Hely

Tisztelt Tagtársak!

Egy rendkívüli roncsfeltárás és kutatómunka első fejezetének végére teszünk pontot ezzel a beszámolóval. Nehéz, de nagyon érdekes munkát tudhatunk a hátunk mögött, bár az igazán neheze még hátra van. Egy Pátka körzetében lezuhant P-38-as repülőgép leletmentését, kutatásának első eredményeit szeretnénk veletek megosztani. Igyekeztünk körültekintő, gondos munkát végezni, tekintettel a tárgyi leletek viszonylag nagy méretére, és elég nagy számára, úgy gondoljuk, hogy egy egyedülállóan jelentős, és a hazai roncskutatás szempontjából mindenképpen figyelemreméltó eseményről tudunk nektek beszámolni.

ELŐZMÉNYEK:

1944 november 26-án P-38-as repülőgépek végeztek alacsony támadást Seregélyes és a Csákvári repülőtér ellen. A támadók az olaszországi Rioliban állomásozó 14. Fighter group, 49. századának gépei voltak. A jelentések szerint aznap négy légi veszteségük volt. Ebből a négyből, két gép lezuhanási helye korábban be lett azonosítva, mindkét pilóta meghalt. A másik két repülő egyike Seregélyestől délre zuhant le, a pilóta német fogságba került. Az utolsó gép találatot kapott és lángoló motorral próbált menekülni. A pilóta segítséget kért, egy gép mellé zárkózott, hogy kísérje. A kísérő elmondása szerint a sérült repülőgép folyamatosan veszített magasságából, majd Székesfehérvártól északi irányban, lapos szögben földbe csapódott.

Pilótája George W. Baird Jr. főhadnagy ( azonosítószáma:O -823240),a helyszínen meghalt. A gép „P-38 L” típus, gyártási száma: 44-24078.,”LADY LORRAINE ll.” nevet viselte. A főhadnagy az Ardennesben lévő katonai temetőben van eltemetve,Belgiumban.(Ardennes American U.S Military Cemetery). „D” parcella, 3. sor,16-os sír. A holttest kimentésének körülményeiről még várjuk az információkat az Egyesült Államokból. (Mohos Nándor kutatása)

A KUTATÓCSOPORT:

Néhány szót szólnom kell azokról a kedves tagtársakról, akik ezt a nem mindennapi feladatot segítettek véghezvinni, és munkájuk, tapasztalatuk, önzetlen segítségük nélkül nem is igen sikerülhetett volna.

A munka koordinálását Ozsvát Zoli barátom végezte, Ő fogta össze a szálakat és a terep munka során jól jöttek személyes tapasztalatai. Felbecsülhetetlen segítséget kaptunk az amerikai repülőgépek kiváló szakértőjétől, Mohos Nánditól. Az első páncéldarab alapján rögtön azonosította a gép típust, és a leletek kiásása közben rendkívül sok alkatrészt felismert. A géppel kapcsolatos minden információt megszerzett, kivételes tudása, kiegészítve kiterjedt kapcsolataival, valóban óriási segítség volt. Szilárd meggyőződésem, hogy ebben a témában nála felkészültebb személyt Magyarországon nem találhattunk volna. A leletmentés dokumentálását, (fotózás, videózás), Kiss Zoltánnak köszönhetjük, aki már több nagyszabású roncsfeltárásban is részt vett, gondos, lelkiismeretes munkájának köszönhetően nem vésznek kárba ezek az emlékek. Felemelő érzés volt látni, hogy ez a vegyes összetételű csapat, (sokan most találkoztak először), ilyen lelkesen, egyetértésben dolgozott a nemes cél érdekében. A munka során új barátságok születtek, megalapozva a jövőbeli sikeres együttműködés alapjait. Amíg az országban vannak Emberek, akik szívüket-lelküket ilyen önzetlenül beleadják az ilyen jellegű munkába, nem lesz elveszve a hazai roncskutatás ügye… Köszönöm mindenkinek!

