A nagypapámat 1942 junius elsején hívták be a Budapesti 1pc.ho. 1.gk zlj gyorsdandár (Budapest arena u 49)páncélos hadosztályához. Esztergom rövid kiképzés majd irány a don kanyar.

Eger szerepe az 1956 os forradalomban erröl szeretnék egy értelmes fogalmazást vagy gondolatoka kapni az esszémhez.... Elõre is

köszönöm
Kovács Évi
vycus21@freemail.hu

Nagy hadsereg fegyverkezik, kis hadsereg öltözködik

Tóth László és Baczoni Tamás az ötvenes évek egyenruhakultúrájáról készített könyvet
2008. október 28. 16:35

A várbeli HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban tegnap, október 27. délután kettőkor kezdődött a Magyar katonai egyenruhák 1945 – 1956 című kötet bemutatója. Holló József Ferenc altábornagy, a hadtörténeti intézet igazgatója köszöntője és előadása után a szerzők, Baczoni Tamás történész és Tóth László gyűjtő beszéltek a kis kaliberűnek egyáltalán nem nevezhető vállalkozásról. A múlt látványos megidézésével segíti elképzelni a laikusoknak is egy tovatűnt, nyomasztó korszak rekvizitumait.

Tóth László civilben jogászember, játékboltokat üzemeltető vállalkozó. Ám gyerekkorától kezdve izgatta a történelem s a szép, látványos egyenruhák. A magyar uniformisok egyik legszenvedélyesebb, legszebb és szakszerűbb gyűjteményét teremtette meg az évtizedek során, közben ő is vérbeli szakemberré vált. Ahogy tavaly lapunknak is elmondta a történetet, idén is megidézte a kezdeteket. Egyszer csak úgy érezte, hogy múlnak az évek és szeretne valami maradandót alkotni Magyarország, hazánk számára. Sajnos, az egyenruháknak nem tett jót a nyomor, mind a királyi hadsereg, mind a néphadsereg egyenruháit kénytelenek voltak az emberek nehéz időkben elhordani. S a gyűjteményekben megőrzött, kopott ruháknak sem tesz jót az idő, még akkor sem, ha a legszakszerűbb körülmények között tárolják őket. Éppen ezért egykori munkahelye, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum segítségével, s gyűjtőtársak közreműködésével belevágott egy heroikusnak és reménytelennek tűnő vállalkozásba. Társait beöltöztette gyönyörű királyi honvédségi egyenruhákba, lelkes, megszállott társak segédletével pedig lefotózta barátait, kollégáit.

A lendület és a lelkesedés a vállalkozás jól működő, hatékony motorjának bizonyult. Tavaly elkészült A Magyar Királyi Honvédség egyenruhái 1926–1945 című kötet, amelynek bemutatója szintén a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban volt. Az új kötet hasonló módszerrel, a megszerzett tapasztalatok birtokában már könnyebben ment. A tanulmányt, a teljes szöveget Baczoni Tamás főmuzeológus, történettudós, a HM Hadtörténeti Múzeum tudományos kutatója írta. Tóth László a szerkesztő, a fő szervező, a „képfelelős” munkáját vállalta el. S a napokban elkészült a Huniform Könyvek sorozat második darabja, a Magyar katonai egyenruhák 1945 – 1956 című kötet.

A bemutatón Tóth László és Baczoni Tamás elmondták, hogy a magyar katonai viselettörténet egyik igen változatos, de kevéssé ismert területe az 1945 utáni időszak, pedig a háború utáni egyenruhák története nem kevés tanulsággal szolgálhat a ma emberének. A szállóigévé vált mondat: „nagy hadsereg fegyverkezik, kis hadsereg öltözködik”, messzemenőkig érvényesült 1945 és 1956 között. Az átmenet évei után a „végállomást” a magyar hagyományoktól immár teljes mértékben idegen szovjet típusú egyenruha jelentette. Nem véletlen, hogy ezt a jelkép-egyenruhát azután egy jelkép-forradalom söpörte el, 1956-ban. A korszak viselettörténete éppen azért érdekes, mert egy társadalmi kísérletet példáz: azt, hogy rá lehet-e egy az adott népre (hadseregre) egy tradícióitól teljesen elütő rendszert (akár éppen egyenruházati rendszert) kényszeríteni? A korabeli szándék világos volt: teljes szakítás a múlttal. Az eredmény is eléggé egyértelmű, a válasz nemleges.

A könyv célja nem valamiféle hamis nosztalgia felélesztése, hanem ismeretterjesztés: egy olyan kor egyenruházati rendszerét kívánja megismertetni az olvasóval, mely a vesztett háború után előbb a demokrácia lehetőségével kecsegtette nemzetünket, majd – mintegy annak torz karikatúrájaként – a diktatúrát hozta el. A Rákosi Mátyás nevével fémjelzett kommunista rendszer még egy évtizedig sem tartott, de hatásai, következményei rányomták bélyegüket a magyar társadalom egészére.

