<P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=center>Ezt a fejezet részt a "Legmakaibb makai" c. könyvben találtam és oly érdekes dolgok vannak benne amelyek sokunkat érdekelhet!</P> <P align=center>Makón Bálint László<BR><FONT size=2>A &#8222;kopjások<STRONG>&#8221;<BR></P></STRONG></FONT> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>A második világháború vége felé, 1945 tavaszán a harcok már a Dunántúlon folytak. Ebben az id?ben döntés született, hogy a magyar hadseregben olyan speciális alakulatot hoznak létre, amely részben a frontvonalon átszivárgással, részben ejt?erny?vel ledobással, a szovjetek által már elfoglalt területekre juttatva kezdenek akciókba. Ezeket a speciális alakulatokat Kopjások fed?névvel látták el.</P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>Ilyen különleges alakulatba került a makói Vida István repül? hadnagy. 1945. május elején érkezett Makóra. Két öccse - László és Béla &#8211; a háború alatt levente volt, és szintén kopjás kiképzésben részesült. Visszatértük alkalmával azonban szovjet fogságba estek, és így csak 1945. nyarán érkeztek haza.</P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>Somlay Béla ejt?erny?s levente volt, majd 1939-ben katonai szolgálatra vonult be. 1994-ben már továbbszolgáló a szegedi repül?téren, az ugyancsak makói Kugler Istvánnal együtt. Századparancsnokuk Gyuris István repül? f?hadnagy. 1945. március elején Somlay Béla és Kugler István is jelentkezett a Kopjás alakulatba. Az ejt?erny?s csoportot rövid kiképzésre osztrák területre vitték.</P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>1945 húsvétja el?tt indultak el repül?vel. Éjszaka azonban eltájolták magukat, és Somlay Béla és csoportja a tervezett kiskunfélegyházi térség helyett Csongrád közelében, a Tiszánál ért földet. Ejt?erny?iket és fegyvereiket gondosan elásták, majd a városon kívül meghúzódtak egy elhagyott kunyhóban. Virradat után Somlay Béla és Kugler István bement Csongrádra. Meghallották, hogy a szovjet csapatok már K?szeget is elfoglalták. Társaikhoz visszatérve ezért abban állapodtak meg, hogy feladataikat nem hajtják végre, hanem ki-ki hazatér, és ott kezd hozzá akcióik végrehajtásához.</P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>Miután Somlay Béla hazaérkezett Makóra, jelentkezett a honvédségnél. Állományba vették, és korábbi szolgálati helyén, a szegedi repül?téren kapott beosztást. Katonáskodása azonban rövid ideig tartott, mert a nyár elején az apja váratlanul meghalt Makón, és kertészetét át kellett vennie. Leszerelt tehát a hadseregb?l. Kugler István a háború alatt belépett a nyilaskeresztes pártba. Ezért Makóra hazatérve rövidesen internálták, és onnan csak októberben szabadult.</P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>Júniusban Vida István repül? hadnagy már ismét a honvédség kötelékében szolgált. Egyik hazalátogatása alkalmával Makón találkozott Somlay Bélával. Addig alig-alig ismerték egymást. Rövid beszélgetésükön kiderült, hogy azonos politikai nézeteket vallanak. Vida István valószín?leg hallott valamit Somlay Béla különös hazatérésér?l, és ezért &#8211; talán próbaképpen &#8211; ujjával a tenyerébe rajzolta a kopjás jelet, amelyet kiképzésükkor valamennyiükkel közöltek. A két kopjás egymásra talált, és elhatározta, hogy együtt lát hozzá feladata végrehajtásához. </P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>Az els? beszervezettek között volt Barna Sándor egykori ejt?erny?s levente, Lukács László levente, majd Hunyadi-páncélos és Álló János. Amikor a szovjet fogságból hazatért Vida László és Vida Béla, ?k is bekapcsolódtak. Rövidesen csatlakozott Nagy Ferenc Pál és Jámbor Károly. Kés?bb is ?k voltak a kopjások makói, majd kés?bb a környez? településekre, így Szegedre is kiterjed? mozgalmának vezet?i.</P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>Vida Béla 1946. tavaszán barátjának, Lele Istvánnak bizalmasan megemlítette, hogy bátyjának irányításával illegális szervezkedés folyik, és ebbe sikerült Lelét is bevonnia. Vida László pedig Fadler Lajos barátjának mondta el. Fadler Lajos is részt vett több megbeszélésen. A kopjások talán már tagnak is tekintették, megbíztak benne, hiszen ? már 1945-ben részt vett a makói diákok röpcédula-készítésében és terjesztésében.