Warning: Table 'roncskut_kut2.roncskutatas_cache_page' doesn't exist
query: SELECT data, created, headers, expire, serialized FROM roncskutatas_cache_page WHERE cid = 'https://www.roncskutatas.com/node/1471?page=2' in /home/roncskut/public_html/includes/database.mysql.inc on line 135
Warning: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /home/roncskut/public_html/includes/database.mysql.inc:135) in /home/roncskut/public_html/includes/bootstrap.inc on line 729
Warning: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /home/roncskut/public_html/includes/database.mysql.inc:135) in /home/roncskut/public_html/includes/bootstrap.inc on line 730
Warning: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /home/roncskut/public_html/includes/database.mysql.inc:135) in /home/roncskut/public_html/includes/bootstrap.inc on line 731
Warning: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /home/roncskut/public_html/includes/database.mysql.inc:135) in /home/roncskut/public_html/includes/bootstrap.inc on line 732 Kinek vannak köztetek katona ősei/hősei? | A II. Világháború Hadtörténeti Portálja
warning: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /home/roncskut/public_html/includes/database.mysql.inc:135) in /home/roncskut/public_html/includes/common.inc on line 153.
P@nther, lymphater! Ne legyetek már ilyenek! Akikről írtok bővebben, névvel, évszámokkal részletesen is írjatok! Várjuk!
lymphater, gratula az ősökhöz és a beszámolóhoz! Képeket is várjuk, ha egyátalán a múzeológus megengedi...
„katonáknak nem születnek, katonaként meghalnak”...
Ez egy II.vh-s fórum,szerintem sokkal jobban érdekli az itt lévőket a vh vagy egy szabadságharcos orvos százados,mint az én két bakámat. Ráadásul csak az alakulatukat ismerem,meg persze a nevüket.
Remek példa az orosz emberpazarlásra a finn-orosz háború.
A Spektrum tv-n láttam dok.filmet róla.
A finn géppuskások közül több is idegösszeomlást kapott mikor mélyen tudatosult bennük a mészárlás.
Naponta több ezer oroszt öltek meg...
A parazsat nem őrizni kell, hogy békésen hunyjon ki, hanem felszítani, hogy utódaink tovább vigyék a lángot!...
Akkor mesélnék én is most
A régi időket hagyom, azok közel vannak a legendákhoz már :-)
Két dédapám harcolt az első világháborúban. Egyikükről nem tudok semmit csak a fotókat láttam, most próbálom meg is kapni őket :-) A másikuk az olasz fronton volt és ő is mesélte édesapámnak a dobra tett borsószemeket :-)
Egyik nagypapám leszolgált nyolc hónapot gépkocsivezetőként, valószínűleg fronton se volt mert nem mesélt ilyenekről. Tisztiborbély volt azt tudom és az elbeszélés alapján a tisztek szerették és óvták őt, így szerencsésen vészelte át a háborút.
Tudom melyik alakulatnál szolgált: Szegeden a 7/III. gyalogos zászlóaljnál. Lehet tudni erről az egységről valamit amúgy?
A másik nagypapámnak kijutott őhelyette is, már részeket meséltem itt az oldalon erről.
1939 februárjában lett katona és légvédelmi gépágyús kiképzést kapott. A háború utáni obsitos könyvében az áll, hogy Budapesten szolgált. Ez nem tudom, hogy lehet, de valószínű, ugyanis Budapest melletti kis faluban laktak és a háború alatt "készült" több nagybátyám is :-)
Szóval a háború eleje békésen telt neki is, csakhogy a budapesti ostrom is a városban találta őt. Egy iratból tudom (lásd a képeimet), hogy egy azóta elfeledett, a mai XIII. kerületi svéd katonai kórházban ápolták 1945 január 18 és 31 között repesztalálat miatt. Innen visszatért szolgálatba.
Olvastam egyszer, hogy február 11-én elfogyott a légvédelmisek lőszere és bejelentették, hogy nem tudnak már mit csinálni és ugye rá 2 nappal a magyar-német védők megkisérelték a kitörést. Ő pedig, (ismét a könyve alapján) február 13-án önként elhagyta állomáshelyét. Gondolom lesz aki szerint ez árulás, szerintem viszont abban a helyzetben a túlélése volt. Ugyanis valószínűleg ő és pár társa kelet felé menekült, mert (és innen már családi elmesélésből tudom) Pesten egy ház pincéjében húzták meg magukat. Élelmük nem volt csak egy kakaószacskót találtak amit egy ott talált kanállal tudtak beosztani maguk között. Nagypapám élete végéig ezzel a kanállal evett ezután. Ezt a kanalat azóta megkaptam és nagyobb becsben tartom mint akármelyik drága relikviámat és többet is mesél nekem arról, hogy milyen is volt akkor.