Az album a Huniform könyvek sorozat második darabja, a 2007-ben megjelent nagysikerű „A Magyar Királyi Honvédség egyenruhái 1926 – 1945” című könyv folytatása. Igazi szakkönyv, ugyanakkor látványos és reprezentatív kiállítása szinte egyedülálló a magyar egyenruhákat bemutató könyvek között. A részletes viselettörténeti tanulmány mellett kétszáz – eddig nagyrészt publikálatlan – archív fénykép, illetve közel ötszáz magas színvonalú reprodukált felvétel mutatja be a különféle viseleti variánsokat, egyenruhákat és kiegészítőket. Az eredeti egyenruhák mai modelleken elevenednek meg, így az olvasó a részletekbe menő tárgyfotók mellett arról is képet kaphat, hogyan festettek katonáink egykoron. Viselettörténettel, hadtörténettel foglalkozók számára egyenesen nélkülözhetetlen munka, de az egyszerű érdeklődő számára is érdekes, hiszen ebben a témában hasonló részletességű feldolgozás eddig még nem született.

Tóth László jövőre szeretné az első kötetet, a Magyar Királyi Honvédség Egyenruhái című könyvet újra kiadni, az új kötethez hasonló látványosabb, reprezentatívabb változatban. És semmiképpen sem szeretné abbahagyni a sorozatot. De a folytatásról, bár konkrét elképzelései is alakulófélben vannak, babonából most sem mesél. A két elkészült könyvről is jobbára hallgatott, beszél immár helyette a két maradandó, kiváló munka.

Forrás: http://mno.hu/portal/593784

Segitséget szeretnék kérni.
Peringer Sándor honvéd szül.Komárom 1921-1943,
meghalt. Bükkszenterzsébeti temetõben nyugszik.
Hozzátartozókat keresek

Forgács László
forgacslaszlo68@t-online.hu

http://www.promenad.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=36667

A székkutasi templom padlója alatt fegyvereket találtak a felújítást végző munkások.
A beazonosítást a szakértő szemekre bíznám, mivel tudjuk, hogy a mai média nem mindig "találja el" a valóságot.

Számomra lagalábbis megdöbbentőek. Azt nagyjából tudtuk, hogy a Magyar Hovédséget viszafejlesztették a mindenkori illetékesek. De ez azért még számomra is meglepő volt, hogy ennyire.
Íme a link:
http://kep.tar.hu/
A keresőbe (az alsóba)írjátok be a tulaj nevét: charlie21
Ezután beadja a fényképeket, abból is ajánlom a
" Valahol Európában No comment "című képsorozatot;
166 db elkeserítő kép csak ebben az albumban.

Csak gondoljunk bele mi érték rohad el itt lábon.

Maros Z. :-?

Elutasította a strasbourgi emberi jogi bíróság huszonkét egykori német kitelepített Lengyelországgal szembeni kártérítési igényét.

A huszonkét magánszemélyt képviselő német civil szervezet azt követelte a lengyel államtól az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt, hogy Varsó szolgáltassa vissza azokat a lengyelországi ingatlanokat, amelyek egykor német tulajdonban voltak, vagy fizessen kártérítést.

A bíróság cinikus indoklása szerint azonban miután Lengyelország csak 1994-ben ratifikálta az Emberi Jogok Európai Egyezményét, az 1945-ben végrehajtott vagyonelkobzások miatti követeléseknek többek között "időbeli okból" (ratione temporis) sem lehet helyt adni.

(MTI)

Üdv, Uraim!

Vegyetek holnap is Magyar Hírlapot. Benne lesz az a cikk, amit korábban ígértem. (4. oldal, ha a nyomda is úgy akarja.)

73!

Miklós

P. s.: Aki ismer, tisztában van vele, hogy mindez nem önreklám. Aki nem ismer, annak ez úton adom a tudtára. Aki pedig kötekedni akar – azzal nem óhajtok mit kezdeni. :roll:

Tisztelt Cím!

Alulírott, azzal a kéréssel fordulok önökhöz, hogy nagybátyámról, ha tudnak információt szolgáltassanak, illetve esetlegesen fellelhetõ sírhelyét közölni szíveskedjenek.

Ki tud valamit a miskolci Magyar Kir. Görgey Arthúr 13/2- es zászlóaljról? Minden információt email-en, szívesen fogadok, nagyapám után kutatok aki itt szolgált, és Kondencovó-nál nyomtalanul eltünt. Neve: Szántó Károly, Belsõbõcsi lakos volt.