P 38 repülőgéproncs feltárása
Hely
Tisztelt Tagtársak!
Egy rendkívüli roncsfeltárás és kutatómunka első fejezetének végére teszünk pontot ezzel a beszámolóval. Nehéz, de nagyon érdekes munkát tudhatunk a hátunk mögött, bár az igazán neheze még hátra van. Egy Pátka körzetében lezuhant P-38-as repülőgép leletmentését, kutatásának első eredményeit szeretnénk veletek megosztani. Igyekeztünk körültekintő, gondos munkát végezni, tekintettel a tárgyi leletek viszonylag nagy méretére, és elég nagy számára, úgy gondoljuk, hogy egy egyedülállóan jelentős, és a hazai roncskutatás szempontjából mindenképpen figyelemreméltó eseményről tudunk nektek beszámolni.
ELŐZMÉNYEK:
1944 november 26-án P-38-as repülőgépek végeztek alacsony támadást Seregélyes és a Csákvári repülőtér ellen. A támadók az olaszországi Rioliban állomásozó 14. Fighter group, 49. századának gépei voltak. A jelentések szerint aznap négy légi veszteségük volt. Ebből a négyből, két gép lezuhanási helye korábban be lett azonosítva, mindkét pilóta meghalt. A másik két repülő egyike Seregélyestől délre zuhant le, a pilóta német fogságba került. Az utolsó gép találatot kapott és lángoló motorral próbált menekülni. A pilóta segítséget kért, egy gép mellé zárkózott, hogy kísérje. A kísérő elmondása szerint a sérült repülőgép folyamatosan veszített magasságából, majd Székesfehérvártól északi irányban, lapos szögben földbe csapódott.
Pilótája George W. Baird Jr. főhadnagy ( azonosítószáma:O -823240),a helyszínen meghalt. A gép „P-38 L” típus, gyártási száma: 44-24078.,”LADY LORRAINE ll.” nevet viselte. A főhadnagy az Ardennesben lévő katonai temetőben van eltemetve,Belgiumban.(Ardennes American U.S Military Cemetery). „D” parcella, 3. sor,16-os sír. A holttest kimentésének körülményeiről még várjuk az információkat az Egyesült Államokból. (Mohos Nándor kutatása)
A KUTATÓCSOPORT:
Néhány szót szólnom kell azokról a kedves tagtársakról, akik ezt a nem mindennapi feladatot segítettek véghezvinni, és munkájuk, tapasztalatuk, önzetlen segítségük nélkül nem is igen sikerülhetett volna.
A munka koordinálását Ozsvát Zoli barátom végezte, Ő fogta össze a szálakat és a terep munka során jól jöttek személyes tapasztalatai. Felbecsülhetetlen segítséget kaptunk az amerikai repülőgépek kiváló szakértőjétől, Mohos Nánditól. Az első páncéldarab alapján rögtön azonosította a gép típust, és a leletek kiásása közben rendkívül sok alkatrészt felismert. A géppel kapcsolatos minden információt megszerzett, kivételes tudása, kiegészítve kiterjedt kapcsolataival, valóban óriási segítség volt. Szilárd meggyőződésem, hogy ebben a témában nála felkészültebb személyt Magyarországon nem találhattunk volna. A leletmentés dokumentálását, (fotózás, videózás), Kiss Zoltánnak köszönhetjük, aki már több nagyszabású roncsfeltárásban is részt vett, gondos, lelkiismeretes munkájának köszönhetően nem vésznek kárba ezek az emlékek. Felemelő érzés volt látni, hogy ez a vegyes összetételű csapat, (sokan most találkoztak először), ilyen lelkesen, egyetértésben dolgozott a nemes cél érdekében. A munka során új barátságok születtek, megalapozva a jövőbeli sikeres együttműködés alapjait. Amíg az országban vannak Emberek, akik szívüket-lelküket ilyen önzetlenül beleadják az ilyen jellegű munkába, nem lesz elveszve a hazai roncskutatás ügye… Köszönöm mindenkinek!
A FELTÁRÁS ÉS A LELETEK:
A gép egy erdősávban feküdt, sűrű aljnövényzettel fedett, enyhén lejtős területen. Az első kutatás alkalmával megtalált tárgy egy 20mm-es gépágyú lövedék hüvely volt, erre a darabra figyelt fel Nándi, és kezdeményezte a kutatást.
