Kezd érdekesség válni a dolog! :) A Petru (Péter) inkább keresztnév lehet, elég gyakori. Előfordulhat, hogy az író akarva vagy akaratlan nem nevezte nevén (nem akart több galibát vagy nem emlékezett már stb.), és kb a "Fritz, Iván, Joe" kategória román megfelelője.

Az is kétséges, hogy saját nevén élt-e a román úr ekkor az emigrációban.

Amennyiben Te vagy Bernád Dénes, akkor - ismerve munkásságodat - ennek a megválaszolására Te vagy közülünk a legilletékesebb :) Wass Albert 22 évvel a vitatott incidens után (1966-ban )találkozott állítólag az ismeretlen típusú (IAR80, IAR 81, esetleg Bf 109 )román vadászgépet vezető egykori pilótával az USA-ban. Nem tudni pontosan az esemény időpontját, csak annyit hogy "nyárutó" ( az 1944. 08.23.-i román átállást követő időszakban) történt az incidens valahol a Torda és Kolozsvár közötti frontszakaszon. Ami Wass Albertet igazolja, az adott időpontban katona volt, a helyszínen tartózkodott és mint arisztokrata és vérbeli vadász nyilván magánál tarthatta vadászfegyverét. Az elbeszélésben megadja a lőszer típusát, amelyet kifejezetten nagyvadra, többek között medvevadászatra használtak : http://en.wikipedia.org/wiki/9.3%C3%9762mm Egy a kukoricatáblában megbúvó katonákat géppuskázó és nem nagy magasságban szálló gépmadár meg csak könnyebben eltalálható célpont, mint egy vadkacsa. Arról nem beszélve, hogy a találat állítólag ökölnyi rést ütött a vadászgépen. Ez sem esik távol a "könnyen hihető tartományon". A már említett román átállást követően heves légi csaták zajlottak Torda és környéke légterében, ennek B. Dénes külön fejezetet szentel (Vérfürdő Torda felett) a 2003-ban külföldön megjelent: "Rumanian Aces of World War 2" című könyvében. Visszatérve Wass Alberthez, elbeszélésében megemlíti, hogy Petru Úr - amennyiben valóban ez volt a valódi neve - az említett vadászgépen tartózkodott és, hogy 1966-ban, mint orosz nyelvet oktató tanár bukkant fel az USA-ban, akit aztán később Miamiban letartóztattak, mert magát orosznak adta ki. Bernád Dénes az említett művében említést tesz egy háború után az USA-ba kivándorolt román pilótáról, aki a kérdéses időpontban a környéken szolgált. 1944 Október 9.-én eltűntnek jelentettek egy Ioan Vanca nevű román pilótát, aki a "Grupul 9 vanatoare, Vörös 8" kötelékébe tartozott és valószínűsíthetően átszökött a németekhez, majd a háború befejeztével az USA-ba emigrált. Nem lennék meglepődve, ha a kérdéses személy lenne az "emberünk". A magam részéről megpróbálok minden használható információt összegyűjteni és kérnék mindenkit arra, ha használható adata van, akkor segítsen ebben a témában. Mivel Wass Albert már 15 éve nincs közöttünk, Ő már nem tudja magát tisztázni a felmerült "kételkedéssel" szemben.

Ahogy írtam, a publikáció 2011 nyarán megjelent már és újabbat e témában nem tervezek, hacsak nem látnak napvilágot nóvumot jelentő további források. Ha valakit érdekel esetleg, a Katonaújság megrendelhető a HK Hermanos kiadónál.

Nem állítom, hogy a repülő lelövése nem lehetséges így, én nem próbáltam, de nem is a könnyen hihető tartományba esik...:)

Itt is megtalálható a sztori:

http://www.wassalbert.eu/wasalbert/irasai/varatlan_talalkozas.pdf

Nem tudom az ilyen eseteket pontosan nyilvántartották-e, mert ha jól értem a gép csak megsérült, de valószínűleg a román "kolléga" letette.

