Légitámadások Baja városa ellen
<P align=center> </P> <P align=justify> </P> <P align=center>Galambos Gábor<BR><FONT size=2>Légitámadások Baja városa ellen </FONT></P> <P align=center>I. rész </P> <P align=center><IMG src="http://www.netlabor.hu/roncskutatas/uploads/cikk_kepek/galambos-1-kep.gif"><BR>2008.</P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify><FONT size=2>Légitámadás a Duna-híd ellen, avagy kik is bombázták le a bajai hidat? </FONT></P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify><FONT size=2>Több mint 60 évvel a II. világháború után a helytörténeti kutatások és más, e témával foglalkozó tanulmányok ellenére sem tisztázott a bajai Duna-híd bombatámadásainak és lerombolásának története, miértje. Többnyire hiányosan és rosszul (pl. a támadók nemzetisége) írunk és emlékezünk a történésre. Tanulmányomban kísérletet szeretnénk tenni arra, hogy a híd bombázásának történetét - más kutatók munkájával kiegészülve - adatgy?jtésem eddigi eredményei alapján tisztázzuk. </FONT></P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify><FONT size=2>A bajai Duna-híd 1906–1909 között épült, eredetileg 4 db 100 m nyílású és 3 db 50 m nyílású vasszerkezeten, két hídf?n és hat pilléren nyugodott. </FONT></P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify><FONT size=2>A 100 m nyílású vasszerkezetek sarló alakúak voltak, fels? és alsó öveik parabolikusan voltak görbítve. A hídon a vasúti forgalom csak 1911-ben, a Baja–Bátaszék közötti vasútvonal kiépítésekor indult meg. Az eredeti tervek szerint a híd csak vasúti forgalom céljából épült, de 1937-ben a pályát lefedték, és attól kezdve a közúti forgalom számára is használhatóvá vált. </FONT></P> <P align=center><FONT size=2><IMG src="http://www.netlabor.hu/roncskutatas/uploads/cikk_kepek/galambos-2-kep.jpg"><BR>A bajai Duna-híd az átadása után (forrás: MÁVAG-archívum)</FONT></P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify><FONT size=2>Mint minden háborúban, így a II. világháborúban is nagy jelent?séggel bírnak a fronton harcoló alakulatok utánpótlási vonalai és az azokat biztosító közlekedési csomópontok, utak, vasutak, pályaudvarok és hidak. A hadm?veletek szempontjából ezek birtoklása vagy lerombolása el?feltételét jelentik a sikeres harcnak. </FONT></P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify><FONT size=2>A bajai Duna-híd a II. világháború alatt kulcsszerepet töltött be a közúti forgalomban, de f?képp a vasúti szállításban. A hídon a háború bekövetkeztekor a forgalom nagyságrendekkel megnövekedett: tartályvonatok sokasága haladt a hídon keresztül, Romániából hazánkon keresztül a Német Birodalomba szállítva az olajat. </FONT></P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify><FONT size=2>A híd stratégiai fontosságát jelezte, hogy a háború kitörését?l kezdve a híd mindkét oldalát magyar katonaság ?rizte. 1944. március 19-én, Magyarország megszállásakor a németek légi fedezet és folyami biztosítás mellett, tehát jelent?s er?kkel foglalták el a hidat. A híd melletti területet Posványosnak nevezik a bajaiak. Ezen a réten a szövetséges légitámadások megkezdése után légvédelmi léggömböket állítottak föl a Dunába éjjel aknákat dobó repül?gépek ellen. </FONT></P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify><FONT size=2>A hidat egy esetleges nappali légitámadástól is igyekeztek megvédeni. A híd környékén, a Duna mindkét oldalán voltak fölállítva