Amint második alkalommal a helyszínre értünk, és elkezdtük a terepmunkát, rögtön felismert egy páncéllemezt, ami valószínűsítette repülőgép típusát, amit a hüvely már amúgy is sejtetett. A rendkívül sok apró fémdarab között a műszer egy nagyobb darabot jelzett. Nándi kezdte ásni, Zoli óvatosan tisztogatta egy kis lapáttal. Egy szinte egész napos körültekintő munka után előbukkant a pilóta fülke padlólemeze, az alja nézett felfelé. A padló lemezből oldalra kiállt a jobb oldali szárnycsonk tekintélyes darabja, illetve a csepp formájú fülke hátulja. A fülke kb. a pilóta lába előtt tört el, tisztán látszott, hogy az eleje égett, sok helyen olvadt alumínium folyt a padlólemez réseibe. A fülkéből kimenő hidraulika csövek, munkahengerek egy része és a motor felé menő kábelköteg is szépen megmaradt a védőcsövében, érdekes látni a több mint 65 esztendős vezetékek kötegét. Vezérlő bowdenek, illetve a vezetőgörgőik szintén remek állapotban vannak, szépen láthatók a gyári kódok. Az alumínium csövek, csatlakozók, elosztók és egyéb alkatrészek valóban nagyon szépek, sérülésmentesek, sőt még egy hidraulika cső kék-sárga-kék színkódja is látszik, rengeteg alkatrészen nagyon szép a festés.
A munka során egyértelművé vált, hogy a roncs nem érintetlen, valószínűleg egy gödörbe beleszórták a nagyobb darabjait, hiszen olyan alkatrészek is ott voltak, amik a gépen távolabb helyezkednek el, ráadásul nagyon koncentráltan találtuk őket. Ezen oknál fogva a tárgyak elhelyezkedését részletesen nem vizsgáltuk, hiszen a lezuhanás körülményeiről érdemleges információt nem tartalmaztak. Találtunk viszont egy lemezt, amit kis kaliberű lövedékek lyuggattak át, erre a tényre egyenlőre még nem találtunk magyarázatot. A roncs körüli lelet mezőben rendkívül sok, és érdekes alkatrész került elő, néha meglepően szép, máskor elég ramaty állapotban. Talán a legszebb darab a kormány erők kiegyenlítésére használatos ellensúly, amiből két db. volt a hátsó vízszintes vezérsíkon egymással szemben. Előkerült a pilótafülke hágcsója, egy késantenna a törzshöz csatlakozó bekötő pontja az árnyékolt kábellel, a fülketető kerete, fotógéppuska alkatrészei, 20mm-es és 12,7mm-es hüvelyek, szerelőnyílás keretek, folyadékszint szonda, sok szép állapotú csőbilincs, üzemanyagtartály tömítőgumi, munkahengerek, gumi és fémcsövek, és jelenleg még be nem azonosított alkatrészek tömege, rengeteg elektromos és motorikus alkatrész, sok darabon azonosítási számok.
Egyenlőre a munka kezdetén járunk, hiszen előttünk van még a tárgyak tisztítása, lehetőség szerint állagmegóvása, felkészítése a kiállításra. Pontosabban kiállításokra, mert terveink szerint egymást követően két helyszín is lesz, ahol látható lesz a gép és alkatrészei. Mindent elkövetünk, hogy ez a figyelemre méltó hadtörténeti emlék minél több érdeklődő számára megtekinthető legyen. A tisztítás közben és után fellelt érdekesebb részletekről, a roncs további sorsáról, és arról, hogy hol, mikor lesz látható folyamatosan informálunk benneteket.
2010, április-május
KOCSIS LÁSZLÓ Szerkesztő, Magyar Roncskutatók Hivatalos Honlapja--Had-és Kultúrtörténeti Egyesület
A pilóta fellépő létrája
Feltárás közben
A fenti cikk szerzőjét szeretném megkérni ,hogy jelentkezzen privátban.
Vagy ha valaki tudja az elérhetőségét kérem adja meg.
