ERDEKES LINK...

http://www.worldwar2.ro/forum/index.php?showtopic=176

Ez a link már régen itt fent van. Én is szóltam róla pár hónapja--aztán Borzalmas tagtárs megszidott alaposan (hogy miert nem figyelek oda jobban, hogy mi van feltéve, stb, stb). Annak ellenére, igazad van, és van egy jó pár Magyar vonatkozású kép is a honlapon!!

Elég nehéz velük ott vitatkozni......
(A háborús bűnök topicban próbáltam)
De a honlap nem rossz szerintem.

en most bukkantam ra eloszor...

elnezest ha feltalaltam a sajton a lyukat..:-)

Bizonyára az enyémnél jobb angolod megengedi,hogy jól szórakozz az ottani fórumokban! :-D

bar thorkild hansen a neves dan tortenesz azt mondta, hogy legyen a tortenelem az eletnek azon resze amit indulatok nelkul szemlelunk, angol tudasom ellenere is, valahogy csak nem tudok szorakozni rajta...... :-(

Én meg azt mondom,hogy sose higyj a dán történészeknek! :-)

Egyetértek VonBurckharttal! Azonkivül a forum, és tartalma, tükrözödik az oláh hozzáállásáit (tisztelet a kivételnek! És vannak ott is normális emberek!). Nem annyira szórakoztató mint inkább érdekes (néha, ha van kedvem és türelmem!).

drgeorge
ajanlom hogy vigyazz a vernyomasodra es csak mertekkel latogatsd a lapot...:-)

borzalmas, igazad van, mit is tudnak a danok a magyar banatrol??...:-)

Köszi a tanácsodat! Új tag vagyok ott és egyszer sem szóltam hozzá--még nem szeretnék kifedni, hogy ki vagyok mi vagyok az ottaniaknak (Dénesnek sem!!)!
Vérnyomásom (dohányzás ellenére is) rendben van: 124/70!! Azért is köszönöm!! :lol:

kivancsi lennek hogy ki is az a denes..... :-x

Pedig nem egy nagy titok, ezen a honlapon is itt van, és elég ismert kolléga.

Üdv:
König

üdv
kicsit körülnéztem és mégis érdekes volt olvasni hogyan gondolkoznak a románok a történelmükröl. A vérnyomásom egy párszor jól felfutott. Föleg a román-magyar háborus bünök résznél. Ott a vita egy darabig Bánffyhunyadról ment ahol a visszatérés után a magyar lakósok agyon verték a román pópát. Kiváncsi vagyok hogy vannak magyar részrül adatok arról hogy mi történt Bánffyhunyadon azokban a napokban. Remélem hogy valamelyik roncskutató tagtárs tudna segitenni.
üdv
Gábor

VonBurckhart irta: "kivancsi lennek hogy ki is az a denes....."
En vagyok. Es altalaban nagybetuvel irom a nevemet. :-D

Denes

kozben mar kitalaltam....

nem tiszteletlenseg, csak lustasag....mindent kisbetuvel irok mert unom orokke a shiftet nyomni, ha meg allandoan nagybetuvel irok, akkor leszoltok hogyb ne kiabaljak....

udv
konrad
(kisbetuvel) :-D

Pedig hát legalább egy kommunikációs szerkesztő igazán írhatna helyesen...
(Már ha nem bántalak meg vele.)

valoban, igen...a lustasagra nincs mentseg....

aki pedig a tenyeket es az igazsagot nem tudja elviselni es megbantodik az igen csak silany ember...

Hm... Hát igen. Mintha elfeledkeztek volna arról a két hadseregről, illetve a megszálló alakulatokról... Úgyan emlékszem, hogy a történelem emlegetne valami Sztálingrádot...Csak azért nem fegyverrel vette Erdélyt a magyar, mert Ádolf bácsinak kellett mindkét fél arzenálja és legjobban a románokra aspirált. Ja és ott nemvolt zsidóüldözés?!? Ezt csak mi barbárok csináltuk? No ne! Ott már mindenki kommunista volt és ellenezte a háborút. Mit mondanak erre az odesszai veteránok? Jó lenne már kacskaringós mesék helyett a fekete - fehér tényekre figyelni... üdv: nil :-?

