Kösz!
A szóba került hadnagyok tartalékosok voltak, vagy mi a helyzet velük? Felelősségre vonás?

A 11. hajdúezred egyik százada, illetve a 32./II. zlj egy százada, ha jól emlékszem.

Szia Voci!

Régóta tanulmányozom a partizánháborút, de ilyet még nem hallottam. Tudnál valami utalást, idézetett vagy hasonlót adni erre? Nagyon érdekelne!

Előre köszi!
Kristóf

"Egyébként a népbíróság szerintem tisztában volt azzal, hogy nincs kiderítve a tényállás, ezért egyetlen egy olyan személyt sem ítélt halálra, akit elő tudtak állítani. Kizárólag a távollétükben ítélték el az embereket, hogy ne érhesse őket az a vád, hogy kesztyűs kézzel bántak a valódi vagy állítólagos háborús bűnösökkel.
Érdekes például, hogy az omboztelki gyilkosságért vád alá helyezett Kőrösi József, később a település polgármestere lett. Kőrösi tolmácsa volt Csordás Gergely hadnagynak, az omboztelki vérengzés elrendelőjének. De a tolmács nyilvánvalóan nem parancskiadó és nem feltétlenül felbujtó. Látva ezt a helyzetet, a népbíróság Kőrösit felmentette és a vád alá nem helyezett Wass Albertet ítélte el helyette, mert valakinek felelnie kellett az omboztelki halottakért. Ez egészen elképesztő eljárás, ilyet életemben nem hallottam, pedig nem ma kezdtem a szakmát.

Az egyik tanú, bizonyos Szakács Alexandru elmondta: Csordás Gyergely hadnagy kijelentette, ő azt bosszúlta meg, hogy 1918-ban családja néhány tagját Kecskeméten a román hadsereg meggyilkolta. Tehát ebben az emberben a bosszú dolgozott, egyáltalán nem volt szüksége arra, hogy felbujtsák. Egyébként egy román tanú elmondása szerint: Csordás kijelentette, hogy minden románt meg kellett volna öljön, de ő megelégedett a pap családjával. Tehát egyértelmű a helyzet: sem Wass Albert, sem Kőrösi, sem senki más nem bujtogatta a hadnagyot, aki eleve azzal a szándékkal jött, hogy megbosszulja a családját ért sérelmeket."

Bővebben a cikk:
http://gondola.hu/cikkek/56423

"A bécsi döntés következtében, 1940 oszén visszacsatolták Észak-Erdélyt Magyarországhoz. Az új román-magyar határ néhány kilométerre húzódott Vasasszentgotthárdtól, amelyet 1940. szeptember 11-én foglaltak el a magyar csapatok. A bevonulók a Wass-kúriában rendezték be fohadiszállásukat.
A katonák néhány nap múlva letartóztattak öt "politikailag megbízhatatlan" vasasszentgothárdi személyt - köztük a falu román polgármesterét is -, akiket a Wass-kastély magtárának pincéjébe zártak. Az idosebb gróf közbenjárására a polgármestert szabadon engedték, de két román parasztot és két zsidó lányt továbbra is fogva tartottak. Egy bizonyos Pakuts hadnagy elrendelte, hogy a foglyokat vigyék a megyeszékhelyre, de néhány kilométerre a kísérok végeztek a négy emberrel - állítólag meg akartak szökni.
Egy másik faluban, Omboztelkén szeptember 23-án este Csordás Gergely hadnagy vezetésével lelotték a magyar katonák Andrei Bujor pópát, feleségét és három gyermekét, Ioan Gurzau kántort és feleségét, valamint a falu tanítójának feleségét, anyósát és ötéves kislányát, Petrea Rodicát. A honvédek a románokkal együtt kivégezték a pópa magyar cselédasszonyát, Juhász Saroltát is."

http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=RIPORT0505&article=2005-0206-220...

Ezek a hadnagyok hol szolgáltak vajon, én a sematizmusban nem lelem őket...

Valahol olvastam annak a hadnagynak a nevét, aki az állítólagos gyilkosságokat elkövette (ill. parancsot adott rá), abból talán vissza lehetne keresni.

Amúgy a Wass-család szerepe mindebben kétséges, tekintve, hogy "leghitelesebb" forrása egy tartalmilag ellentmondásos, büntető eljárásjogi szempontból teljesen gáz román népbírósági ügyirat, ami a magyarok elleni venedetta része volt.

"1940-ben az Észak-Erdélybe bevonuló magyar csapatoknak parancsba adta egy ortodox pap családjának és néhány románnak, a helyi zsidó kereskedőnek és családjának, valamint az ortodox román pópának és annak magyar szolgálójának a kivégzését. A katonák letartóztattak mindenkit, akikre csak Wass Albert és apja rámutatott, majd szökési kísérletre hivatkozva az összes letartóztatottat legyilkolták (közel volt az újonnan meghúzott román-magyar határ Erdély két része között."

Azt valaki esetleg meg tudja mondani, hogy melyik magyar katonai alakulatok jöhetnek számításba eznél az esenél!?

Ukrán területen még magyar huszár alakulatokat is vetettek be.
(pl. Bethlen Pál szds. parancsnoksága alatt álló IX. önálló huszárszázad).

Ezt az Ungváry tanulmányt érdemes elolvasni:

http://www.rev.hu/html/hu/tanulmanyok/1945elott/megszallo.htm

Azt valaki esetleg meg tudja mondani, hogy mely magyar katonai alakulatok jöhetnek számításba ezeknél az eseteknél!?

Azt valaki esetleg meg tudja mondani, hogy mely magyar katonai alakulatok jöhetnek számításba ezeknél az eseteknél!?

Wass Albert 1943-ban került ki a keleti frontra zászlósi rangban, ahonnan 1944 hideg februárjában I. és II. osztályú német Vaskereszttel érkezett haza. Utóbbi kitüntetését akkor kapta, mikor a németek egyik belvízi uszályhajóját egy partizánmerénylettől megmentette, és egy lefülelt orosz révén az egész partizánbandát felgöngyölítette. Hazakerülése után szülőföldjén vette fel harcot a román és az orosz katonák ellen.
Kolozsvárról távozva egységeivel a Szilágyságon át Szatmárig harcolt, majd a Tisza-vonalnál Fónagy vezérkari ezredes mellett, mint annak segédtisztje igyekezett az orosz előrenyomulás megállításában szerepet vállalni. Harca egészen addig tartott, amíg 1945 húsvétján fiaival együtt Sopronnál el nem hagyta Magyarországot.

Csak hadnagy volt legjobb tudomasom szerint.
Irtam privatba!
Udv:Ajtony

Nehany link, ahol erintettuk a temat:

http://www.netlabor.hu/roncskutatas/modules/xoopspoll/pollresults.php?po...

http://www.netlabor.hu/roncskutatas/modules/newbb/viewtopic.php?topic_id...

Udv:Ajtony