Segítséget kérek! Keresek olyan jó minõségû fotót, képet, amelyen a Magyar Királyi Honvéd Légierõ jelvénye látható. Kérem, ha tudnak, segítsenek!

Kedves tagtársak!!!!
Kérlek benneteket, hogy ha a dési 59. utászzászlóaljról valamilyen spéci információval, adattal, fotóval tudtok szolgálni értesítsetek!
Minden adat a csapattest történetének megírásához kellene, amelyen épp dolgozok!
Előre is köszönöm!
Minden infót a megfelelő szakmai eljárással kezelek!
Köszönettel és üdvözlettel,
Berekméri Árpád-Róbert

elerhetőségem
barobert2002@yahoo.com

vagy a www.erdelyiwiking.extra.hu oldalán

Aki nem látta innen letöltheti
StoryTV / Havas Henrik riportját Szebenyi Istvánnal (johnny69)

<a href="http://wikingkutatocsoport.com/part_1.avi/" style="text-decoration: none; font-weight: 700">
<font color="#ffcc66">Havas interju-1.avi</font>
</a>
<a href="http://wikingkutatocsoport.com/part_2.avi/" style="text-decoration: none; font-weight: 700">
<font color="#ffcc66">Havas interju-2.avi</font>
</a>
<a href="http://wikingkutatocsoport.com/part_3.avi/" style="text-decoration: none; font-weight: 700">
<font color="#ffcc66">Havas interju-3.avi</font>
</a>

Tisztelt Cím!
3. éves hadmérnök halgató vagyok és a 2Sz1 önjáró tarackról kellene egy tanulmányt írnom, de nagyon kevés anyag található róla.

Csaknem 60 éves beton lőállások, bunkerek kerültek elő tíz baranyai település mellett. Ezeket 1951 és 55 között, szigorúan titkosan építtette az ország akkori vezetése. Féltek ugyanis, hogy kitör a harmadik világháború, és az ellenség a délvidéki határ felől megtámadja az országot.

Több mint fél méteres vasbeton falak, kémlelőnyílással, jól álcázva. Most is alig lehet észrevenni a bunkert, hatvan évvel ezelőtt pedig szinte lehetetlen volt. A magyar katonák ezekből az erődítményekből figyelték a jugoszláv határt.

Külön volt bunker a géppuskák, az aknavetők és a páncéltörők számára. Külön készítettek parancsnoki figyelőpontokat, óvóhelyeket is - mondta a Független Hírügynökségnek Suba János, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Térképtárának vezetője.

Egy jugoszláv támadástól tartva rendelték el a szovjetek ennek a védvonalnak a kiépítését abban a nagyon furcsa politikai légkörben, a hidegháborúnak egy olyan korszakában, amikor kialakult a &#8222;Tito láncos kutya&#8221; nézet - mondta a Független Hírügynökségnek Holló József nyugalmazott altábornagy, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója.

A hadtörténészek az elmúlt hónapokban végeztek a védvonal feltárásával. Az '50-es évek elején a bunkerépítés országos program volt. Összesen 630 kilométeren 1500 lőállást, tankcsapdákat és harcálláspontokat építettek ki. A beruházás 7 milliárd forintba került, ami az ország akkori költségvetésének egyharmada volt. A hadtörténészek néhány éven belül ezeket az erődítményeket a turisták számára is látogathatóvá szeretnék tenni.

(FH)

Tisztelt Tagtársak!

Egy új és egy megújult weboldalra hívnám fel a figyelmeteket.

[b]Előkerült a felvidéki kitelepítettek névjegyzéke[/b]
[MTI, 2008. február 10.]

Miközben a szlovákiai köz-, sőt tudományos élet egyes képviselői a szlovákiai magyarok második világháború utáni kitelepítésének puszta tényét is kétségbe vonják, Popély Árpád történész, a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa a közelmúltban a budapesti Magyar Országos Levéltárban megtalálta a lakosságcsere keretében, valamint a háborús bűnösség ürügyén áttelepítésre kijelölt magyarok csaknem teljes névjegyzékét &#8211; számolt be róla szombaton a pozsonyi Új Szó.