Hát, azért mert valaki "nem csúszik el a jégen" és tud settenkedni igazán odafigyelhetne, hogy hány családban maradtak árván. No meghát a terrorista magyarokon bosszút kell állni ugyebár. Dél-Erdély és vasgárda nem is létezett? A Sztálingrádnál megsemmisült 2. és 4. hadsereget ki lehet törölni? Hiszen azok Erdély és Magyarország "felszabadításán" fáradoztak... üdv:nil :-P

Kedves kurth.e,

Ha nagyapád a 15. kp zlj-ban szolgált, akkor nem élte át az eseményeket, de járhatott a helyszínen.
A zlj akkori segédtisztjének hagyatékában van pár kép a falu házairól, tehát ő biztos, hogy járt ott.
A teljes falu felgyújtása legenda, legfeljebb pár ház éghetett le.

Ami az eseményeket illeti:
1940. szeptember 9-én a falun keresztülvonuló 22. hv zlj-t tűzrajtaütés érte a templom tornyából. A váratlan orvtámadás következtében többen súlyosan megsebesültek. Ezt megelőzően – valószínűleg vasgárdisták – a környező erdőkben több ízben a bevonuló magyar katonákra lőttek. A hv zlj pk-a rohamot vezényelt a parókia ellen, a megzavarodott katonák pedig lőni kezdtek mindenre, ami mozog.
A parókián elfogottakat a helyszínen kivégezték, a lövöldözés következtében román adat szerint 263-an haltak meg, akik közül 68-at (!) sikerült azonosítani.
Magyar adat szerint kb. 80 román halottat temettek tömegsírba.
A gpu-t több vallomás szerint a helyi pópa lánya működtette.

Kedves Uraim! Két észrevétel... 1963-ban nem volt elfogulatlan publikáció, ha fordítottak ferdítettek is... Borsod Kolléga! A hadijog néhány dolgot tartalmaz (mindenütt megszegik) a megszálló köteles a civil lakosság védelmére, civil ruhában fegyverhasználat (partizán, terrorista stb) tilos, idegen egyenruha bevetés közbeni használata tilos stb. - Genfi Egyezmény... Boldogabb újévet! nil :-?

A központi hatalmak csapatai 1916 december 6-án bevonultak Bukarestbe. Legyen ünnep december 6! :-D
Ha az oláhok ünnepelhetik 1918 december 1-et.... ez a nemzeti ünnepük? Nemzeti ünnep, hogy lehet egy nagy csalás? Jellemző...

1918 december 1 története:
(1)
Az aradi Românul november 20-án „a világ népeihez” intézett kiáltványa tett hitet az önrendelkezés mellett, persze azt is kifejtve, hogy „a kormány az elnyomó állam brutális erejével száll szembe a román nemzetet méltán megillető törekvésekkel”. A román kormány intenciói nyomán másnap újabb kiáltványban tett közzé egy felhívást nemzeti gyűlés megtartására, s mellette {1715.} közölték a román királyi vezérkari főnök proklamációját csapatainak Erdélybe lépése alkalmából. A nemzeti komité november 24-én bizalmas körlevélben szólította fel a helyi tanácsokat, hogy „proklamálják a feltétel nélküli csatlakozást a Román Királysághoz, a jelenlegi dinasztia uralkodása alatt. Ez elengedhetetlenül szükséges és a leghatározottabban megkívántatik.”*

A gyulafehérvári gyűlésig minél több község tegyen nyilatkozatot, mégpedig azonnal és minél több aláírással. A nyilatkozat mintapéldányát is megküldötték, azzal, hogy ezeket több példányban kell elkészíteni, mert a román diplomáciának is szüksége van rá. „Így valószínűleg a népszavazás elkerülhető lesz” – összegezi az akció célját a körlevél.*

A hónap végén Budapestre utazó Maniut Jászi megnyugtatta: a magyar kormány nem fogja akadályozni egy nemzeti gyűlés megtartását, sőt felső utasításra a MÁV különvonatokat indított a december 1-i gyulafehérvári gyűlésre utazó románok részére.