Ajtony irta: "Így pl. a román repülő lelövéséről szóló történetet megemlítem, de szerintem hiba lenne kész tényként kezelni."

Amennyiben a jelzett incidens pontos datuma es helyszine ismert, utanna tudok nezni, hogy jelentettek-e lelovest a roman forrasok.

Udv.,

Denes

Köszönöm Ajtony a hozzászólásodat és kíváncsian várom a publikációd megjelenését. Azért egy dolgot leszögezhetünk, Wass Albert nagyszerű vadász volt és nem hiszem, hogy egy alacsonyan szálló román repülőgépet nehezére esett volna a megfelelő helyen eltalálnia a vadászpuskájával, ahhoz hogy az leszállásra kényszerüljön. Magam is voltam katona és három lövésből kétszer eltaláltam a mozgó célpontot 600 méterről sötétedésben. Mai napig se tudom, hogy pusztán a szerencsének, vagy a pontosan beállított Dragunovnak és a nagyszerű világító célkeresztes MOM optikának volt ez köszönhető. Wass Albert egyébként számos esetben menekült meg a halál markából és ez nem kizárólag a háborús évekre volt igaz. Neki is kilenc élete volt, mint a macskának mondom ezt minden tiszteletlenség nélkül. Nem tudtak neki ártani, csak önmaga tudta elpusztítani magát.

Köszönöm a megszólalást. A fehér foltok körében részemről - forráskritikát jelenleg ki nem álló felvetésként - az is felmerült, hogy esetleg már zászlósi kinevezésétől a VKF-2 höz tartozott, amire kinevezésének furcsaságai, a kolozsvári leendő Gestapo parancsnokság "bepoloskázására" való megbízatása, összekötői szerepe is utalhat.

Uraim!
Ha már szóba kerültek és - némi kritika mellett - idézve is lettek a tanulmányaim, megszólalok. :)
Először is kronológiailag az utolsó és szakmai igényességűnek tekinthető tanulmányom a témában a Katonaújság 2011/4. számában jelent meg nyomtatásban. Minden más ennek valamiféle kivonata, de időben megelőzte.

Hogy Wass mennyire ellentmondásos személyiségnek számít, azt gondolom nem kell senkinek sem bemutatni. Az egyik pólus szerint tehetségtelen, dilettáns, nyilas író, a másik szerint makulátlan írófejedelem. A kényes téma miatt ezért szándékosan szorítkoztam a tényekre és erős forráskritikával dolgoztam fel az adatokat.
Sajnos nem volt könnyű dolgom, mert rengeteg másodlagos forrásból kellett dolgozni, hiszen személyi okmánygyűjtője nem lelhető fel, a közlöny pedig mindössze zászlósi kinevezése miatt említi (ami egyébként meglehetősen furcsa).
Az elbeszéléseit sajnos muszáj volt erős kritikával kezelni, mert ezek többnyire idős korában készültek. Így pl. a román repülő lelövéséről szóló történetet megemlítem, de szerintem hiba lenne kész tényként kezelni.
Dilemma még többek között a Men against monsters c. írása, aminek műfaja nem tisztázott: lehet szépirodalmi igényű személyes memoár vagy önéletrajzi ihletettségű háborús novella. Utóbbin a hitelesség nem kérhető számon, viszont aki olvasta tudja, hogy a realitás sem minden esetben. Ezek csak kiragadott példák, de valójában így is sok fehér folt maradt.

Célom volt még, hogy az amerikai hatóságoknak készült legismertebb, legidézettebb 1979-es önéletrajz pontatlanságai - beleértve a félrefordításokat is - helyére kerüljenek valamennyire.

Részemről is köszönet :)

Köszönöm a részletes álláspont kifejtést, a személyes(kedő) észrevételek egyikünk részéről sem ütik meg szerintem azt a szintet, ami miatt külön magánjellegű üzenetváltás volna ebben a kérdésben szükséges.