légvédelmi ágyúk, információink szerint a 101. légvédelmi tüzérosztály több gépágyús és két ágyús (Bofors) ütege. A gépágyúkból három a védgát töltése mellett állt, az ágyús ütegek pedig a Posványosban voltak. A magyar légvédelmi tüzérek a híd harmadik tartópárjára fektetett pallókból akkora padlózatot ácsoltak, amelyre feltehették a negyedik gépágyút. Kés?bb ezt a gépágyút is átvitték a védgátra, a többihez. </FONT></P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify><FONT size=2>A szövetségesek is korán felismerték a híd stratégiai helyzetét, így a Dél-Afrikai Légier? (SAAF) Mosquito tipusú gépei már 1944 áprilisában felderít?-bevetésen térképezték fel azt. Ezt augusztusban újabb követte, majd 1944. szeptember 14-én a 682. Squadron SM–530, szeptember 20-án pedig a 60. Squadron 761-es számú fotófelderít? gépei több felvétellel derítették fel a hidat és környékét. </FONT></P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify><FONT size=2>1944 végén hazánkat is elérte a front: a román átállást követ?en a szovjet III. Ukrán Front délr?l megkerülve a Kárpátokat betört Erdélybe, majd az Al-Tisza vidékére. A Torda-környéki csata sikeres megvívása után újabb offenzívára készült a 46. hadsereg. Célja a tiszai átkelés, a Duna–Tisza közére való kijutás, majd a Duna elérése. </FONT></P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify><FONT size=2>E támadás el?készítésére és támogatására el kellett vágni a térségben harcoló német–magyar alakulatok utánpótlását és visszavonulási útját. A térképre nézve egyértelm?, hogy ezek az utak mind Baján és hídján vezetnek keresztül. Ez a híd biztosította a kapcsolatot a dél-magyarországi csapatok számára a Dunántúllal. Ezért kérte a szovjet parancsnokság a velük szövetséges amerikai légier? (USAF) 15. légi hadseregének támadását a híd ellen, és annak lerombolását. </FONT></P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify><FONT size=2>Az els? bombázásra 1944. szeptember 17-én került sor. Ezen a napon a 304. Bomber Wing alakulatai több száz géppel támadták az ország több célpontját. Bombázták többek közt a Ferencvárosi és a K?bányai pályaudvarokat, Rákosrendez?t. Valószín?leg az ebben a támadásban részt vev? pár gépnek nem sikerült az el?írt célpontot bombáznia. Az esetleges légvédelmi t?z vagy a célpont feletti füst, esetleg m?szaki hiba gátolta meg ?ket a bombavetésben. Hazatér?ben alkalmi célként támadhatták meg a hidat. Egyes források 8 db B–24-es támadását említik, de hogy ezek mely alakulathoz tartoztak, azt jelenlegi adataink szerint nem tudjuk, csak maga az esemény biztos. Erre így emlékeznek a bajai ferencesek háztörténetében: </FONT></P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify><FONT size=2>„17-én, vasárnap 10 órakor kezd?dött a légiriadó, és tartott délután 2 óráig. Délben 1 órakor ebéd alatt megrázkódott alattunk a föld, hallatszott a bombarobbanás, a Duna-hidat bombázta 12 gép. Kisebb rongálást okozott a találat, azonban négy halott is volt az ?rt álló katonák között.” </FONT></P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify><FONT size=2>Az els? légitámadásra visszaemlékez? bajai vasutasok szerint a hídra hat bomba hullott. Ezek közül négy robbant, kett? nem. A bombák nem érték el a hidat, hanem a parton túl estek le. Hat katonát öltek meg a híd?rség tagjai közül. z els? bombázáskor nem érte találat a hidat, de néhány napig azon mégis szüneteltették a forgalmat; ugyanis