...

(2)
1918. december 1-én a gyűlés 1228 delegátusa elfogadta az egyesülést azzal, hogy „sajátos intézményeink egy ideiglenes autonómia fenntartását teszik szükségessé, ami nem változtat a feltétel nélküli unió tényén”.*

A gyűlés egy 200 tagú Nagy Nemzeti Tanácsot választott, melyben 30 szociáldemokrata is helyet kapott az automatikusan tanácstaggá váló püspökök és a kiemelkedő értelmiségiek, kiválasztott gazdag polgárok mellett.

A nagy tömeggyűlés a nemzetőrség és román katonák által gondosan biztosított vármezőn zajlott le, ahol a különvonatokon, szekereken és gyalog érkező parasztsággal és kisebb számú munkássággal ismertették a határozatot. Az egybegyűltek – a román hagyomány szerint százezer ember – áhítattal, egyhangú lelkesedéssel fogadták a rezolúció kihirdetését. Az alapelvek progresszív jellege biztatóan hatott.

December 2-án a Nagy Nemzeti Tanács kijelölte a 15-ös Kormányzótanács (Consiliul Dirigent) tagjait – köztük két szocialistát –, hódoló táviratot és delegációt küldött Bukarestbe az uniót kimondó határozat ünnepélyes átadására. A küldöttség köztük Ferenc Ferdinánd egykori bizalmasai: Miron Cristea és Vaida-Voevod – átadta Ferdinánd királynak a határozatot, s 24-én – a feltételeket természetesen mellőzve – röviden törvénybe iktatták, hogy „az 1918. december 1-én tartott gyulafehérvári gyűlés határozatába foglalt területek egyszer s mindenkorra egyesülnek a Román Királysággal”,*

csupán a helyi igazgatást hagyva a Kormányzótanács kezében. Vaida-Voevod, Goldiş és Şt. C. Pop helyet kaptak a bukaresti kormányban.

Forrás (bővebben):
http://mek.oszk.hu/02100/02109/html/579.html

Szégyen ... a MÁV még különvonatot indított.... Károlyi és Kun....

Hali ezen az oldalon is! Ez nem a szegény Román nép második vh-s portálja? Mi legalább elmélázhatunk a "bűnös nemzet, BŰNÖS MAGYAROK!" tárgykörben, de 1918- mintha - másik portálunkhoz kötődne... Ők a hős átállók (árulók), mi az utolsó csatlós (körömszakadtig becsület - puff!) nil :-P

Legyünk reálisak! Horthy szintén gondolkodott a kiugráson, csak nem sikerült neki! Tudom nincsen a történelemben "ha", de ha sikerült volna neki, akkor most mit mondanánk? Felköpnénk a levegőbe és aláállnánk? Ha sikerül kiugrani és cserébe megtarthattuk volna a visszacsatolt területeket, akkor is ezt mondanánk? Ha ennyi lett volna az ára ezen területek megtartásának, akkor szívesebben lennék olyan "senkiházi" mint a románok.
Háborúban nem a becsületet kell nézni, hanem a haza érdekeit, csak akkor lesz egy nemzet sikeres. A haza és a nemzet érdekét a kiugrás szolgálta volna a legjobban...... hogy nem lett volna etikus? Hol érdekli ez a székelyeket. Higgyétek el, megbocsátották volna ezt az etikátlan lépést...
Aki ismer az tudja, hogy nem az oláhokat akatam védeni. Csak ne legyünk álszentek! Mi nem azért harcoltunk annyira kitartóan a németek mellett mert így akartuk. Hanem mert nem sikerült a kiugrás és utánna más megoldás híjján már csak harccal védhettük az országot, a lakosságot.
Nézzük meg Romániát. Loptak, csaltak, hazudtak és sosem volt még ekkora országuk. A gazdaságuk jobban fejlődik mint a miénk. Nagyobb a hadseregük és előrébb tartanak mint mi. Akkor most kinek jobb a taktikája?
Hiába a becsületes ember sosem gazdagszik meg.... és ezért éhenhal (és kihal).
Ahogy felénk mondják... "Zsiványnak áll a világ."