Szóval a házban bújtak el az oroszok elől rettegve mert ha megtalálják, akkor valószínűleg kivégzik őket. Nem tudom hogyan, de a falujából való ismerős talált rá és felismerte. Hazament nagymamámért és a két asszony körülbelül (légvonalban!) 30 kilométeren keresztül húzta hazafelé egy felfordított asztalon a nagy hóban, ugyanis valószínűleg még a Pestre menekülés közben megint repesztalálatot kapott és nem tudott járni, a halálán volt, 30-35 kilóra fogyott.
Otthon egy szovjet szanitéc mentette meg az életét rendbehozva őt úgyahogy (íme: nem minden szovjet katona volt végszopó). Pár repeszszilánk élete végéig benne maradt, mint ahogy a lelkében is - mogorva lett és bár gyári munkás volt, nagyon utálta a kommunizmust és az oroszokat.
Ennyi az én történetem, remélem nem volt túl hosszú :-)
Én is várom a további hozzászólókat!
Üdv
Balázs
JoyBoy! Az a sok világháborús katonai fotó biztos sokakat érdekelne. Szerintem, ha jónak látod az ötletet, tölts fel a weblapra belőle!
Dédpapa neve itt is lemaradt...
„katonáknak nem születnek, katonaként meghalnak”...
Íme itt van néhány ember sorsa.
Malya Pál, tavaly, KANADÁBAN meghalt.
Somogyfalvi, 50 éves korában meghalt Szegeden.
Halustyik Lukács, Elhalálozás 1946.08.30. fogság helye tabor223, sz.varos 1552, temetés helye kórház temetője 1552 k/m -23/3.
Ami biztos, hogy Azerbajdzsánban volt fogságban és ott is lett eltemetve, ezért az infóért köszönet lakzol tagtársnak.
A többit az iwiw segítségével sikerült megtalálnom.
A parazsat nem őrizni kell, hogy békésen hunyjon ki, hanem felszítani, hogy utódaink tovább vigyék a lángot!...
Kvak gratulálok. A kitartó keresésednek meglett az eredménye. Ha még élt volna valaki talán mesélhetett volna nagyapádról, de hát ez van egyre kevesebben vannak.
Ami nekem szólt azt meg inkább a hadifogoly adattárnak köszünhetjük, nem nekem. Talán annyiban volt nehéz megtalálni, hogy mire kilogikáztam hogy Golustik Lukacs néven található az adattárban. Érdemes néha orosz kiejtéssel keresni a neveket.
Íme a kanál amit említettem. Egyszerű házi kanál. Csak én tudom min ment keresztül, nektek gondolom így önmagában értéktelen :-)
Amúgy Berndorf márkájú, egy osztrák evőeszközgyár, jó minőségű termékei vannak.
ásóka! Remek írásmű! Gratulálok! Magasra tetted a mércét, de nekem a név még mindig hiányzik... Hadifogságról is hasonlóan hosszú visszaemlékezés van?
Egyébként, ha adsz neki egy jó címet, szerintem, ezt itt nyugodtan feltölthetnéd a cikkek közé is, mert nagyon ügyes írás!
Sok ilyet!
„katonáknak nem születnek, katonaként meghalnak”...
Egy "késői" Szt.Lászlós bácsi mesélte,hogy ő nagyon örült amikor megszabadult az Mg-42-estől (odaadta egy bajtársának) mert egy leadott rövid sorozat után már jött is az aknagránát.Az orosz aknavetősök hangra lőttek "piszok jól."
Csak a fórum címét olvsva, nekm vannak katona őseim. Ngayapá rádiós felderírőként , testvére a 21. ktü. őrnagyaként indult el aa a II. vh-ban. Nagyapám hazatért, majd itthonról vitték el a Gulagba, testvére Albert a fronton halt hősi halált. Tisztelet a hősöknek, sok mondanivalóm lenne, de ,most ennyi elég!
"A múltban nyugszik a jelen, s a jelenben a jövendő"......
Feleségem nagypapája, K. Szabó Gábor őrvezető 1917-ben Vittórióban harcolt.
Az én anyai nagypapám, Vincze László t. őrmester 1919-ig szolgált, utána hadirokkant. Mindketten a cs. és kir. 38-as gyalogezred katonái voltak. Ez volt a Mollináry ezred.Ezek az adatok fényképekkel az ezred emlékkönyvében vannak. Az emlékkönyv
16OO példányban készült, fűzfői papiron, magyar festékkel
A kiadás éve 1936
Üdv!