</P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>Ugyancsak Vida László nevéhez f?z?dik Zelinka László bekapcsolása. Zelinka 1947. augusztusában Balla Sári tánciskolájában zongorázott, ott ismerkedett meg Vida Lászlóval, és csatlakozott társaságához. Egy évig nem is volt tudomása arról, hogy akikkel együtt jár szórakozni, egy titkos mozgalom tagjai. Mindezt csak 1948. nyarán tudta meg. Jámbor Zoltán pedig Vida László iskolatársa volt, és így gyakran voltak együtt kés?bb is. 1945. elején ?t is beszervezte Vida László. ? pedig unokatestvérét, Mécs Józsefet szervezte be, és egyben feladatul adta neki is, hogy ? is nyerjen meg megbízható embereket a mozgalomnak. Mécs József szólt a baráti társaságához tartozó Ruszka Károlynak és Sarkadi Endrének a kopjások mozgalmáról, de legnagyobb meglepetésére ?k ekkor már tudtak a szervezkedésr?l Vida István volt a beszervez?je Sárossy Gyula korábbi repül? tiszthelyettesnek. Beszervezésére már civilként került sor. Ugyancsak Vida István vonta be a háború utáni budapesti katonai szolgálata idején a mozgalomba gyermekkori barátját, a budapesti Sebestyén Albertet.</P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>Somlay Bélának Szegeden Gyuris István honvéd f?hadnagy volt a századparancsnoka. Gyuris István a háborúban repül?gép-vezet?ként közelfölderít? feladatokat teljesített. 1945. áprilisában hazament a szüleihez Sz?regre. Igazolták, és el?ször Szegeden kapott beosztást, majd áthelyezték Makóra, a honvéd kiegészít? parancsnokságra. Itt 1945. végén fölkereste egykori beosztottját, Somlay Bélát. Somlay alkalmasnak vélte Gyurist, hogy bevonják a mozgalomba. Vida István nélkül azonban nem akart dönteni. Ezért találkozót szervezett Vida és Gyuris között. Már beszélgetésük elején kiderült azonos politikai beállítottságuk. Ezért Vida közölte Gyurissal, hogy illegális mozgalom m?ködik Makón, és fölszólította, lépjen be. Gyuris István azonnal igent mondott, csupán azt ellenezte, hogy máris szabotázscselekmények végrehajtásába kezdjenek.</P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>Gyuris István további szervez? munkába kezdett. Els?ként makói barátját, dr. Bánky Mihály orvost vonta be &#8211; Somlay közrem?ködésével &#8211; a mozgalomba.</P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>Bánky a háború alatt katonaorvos volt, angol fogságba került, és 1945. októberében tért haza. A makói kórházban helyezkedett el. Kiss Sándor tartalékos f?hadnagy 1941-t?l Sz?regen volt állatorvos. A háborúban szolgálatot teljesített, 1945-ben amerikai fogságba került, és csak 1946. januárjában tért haza. Mivel ? volt a sz?regi leventeegyesület egyik vezet?je, 1946. februárjában internálták. Gyuris azzal a feladattal bízta meg, hogy hozzon létre 8-10 f?b?l álló csoportot rendez?gárda céljaira. Az illegális mozgalmat nem is említette neki; félreértve ?t, Kiss Sándor arra gondolt, hogy a kisgazdapártnak lesz rá szüksége. Közölte Gyurissal, hogy megvan a csoport, 6 f?, holott egyetlen lépést sem tett az ügyben, semmiféle csoportot nem szervezett.</P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>A történet következ? szerepl?je a budapesti Hummer Ferenc nyugállományú honvéd százados. A második világháborúban zászlóaljparancsnok volt, és 1945-ben egységével átállt a szovjetekhez. Ennek ellenére, mint megbízhatatlan horthysta katonatisztet B-listázták. Eltávolítása után csupán néhány hét telt el, amikor az utcán egy ismer?se bemutatta Turánszky Istvánnak. Turánszky 1920-ban vándorolt ki az USA-ba, és 1945-ben az amerikai hadsereg tisztjeként tért haza. Beszervezte hírszerz?ül Hummer Ferencet. Azt a feladatot adta neki, hogy építsen ki országos illegális szervezetet katonai és gazdasági hírszerzésre, szabotázscselekményekre. Amerikai támadás esetén a középületek elfoglalását végrehajtják, támogatják a frontvonal mögé ledobott ejt?erny?söket, csatlakoznak az amerikai csapatokhoz. </P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>Gyuris a kopjások közül el?ször Kugler Istvánnak említette a Hummer-féle amerikai kapcsolódási lehet?séget. Majd szól err?l Vida Istvánnak és Somlay Bélának is. Néhány nap múlva Gyuris István közölte is Hummernek, hogy már be is vannak szervezve 15-15 f?s csoportok. Ez akkor még nem volt igaz. A beszervezettek akkor még nem voltak ennyien.