Horthy a kiugrási kísérleténél a nemzet becsületével játszott, bízva abban, hogy valóban megtarthatja a visszacsatolt területeket. A magyar ember lelkivilágával azonban szemben állt az árulás, hátbaszúrás bármilyen formája, ezért nem is járt sikerrel.
Továbbra is szilárd meggyőződésem, hogy a nemzet színe java veszett oda Gorlicénél, Doberdonál, Isonzónál és még sorolhatnám valamennyi első világháborús csatateret. Majd szintén a legjobbak estek el a Don kanyarnál, a Kárpátokban, majd a hazai hadszíntereken. Csak végig kell nézni a sok kávéházi, sunnyogó, felmentett, frontlógósok ivadékait. Sajnos ők vannak többen, s ez meg is látszik az elért "sikereikben", génjeikben örökölt magatartásukat szomorúan tükrözi hazánk utóbbi évtizedeinek sorsa.

Elvehetik a házadat, autódat, a szeretteidet, bármi megfoghatót. A becsület az, amit nem lehet elvenni. Azt csak tulajdonosa veszítheti el lelkiismeretlen cselekedete alapján. Beszéltem én is egy-két magyar veteránnal. Csak a lelkiismeretükre hallgattak és becsületüket akarták megőrizni azzal, hogy fegyverrel a kézben a végsőkig harcoltak.

Szerintem a németek nem bajtársak voltak. Innentől kezdve nem kellett kitartanunk mellettük. Sőt, tovább megyek, a románok sem támadták hátba a németeket! Ha átáltunk volna nem esett volna csorba a becsületünkön!!! Ha pedig Sturmtigernek van igaza (a felvetése tényleg elgondolkodtató) akkor meg ez különösen igaz!

Már csak azt kell tisztázni, hogy a németek miért nem voltak bajtársak... na ez az ami hosszú és kemény vitát fog eredményezni. De egyet nem szabad elfeledni. Az I.VH-s Németország nem ugyanaz mint a II.VH-s! Ezért a bajtársiasságnál csak a Hitleri Németországot szabad figyelembe venni.
Tehát.... egy bajtárs agyonlövet (pl: Don kanyar)? Alacsonyabb rendűként kezel (pl: Don kanyar)?
Hadba hív és a háborúhoz való fegyvert pénzért adja neked (kereskedik rajtad, miközben vele együtt harcolsz)? Erre példa a Pz IV vagy más német hadianyag technológiája. Kemény pengő milliókért adták el, olyankor amikor pl. a Pz IV már nem sokat ért. Mindig lenéztek minket, mert a mi harckocsijaink nem sokat értek, de a licenszet bezzeg pénzért adták. Ha bajtárs, akkor ingyen adja, mert a mi sikereink az ő győzelmét is jelentették volna, ha bjtársak vagyunk.
Tehát mi nem bajtársak voltunk, csak ugyanazon az oldalon harcoltunk, de külön-külön. Akkor miért is kellett volna egyeztetnünk és válvetve harcolnunk?

Csak merő üzleti kapcsolat volt. Visszakaptunk az elcsatolt területünkből, mi pedig besegítettünk a keleti fronton.

Mondjuk én a németeket többre tartom a szlávoknál, hiszen elég megnézni a két nép magyarokhoz való hozzáállását. A szlávok (tótok, szerbek) egy kanál vízben meg tudnának folytani minket és sosem kötnének velünk üzletet.

