Hely

Fertőrákos egy csendes, nyugodt település Sopron mellett, a Fertő tónál. A középkorban épült várfal a szégyenoszloppal együtt, a mai napig megmaradt, idegenforgalmi látványosságnak számít. Ám Fertőrákos leginkább a kőfejtőjéről híres, ahol már a rómaiak is megkezdték a kövek kitermelését, majd évszázadokon át ez adta a fő kenyérkeresetét a település lakóinak.

A szomszédos Sopronkőhida hírhedt fegyház rabjait dolgoztatták itt, hogy feles energiájukat a kőbányában és ne egymás-, illetve fogvatartóik ellen vezessék le. Ezzel egy kis hasznot is termeltek, ami legalább fedezte ellátásuk költségeit.

A háború előtt főként németek lakta település házai és sírkövei is logikus, hogy kőből készültek. A következő írás, egy nagyon szívbemarkoló történetet mesél el.

A második világháború után, Fertőrákos 96%-ban német származású lakosságának jelentős részét kitelepítették, melynek során az embereknek 20 kg/fő csomagokkal kellett szülőföldjüket elhagyni. A teljesen berendezett, üresen hagyott házaikba a környező megyékből telepítettek be családokat. A temető sírkövei árván düledeztek, mert az utódok javarésze már német földön volt kénytelen életét folytatni, nem volt ki gondozza őket. Néha katonásdit játszó gyerekek lepték el a sírköveket, akik a háborús partizán filmek hatására, a német egyenruhás katonát ábrázoló sírkövekre csúzlival lövöldöztek. Aztán évtizedek elteltével, az egykori srácok közül az egyik megdöbbenve látta, amint a temető sírjait megbontva, újra parcellázzák a helyeket.

A lejárt, gazdátlan sírhelyeket újra kijelölik. A feleslegessé vált sírkövek a temető falának támasztva várták az elszállításukat, hogy alapanyagukat bezúzva egy építkezésre kerüljenek. Tekintete megakadt egy megsemmisítésre ítélt sírkövön, amelyen három katona zománcozott képét látta. Középen - kissé feljebb a másik kettőnél -, az első világháborúban elesett monarchiás katona képe, lentebb egy magyar honvéd képe, mellette egy Wehrmacht tiszt képével, akik a második világégésben estek el. Utóbbi sérülten, - hiszen erre lőttek gyermekkorukban csúzlival, - akiben az elpusztítandó fasisztát látták a szovjet partizán filmeknek köszönhetően. Kőbe vésett felirata a következő:

"Hier ruhet Lorenz Schuster gest. in Pereszteg 1944 in seinem 23-ten Lebensjahre Dessen Bruder Johann Schuster gefallen in Russland bei Polchof 1942 in seinem 23-ten Lebensjahre Deren Onkel Lorenz Schuster gefallen in Italien bei Götz 1917 in seinem 21 sten Lebensjahre Ruhet sanft"

Ami kissé furcsa, hogy Fertőrákos első világháborús emlékmővén nem szerepel a Schuster név. II. világháborús emlékmő nincs. A sírkő taligára került, majd onnan be a közeli ház udvarára. Így, a sírkő megmenekült szerencsére. Ma bárki megtekintheti Fertőrákos Fő utcáján található Szent Borbála Vendégház udvarán. Ha egyszer megadatik, hogy arra a gyönyörő vidékre eljut valaki, nyugodtan húzza meg a kapu előtti kolompot, s mondjon köszönetet a sírkő megmentőjének, a tulajdonosnak. Remélem nemes cselekedete példát mutat abban, hogy az elanyagiasodott világban a hősök tisztelete még él. Hogy egy bezúzásra ítélt követ lehet tisztelni, hiszen e sírkövön az életüket hazájukért feláldozó katonáknak állított emléket, - az elesettek elüldözött családja. Ebben a sírkőben egy hazai német család kálváriája olvasható, igazi kordokumentum.