A jelen hozzászólásban belinkelt tanulmány és a honlapon található tanulmány között viszont ellentmondás van - olyan aprósággal most ne foglalkozzunk hogy az utóbb linkelt tanulmány abban nem pontos, hogy a zászlóst tartalékos tiszti rendfokozatként említi, míg valójában az állománycsoportok és rendfokozatok között a tisztjelölti/tisztvárományosi állománycsoportban szerepel a segédorvos-helyettessel, a (gazdászati)zászlóssal és a segédállatorvos-helyettessel egyetemben:

1943 január 1-én nevezték ki huszár zászlósnak Wass Albertet jelen tanulmány szerint, míg a tűzkereszt I.fokozatát 1943. szeptember 7-én kapta meg, viszont "a Tűzkereszt viselésére vonatkozó igazolványán a „M. Kir. VIII. Honvéd Hadtest Híradó Parancsnokság” fejléc és bélyegző szerepel." Ami nyilván tényszerű megállapítása a másik tanulmánynak (valamint egybevág a jelen kép hozzászólásai között lentebb közölt azon szintén tényszerűnek tekinthető megállapítással,hogy "a közlönyben a híradóknál hirdették ki a zls-i előlépést") és egyértelműen arra utal, hogy Wass Albert akkor ott volt állományban a jogosultság kiérdemlését megelőző 12 hétig teljesített frontszolgálata alatt 1942 júliusától...

Katonai erényei szerintem nem képezték vita tárgyát.

Nagyon sajnálom a Nagypapával történteket, de most ez a: "Wass Albert, huszárság, rendfokozat" címszavaktól teljes mértékben független, szubjektív álláspont, amely ugyan érthető, de nem tartozik szorosan a témához. Virágh Ajtony rendkívül komoly kutatásokat végzett Wass Albert kapcsán és, amit az irodalomtörténeti vonatkozásáról ír, magam is osztom. Wass számos írásában személyes élményen alapuló élményeket írt le, élve a "poetica licentia" - költői, vagy művészi szabadság és nem "író szabadság", ahogy azt Virágh írja - adta lehetőséggel. Virágh ott követett el mindössze hibát, hogy Wass Albert személyesen elmesélt háborús élményei és a műveiben szereplő elemek közé egyenlőségjelet tett, ami által hiperkriticizmusba csapott át és akaratán kívül burkoltan Wass szavahihetőségét kérdőjelezte meg. Szerencsére azonban a további kutatásai során ezt a hibás gyakorlatot nem követte el. Azt meg mindenki döntse el, hogy az alább szereplő újabb Virágh-tanulmány alapján Wass "emberfeletti" hősiessége derül-e ki, avagy sem:

http://www.wassalbert.eu/wasalbert/muvei/wa_katonai_erdemei_a_II_vh-ban.pdf

Ui.: A személyes(kedő) jellegű észrevételeket privát üzenetben
kérném. Köszönöm.

"Bizonyára meghatározó élmény lehetett egy alig huszonöt éves fiatalembernek, hogy a híres magyar huszárság mintájára létrehozott történetesen román elit alakulatnál szolgált.".... "Szóval, aki egyszer huszár volt - függetlenül attól, hogy mely nemzet zászlaja alatt - az a lelkében huszár is marad és ez nem volt máshogy gróf czegei Wass Albert esetében sem."

Bizonyára, éppen 1931-33 között a felvidéken a nagyapámat rendszeresen elverték a demokratikus csehszlovák rendőrségen, mert egyházi ünnepeken rendszeresen kibontotta a templomon a bedeszkázott "magyar szenteket" ábrázoló üvegablakokat, viszont sem ő sem más nem tartotta ezt hősies tettnek, vagy meghatározó élménynek, hanem természetesnek vette. Arra sem volt büszke, hogy behívták sorkatonának, történetesen 1937-ben, a csehszlovák hadseregbe,olyannyira nem, hogy 1938-ban elsők között jelentkezett a kassai hadtestparancsnokságon, hogy magyar katona szeretne lenni - a csehszlovák sorkatonai szolgálatot megszakítva - ezt is természetesnek tartotta. Ilyen indíttatás alapján meglehetősen furcsának tartom az állítást, hogy épp Wass Albert számára olyan pozitív meghatározó élmény lehetett a történetesen román - ellenséges - hadseregben való szolgálat, hogy még "huszárságát" is onnan eredeztette lélekben. Olyan művet tényleg nem olvastam tőle, ahol azt állítaná, hogy a romániai katonai szolgálatának fegyverneme miatt tartja magát huszárnak, ezért megtisztelsz, ha megadod a mű címét, hogy pótolhassam műveltségbeli hiányosságomat.