A témánál maradva, olvasgatom ezt a fórumot, és megragadom az alkalmat a hozzászóláshoz. Az apai ágon a családfát sikerült visszavezetni kb. az 1400-1500 –as évekig. Több nemes és katona volt a családban. Majd megnézem pontosan. Az anyai ágról sajnos semmi infóm sincs. Ha időm lesz egyszer…
Ami a másodok világháborút illeti, a dédapám, Bádi István őrvezető 1943 január 23.-án tűnt el Vorworowkánál a keleti fronton, ha minden igaz egy légitámadás során. Sajnos többet nem sikerült megtudunk róla…
Csapatteste a 123.ö.gk.köz.á.ü, állománytest: 150.gk.u.tü.oszt. Valaki tudna segíteni az alakulatok rövidítéseinek pontosításában? Esetleg volt valakinek rokona ezekben az alakulatokban?
Dédapám két fivére is kint volt a keleti fronton, róluk is küldtek levelet az eltűnésükrő ill. a halálukról. Az üknagyanyám szívrohamban meghalt a harmadik levél felbontássa után. Ők ketten szerencsések voltak, sikeresen hazajutottak a háború után, mindenféle kerülő úton, vasutasok segítségével ( több vasutas volt a családban ). Hazaérkezésük után nemsokkal az üknagyapán öngyilkos lett. Összeroppant, és nem bírta elviselni a fia halálát, nem tudta feldolgozni a családot ért traumát.
Nagyon megható és megrázó a leírás! Köszönjük, hogy megosztottad velünk! A légitámadás tényéről honnan tudtok? Dédapád fivéreiről mit lehet még tudni: alakulat, nevük?
„katonáknak nem születnek, katonaként meghalnak”...
Üdv Végső!
A légitámadást a nagyanyám emlegette. Némileg kételkedek a dologban én is. De hát ennyi év távlatából... Még ő is gyerek volt amikor ez történt, úgy hogy elképzelhető hogy csak rosszul emlékszik valamire, vagy én értettem félre valamit. De az eltűnés tényénél többet nem tudunk!
A két fivérről sajnos több konkrétumot szintén nem tudok. Megkérdem az apámat meg a nagyanyámat a dologról.
Köszönöm Sárkányhúzó a válaszodat!
Tudnál segíteni, hogy az alakulatok helyileg hol állomásoztak, merre volt a központjuk? Ha jól emlékszem a dédapám Sopronba vonult be.
Üdv Védső!
A légitámadásos sztorit az apám is megerősítette, ő is úgy tudja. Állítólag a túlélők mesélték a nagyanyámnak annó.
A két fivér akiket említettem Bádi Antal, és Bádi József. Hogy melyik alakulatnál szolgáltak azt sajnos nem tudom. (Az egész család vasutas volt. Tónibácsi forgalmista volt, legutóljára Óbudán. Józsibácsi mozdonyfűtő volt. A dédapán 1942-ben vonult be, a vasútiszi iskola befejezése után.)
A háborús sztorijukról annyit tudok, hogy Tónibácsi Pozsonyban szökött meg, gomdolom a szétvert alakulatából, és az ismerős vasutasoktól kapott ruhákba, az ő segítségükkel jutott el Győrig. Győr környékén vészelte át a front átvonulását, két napig egy szalmakazal tetején, aztán sikeresen hazajutott. Józsibácsi fogságbaesett, de elég hamar, valahogy '47 környékén jött haza.
Kicsit még hozzáteszek!
150. gépvontatású nehéz tüzérosztály. Sopron. Pk:Kunczfalussy Jenő ezredes.
-121. önálló gépvontatású közepes ágyús üteg. Pk:Sélley-Rauscher Aurél százados.
-122. önálló gépvontatású közepes ágyús üteg. Pk:Láncz István Százados
-123. önálló gépvontatású közepes ágyús üteg. Pk:Galánthay Emil százados
Ütegenként 4 darab 31 M 10.5 cm (Bofors) gépvontatású közepes ágyúval felszerelve!
http://kep.tar.hu/odin88/50480397#2
A dédapám 8Kaszap Ambrus) az első vh-ban hunyt el (lásd a képeken), a nagyapám kiképző volt a másodikban románokat képzett ki, ezt az oroszok félév kényszerpihenővel hálálták meg neki. A nagyapám testvére a második vh-ban hunyt el, majd erről az emlékműröl is rakok fel képeket.
historyan1975!
Ha tudod, hogy mi volt a sorsuk írhatnál még bővebben dédanyád testvéréről és sógoráról is, és persze a dédapákról! Hol harcoltak, maradt-e fenn vmi anekdóta róluk stb.?
„katonáknak nem születnek, katonaként meghalnak”...