Ha pedig nemzeti szinten nézzük a dolgot.... akkor már az I.VH-t is figyelembe vehetjük, amikor Bukarestig meneteltek velünk. Szerintem a németek nem rosszak, csak Hitler más szintre helyezte a dolgot. A háborúban meg mindenki igyekezett a saját hadseregét és a saját országát menteni. Ez érthető, ebben nem látok kivetni valót.
Hogy mennyire rokonszenvezünk a németekkel (és talán ők is velünk) erre jó példa NDK esete. Amikor a rendszerváltás előtt megengedtük az NDK-soknak, hogy rajtunk keresztül mejenek az NSZK felé. Szeretném hinni, hogy ezt azért nem felejtik el.....
Igaz ez a példa már eléggé OFF volt.

1703-ban magyarok, ruszinok, románok harcoltak egy zászló alatt (igazából csak a szerbek voltak ellenségesek).
1848-ban kb. ugyanez volt a felállás, csak most a szerbek mellé odaálltak a románok is + megjelentek a mi oldalunkon a magyar zsidók illetve kisszámban külföldi (lengyel, olasz, német) önkéntesek.

Ja és mindkétszer a németek (osztrákok, bár [ekkoriban] ilyen nép nem létezett) ellen...

Bocs!

Kedves TMarci!
Hmmm... hogy az osztrákokat meg a németeket össze lehetne mosni azt én kissé vitatnám. Az Osztrák-Magyar Monarchiának (vagy a Habsburg Birodalomnak) pl. a horvátok is tagjai voltak és mégis egy külön ország volt.
De ezt szerintem hagyjuk mert ez már nagyon messze áll a "II.VH román szemmel" -től :-D

Kedves Rohamtigris! Azok nem hörcsögök... Igaz az is rágcsáló, de a gyűjtögető és rabló, valamint a hazug nem ugyanaz... Lásd BIOLÓGIA "Házipatkány" fejezetét üdv:nil :-)

Nos VIII-nak részben immáron ezen a "lapon" elnézését kérem(!!!) Gondolok itt a "németek támogatása" kitételére egy másik oldalon... Tisztjeink többsége - felső szinten - osztrák-német nevelést kaptak, tehát lojalitás jellemezte őket. Együtt harcoltak az I. vh-ban, váll-váll mellett... 44. 03. 19. ennek az eredménye (privi vélemény!). A tiszti kar nem esett szét pártokra! A horthi-hadsereg soha ideológiai képzést, kispártoskodást nem folytatott, nekik ez meg volt tíltva... Csak a kötelesség... Talán az volt a probléma, hogy passzívak maradtak... üdv: nil :-?

"A horthi-hadsereg soha ideológiai képzést, kispártoskodást nem folytatott, nekik ez meg volt tíltva... "

Dehogynem. Gondolj csak a sok náci csatlós főtisztre,illetve azokra akik kiszolgálták 100%-san később a nyilasokat.

A pártpolitika valóban meg volt tiltva, de azért sok tiszt volt titokban tagja pártoknak – elsősorban a nyilaskeresztes pártnak.
A "kiszolgálták 100%-san később a nyilasokat." megítélés viszont szerintem nagyon sarkított. 1944-ben már nem nagyon lehetett megítélni, mi szolgálja valóban a haza érdekét. Hiszen a mérleg egyik serpenyőjében ott volt a kormányzónak tett eskü és az a tény, hogy a még saját kézben lévő területen Szálasi gyakorolta a hatalmat. Ha ezt nézzük,az volt hű az esküjéhez, aki a nyilasok ellen fordult.
De a másik oldalon állt, hogy egy ázsiai hatalom az országban dúlt és pusztított, aki ellen viszont a mindenkori magyar katonának kötelessége volt a magyar föld védelme.
És ott van a legfontosabb parancs, a túlélésé, hiszen ekkorra nyilvánvaló volt, hogy az agónia csak idő kérdése, és a reménytelen küzdelem eldől. Sokan már megelégelték azt, hogy vásárra vigyék a bőrüket egy vesztett ügyért és inkább arra törekedtek, hogy átmentsék életüket és talán mások életét a háború utánra.