a híd bátaszéki oldalán lév? hídf? közelébe is estek bombák, s emiatt a hidat el?bb bemérték. </FONT></P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify><FONT size=2>A bombázás áldozatai:<BR>Marosán István – honvéd (községi rend?r) 46 éves, rk. (Jánoshalma) Duna-híd ?rház <BR>Pankovics Antal – honvéd, juhász 42 éves, rk. Duna-híd <BR>Dömötör József – honvéd, napszámos 43 éves, rk. (Katymár, Feketetó 36.) Duna-híd <BR>Nagy Mihály honvéd, napszámos 43 éves, rk. (Jánoshalma) Duna-híd <BR>Tresz Lukács – honvéd, földm?ves 32 éves, rk. (Csávoly) Duna-híd <BR>Marosán Salamon kisegít? munkás, munkaszolgálatos 31 éves, izr. (Marosvásárhely) Duna-híd </FONT></P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify><FONT size=2>A következ? támadáskor a bajai Duna-híd már els?dleges célpont. 1944. szeptember 21-én a 15. Amerikai Légihadsereg 97. Bombázó Ezredének mind a négy bombázó százada bevetésre indult. A 376. B.G. San Pancrazio, a 450. B.G. Manduria repül?terér?l az Újvidéki (Novi Sad) vasúti híd bombázására indult, a 449. B. G. Grottagliéb?l és a 98. B. G. Leccéb?l szállt fel Baja célponttal. </FONT></P> <P align=center><FONT size=2><IMG src="http://www.netlabor.hu/roncskutatas/uploads/cikk_kepek/galambos-3-kep.jpg"><BR>A 47. Bomb Wing támaszpontjai Olaszországban</FONT></P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify><FONT size=2>A reggel 08. 00. órai start után a repül?k San Vito felett gyülekezve alakzatba rendez?dtek, majd az Adriát átrepülve Ragusa (Dubrovnyik) irányába, Ilinci érintésével berepültek hazánk (1944-es határok szerinti) légterébe. A 376. B. G. a 450. B.G. vezetésével kivált a kötelékb?l Novi Sad (Újvidék) felé. </FONT></P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify><FONT size=2>A másik két csapásmér? csoport a 98. B.G.-pal az élen Villány irányából megkezdte támadását. Az eseményekre akkor Heged?s János levente ekképp emlékszik: </FONT></P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify><FONT size=2>„Délel?tt kb. 9 és 10 óra között ügyeletes légoltalmi szolgálatban vettem részt a Szent Antal utcában lév? Szabó hentes házában. ... a magaslati megfigyel?n tartózkodtam, amikor a következ?ket láttam szabad szemmel: a Duna fölött megjelent egy kétmotoros angol gép, amely végigrepült a híd felett és 1-2 bombát ledobott rá. ... Majd ez a gép, kés?bb megtudtuk „bemérte” a hidat és eltávozott. Alig telt el 1-2 perc, megjelent kb. 30 gépb?l álló kötelék ..., szintén kétmotoros angol bombázók, élükön egy vezérgéppel, amely húzott egy fehér csíkot, amelyet a lökhajtásos gépek húznak maguk után. Amikor a repül? kötelék elérte a meghúzott csík elejét, kioldották a gépekb?l a bombákat. A rézsútos irányban zuhanó bombák iszonyatos süvítéssel zuhantak a leveg?b?l a híd irányába. Ekkor mi, akik a figyel?toronyban voltunk, fejvesztve rohantunk le a légópincébe. Kis id? múlva az iszonyatos dübörgés elhallgatott, majd mi újból el?merészkedtünk a pincéb?l és újból felmásztunk a megfigyel?toronyba.” </FONT></P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify><FONT size=2>Ám a bombázás pillanatnyi szünete még nem jelentette a támadás végét. A második hullámban érkez? 