Csaknem 60 éves beton lőállások, bunkerek kerültek elő tíz baranyai település mellett. Ezeket 1951 és 55 között, szigorúan titkosan építtette az ország akkori vezetése. Féltek ugyanis, hogy kitör a harmadik világháború, és az ellenség a délvidéki határ felől megtámadja az országot.

Több mint fél méteres vasbeton falak, kémlelőnyílással, jól álcázva. Most is alig lehet észrevenni a bunkert, hatvan évvel ezelőtt pedig szinte lehetetlen volt. A magyar katonák ezekből az erődítményekből figyelték a jugoszláv határt.

Külön volt bunker a géppuskák, az aknavetők és a páncéltörők számára. Külön készítettek parancsnoki figyelőpontokat, óvóhelyeket is - mondta a Független Hírügynökségnek Suba János, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Térképtárának vezetője.

Egy jugoszláv támadástól tartva rendelték el a szovjetek ennek a védvonalnak a kiépítését abban a nagyon furcsa politikai légkörben, a hidegháborúnak egy olyan korszakában, amikor kialakult a „Tito láncos kutya” nézet - mondta a Független Hírügynökségnek Holló József nyugalmazott altábornagy, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója.

A hadtörténészek az elmúlt hónapokban végeztek a védvonal feltárásával. Az '50-es évek elején a bunkerépítés országos program volt. Összesen 630 kilométeren 1500 lőállást, tankcsapdákat és harcálláspontokat építettek ki. A beruházás 7 milliárd forintba került, ami az ország akkori költségvetésének egyharmada volt. A hadtörténészek néhány éven belül ezeket az erődítményeket a turisták számára is látogathatóvá szeretnék tenni.

(FH)