A nagyapám a nőügyeiről többet beszélt mint a kiképzésről, bár gyerekkoromban próbált önvédelemre tanítani és mutatott 1-2 hatásos ütést is, a románokról elég lenézően nyilatkozott, bár úgy tudom nem voltak előítéletei velük szemben. A német tisztetektől is csak udvarolni tanult meg :-), még 80 évesen is emlékezett 1-2 szaftos kifejezésre. A hadifogolytáborról elég sokat beszélt, mikor elfogták jó súlyban volt és csont és bőr volt mikor hazajött, amire emlékszem, hogy rengeteg beszélt arról, hogy csalán levest ettek és különböző füveket főztek maguknak. Az egyik testvére francia fogságba került, ő még szalámit is kapott az útra amikor hazaengedték.
Tyű, a hadinaplókra nagyon sokan vevők! Köztük én is. Különösen Borzalmas tagtárs borzolja az idegeinket ezzel:) Te ne kövesd ezt a példát, és ha tusz néhány részletet írd be, hagy okosodjunk!
„katonáknak nem születnek, katonaként meghalnak”...
Annak idején egy csinos katona a legtöbb nőnek megdobogtatta a szívét, főleg ha férje szintén katona volt valahol a távolban. A nagyapám nem volt válogatós, a grófkisasszonytól az ápolónőig mindenkinek csapta a szelet, legalábbis férfi társaságban ezzel dicsekedett :-) (nagyanyám előtt mintha nem mondott volna ilyeneket).A hadifogságról mesélt történeteiből csak az éhezésre emlékszem, erről mesélt a legtöbbet.
Az én dédapám hatalmas VILÁG CSAVARGÓ volt... 5 nyelvet beszélt az öreg angolul,németül,franciául,spanyolul,oroszul...,hogy ne legyek közönséges a dédivel hát az isten tudja amennyi rokonunk van szerte európában :lol: Össze vissza csavarta a nők fejét és mindenhol lett neki gyereke...aztán mindig odébb állt...spanyolországban kezdte a "kujonkodást" a polgár háborúban....na nem harcolni ment az öreg hanem a nők után,itthol meg mindig előadta magát dédanyám elött...nem voltak a dédiék valami jó viszonyban...a dédmami tudta mekkora kurafi az öreg. A másik dédim isonzo-t megjárta és a II. világháborút is.Az isonzói fronton ittak valami rossz vizet és ez miatt kihullott a haja...romlott víz vagy valami ilyesmit mondtak,hogy az miatt.A II.vh-ban sajnos ő nem azok közt a szerencsések közt volt aki haza jött a don-kanyarból.Sajnos egyik déditől sem maradt semmi féle felszerelési tárgy vagy csak legalább 1 katona fotó...
véletlenül nem 1867-et akartál írni?
Ükapád,akkor gondolom már 48. előtt is praktizált. Őrizz meg mindent,mert nagyon,de nagyon ritka,hogy fennmaradjon egy családnál ilyen rég irat.
.....................
Az őseim közül 2-en vettek részt 48/49-ben, mindketten honvédként haltak hősi halált.
Az orvosok nagy megbecsülésnek örvendtek akkoriban. Olvastam,hogy 1910-ben is csak 6600 sebészorvos volt az országban.
üdv.
.....................
Locations
P@nther, lymphater! Ne legyetek már ilyenek! Akikről írtok bővebben, névvel, évszámokkal részletesen is írjatok! Várjuk!
lymphater, gratula az ősökhöz és a beszámolóhoz! Képeket is várjuk, ha egyátalán a múzeológus megengedi...
„katonáknak nem születnek, katonaként meghalnak”...
Ez egy II.vh-s fórum,szerintem sokkal jobban érdekli az itt lévőket a vh vagy egy szabadságharcos orvos százados,mint az én két bakámat. Ráadásul csak az alakulatukat ismerem,meg persze a nevüket.
.....................
Locations
lymphater! Várjuk a folytatást!
Más is írhatna még, mert szerintem, elég érdekes beszámolók jöttek össze eddig, és biztos van köztetek olyan, akinek van katona ősei/hősei!
„katonáknak nem születnek, katonaként meghalnak”...
Remek példa az orosz emberpazarlásra a finn-orosz háború.
A Spektrum tv-n láttam dok.filmet róla.
A finn géppuskások közül több is idegösszeomlást kapott mikor mélyen tudatosult bennük a mészárlás.
Naponta több ezer oroszt öltek meg...
A parazsat nem őrizni kell, hogy békésen hunyjon ki, hanem felszítani, hogy utódaink tovább vigyék a lángot!...
Locations
Akkor mesélnék én is most
A régi időket hagyom, azok közel vannak a legendákhoz már :-)
Két dédapám harcolt az első világháborúban. Egyikükről nem tudok semmit csak a fotókat láttam, most próbálom meg is kapni őket :-) A másikuk az olasz fronton volt és ő is mesélte édesapámnak a dobra tett borsószemeket :-)
Egyik nagypapám leszolgált nyolc hónapot gépkocsivezetőként, valószínűleg fronton se volt mert nem mesélt ilyenekről. Tisztiborbély volt azt tudom és az elbeszélés alapján a tisztek szerették és óvták őt, így szerencsésen vészelte át a háborút.