A katonai pályafutásának fennmaradt tényeit, az ellentmondásosságot sem kerülve, bemutatja az oldalról általad is beidézett cikk. Az irodalmi munkássága nem tartozik a hadtörténet körébe. Egy hadtörténeti oldalon viszont az objektivitásnak alapkövetelménynek kéne lenni, így végezetül álljon itt az oldalról általad is linkelt http://www.roncskutatas.hu/node/14441 és általam is osztott álláspont:

"Megjegyzés:
Az interneten Wass Albert életével kapcsolatban számos különböző adat található. Ezekkel kapcsolatban fontosnak tartom felhívni a figyelmet a forráskritika fontosságára. Virágh Ajtony erről így írt:

„Wass Albert katonai szolgálatának rekonstruálásakor ugyanazzal a problémával szembesülhetünk, mint Somogyváry Gyulánál. Az író az emigrációban ugyanis rendkívül termékenyen dolgozta fel a háborút, főként Erdély és a székelyek sorsára vetítve, átszőve személyes élményeivel, gyakran egyes szám első személyű narrációval. Írt nyilvánvalóan személyes ihletettségű háborús novellát, memoárokat is, melyekben valós szereplők, helyszínek szerepelnek, azonban nem mentes az író szabadság által megengedett fantázia-elemektől sem. Ezeket tehát életrajzi szempontból maradéktalanul hiteles forrásokként nem kezelhetjük, még a valós részek ellenére sem. Wass interjúk, beszélgetések keretében maga is mesélt a háborús élményeiről, melyek olykor már ember feletti hősiességről adnak tanúbizonyságot. Ezeknél is élni kell némi forráskritikával, hiszen a háború óta évtizedek teltek el, de ezen élmények is feltétlenül megemlítendők.”

Érdekes, hogy erre nem reagáltál negatívan, amikor belinkelted - körülbelül ugyanezt a véleményt fogalmaztam meg, csak rövidebben - Ezek szerint csak én vagyok antipatikus :)

Semmi olyat nem írtam, hogy Wass Albert a román "huszárságát" számon tartva lett magyar huszár. Valamit félreértesz, vagy félremagyarázol buvarkund. Bizonyára meghatározó élmény lehetett egy alig huszonöt éves fiatalembernek, hogy a híres magyar huszárság mintájára létrehozott történetesen román elit alakulatnál szolgált. Ezt maga Wass írja le, nem az én feltételezésem alapszik. Ahogy "nyakatekert" magyarázatomban leírtam, meghatározó a család életében - édesapja is huszártiszt volt - az említett fegyvernem. Azt, hogy szerette alakját hősökhöz hasonlítani, megint nem alaptalan ismerve a harctéren tanúsított tetteit, lásd a katonai kitüntetéseit:(http://www.vitezirend.co.hu/CV%20&%20Award/vWass%20Albert.htm). Wass Albert hős volt még akkor is, ha alaptalan, román népbírósági vádak a mai napig az ellenkezőjét állítják. Persze nem ártana alaposan ismerni a gróf életrajzát és néhány alapművét, akkor talán a "diplomatikus" fogalmazásod, a kritikai észrevétel mellett tényeket is tartalmazna kedves buvarkund.

Szerintem nincs szükség ilyen nyakatekert magyarázatokra, hogy román "huszárságát" számon tartva lett magyar huszár. Egész egyszerűen arról van szó, hogy Wass Albert az emigrációban szerette az irodalmi munkásságában megjelenített hősökkel azonosítani magát, első szám egyes személyben, stb. Ettől még lehet szeretni a műveit és személyét is. Igyekeztem diplomatikusan fogalmazni, mint a forráskritika fontosságát felemlítő lentebbi hivatkozás is.