A FELTÁRÁS ÉS A LELETEK:

A gép egy erdősávban feküdt, sűrű aljnövényzettel fedett, enyhén lejtős területen. Az első kutatás alkalmával megtalált tárgy egy 20mm-es gépágyú lövedék hüvely volt, erre a darabra figyelt fel Nándi, és kezdeményezte a kutatást.

Amint második alkalommal a helyszínre értünk, és elkezdtük a terepmunkát, rögtön felismert egy páncéllemezt, ami valószínűsítette repülőgép típusát, amit a hüvely már amúgy is sejtetett. A rendkívül sok apró fémdarab között a műszer egy nagyobb darabot jelzett. Nándi kezdte ásni, Zoli óvatosan tisztogatta egy kis lapáttal. Egy szinte egész napos körültekintő munka után előbukkant a pilóta fülke padlólemeze, az alja nézett felfelé. A padló lemezből oldalra kiállt a jobb oldali szárnycsonk tekintélyes darabja, illetve a csepp formájú fülke hátulja. A fülke kb. a pilóta lába előtt tört el, tisztán látszott, hogy az eleje égett, sok helyen olvadt alumínium folyt a padlólemez réseibe. A fülkéből kimenő hidraulika csövek, munkahengerek egy része és a motor felé menő kábelköteg is szépen megmaradt a védőcsövében, érdekes látni a több mint 65 esztendős vezetékek kötegét. Vezérlő bowdenek, illetve a vezetőgörgőik szintén remek állapotban vannak, szépen láthatók a gyári kódok. Az alumínium csövek, csatlakozók, elosztók és egyéb alkatrészek valóban nagyon szépek, sérülésmentesek, sőt még egy hidraulika cső kék-sárga-kék színkódja is látszik, rengeteg alkatrészen nagyon szép a festés.

A munka során egyértelművé vált, hogy a roncs nem érintetlen, valószínűleg egy gödörbe beleszórták a nagyobb darabjait, hiszen olyan alkatrészek is ott voltak, amik a gépen távolabb helyezkednek el, ráadásul nagyon koncentráltan találtuk őket. Ezen oknál fogva a tárgyak elhelyezkedését részletesen nem vizsgáltuk, hiszen a lezuhanás körülményeiről érdemleges információt nem tartalmaztak. Találtunk viszont egy lemezt, amit kis kaliberű lövedékek lyuggattak át, erre a tényre egyenlőre még nem találtunk magyarázatot. A roncs körüli lelet mezőben rendkívül sok, és érdekes alkatrész került elő, néha meglepően szép, máskor elég ramaty állapotban. Talán a legszebb darab a kormány erők kiegyenlítésére használatos ellensúly, amiből két db. volt a hátsó vízszintes vezérsíkon egymással szemben. Előkerült a pilótafülke hágcsója, egy késantenna a törzshöz csatlakozó bekötő pontja az árnyékolt kábellel, a fülketető kerete, fotógéppuska alkatrészei, 20mm-es és 12,7mm-es hüvelyek, szerelőnyílás keretek, folyadékszint szonda, sok szép állapotú csőbilincs, üzemanyagtartály tömítőgumi, munkahengerek, gumi és fémcsövek, és jelenleg még be nem azonosított alkatrészek tömege, rengeteg elektromos és motorikus alkatrész, sok darabon azonosítási számok.

Egyenlőre a munka kezdetén járunk, hiszen előttünk van még a tárgyak tisztítása, lehetőség szerint állagmegóvása, felkészítése a kiállításra. Pontosabban kiállításokra, mert terveink szerint egymást követően két helyszín is lesz, ahol látható lesz a gép és alkatrészei. Mindent elkövetünk, hogy ez a figyelemre méltó hadtörténeti emlék minél több érdeklődő számára megtekinthető legyen. A tisztítás közben és után fellelt érdekesebb részletekről, a roncs további sorsáról, és arról, hogy hol, mikor lesz látható folyamatosan informálunk benneteket.

2010, április-május

KOCSIS LÁSZLÓ Szerkesztő, Magyar Roncskutatók Hivatalos Honlapja--Had-és Kultúrtörténeti Egyesület

     
   A pilóta fellépő létrája

Feltárás közben