Tudom melyik alakulatnál szolgált: Szegeden a 7/III. gyalogos zászlóaljnál. Lehet tudni erről az egységről valamit amúgy?
A másik nagypapámnak kijutott őhelyette is, már részeket meséltem itt az oldalon erről.
1939 februárjában lett katona és légvédelmi gépágyús kiképzést kapott. A háború utáni obsitos könyvében az áll, hogy Budapesten szolgált. Ez nem tudom, hogy lehet, de valószínű, ugyanis Budapest melletti kis faluban laktak és a háború alatt "készült" több nagybátyám is :-)
Szóval a háború eleje békésen telt neki is, csakhogy a budapesti ostrom is a városban találta őt. Egy iratból tudom (lásd a képeimet), hogy egy azóta elfeledett, a mai XIII. kerületi svéd katonai kórházban ápolták 1945 január 18 és 31 között repesztalálat miatt. Innen visszatért szolgálatba.
Olvastam egyszer, hogy február 11-én elfogyott a légvédelmisek lőszere és bejelentették, hogy nem tudnak már mit csinálni és ugye rá 2 nappal a magyar-német védők megkisérelték a kitörést. Ő pedig, (ismét a könyve alapján) február 13-án önként elhagyta állomáshelyét. Gondolom lesz aki szerint ez árulás, szerintem viszont abban a helyzetben a túlélése volt. Ugyanis valószínűleg ő és pár társa kelet felé menekült, mert (és innen már családi elmesélésből tudom) Pesten egy ház pincéjében húzták meg magukat. Élelmük nem volt csak egy kakaószacskót találtak amit egy ott talált kanállal tudtak beosztani maguk között. Nagypapám élete végéig ezzel a kanállal evett ezután. Ezt a kanalat azóta megkaptam és nagyobb becsben tartom mint akármelyik drága relikviámat és többet is mesél nekem arról, hogy milyen is volt akkor.
Szóval a házban bújtak el az oroszok elől rettegve mert ha megtalálják, akkor valószínűleg kivégzik őket. Nem tudom hogyan, de a falujából való ismerős talált rá és felismerte. Hazament nagymamámért és a két asszony körülbelül (légvonalban!) 30 kilométeren keresztül húzta hazafelé egy felfordított asztalon a nagy hóban, ugyanis valószínűleg még a Pestre menekülés közben megint repesztalálatot kapott és nem tudott járni, a halálán volt, 30-35 kilóra fogyott.
Otthon egy szovjet szanitéc mentette meg az életét rendbehozva őt úgyahogy (íme: nem minden szovjet katona volt végszopó). Pár repeszszilánk élete végéig benne maradt, mint ahogy a lelkében is - mogorva lett és bár gyári munkás volt, nagyon utálta a kommunizmust és az oroszokat.
Ennyi az én történetem, remélem nem volt túl hosszú :-)
Én is várom a további hozzászólókat!
Üdv
Balázs
...............
Locations
Kedves KarsaiBalázs! Ügyes beszámoló! Neveket nem szeretnél említeni?
A 7/III-ról (is) egy rövid szöszenet: http://www.netlabor.hu/roncskutatas/modules/newbb/viewtopic.php?topic_id...
Kíváncsiak lennénk arra a kanálra, érdemes lenne ide, ebbe a topicba feltölteni egy képet!
„katonáknak nem születnek, katonaként meghalnak”...
Locations
JoyBoy! Az a sok világháborús katonai fotó biztos sokakat érdekelne. Szerintem, ha jónak látod az ötletet, tölts fel a weblapra belőle!
Dédpapa neve itt is lemaradt...
„katonáknak nem születnek, katonaként meghalnak”...
Emlékeztek a képre? http://netbag.hu/index.php?aid=1001
Íme itt van néhány ember sorsa.
Malya Pál, tavaly, KANADÁBAN meghalt.
Somogyfalvi, 50 éves korában meghalt Szegeden.
Halustyik Lukács, Elhalálozás 1946.08.30. fogság helye tabor223, sz.varos 1552, temetés helye kórház temetője 1552 k/m -23/3.
Ami biztos, hogy Azerbajdzsánban volt fogságban és ott is lett eltemetve, ezért az infóért köszönet lakzol tagtársnak.
A többit az iwiw segítségével sikerült megtalálnom.
A parazsat nem őrizni kell, hogy békésen hunyjon ki, hanem felszítani, hogy utódaink tovább vigyék a lángot!...
Kvak gratulálok. A kitartó keresésednek meglett az eredménye. Ha még élt volna valaki talán mesélhetett volna nagyapádról, de hát ez van egyre kevesebben vannak.