Mint írja, a fellelt több ezer oldalas iratanyag feldolgozása jól árnyalja majd a csehszlovákiai magyarok második világháború utáni jogfosztottságának időszakáról, azon belül a kitelepítésről alkotott eddigi képet. A lap terjedelmes beszélgetést közöl az anyagot feltáró történésszel, aki elmondja: Csehszlovákia közel kétszázezer felvidéki magyart vett fel a Magyarországra kitelepítendők listájára. &#8222;Az 1946. február 27-én aláírt lakosságcsere-egyezmény arra hatalmazta fel Csehszlovákiát, hogy annyi szlovákiai magyart telepítsen Magyarországra, amennyi magyarországi szlovák önként jelentkezik a Csehszlovákiába való áttelepülésre. Ezenfelül jogot szerzett arra is, hogy egyoldalúan áttelepítse a szlovák népbíróságok által háborús bűnösnek minősített magyarokat.&#8221; A történész feltételezi, hogy a névjegyzék a Szlovák Telepítési Hivatal pozsonyi levéltárban őrzött, ám máig nem kutatható iratanyagában is nyilvánvalóan ott rejtőzik. A háború alatt Londonban felállított csehszlovák emigráns kormány vezetője, a magyar és a német kisebbség teljes kitelepítését eltervező Eduard Benes így akarta elejét venni annak, hogy a jövőben Csehszlovákia kárára bármiféle határmódosítás bekövetkezzen.

&#8222;Magyarország kezdetben ellenezte mind az egyoldalú kitelepítést, mind a kényszerű lakosságcserét, ám a nagyhatalmak nyomásának engedve &#8211; és tekintettel arra a körülményre, hogy Csehszlovákia megkezdte a felvidéki magyarok kényszermunkára deportálását &#8211; tárgyalni kényszerült a lakosságcseréről&#8221;, végül aláírta az egyezményt, amelynek értelmében 1947 áprilisától 1948 decemberéig megközelítőleg 90 ezer szlovákiai magyart telepítettek át Magyarországra, ahonnan a helyükre 72 ezer szlovák települt át Csehszlovákiába. Benesék tervei szerint azonban &#8222;jóval nagyobb méreteket öltött volna a magyar lakosság kitelepítése&#8221;, s noha a csere a paritás elvére épült, a csere keretében kijelölt magyarok száma mégis tízezerrel több volt annál, amennyiben megállapodtak. Csehszlovákia eredetileg azzal számolt &#8211; és a hivatalos propaganda is ezt hirdette &#8211;, hogy Magyarországon négy-ötszázezer szlovák él, és így majd több százezer szlovák érkezik a szlovákiai magyarok helyére. &#8222;Ehhez képest nyilvánvalóan csalódást jelentett, hogy csak 95 ezren voltak&#8221; a szlovákiai áttelepülésre jelentkező szlovákok, akik közül végül csak 72 ezren szánták el magukat, hogy Szlovákiába költözzenek, jóllehet az ő soraikban a csehszlovák hatóságok nyílt toborzást folytathattak: a kényszerűen Magyarországra települő, a lényegesen módosabb felvidéki magyarok házaival, földvagyonával csábíthatták el őket Magyarországról.

Csehszlovákia jogot szerzett arra, hogy egyoldalúan kitelepíthesse azokat is, akiket a népbíróságai háborús bűnösnek nyilvánítottak. Sokakat csak azért, mert &#8222;1938-ban részt vettek a községükbe bevonuló magyar honvédek fogadásán, vagy magyar pártok, szervezetek tagjai voltak. A háborús bűnösként áttelepítendők listájára mégis már 1946 augusztusában 23 ezer személyt vettek fel, ami családtagokkal együtt 75 ezer embert jelentett. Itt is aránytalanul nagy az eltérés. Nyilvánvalóan nagy részüknél hiányzott az elmarasztaló bírósági ítélet&#8221; &#8211; mondta a történész, aki jelezte: ezzel szemben a most fellelt névjegyzék tanúsága szerint a kitelepítésre kijelölt magyarok száma 181 ezer volt, de mert &#8222;a névjegyzékek feldolgozása még folyamatban van, az eddigi vizsgálatokból azonban máris arra következtethetünk, hogy az áttelepítésre kijelöltek (magyarok) száma&#8221; ennél is több volt: &#8222;megközelítőleg 185 ezer embert terveztek Magyarországra telepíteni&#8221; a homogén cseh&#8211;szlovák nemzetállamot álmodó csehszlovák politikusok.

(MTI)

Tisztelt nagyérdemű társaság! Szeretném, ha pénteken ( 8-án) 13 órakor megnéznétek az MTV1 műsorán: Sírjaink hol domborulnak című műsort, aAmelyben a 6. gyalogezred 31, Kecelen, 1944.10.31-én hősi halált halt katonájának tiszteletére, önerőből állított emléktábláról és megemlékezésről lesz szó. A 31 elesettből edddig 7 ismeretlen volt. Most már ők sem ismeretlenek! Talán valaki megtalálja a hozzátartozóját közöttük! Egy, eddig még ismeretlen és elfeledett magyar tiszt sírjáról is lesz szó a műsorban.Üdvözlettel:Polgár Zoltán (poli69)