Akárhonnan nézem, minden oldalról lehet a témán fogást találni, ha bele akarok kötni, minden oldal érveibe bele tudok kapaszkodni.
Innen, 65 év távlatából már könnyen ítélünk, minősítünk, nem mi voltunk ott, "két pogány közt"

"Innen, 65 év távlatából már könnyen ítélünk, minősítünk, nem mi voltunk ott, "két pogány közt""

Teljesen egyetértek.

Ki tudja,hogy hasonló esetben mi mit kezdenénk...

Amúgy ez sem ide tartozik teljesen,de lenne egy kérdésem. A nyilas hatalomátvétel után feleskették a katonákat újra. Nagyon sok öregtől lehet hallani,hogy "nem esküdtünk fel ", "pont lekéstük" stb. Tulajdonképpen nem találkoztam olyannal aki felesküdött volna annó... Ezekből mennyi igaz?

Ez egy jó kérdés. Hivatalosan a legtöbb egység felesküdött, legalábbis a jelentés "felfelé" elment róla.
Sok olyannal is találkoztam, akinek muszáj volt esküdnie, mert hátul ott álltak a harcfegyelembiztosító katonái, vagy nyilasok, de úgy próbálták megkerülni, hogy a nevük helyett mást mondtak, így legalább a lelkiismeretük tiszta maradt.
Azt hisze, ebben nem tudunk még hozzávetőleges képes sem alkotni.

Szerintem egy katonának sosem a vezetőre hanem a Hazára kell esküdnie. A katona feladata a Haza védelme. -ez az alapszabály! A vezető csak másodlagos.
Na jó, de ki tudhatta akkor és ott, hogy a kiugrás vagy az ellenállás szolgálja a Haza érdekét? Szerintem tudni nem igazán tudta senki, csak tippelhettek. Mert a kiugrás mellett és ellen is volt érv bőven.
A kiugrás szerintem azért nem sikerült mert Horthy kevés tisztben bízott. Ezért kevesen tudtak a tervről és kicsi volt a támogatottság.

Uraim! továbbra is vallom, hogy a történelem sem "ha"-t sem pediglen kategóriákat nem ismer. A 2. vh. idején Dolfi jóvoltából nem kóstolhattunk bele a szomszédba, de erre jó példa, hogy egy egész r. ho. három napig verekedett 10km térnyerésért egy eleve ötletszerű (4. m. kir. pótho-val) szemben /nagyobbik SÁRKÁNYHÚZÓ-BOCS/ - amit egyszer a Szu-csapatok már legázoltak(!)... "Nemcsak Besszaráb volt a cél - "odaát" német csizmát nyalva, orosz usankát lopva, meghunyászkodni... és győztesnek lenni - hát ez... üdv:nil :-P

Bocsi VIII! A mieink H.-legfelsőbb hadurukra esküdtek... nil :-?

Kedves msmaster!

A románoknak csak német segítséggel lehetett eredményt elérniük. Az ő haderejük semmire való volt. Egyedül az emberanyag az ami rendelkezésükre állt. Na meg ne feledjük, a szászokat!!!! Úgy ahogy a magyarországi svábok, a szászok is a német hadseregbe vonultak be. Ezzel pedig közvetlenül a német haderőt erősítették!

Kedves nil!

Mindannyian tudjuk, hogy a román haderő semmire való volt. Egyedül a kiképző román lov.ho. tudott ellenállni.
Arra viszont sajnos bőven elég volt a román haderő, hogy a hágókat megtartsa amíg jönnek a szovjetek.