</P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>A szervez?munkából a még mindig hivatásos katonatiszt Gyuris István vette ki a részét eredményesen. Els?ként Vedres György honvéd századossal vette föl a kapcsolatot. ? a háború után, mint igazolt tiszt a szegedi gyalogezredben kapott századparancsnoki beosztást. Rövid ideig egy makói portyázó században lett századparancsnok-helyettes, majd visszakerült Szegedre a határvadász századhoz parancsnoknak. Makói szolgálata idején ismerkedett meg Gyuris Istvánnal. Szegedre visszakerülése után is tartották a kapcsolatot. Amikor létrejött a Hummer-Turánszky vonal, Gyuris beszervezte Vedres Györgyöt. Kikérdezte alakulatának körletér?l, szervezetér?l, létszámáról, fegyverzetér?l, a tisztek nevér?l, a határ menti ?rségek helyér?l, stb. Az adatokat Hummer közvetítésével továbbította Turánszkynak.</P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>Gyuris István szervez? munkájához tartozott, hogy egy ismer?sének közvetítésével megismerkedet Müller András postatisztvisel?vel, és kikérdezgette különféle postai adatokról. </P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>Kugler István és Lukács László földerítette a makói rend?rség létszámát, fegyverzetét, objektumaik elhelyezkedését, a parancsnokok és tisztek neveit, stb. Ezek az adatok is Gyuris, Hummer, Turánszky közvetítésével jutottak el az amerikaiakhoz.</P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>A további szervez?munkában Somlay Béla, Álló János, Barna Sándor és Lukács László jeleskedtek. Somlay Béla például bevonta a mozgalomba barátját, Horváth Lajost, aki az iskolában egy osztállyal járt alatta. Ugyancsak Somlay hatására és kérésére került be a szervezkedésbe Nagy Ferenc Pál, aki Somlay kertészetében dolgozott.</P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>Barna Sándor távol akarta tartani a szervezkedést?l öccsét, Barna Ferencet, de ? barátai révén kapcsolatba került velük. Különös eset volt Kovács Mihály egykori makói ejt?erny?s leventéé. Együtt szolgált Barna Sándorral, Lukács Lászlóval, Molnár Józseffel és Szirmai Dezs?vel.</P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>Szirmai Dezs? is ejt?erny?s leventekiképzést kapott, majd kalandvágyból jelentkezett az SS-be. Behívója 1944. szeptember 21-én érkezett meg, de akkor már nem tett neki eleget, hiszen a szovjet csapatok Makóhoz közeledtek. A háború után viszont belépett a Szociáldemokrata Pártba. 1945. augusztus 25-én elvtársai delegálták az államrend?rség makói politikai rendészeti osztályára; nyomozó alhadnagy lett. Az átszervezések során akadálytalanul átkerült az ÁVO makói részlegéhez. Közben azonban barátaival, egykori ejt?erny?s leventetársaival a kapcsolatot fönntartotta. 1946. májusában feleségül vette barátjának, Kovács Mihálynak húgát. Szirmai Dezs? nem volt beszervezve a kopjások közé, de mivel rendszeresen találkozgattak, együtt szórakoztak, rövidesen rájött a mozgalom lényegére, ámde szolgálati helyén err?l jelentést nem tett.</P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>Barna Sándor még beszervezte Molnár Józsefet. 1943-ban ? is ejt?erny?s levente lett. A háború után egy ideig a makói határportyázó században volt katona. Ruszka Károly 1944. ?szén a makói leventék egy részéb?l és más önkéntesekb?l alakított &#8222;szabadcsapat&#8221; tagja lett. A város határában tüzel?állásokat építettek ki, és elszántan várták a szovjeteket. Hihetetlen er?fölényüket meglátva mégis jobbnak látták, ha elkerülik a fegyveres összecsapást. Ruszka Károlyt is be akarták vonni a mozgalomba, ? azonban nem lépett közéjük, bár tudott a mozgalomról. Sarkadi Endre baráti köre is korábbi leventékb?l állt. 1946-ban Barna Sándor és Lukács László fölszólította, hogy lépjen be a mozgalmukba, és ? igent mondott.