Tisztelt Cim!

Deak Csaba vagyok Nagyszalontarol, helytortenettel foglalkozom. A kozel jovoben egy kiallitast fogok szervezni amelyiken Nagyszalonta multjat mutatattnam be terkepeken. Ehhez kernem az Onnok segitseguket. Erdeklodnek hogy van-e tudomasuk arrol hogy a masodik vilaghaboru soran keszult-e legifelvetel Nagyszalontarol? Ha igen szeretnem beilleszteni a kiallitasomba

deak csaba
deakcsaba2001@yahoo.com

Sziasztok!

Véletlenül bukkantam rá az alábbi írásra. [url=http://www.filmkultura.hu/2000/articles/reviews/husasok.hu.html]>>Link<<[/url]

Üdv:G+G

Panzer IV-es harckocsitornyot találtak Baranyában

Második világháborús német Panzer harckocsitornyot találtak a baranyai Matty térségében; a Magyarországon ritkaságnak számító leletet a Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársai ásták ki és szállították el a helyszínről csütörtökön.

A mintegy két tonna súlyú torony egy, az 1950-es években épült géppuskás erőd kupolájaként funkcionált, közvetlenül a márciusi feltárás előtt pedig egy rókacsalád otthonaként. Restaurálását követően a múzeum udvarán kap helyet, ahol a nagyközönség is megtekintheti majd - mondta el a Hadtörténeti Intézet főigazgatója a helyszínen újságíróknak.

Holló József altábornagy utalt rá: a Panzer harckocsit a második világháború korán fejlesztették ki és mozgékonyságának, teherbíró képességének, valamint nagy hatótávolságának köszönhetően a németek egyik leghatékonyabb fegyvere volt. A magyar hadsereg is használta.

A főigazgató rámutatott: épen maradt Panzer harckocsit Magyarországon nem, legközelebb Besztercebányán találtak. Itthon e típusból összesen három toronyról tudnak, így a most előkerült lelet igazi kuriózum.

Holló József elmondta, a kiemelésre az adott lehetőséget, hogy tavaly kutathatóvá váltak a déli határszakasz 1951-1955 között épült, 630 kilométer hosszú erődrendszerének maradványai.

A lőállásokat, erődöket, tankcsapdákat, harcálláspontokat a Tito vezette Jugoszlávia felöli esetleges támadás kivédése érdekében építették. A munkálatokra akkor mintegy hétmilliárd forintot költöttek és a kivitelezéshez olyan harci eszközöket is felhasználtak, mint a második világháborúból megmaradt harckocsik tornyai - tette hozzá.

Az altábornagy kitért rá: terveik szerint a védelmi rendszert a jövőben turistaútvonalak kialakításával látogathatóvá tennék az érdeklődők számára.

(MTI)

Vita nélkül, a teremben tartózkodó képviselők egyhangú szavazatával fogadta el a Fővárosi Közgyűlés csütörtökön azt a fideszes javaslatot, hogy Budapesten emléket állítsanak a második világháború alatt a lengyelországi Katynban kivégzett mártíroknak.

Joanna Stempinska, Lengyelország nagykövete köszönetét fejezte ki a Fővárosi Önkormányzat öt frakciójának azért, hogy a világon elsőként Budapesten örökíti meg emlékmű és emlékpark az áldozatok emlékét.

A Fővárosi Közgyűlés döntésének megfelelően a III. kerület által javasolt hely, az Árpád Gimnázium előtti és az Amfiteátrum melletti közterület lett a katyni mártírok parkja. Demszky Gábor főpolgármester javaslatára a közgyűlés határozott arról is, hogy emlékművet állítanak a parkban, amellyel tovább erősítik a két nép barátságát.

Katynban a szovjet tikosszolgálat emberei &#8211; Sztálin utasítására &#8211; 1940 áprilisában-májusában kivégezték a Lengyelország lerohanása után orosz fogságba esett lengyel tisztek többségét. Történészi vélemények szerint ezzel a lengyel társadalom ellenállását kívánták megtörni, hiszen egy későbbi tartós orosz berendezkedés legfőbb akadályai éppen ezek a tisztek lettek volna, megszervezvén a hódítókkal szembeni ellenállást.

A lengyel tisztek ezreit német pisztolyokkal lőtték tarkón a katyni erdőben, és tömegsírokba temették őket. A gyilkosságok helyszínét végül az előrenyomuló német hadsereg tárta fel egy neves magyar patológus, Orsós József professzor segítségével.

A szovjet megszállás alatt élő országok hivatalos történetírása később mégis a németeket vádolta a mészárlással.

(MNO - MTI)

Úgy gondolom, hogy ha nem is teljesen szorosan, de kapcsolódik a II. VH-hoz.

Hosszadalmas nemzetközi és belpolitikai vita után a berlini kormány végre végleg elhatározta, hogy felépíti a második világháborúban kitelepítettek emlék- és dokumentációs központját. Az intézmény létrehozása ellen elsősorban Csehország és Lengyelország tiltakozott.

Nagyapám, Marton József 1944 Karácsonya táján indult el Alcsútról Lovasberényb, jelentkezni valami egységhez.

Egy most 88 éves egykori német harci pilóta az, aki annak idején lelőtte Antoine de Saint-Exupéry repülőjét. A "kis herceg" című könyvével világhírűvé lett francia íróról évtizedeken át csak azt tudták, hogy 1944-ben, repülőgépével együtt eltűnt.

Horst Rippert most elmondta, hogy ő volt az, aki a felderítő repülésen járó Saint-Exupéry gépét észrevette, a nyomába eredt Messerschmitt-jével és hátulról lelőtte, a Földközi-tenger fölött, Toulon közelében. Rippert azt is elmondta: ha akkor tudta volna, hogy ki ül a gépben, biztos hogy nem lőtte volna le, mert a "Kis herceg" az egyik kedvenc könyve volt.

A lelőtt gép roncsaira csak 2000-ben bukkantak a tenger mélyén. Luc Vanrell búvár ekkor határozta el, hogy felkutatja az írót lelövő német pilótát. Hat évnyi kutatás után találta meg Rippert, aki a háború után sokáig sportriporterként dolgozott és ő is csak Vanrelltől tudta meg, hogy ki volt az áldozata 1944 július 31-én.

A búvár az egész kutatómunkáról és Rippert beszámolójáról könyvet írt, amely március 20-án jelenik meg Franciaországban.

http://www.webradio.hu/index.php?option=content&task=view&id=107900