Köszönöm
Minden elismerésem akinek ebben érdemi munkája volt.Az ilyen képek adnak biztatást ha esetleg megfáradnék ( vagy ha esetleg még nem fertőzött volna meg még eléggé a kereső hangja =) ) Csak így tovább! (Remélhetőleg a nézeteltérések tisztázódtak azóta)
A korabeli térképeket nem tanulmányoztuk,de a törmelékmező egy viszonylag kis területen található,szinte nem nagyobb mint egy repülőgép.Távolabb néhány szétrobbant hüvely volt illetve a motor egy szelephimbája,más semmi,pedig jó alaposan körül néztünk.
Az valóban részletkérdés, hogy ki, kinél, mikor jelentkezett, de annyi elvárandó lett volna a tisztelt honlaptulajdonos felöl, hogy korrekten tájékoztassa a tisztelt amerikai hozzátartozókat a roncsot megtaláló személyeket illetően, mivel nemkevés munkájuk, fáradozásuk van e mögött!
Üdv.
Szerintem az a lényeg hogy megvan ,az hogy ki mikor kinél jelentkezett az részletkérdés.
De tényleg jó lenne látni a wikinges anyagot is.
Röviden és tömören meg lehet tudni az érdekes fejleményeket a témával kapcsolatban?
A Wikingen nem vagyok tag, meg mint látom törölték, de engem még is csak érdekelne (ha, lehetséges).
Köszi :)
Tisztelt Kollégák!
1., Meg kellene fontolni ezt a törlés dolgot. Tán aludni rá előbb egyet-kettőt.
2., A szerkesztők nem tudnak törölni, Ozsvát Zoli ezt a jogot "szoftverből" magának tartja fent.
3., Ha valaki nem lép be, az pont olyan, mintha törölték volna.
És akkor ez az István mit fog megmutatni, ha eljönne az amerikai családostól, unokástól?
Én meg egészen idáig titkoltam, hogy én szerveztem meg az első holdraszállást!
Üdv:pillanat53
Érdekes fejlemény.
Nézzétek mit találtam a régi "vekkereim" között! Valamikor a nagybátyám padlásán hevert a kacatok között. Sajnos a fedele hiányzott, azért került ilyen állapotba. Ugyanaz a belső szerkezete, mint a roncsok között talált órának. Ez háború utáni darab. Itt is érvényesült úgy látszik, hogy a jól bevált alapra új külsőket kell tervezni.
http://kepfeltoltes.hu/view/110210/P38-n_l_tal_lt__ra_2_www.kepfeltoltes...
Üdv:pillanat53
Szia kedves Detektor! Köszi a képet, melyet megtanulmányozva érdekes dolgokra következtethetünk. A felirat alatti részen kaphatta a halálos nyomatékot. Ott egy hegyes krátert vélek látni.A fedlapja , mely rozsdamentes anyagból szokott készülni, is azért pattanhatott le róla. Utána a korrózió alaposan megdolgozta. Ha egy harcoló katona kezén van, ilyen sérülés nemigen érheti, mert ez egy viszonylag vékony, de erős szúrás. Ha a pilóta órája, akkor minden további nélkül keletkezhetett ilyen sérülés a becsapódáskor.
Ha lesz rá mód, a számlap oldal felől is tégy fel képet légyszi! És nézd meg, hogy a felhúzókulcs tengelye bent van-e a helyén! A felhúzógomb vagy letört, vagy lerohadt, de fontos kérdés, hogy a maradvány a helyén van-e!Üdv:pillanat53
Sanyikám! Az biztos, hogy mindenképpen érdekes ez az óraügy. Emlékszem természetesen, amikor megtaláltad és talán annyit jegyeztünk meg, hogy ha meglesz tisztítva, többet elárul magáról. Valóban érdekes kérdés beleilleszteni a történetbe. Elméletileg minden elképzelhető. Otthonról is hozhatta, elvégre nagyon sok orosz élt már akkor is az USA-ban.
Pl. Igor Szikorszkij, aki az amerikaiaknak megcsinálta a helikoptert. Azért is érdekes lenne a beírás, hogy az gyári-e, vagy valaki belekarcolta? buvarkund megtalálta a gyártót, én hozzáteszem, hogy 15 köves az óra, tehát nem volt rossz minőségű. Érdekes, hogy amikor az oroszok zabráltak, először mindig a karórákat nyúlták le hadizsákmányként.
Az is érdekes, hogy a szovjet karórák nagyon jó minőségűek voltak (a háború után legalábbis) A családunkban is több ilyen szolgált. Kíváncsi vagyok a fejleményekre.