449. B.G. gépei is megkezdték bombaterhük kioldását a célpontra. </FONT></P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify><FONT size=2>„De alig értünk fel, a bombázó kötelék ismét visszatért és újból „rárepültek” az eldeformálódott híd épen maradt része fölé s dobálták le súlyos terhüket. ... A bombázás és a detonáció nyomai még a városban is érezhet?k voltak, ... a nagyobb kirakatok ... mind betörtek. De még Vodicán ... is találtak több kg-os repeszdarabokat. Mi délután fél 2-kor értünk ki a híd roncsait megnézni közelebbr?l, ahol iszonyatos látvány fogadott bennünket. A híd szinte felismerhetetlenné vált. A híd el?tt lév? bakterház szinte elt?nt a föld színér?l, és a helyén és körülötte hatalmas tölcsér alakú gödrök tátongtak. Állítólag miel?tt a bombázás elkezd?dött, gyalogosan átjutott a Dunántúlról egy szakasz magyar katona, akik a zuhogó körül, a „Békavár” közelében lév? futóárkokba menekültek a gépek láttán. Pontos adatot nem tudok, de állítólag ezek közül a katonák közül sokan meghaltak a légnyomás következtében.” </FONT></P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify><FONT size=2>A támadás idején a híd közelében tartózkodott Dr. Szilágyi vonalbiztos.<BR>„Az újdombóvári-szabadkai vonal vonalbiztosa voltam. A bajai osztálymérnök, Unyi Béla adott egy alkalommal egy sínautót, hogy hazajöhessek. Baja–Dunafürd?nél az ?r értesített, hogy légiriadó van... Hamarosan közeled? gépek moraja hallatszott. 8 db, egyenként 7 gépb?l álló kötelék húzott fel délnyugat fel?l. A híd mellett, talán 200 méterre t?le, magyar gépágyús üteg volt elhelyezve. L?tték a gépeket, illetve csak alájuk l?ttek, hisz a gépek magasabban repültek. Hirtelen elkezdtek hullani a bombák. Mi azonnal a földre feküdtünk,a híd?rség azonban futva menekült. A légnyomás több katonát megölt. A híd pedig használhatatlanná vált. Borzalmas volt a meghalt katonák látványa...” </FONT></P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify><FONT size=2>Kassai Károly mozdonyvezet? Bácsalmás fel?l tartott szerelvényével Baja felé.<BR>„Este érkeztem Bajára egy magyar katonavonattal. Már korábban Bácsalmáson hallottam, hogy elbombázták a Duna-hidat... Másnap reggel az állomásf?nöknek jelentettem, hogy a gépet Baján hagyom és elindulok gyalog. A hidászok a leszakadt részen korláttól korlátig egy kötelet feszítettek ki az egyik hossztartón. Jó 30–50 méter távon át hiányzott minden: a hídtest, a pálya, a tartó. Egyetlen tartó maradt meg, de az is elfordulva. Hatalmas szegecsek álltak ki abból, s mellette a kötél... A túlsó, a Dunafürd? megállóhelynél vártuk, hogy Bátaszék fel?l jöjjön a vonat. De addig megnéztük az oda ledobott bombák tölcséreit... Katonák hulláinak darabjai feküdtek ott, ruhájukról meg lehetett látni, hogy magyar katonák testeinek széttépet darabjai. Bottal piszkáltam azokat, a földön hirtelen egy szívet találtam. Bámulva néztem. Akkora volt, mint a tenyerem fele, vagy háromnegyede...” </FONT></P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify><FONT size=2>A hídra és környékére az els? támadáskor 75 db 2000 fontos rombolóbomba hullott, ebb?l több telitalálatot ért el; az ?ket követ? második légicsapáskor 77db bomba rombolta tovább a híd már meggyengült szerkezetét. Ennek következményeként a Bajai hídf?nél a hídszerkezet 1. és 3-4. része a Dunába omlott. A 449. B.G. két B-24-ese a bombakioldó szerkezet hibája miatt a másodlagos célpontra, Vinkovcira dobta bombáit. </FONT></P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify><FONT size=2>A támadás elérte sratégiai célját: ett?l kezdve a híd nem volt alkalmas sem vasúti szállításra, sem jelent?sebb él?er? áteresztésére támadás vagy visszavonulás