Megrongálták a II. világháborús emlékművet Jászjákóhalmán; az elhunyt magyar hősök neveit megörökítő bronztáblák közül hármat elloptak, az alkotás márvány fedőlapjait pedig összetörték és szétdobálták.

http://www.flickr.com/photos/roentgenator/1435208683/in/set-721576011984...

Mielőtt nekiállnál berhelni jusson szedbe az a kép!

Megjelent Négyesi Lajos alezredes „46-os bakák a tolmeini hídfőben” című könyve. A kiadványt a „csatatér útikönyvek” című sorozatban, a Hadimúzeum Alapítvány adta közre.

A Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadirégészeti, Hadszíntérkutató és Hagyományőrző Osztályának vezetője 2001 óta kutatja az Isonzó mellett fekvő Mrzli hegy emlékeit, az egykori harcteret.

A festői szépségű vidéken 1915 és 1917 között az Osztrák-Magyar Monarchia és Olaszország katonái néztek egymással farkasszemet. Az állóháborúban felhasználták a kor legmodernebb fegyvereit és technikai eszközeit. Az utánpótlást drótkötélpályán szállították az 1360 méter magas hegyre.

Az egykori harctéren, amely 90 év után is döbbenetes látványt nyújt, tisztán kivehetők az akkori lövészárkok, kráterek, bunkerek, a föld erősen szennyezett a különböző fémektől, sok repesz, töltény, puskagolyó található ma is a fűben. Rohamsisakok, töltényhüvelyek, csajkák is az egykori harcok mementói.

A könyv hadtörténeti és világtörténeti bevezetővel indít, ugyanakkor egyfajta útikönyv is. Négyesi Lajos könyvével a kézben az utazó bármikor tökéletes pontossággal tudja rekonstruálni az egykori eseményeket, fellelheti a tereppontokat.

A fotóanyag a korabeli felvételektől a jelenlegi állapotokig széles spektrumot ölel fel. Helyet kaptak a 2001 és 2007 közötti kutatótáborok résztvevőinek fotói, valamint a szegedi katonák otthagyott emlékei, a kápolna, a temető, az emléktábla fotói is.

A könyvben sok adat olvasható, szó esik számos szegedi, illetve Szeged környéki család őséről is, így nem kizárt, hogy többen felismerik nagyapjukat, dédapjukat a kötetben. A kiadvány a szegedi katonák egykori helytállásának és példamutató magatartásának állít emléket.

http://www.mno.hu/portal/528833

Üdvözlöm, milyen iratok, fényképek, adatok vannak a nagyapámról, aki
vitéz pusztarádóczi Basó Ödön volt (ezredes) ?

Arra szeretnem kerni Önöket, hogy segitsenek ,milyen kriteriumok szerint lehet meghatarozni egy repulös disztör eredetiseget?

Jó napot kívánok!
Szeretném felkutatni családtagomat,aki elhunyt 1944-ben valahol a Kárpátokban a nagyim szerint valami Oszlavnie Csarnie-ban,azt megint semmi terkepen nem tudtam megtalalni.

Régóta keresek pontosabb anyagot a szovjet megerőszakolásokról. Sok-sok emberrel találkoztam, aki átélte a szovjet megszálllást, és mindegyik - kivétel nélkül - beszélt és mesélt a fosztogatásokról, rablások és megerőszakolásokról.
Ami a hivatalos Vörös Hadsereg rablásait illeti, találtam némi bizonyítékot.
Eddig, nem találtam még hozzávetőlegesen se olyan adatokat, hogy hát mégis, hány nőt erőszakoltak meg?
Ha valaki tud útbaigazítást adni, kérem adjon!

Üdv,
Kristóf

A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a Puedlo Kiadó

tisztelettel meghívja Önt

2007. november 26-án 15 órakor kezdődő könyvbemutatójára.