Ami nekem szólt azt meg inkább a hadifogoly adattárnak köszünhetjük, nem nekem. Talán annyiban volt nehéz megtalálni, hogy mire kilogikáztam hogy Golustik Lukacs néven található az adattárban. Érdemes néha orosz kiejtéssel keresni a neveket.
...............
Locations
Íme a kanál amit említettem. Egyszerű házi kanál. Csak én tudom min ment keresztül, nektek gondolom így önmagában értéktelen :-)
Amúgy Berndorf márkájú, egy osztrák evőeszközgyár, jó minőségű termékei vannak.
[img]http://img525.imageshack.us/img525/3149/kanalen4.jpg[/img]
Köszönöm a linket! Nagypapám 44 májusáig szolgált a 7/III-ban így ő ezekből kimaradt már :-)
Üdv
Balázs
...............
Locations
ásóka! Remek írásmű! Gratulálok! Magasra tetted a mércét, de nekem a név még mindig hiányzik... Hadifogságról is hasonlóan hosszú visszaemlékezés van?
Egyébként, ha adsz neki egy jó címet, szerintem, ezt itt nyugodtan feltölthetnéd a cikkek közé is, mert nagyon ügyes írás!
Sok ilyet!
„katonáknak nem születnek, katonaként meghalnak”...
Tényleg nagyon jó cikk, gratula hozzá! Ennek Balaton parti településnek a nevét megtudhatnánk (ha jól értelmeztem)ahol ez az esemény lezajlott?
...............
Egy "késői" Szt.Lászlós bácsi mesélte,hogy ő nagyon örült amikor megszabadult az Mg-42-estől (odaadta egy bajtársának) mert egy leadott rövid sorozat után már jött is az aknagránát.Az orosz aknavetősök hangra lőttek "piszok jól."
Borzalmas....
Keresd B.Laci kollégát!
...............
Szerintem írhatsz angolul is.Nagy ország a német,biztosan van valaki aki megérti azt a nyelvet!
Borzalmas....
Akkor az is kiderül.
Borzalmas....
Az elesettek hivatalos adatbázisában nem találtam a katonát.
Talán a veteránszövetségeknél érdemeses lesz érdeklődni.
Locations
Borzalmas! Lemaradtam volna a begépelés eredményeiről, vagy még mindig munkában vagy vele?:)
„katonáknak nem születnek, katonaként meghalnak”...
őőőőőőőőőőő
Nem te maradtál le hanem én.Most kicsit szünetel a dolog de nem felejtettem el amit ígértem.
Borzalmas....
Locations
Oké, nem számonkérés, tudom, hogy rajta vagy a dolgon:)
„katonáknak nem születnek, katonaként meghalnak”...
Locations
Csak a fórum címét olvsva, nekm vannak katona őseim. Ngayapá rádiós felderírőként , testvére a 21. ktü. őrnagyaként indult el aa a II. vh-ban. Nagyapám hazatért, majd itthonról vitték el a Gulagba, testvére Albert a fronton halt hősi halált. Tisztelet a hősöknek, sok mondanivalóm lenne, de ,most ennyi elég!
"A múltban nyugszik a jelen, s a jelenben a jövendő"......
Locations
Blitzkrieg! Mesélj róluk, mert szerintem sokakat érdekelne!
„katonáknak nem születnek, katonaként meghalnak”...
Feleségem nagypapája, K. Szabó Gábor őrvezető 1917-ben Vittórióban harcolt.
Az én anyai nagypapám, Vincze László t. őrmester 1919-ig szolgált, utána hadirokkant. Mindketten a cs. és kir. 38-as gyalogezred katonái voltak. Ez volt a Mollináry ezred.Ezek az adatok fényképekkel az ezred emlékkönyvében vannak. Az emlékkönyv
16OO példányban készült, fűzfői papiron, magyar festékkel
A kiadás éve 1936
szeverényi
:-) ...
Üdv!
A témánál maradva, olvasgatom ezt a fórumot, és megragadom az alkalmat a hozzászóláshoz. Az apai ágon a családfát sikerült visszavezetni kb. az 1400-1500 –as évekig. Több nemes és katona volt a családban. Majd megnézem pontosan. Az anyai ágról sajnos semmi infóm sincs. Ha időm lesz egyszer…
Ami a másodok világháborút illeti, a dédapám, Bádi István őrvezető 1943 január 23.-án tűnt el Vorworowkánál a keleti fronton, ha minden igaz egy légitámadás során. Sajnos többet nem sikerült megtudunk róla…
Csapatteste a 123.ö.gk.köz.á.ü, állománytest: 150.gk.u.tü.oszt. Valaki tudna segíteni az alakulatok rövidítéseinek pontosításában? Esetleg volt valakinek rokona ezekben az alakulatokban?