</P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>Erdei Ferenc 1946. nyarán a strandon ismerkedett meg Barna Sándorral, Lukács Lászlóval, Nagy Ferenc Pállal és barátaikkal. Csatlakozott hozzájuk. Kideríthetetlen, hogy formális beszervezése megtörtént-e. Fodor Jen? is a strandon ismerkedett meg a volt leventékkel és társaságukkal. Gyakran átúszták együtt a Marost, és a stranddal szemben lév? hangulatos füzesben élénk politikai vitákat folytattak. Fodor Jen? is csak odacsapódott a kopjásokhoz. Nemsokára azonban kapcsolatuk lazult, mert beiratkozott a szegedi egyetem orvosi karára, és ett?l kezdve csupán hétvégéit töltötte Makón.</P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>1946. decemberében, amikor élesebbé vált a belpolitikai helyzet, egyre-másra történtek letartóztatások, Turánszky István közölte Hummer Ferenccel, hogy álljon le a szervez?munkával, míg a helyzet nem normalizálódik. Ezt Hummer 1947. januárjában közölte Gyuris Istvánnal; végül a hír eljutott Vida Istvánhoz is. Nem sokkal ez után minden kapcsolat megszakadt Turánszky Istvánnal.</P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>Lukács László az egykori makói, majd budapesti ejt?erny?s leventét, Palicska Sándor arról tájékoztatta, hogy a makói régi ejt?erny?s gárda szervezkedik. Nem sokáig kellett gy?zködnie Palicskát, ? is belépett. Az OTI tisztvisel?jeként dolgozott Makón Szabó Zsigmond. A háború alatt katona volt, 1945. márciusában szovjet fogságba került, de szerencséjére már augusztusban hazaengedték. Lukács beszervezte Szabó Zsigmondot is. Lukács László vonta be Molnár Dánielt és Bittó Gyulát.</P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>Álló János szervezte be Gondos Jánost, aki közvetlenül a front áthaladta után benne volt egy röpcédulázó ifjúsági szervezkedésben Makón. A bíróság ugyan fölmentette, de több hónapra internálták. Szabadulása után csatlakozott a kopjásokhoz. Jenei Zolán angol fogságból 1945. október végén került haza. Iskolatársa volt Álló Jánosnak; ?s is csatlakozott hozzájuk. Nagy Ferenc Pál barátját, Szabó Györgyöt 1948-ban kísérelte meg bevonni. Szabó György sem igent, sem nemet nem mondott. Jámbor Károly, mint levente került szovjet fogságba. 1945. ?szén érkezett haza. Azonnal kapcsolatba került leventetársaival. 1947-ben Nagy Ferenc Pál és Lukács László unszolására csatlakozott a kopjásokhoz.</P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>A kopjások makói mozgalmához összesen tehát mintegy negyvenen tartoztak. Számuk azonban 2-3 év alatt változó volt.</P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>Tavasztól ?szig, mint Makó szinte teljes ifjúsága, szabad idejük nagy részét a strandon töltötték. Ahogyan más társaságok is elkülönültek a többiekt?l, ?k is ezt tették. A közös programok alkalmával azután minden szóba került, ami akkoriban az ifjúságot érdekelte. Leggyakrabban, legszenvedélyesebben a kül- és belpolitikai hírek. Ha valaki ilyenkor véletlenül közéjük keveredett, rá sem jöhetett, hogy szervezked?k közé vetette sorsa.</P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>A háború után rengeteg szétszórt fegyver, l?szer, robbanóanyag, stb. volt található. A Vöröskeresztnek Makón, a püspöklelei út közelében volt a raktára, amely mellett egy üresen álló épületben halmozták föl a környéken összegy?jt9ött fegyvereket. A Vöröskereszt raktárát ?rség vigyázta, és figyelt arra az épületre is, amelyben a fegyverek voltak. Ócska ajtaját azonban zárni sem lehetett, ablak üvegei is be voltak töredezve. Ide tervezték a fegyverszerzési akciót a kopjások még 1945. decemberében: Vida Béla, Vida László, Barna Sándor és Lukács László. Az akció végrehajtásához információkat adott Gyuris István, aki akkor a makói honvéd kiegészít? parancsnokságon dolgozott. Az éjszaka leple alatt csöndben közelítették meg az épületet. Az ?rség az igazak álmát aludta, így fegyvereket, kézigránátokat, l?szereket sikerült zsákmányolniuk. Barnáék lakására vitték, kés?bb azonban zsákokban átvitték Vidáék házának padlására.</P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>Egy alkalommal Gyuris István is magához vett a Vöröskereszt épülete melletti raktárból 4 db kézigránátot, és átadta Somlay Bélának.