A bemutatásra kerülő kötetek:

Babucs Zoltán – Maruzs Roland: Ahol a hősök születnek. Az egri magyar királyi „Dobó István” 14. honvéd gyalogezred története (1922-1945).
2., bővített kiadás

Becze Csaba: „Kőr Ász”– Egy vadászrepülő század története, 1936-1941

B. Kalavszky Györgyi – Illésfalvi Péter: Horthy Miklós élete képekben

Számvéber Norbert: Az alföldi páncéloscsata. Harcok a Tiszántúlon, 1944. október

Számvéber Norbert: Kard a pajzs mögött. A „Konrad” hadműveletek története, 1945

Turcsányi Károly – Hegedűs Ernő: A légideszant I. Elméletek, eljárások és a légi gépesítés a kezdetektől 1945-ig

A köteteket a szerzők mutatják be. A kiadványok a helyszínen kedvezményesen megvásárolhatók.

A rendezvény helyszíne: 1014, Budapest, Kapisztrán tér 2-4. II. emeleti Díszterem.

Magyar Miklós

Ismét elment egy veterán, egy a felhők katonái közül. Egy az ejtőernyősök közül.

Magyar Miklós - minden ejtőernyős Mikibácsija.

2007.11.15.-én, 91-éves korában hagyott itt minket, és lépett a mennybéli ejtőernyősök útjára.
Túlélte a II.-Világháborút, majd ejtőernyősként folytatta a Néphadseregben is.
Első ugrását katonaként, 1939-ben hajtotta végre, az utolsót 1992-ben, 76-éves korában.
Magyar rekorder is volt, elsőként felette nyílt ki ezredszer a selyemkupola 1963-ban,
és első azok között is akik ejtőernyős ugrással ünnepelhették 90.-születésnapjukat.
Az utolsó pillanatig aktív ember. Idén szeptemberben még a jövő évi ugrásáról beszélgettünk.
Az idei, sajnos szervezési problémák miatt elmaradt, amit Ő maga is nagyon sajnált.
Együtt koszorúztunk egykori bajtársai sírjainál és ejtőernyős emlékműveknél, díjakat adott át
kiállítás megnyitókon vett részt és veterán találkozókon. Szóval valóban aktívan teltek mindennapjai is.

Nem kezdenék bele most az élettörténetébe, ezt nálamnál hozzáértőbbekre hagyom.
Végszóként inkább egy pár sor az utolsó nyilatkozatából.

Szép volt-e ez az élet?

"Volt benne az is. Amikor a család együtt volt.
Amikor a felhő felett kiugrottama szikrázó
napsütésben. Bele a felhőbe. Szép volt az éjszakai
magassági ugrás, a ferihegyi magassági csúcs.
Ezt át kell élni.
Részem volt az ellenkezőjében is. Amikor semmi
bajom, problémám nem volt, akkor csináltak. Azt
mondták, hogy horthysta vagy, nem kellesz.
Késöbb mások másért rajzolnak rám kérdőjeleket.
El kell fogadni, hogy az élet nem mézeskalács."

Szóval ismét álljunk csak meg egy percre, mikor Mikibácsira gondolunk.
Őérte égnek most gyergyák, és Neki szólnak most a harangok.

Mindig fentről zuhantál, érkeztél a föld felé, most lentről indulsz felfelé, a felhők felé.
Szerencsés mennyetérést Mikibácsi!

Groszi

[url=http://kepfeltoltes.hu/view/071116/Magyar_Mikl_s_www.kepfeltoltes.hu_.jpg][img]http://kepfeltoltes.hu/thumb/071116/Magyar_Mikl_s_www.kepfeltoltes.hu_.jpg[/img][/url] [url=http://kepfeltoltes.hu/view/060802/DSCF1229_www.kepfeltoltes.hu_.jpg][img]http://kepfeltoltes.hu/thumb/060802/DSCF1229_www.kepfeltoltes.hu_.jpg[/img][/url]

Győr
Nagy István győri fotóművész, fényképész mester a korabeli újságok, a bombázások káreseményeiről felvett jegyzőkönyvek, hadi naplók, visszaemlékezések és más források felhasználásával írta meg a harmincöt bombázás ma dokumentálható történetét