Dédapám két fivére is kint volt a keleti fronton, róluk is küldtek levelet az eltűnésükrő ill. a halálukról. Az üknagyanyám szívrohamban meghalt a harmadik levél felbontássa után. Ők ketten szerencsések voltak, sikeresen hazajutottak a háború után, mindenféle kerülő úton, vasutasok segítségével ( több vasutas volt a családban ). Hazaérkezésük után nemsokkal az üknagyapán öngyilkos lett. Összeroppant, és nem bírta elviselni a fia halálát, nem tudta feldolgozni a családot ért traumát.
Röviden ennyit a kiscsaládom történetéből.
Makattező......
Kedves Makettező,
privát üzenet ment . :-)
üdv.
.....................
Locations
Nagyon megható és megrázó a leírás! Köszönjük, hogy megosztottad velünk! A légitámadás tényéről honnan tudtok? Dédapád fivéreiről mit lehet még tudni: alakulat, nevük?
„katonáknak nem születnek, katonaként meghalnak”...
Üdv Végső!
A légitámadást a nagyanyám emlegette. Némileg kételkedek a dologban én is. De hát ennyi év távlatából... Még ő is gyerek volt amikor ez történt, úgy hogy elképzelhető hogy csak rosszul emlékszik valamire, vagy én értettem félre valamit. De az eltűnés tényénél többet nem tudunk!
A két fivérről sajnos több konkrétumot szintén nem tudok. Megkérdem az apámat meg a nagyanyámat a dologról.
Makattező......
Kedves Makettező!
Az alakultok nevei:
123.ö.gk.köz.á.ü-123. önálló gépkocsizó közepes ágyús üteg,
150.gk.u.tü.oszt-150. gépkocsizó nehéz tüzérosztály.
Üdv: SÁRKÁNYHÚZÓ
.................................
Köszönöm Sárkányhúzó a válaszodat!
Tudnál segíteni, hogy az alakulatok helyileg hol állomásoztak, merre volt a központjuk? Ha jól emlékszem a dédapám Sopronba vonult be.
Makattező......
A közepes ágyús üteg Sopronban volt, a nehéz tüzérosztály Hajmáskéren.
...
Üdv Védső!
A légitámadásos sztorit az apám is megerősítette, ő is úgy tudja. Állítólag a túlélők mesélték a nagyanyámnak annó.
A két fivér akiket említettem Bádi Antal, és Bádi József. Hogy melyik alakulatnál szolgáltak azt sajnos nem tudom. (Az egész család vasutas volt. Tónibácsi forgalmista volt, legutóljára Óbudán. Józsibácsi mozdonyfűtő volt. A dédapán 1942-ben vonult be, a vasútiszi iskola befejezése után.)
A háborús sztorijukról annyit tudok, hogy Tónibácsi Pozsonyban szökött meg, gomdolom a szétvert alakulatából, és az ismerős vasutasoktól kapott ruhákba, az ő segítségükkel jutott el Győrig. Győr környékén vészelte át a front átvonulását, két napig egy szalmakazal tetején, aztán sikeresen hazajutott. Józsibácsi fogságbaesett, de elég hamar, valahogy '47 környékén jött haza.
Makattező......
Köszi Som!
Akkor egyezi azzal. amit az apám mondott. Dédapám Sopronba vonult be, aztán Hajmáskérre került kiképzésre v. átképzésre.
Makattező......
Kicsit még hozzáteszek!
150. gépvontatású nehéz tüzérosztály. Sopron. Pk:Kunczfalussy Jenő ezredes.
-121. önálló gépvontatású közepes ágyús üteg. Pk:Sélley-Rauscher Aurél százados.
-122. önálló gépvontatású közepes ágyús üteg. Pk:Láncz István Százados
-123. önálló gépvontatású közepes ágyús üteg. Pk:Galánthay Emil százados
Ütegenként 4 darab 31 M 10.5 cm (Bofors) gépvontatású közepes ágyúval felszerelve!
[img]http://kepfeltoltes.hu/080226/1031059805K_p_023_www.kepfeltoltes.hu_.jpg[/img]
Az ágyúk vontatását Pavesi gépjárművekkel végezték,
http://magyarteher.freeweb.hu/magyar/wm/pavesi.html
állomány kb 600 fő!
Mozgósítás 1942. Május 21 Sopron, június elején Hajmáskéren lőgyakorlat, kelet frontra indulás június 18.körül Veszprém.
.................................
Sárkányhúzó!
Én úgy tudom, hogy a 150-es nehéz tüzérosztály Hajmáskéren volt.
...
Köszönöm az érdekes infókat. Ennyivel is okosabb lettem!
Makattező......
