik a történet, ami lehetővé tette az elfojtott (?) személyes/üzleti érzelmek-sérelmek-kapcsolatok nyilvánosságra hozatalát és boncolását.
Lehet, hogy Katinka őrmesternek van igaza, mert a negatív reklám is reklám, de legalábbis érdeklődésfelkeltő dolog. Én is megállapítottam azt, hogy tiszta haszon, hogy nem foglalkozok német kitüntetések gyűjtésével...
Üdv:
charles
...mert ez a roncs!
Pont ezt írtam magam is közben :D Az itteni lelkivilág a sima hirdetésre nem ugrik, csak a negatív kritikára, de arra alaposan, azt tényleg nem értem viszont, hogy egy ténykérdésen eredeti/nem eredeti minek moralizálni és mögöttes személyes mozgatórúgókat keresni :)