Ahhoz, hogy megértsük mi okból ragaszkodott hozzá és miért nevezte magát a gróf következetesen huszárnak, ismernünk kell a történelmi előzményeket. Wass Albert maga írja le, hogy milyen ellenszenvvel kellett megküzdeni a Kir. Honvédség egyes tisztjei részéről, amikor katonaviseltségével kapcsolatban elmondta, hogy 1932-33-ban a bukaresti " Regimentul 4 Roşiori "Regina Maria" (" 4. sz. Mária királyé - a vörösmentések - lovashadsereg") nevű elit alakulat tartalékos tisztjeként szolgált. Nem önként jelentkezett oda, hanem akkor mint román állampolgárt, felsőfokú tanulmányai elvégzése után behívták. Az említett alakulatot 1893-ban hozták létre, de elnevezésében szándékosan mellőzték a "huszár" jelzőt - talán nem is kell ezt bővebben kifejtenem, nem változnak az idők :( Az alakulat a huszárokhoz hasonlóan, vörös színű mentét viselt és innen kapta az elnevezését: Roşiori = Vörösök (de nem proletárok, hanem csupa nemes és művelt fiatalokból álló alakulat volt a tiszteket tekintve Wass Albert idejében, ahol még nem annyira a nemzetiség dominált, mint a későbbiekben). Érdekes módon a fenti alakulatról megemlékezik az angol nyelvű wkipédia a "Hussar" címszó alatt, de a magyar változatban erről egy sort se lehet olvasni: http://en.wikipedia.org/wiki/Hussar Szóval, aki egyszer huszár volt - függetlenül attól, hogy mely nemzet zászlaja alatt - az a lelkében huszár is marad és ez nem volt máshogy gróf czegei Wass Albert esetében sem. Ráadásul már mint M.Kir. Honvéd zászlós és később, mint hadnagy sem került távol a huszárság intézményétől, amely hagyomány volt a Wass családban.
Idén januárban már megemlékeztek itt a grófról, mint katonáról: http://www.roncskutatas.hu/node/14441

Sziasztok!
Kicsit régi a téma de úgy látom kérdés nyitott maradt. A zászlósok teljes mértékben tiszti bánásmódba, megítélésbe részesültek, még a tiszti szobát is használhatták, míg a tisztesek, altisztek nem. Ám a tényleges tisztek nem tekintették igazi tiszteknek a zászlósokat, és nagyon sokszor kihagyták őket a döntésekből. Azt hiszem ezt Dr Somorjai Lajos(Tart. orv. Zászl.) könyvében többször sérelmezte. De ruházat teljes egészében tiszti szabásban készülhetett, arany gombokkal, arany 5db hurkos súlytással, vállzsinórral. Kardon a bojt színe is arany. Babmérő színe itt először már fekete, és még sorolhatnám.

Egészen biztosan tisztjelöltek voltak. A ruházatukon a tiszti kellékeket használták, a tábori sapkán pedig egy hullámosan felvarrt arany sujtás jelölte zászlósi rendfokozatukat.
Lásd: Katonai Zseb-lexikon 1939. 519. oldal, 2052. pont.

Egyszer "Pirate" kollégával (most azt hiszem más nickkel fut) volt egy komolyabb vitánk erről, ahol mindkét oldalon több bizonyítékot fel tudtunk sorolni (én a tiszt mellet érvelve, legalább két szakirodalom jellegű művet), de végül abban egyeztünk meg, hogy tisztjelölt és nem tiszt, annak ellenére, hogy egyes külsőségek ennek ellentmondanak (tiszti szabású zubbony, tiszti arany vitézségi-->I vh-ban még legénységit kaptak, szóval csak II. vh-ra gondolok)

Apám zászlós volt. Szerinte tisztek voltak. Gondolom, csak tudta miről beszél!