céljából. </FONT></P> <P align=center><FONT size=2><IMG src="http://www.netlabor.hu/roncskutatas/uploads/cikk_kepek/galambos-4-kep.jpg"><BR>A támadásról készült légifotó </FONT></P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify><FONT size=2>Több sebesült mellett 4 halálos áldozata volt a támadásnak:<BR>Szekf? Lajosné – 24 éves, rk. (Bogdán Mária) (Baja) Posztógyár mellett<BR>Bogdán Veronika – (Baja) Posztógyár mellett<BR>Saághy Dénes – szakaszvezet?, kántortanító (Siklós) Duna-híd<BR>Horváth Ferenc – honvéd, szabósegéd 34 éves, rk. Duna-híd<BR>Klárics János – ?rmester, gazdasági cseléd 39 éves, rk </FONT></P> <P align=center><FONT size=2><IMG src="http://www.netlabor.hu/roncskutatas/uploads/cikk_kepek/galambos-5-kep.jpg"><BR>A lerombolt híd a Bajai hídf? (észak) fel?l nézve </FONT></P> <P align=center><FONT size=2><IMG src="http://www.netlabor.hu/roncskutatas/uploads/cikk_kepek/galambos-6-kep.jpg"><BR>A lerombolt híd a Bajai hídf? (dél) fel?l nézve </FONT></P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify><FONT size=2>A támadók saját veszteség nélkül teljesítették a küldetést. Bár tudjuk, hogy a 101. légvédelmi tüzérosztály két gépágyús ütege és két ágyús ütege a térségbe települt, csak a 449. B.G. két repül? személyzete jelentett aktív légvédelmi tevékenységet a célpont környékén. </FONT></P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify><FONT size=2>A szemtanúk visszaemlékezésében több pontatlanság is van: nem angol, hanem amerikai gépekr?l van szó; nem két-, hanem négymotorosak (mind a négy alakulat B-24 Liberátorokkal repült) az említett els? repül? valószín?leg célmegjelöl? gép volt, mely vizuálisan azonosította és megjelölte a célpontot, felmérte az uralkodó szélirányt. A második hullámban támadó gépeket hihették vissza-forduló gépeknek a támadást átél?k. </FONT></P> <P align=center><FONT size=2><IMG src="http://www.netlabor.hu/roncskutatas/uploads/cikk_kepek/galambos-7-kep.jpg"><BR>B-24 Liberátorok kötelékben</FONT></P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify><FONT size=2>Ezen két bombázás – f?ként a szeptember 21-i – tudatosította városunk lakosságában, hogy bár a front még távoli, de a háború elérte otthonunkat. Baja városa a háború végéig még több légitámadást szenvedett el, melyek számos halálos áldozatot is követeltek. </FONT></P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify><FONT size=2>Galambos Gábor 2008. </FONT></P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify><FONT size=2>Források:<BR>A bajai ferencesek háztörténete – Türr István Múzeum, Baja<BR>A Miasszonyunk Kalocsai Iskolan?vérek Bajai Szerzetesházának krónikája 1941–1944 – Türr István Múzeum, Baja<BR>Heged?s János: Bajai leventék kálváriája<BR>Gál Zoltán: A bajai Duna-híd<BR>Kecskés Antal visszaemlékezése In: Bajai Honpolgár 2005. január/február<BR>Magyar vasutak a II. világháború éveiben, szerk. Lovas Gyula<BR>BKMÖL-Kecskemét XXXIII/1a Bajai halotti anyakönyv adatai, 1944, gy?jtötte: Végs? István</FONT></P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify><A href="http://www.450thbg.com/"><FONT size=2>http://www.450thbg.com</FONT></A><BR><A href="http://www.norfield-publishing.com/449th/449site.html"><FONT size=2>http://www.norfield-publishing.com/449th/449site.html</FONT></A></P>
Fatal error: Class 'DOMDocument' not found in /home/roncskut/public_html/themes/roncskutatas2_design/common_methods.php on line 359