Locations
Makattező! Én nem kételkedem, de jobban érdekelnek a konkrétumok. Persze az anekdóták is izgalmasak, de csak egy bizonyos pontig:)
„katonáknak nem születnek, katonaként meghalnak”...
Üdv Végső!
Sajnos ennél konkrétabbat mem tudok mondani sem a dédapámról, sem a fivérei sztoriairól. Pedig engem is érdekelnének! :-(
Makattező......
Locations
Köszönöm a válaszodat!
„katonáknak nem születnek, katonaként meghalnak”...
Locations
El tudnád küldeni a linket, akkor legalább ebből a fórumból is elérhető lenne! Kösz!
„katonáknak nem születnek, katonaként meghalnak”...
http://kep.tar.hu/odin88/50480397#2
A dédapám 8Kaszap Ambrus) az első vh-ban hunyt el (lásd a képeken), a nagyapám kiképző volt a másodikban románokat képzett ki, ezt az oroszok félév kényszerpihenővel hálálták meg neki. A nagyapám testvére a második vh-ban hunyt el, majd erről az emlékműröl is rakok fel képeket.
..................
Locations
Odin88! Bővebben is mesélhetnél róluk. Mondjuk, ha tudsz infót a kiképzésről stb.
„katonáknak nem születnek, katonaként meghalnak”...
Locations
historyan1975!
Ha tudod, hogy mi volt a sorsuk írhatnál még bővebben dédanyád testvéréről és sógoráról is, és persze a dédapákról! Hol harcoltak, maradt-e fenn vmi anekdóta róluk stb.?
„katonáknak nem születnek, katonaként meghalnak”...
A nagyapám a nőügyeiről többet beszélt mint a kiképzésről, bár gyerekkoromban próbált önvédelemre tanítani és mutatott 1-2 hatásos ütést is, a románokról elég lenézően nyilatkozott, bár úgy tudom nem voltak előítéletei velük szemben. A német tisztetektől is csak udvarolni tanult meg :-), még 80 évesen is emlékezett 1-2 szaftos kifejezésre. A hadifogolytáborról elég sokat beszélt, mikor elfogták jó súlyban volt és csont és bőr volt mikor hazajött, amire emlékszem, hogy rengeteg beszélt arról, hogy csalán levest ettek és különböző füveket főztek maguknak. Az egyik testvére francia fogságba került, ő még szalámit is kapott az útra amikor hazaengedték.
..................
Locations
Tyű, a hadinaplókra nagyon sokan vevők! Köztük én is. Különösen Borzalmas tagtárs borzolja az idegeinket ezzel:) Te ne kövesd ezt a példát, és ha tusz néhány részletet írd be, hagy okosodjunk!
„katonáknak nem születnek, katonaként meghalnak”...
Locations
Nőügyekről is lehet beszámolni, de csak, ha a katonasághoz kötődik:)
A hadifigság történetek is érdekesek lehetnek! Mesélj ezekről is!
„katonáknak nem születnek, katonaként meghalnak”...
Annak idején egy csinos katona a legtöbb nőnek megdobogtatta a szívét, főleg ha férje szintén katona volt valahol a távolban. A nagyapám nem volt válogatós, a grófkisasszonytól az ápolónőig mindenkinek csapta a szelet, legalábbis férfi társaságban ezzel dicsekedett :-) (nagyanyám előtt mintha nem mondott volna ilyeneket).A hadifogságról mesélt történeteiből csak az éhezésre emlékszem, erről mesélt a legtöbbet.
..................
Az én dédapám hatalmas VILÁG CSAVARGÓ volt... 5 nyelvet beszélt az öreg angolul,németül,franciául,spanyolul,oroszul...,hogy ne legyek közönséges a dédivel hát az isten tudja amennyi rokonunk van szerte európában :lol: Össze vissza csavarta a nők fejét és mindenhol lett neki gyereke...aztán mindig odébb állt...spanyolországban kezdte a "kujonkodást" a polgár háborúban....na nem harcolni ment az öreg hanem a nők után,itthol meg mindig előadta magát dédanyám elött...nem voltak a dédiék valami jó viszonyban...a dédmami tudta mekkora kurafi az öreg. A másik dédim isonzo-t megjárta és a II. világháborút is.Az isonzói fronton ittak valami rossz vizet és ez miatt kihullott a haja...romlott víz vagy valami ilyesmit mondtak,hogy az miatt.A II.vh-ban sajnos ő nem azok közt a szerencsések közt volt aki haza jött a don-kanyarból.Sajnos egyik déditől sem maradt semmi féle felszerelési tárgy vagy csak legalább 1 katona fotó...
Locations
me109! Na, mesélj a dédpapák hőstetteiről, katonaéletéről, hadifogságtörténetről.
Hogy nyomorították meg az oroszok a rokonodat?! Meséld el!
„katonáknak nem születnek, katonaként meghalnak”...