Üdv,
Kristóf

A zászlósok tisztjelöltek voltak, nem tisztek.

Akkor a zászlósok még tisztek voltak, és nem úgy mint ma. Csapattiszti jelvényre jogosultak voltak ha egy csapatnál szolgáltak úgy mint Wass Albert.

Feri tagtárs küldött be képeket erről, mivel nem katonai nem töltöttem fel, de ide belinkelem!

"Az egyetlen egész alakos Wass Albert szobor - Debrecenben.
http://kepfeltoltes.hu/view/081014/P1030646a_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/view/081014/P1030647a_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Felavatták Wass Albert író egész alakos szobrát, Győrfi Sándor szobrászművész alkotását a debreceni Nagyerdőben, a Medgyessy sétányon szombaton délután.
A több mint ezer résztvevő között ott volt a száz évvel ezelőtt született és tíz éve elhunyt Wass Albert három Amerikában élő fia: Endre, Huba és Miklós is.
Áder János, az Országgyűlés alelnöke avató beszédében kiemelte: Wass Albert a legolvasottabb magyar írók egyike. Életműve azért oly eleven, mert műveiben kiapaszthatatlan és csillapíthatatlan életerő van - mondta.
Bölcskei Gusztáv református püspök az avatáson Karinthy Frigyes szavaival üzent azoknak, akik még "ma is ferde szemmel néznek Wass Albertre, s azokra, akik tisztelegnek előtte".
Pósán László (Fidesz) országgyűlési képviselő elmondta: Wass Albert szobra közadakozásból, civil kezdeményezésre jött létre, civilek vállalták az ápolását is.
forrás: http://index.hu/kultur/klassz/wa0628/

Ha jól látom senki sem említette forrásként Koltay filmjét gróf czegei Wass Abertről az Adjátok vissza a hegyeimet című remekművet, ajánlom mindenkinek.

Hogy az alegység milyen alárendeltségben volt a keleti fronton, az más kérdés, akár huszároknál is lehetett.

De a közlönyben a híradóknál hirdették ki a zls-i előlépést és a hajtókája is minden képen sötét. Illetve vannak még mások is, de azt majd akkor, ha egyszer megjelenik az erre vonatkozó publikáció. :-)

Lehet, hogy huszárezred törzsébe volt beosztva mint híradós.

Legújabb kutatásaim szerint Wass nem huszár, hanem híradó csapatnemű volt. Bár ő konzekvensen huszárnak nevezi magát (emigrációs) visszaemlékezéseiben, a hiteles források mind a híradóst erősítik. Talán utólag a huszárt hangzatosabbank tartotta... :-)

Az előző témához ajánlanék forrást:

Vekov Károly: Perújrafelvétel : A Wass Albert-ügy (Rubicon, 16. évf. 6. sz. / 2005.)

Vekov Károly: Tények és dokumentumok egy koncepciós per kapcsán (A gróf emigrált, az író otthon maradt - Wass Albert igazsága, Szabad Tér Kiadó, 2005.)

Persze, hogy voltak, senki nem állította,m hogy nem. Budapesten 5 csendőrzászlóalj semmisült meg, az Alföldön Szolnok-Tószeg környékén, továbbá a Dunántúlon Marcalinál egy-egy másik cső zászlóalj.

Csendőr alakulatokat hadtáp zászlóalj néven állítottak fel , egészen a magyar 2. hadsereg megsemmisüléséig léteztek ilyenek. A háború végén már más rendfenntartó közegek voltak, de a fő feladatuk ekkor már nem is a partizánvadászat volt.

Szimpatikus ember lehetett... Szerintem oszd meg a nevét velünk!
Felelősségre vonást indítottak ezekkel a hadnagyokkal szemben? Ki tudja?

Ha a sematizmusban nincsenek, akkor valószínűleg tartalékosok.
A 32/II-nél volt még egy tényleges tiszt, aki aztán még sok csúnya dolgot csinált megszállóként is, és szerette fotózni is a kivégzéseket.