Hm...Sajnos ez igaz, de könnyű volt nekik, mert alig voltak négyszer annyian mint mi. Persze egy Szu haderő (tömeg) hátterével könyebben ment. Egyet kell (megint) értenem.nil :-)

Ami még megemlítendő, hogy az átállt oláhok német fegyverzettel harcoltak tovább a szovjetek oldalán. Számos visszaemlékezésből ismert, hogy német felségjelű gép bombázott, vagy lőtt a szövetségesek közé, vagy német harckocsikkal jelentek meg a harctéren.

Kedves Kalóz14!
Teljesen igzad van. De miért is volt ez így? Mert az oláhoknak nem volt hadiparuk. Szedett-vedett felszerelésük volt. Még csoda, hogy egységes egyenruhában mentek a frontra.... (de a sisakjuk már nem volt egységes)
A francia, holland, belga, német hadianyagtól kezdve mindent bevetettek. De később ezen országokból nem igazán tudtak már utánpótlást szerezni, így maradt a "nagy testvér". A németek aztán ellátták az oláhokat, aminek később meg is itták a levét.

Már jóideje olvasom e fórum hozzászólásait és gondoltam én is elmondom a véleményemet.

Horthy valóban kilépni akart a háborúból és nem átállni. Ugyanakkor, ahogy azt WIII is mondta, ha a székelyek ide tartoznának most is, őket nem érdekelné, hogy most minek neveznék azt a lépést. Az más kérdés, hogy a határokat úgyse hagyta volna úgy a SZU...

Összességében Wass Albert Vérben és viharban című írása ugrott be nekem, ajánlom mindenki figyelmébe. A történet Dengezikről, Attila legkisebb gyermekéről szól, aki apja halála után egy békés, építkező Hunországot akart. A bátyjai hun szokás szerint meg akarták bosszulni a gótokon a hunok bukását de hatalmas vereséget szenvedtek. Dengezik pedig megépíti Hunországot.
A lényeg: ha gyáva kutyáknak tartották is volna a magyarokat, az, hogy az országot egyben és épségben tartsuk, többet ér.

Végezetül egy kis olvasnivaló. Nagy része nem tartozik a témába, de érdemes elolvasni. A román nyelv balkáni eredetéről szól az eleje, a vége pedig a középkortól kezdődően napjainkig a két nép kapcsolatát írja le. Magyar túlkapásokról is ír, szóval tárgyilagosnak tartom.

www.corvinuslibrary.com/roman/0312boia.doc

Üdv
Balázs

A magyar-szovjet viszony, szerintem lényegesen jobb volt a román-szovjet viszonynál már csak Besszarábia (illetve később Transznyisztria) okán is.

Szerintem a kezünkön maradhatott volna Erdély, egy villámgyorsan a románokat követő kiugrással, ami viszont olyan készültségi fokon, mint ahogy Horthyék álltak, nemsok sikerrel kecsegtetett.

Úgy vélem talán Erdély volt menthető, Felvidék, Délvidék viszont nem (Titóék ill. Benesék okán).

A román katonákat nem minősíteném le annyira!Ők is harcoltak és meghaltak,megsebesültek,megnyomorodtak,támadtak és megfutamodtak mint bármely nemzet katonái.Ezzel kapcsolatban egy érdekességet megemlítenék.Egy amerikai kimutatás szerint az emberek 2%-a alkalmas katonának.Ezeknek fele valamilyen személyiségzavarban szenved-szó szerint elmebeteg.A maradék 1% a klasszikus "hős katona".Nyilván ez a két 1% sokszor összemosódik!Gondolom a világháború idején is hasonlóak voltak az eloszlások,nem nagy eltéréssel a különböző nemzetek között.Valószínűleg a román ember sem akart már harcolni 44-45-ben.Előtte pedig mi sem voltunk sokkal sikeresebbek....A politika meg a másik topicba tartozik.

A saját haditechnikájuk pedig olyan volt amilyen.Mi sem a legmodernebb cuccokkal indultunk harcba!Amink pedig korszerű volt abból(szintén!) kevés volt!

Ha már idekerült,TMarcinak igazat adok de szerintem Erdély sem lett volna a miénk.....