Üdv:pillanat53
Gratulálok a fantasztikus munkához!! - Mivel repülős a téma talán nem baj ha ide írok. - Magam is, egy vélhetően ennél sokkal szerényebb leletekkel kecsegtető repülő lezuhanási helyére leltem. De mivel kezdő vagyok ebben a témában, szeretnék segítséget kérni. Aki tud segíteni a Várpalota környéki repülőgép-veszteséglistákban az kérem írjon privátban! (Várpalota egyébként csak 20-25 km-re van Székesfehérvártól.) Köszönettel.
Rábukkantam a Завод имени Масленникова (ЗИМ) óragyár történetére oroszul:
http://samara.onfoot.ru/sights/factories/231.html
A lényeg hogy az első és második moszkvai óragyár után harmadikként kezdte meg az órák előállítását a Szovjetunióban és 1933-39 között LIP márkanéven már évente 2,5 millió órát termelt. Így annyit bizonyosan elmondhatunk, hogy a gyár már a II.Vh. előtt létezett:)
Szia kedves Detektor! Minden elképzelhető. Az amerikai bombázók egy időben csináltak olyat. hogy ingajárat. Olaszországban felszállt a társaság, megszórták a célpontot, leszálltak a Szovjetunió területén, tankolás, bombatárak feltöltése és visszaúton újból bombázás. Amíg kint voltak, gondolom, ment a seftelés. Lehet, hogy órát cseréltek. Ha a bombázószemélyzet és a vadászpilóta tudott valahol találkozni, újból mehetett az üzlet.
Meg kell hagyni, elég kicsi erre az esély. Inkább valószínűbb, hogy a roncs helyén történt harcok során elesett szovjet katona "hagyatéka". Ott, ahol feltártátok a P38-at, nagy volt a háborús forgalom. Fehérvár egy külön történet a maga egyéni tragédiáival. A
feltárás helye, ami az óraroncs megtalálási helye is, földrajzilag Fehérvár területe. Hihetetlen mennyiségű hadianyag maradvány lehet még a földben azon a környéken, beleértve a város területét is. Szívesen látnék egy fotót a talált jószágról. Üdv:pillanat53
Köszönjük,szerintem keressük egymást,írtam privit.
Minden elismerésem.Én is találtam valamit,másfél éve kutattam utána.
Megvárom a tavaszt és közösen előszedhetjük.Üdv:sedem54
Szívből gratulálok, nagyszerű munka (remélem a gratuláció nem számít közhelynek), kíváncsi vagyok már a leendő kiállítás(ok)ra is. Nagy meló (volt hasonlóban részem), de mindenképp megéri.
Találjatok minél több szép darabot belőle!
Kitartást és szerencsét!
Üdv:Szaki12
Ismét gratulálok a kutatáshoz,az összefogáshoz, a tervezett kiállításhoz, ez az értelme a közérdekű roncskutatásnak. Egyben bebizonyítottátok ti is, hogy a lelkesedés és a megfelelő ismeret pénzbeli támogatás nélkül is eredményre vezet:)
Ez elképesztő!!!:)
Minden elismerésem és gratulálok!!!
További sok sikert a kutatásokban, csak így tovább!!!
Sziasztok!
Uraim!
Minden elismerésem, gratulálok! Valóban egy ritka "darab"!
További jó munkát és kutatást!
Üdv:G+G
Köszönjük Doki!
SZENZÁCIÓS!!!!!
Gratulálok nektek fiúk, szép munka volt (és lesz!!!).
Egy kicsit szétszórt lett a cikk,de egyenlőre ismerkedem a szerkesztési módszerekkel.A következő a "P-38 alkatrészei" talán kicsit jobb lesz.
Csokis ,Szerkesztő
Köszönjük az elismerést..Most folyamatosan rakosgatok maid fel képeket az alkatrészekről,illetve adatokat,csak egyenlőre ismerkedem a rendszerrel.Elég sok érsekes fotó készült,rakosgatom hamarosan.
Hát gyerekek ez óriási!
Engem személy szerint az "igazi roncskutatás" annyira nem foglalkoztat, mint a harctérkutatás, de ez nagyon izgalmas lehetett. Gondolom volt ujjongás mikor az első látványosabb darab előkerült.
Kiváló, profi kutatómunka!
Gratulálok! Várjuk a további információkat a pilótáról.
Elismerésem! : )))