</P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>Kés?bb Álló János, Sárossy Gyula és Jenei Zoltán is tervezett fegyverszerzési akciót. Egy éjjel odalopakodtak, Álló János azonban zajt csapott, és az ?rök fölébredtek. Ajánlatos volt kereket oldaniuk.</P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>Pásthy István a háborúban hivatásos tisztként harcolt. Hadnagyi rendfokozattal került át az újjászervezett hadseregbe. 1947. április 25-én a tolnai honvédtiszti századhoz került, ugyanoda, ahol akkor Vida István repül? hadnagy is szolgált. Hamar összebarátkoztak. Pásthy elmondta Vidának, hogy kiszökik az országból, és hívta, tartson vele. Ajánlatát Vida elutasította, és elmondta: Makón rendszerellenes szervezkedést vezet. Pásthy István Ausztriában kapcsolatba került az amerikai hírszerz? szolgálattal, a CIC-cel. Arról is beszámolt nekik, hogy Vida István rendszerellenes szervezkedést vezet Makón. A CIC úgy ítélte meg, hogy Pásthy István még a hasznukra lehet, ezért a szolgálatba beszervezték.</P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>1948. legelején a CIC megbízta Pásthy Istvánt, hogy illegálisan jöjjön vissza Magyarországra. Pásthy több beszervezést hajtott végre Budapesten, Aszódon, Miskolcon, Nyíregyházán, Bicskén, majd visszatért Ausztriába.</P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>Ezt néhány hónap múlva megismételte. Ekkor fölkereste Vida Istvánt, akit közben a f?városi I. kerületi honvéd parancsnokságra helyeztek. ?t is beszervezte az amerikai hírszerzés számára. </P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>A CIC-nél megelégedéssel vették Pásthy útjának eredményességét, különösen az újabb beszervezéseket. 1948. novemberében újból átküldték Magyarországra, hogy ismét járja sorra kapcsolatait, és szedje össze t?lük a híranyagot. Pásthyt Budapesten Vida üzenete várta: utazzék Makóra, a híranyag össze van készítve a számára. Azért csak üzenet, mert közben Vidát politikai okokból B-listázták, eltávolították a hadseregb?l. Vida István hazaköltözött Makóra. Ugyanakkor Gyuris Istvánt is B-listázták, és így ? is kikerült a hadseregb?l.</P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>Pásthy István rosszat sejtett, ezért pánikszer?en visszaszökött Ausztriába anélkül, hogy feladatait végrehajtotta volna. Közölték is vele, hogy a CIC a továbbiakban nem tart igényt szolgálataira. Így a makói kopjás mozgalom megint külföldi kapcsolat nélkül maradt.</P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>1948. augusztusában egyik napról a másikra váratlanul elt?nt Makóról Barna Sándor, Nagy Ferenc Pál és Fodor Jen?. Néhány nap múlva kitudódott, hogy külföldre indultak. Kiderült, hogy Barna Sándor már félt attól, hogy az ÁVO fölfigyelt szervezkedésükre és lebukhatnak.</P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>Közel kerültek a nyugati határhoz, amikor a magyar határ?rizeti szervek elfogták, és visszavitték ?ket Makóra, egyenesen az ÁVÓ-ra. Ott különös dolog történt: rövid kihallgatásuk után szabadon engedték ?ket.</P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>Ekkor Barna Sándor ötletére a makói kopjások kezdtek belépni a kommunista irányítású Szabadságharcos Szövetség helyi szervezetébe. Rendszeresen eljártak foglalkozásaira, és ezzel legalizálni tudták találkozásaikat. Belépésüket azzal a nem túl szerencsés történettel indokolták, hogy mint volt leventék tovább is szeretnének céllövészetre járni.</P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>Ma már nem állapítható meg, az államvédelmiek mikor szereztek tudomást a kopjások mozgalmáról. Szirmai Dezs? azonban megneszelhette a veszélyt, amely társaira és reá is leselkedett. 1949. húsvétján Kovács Mihállyal közölte, hogy szoros megfigyelés alatt állnak. Fölhatalmazta sógorát, hogy szervezkedésük legmegbízhatóbb tagjainak kösse a lelkükre, hogy nagyon vigyázzanak.</P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>Kovács Mihálytól a hír eljutott Vida Istvánhoz. A három Vida testvér a szökést választotta. 1949. május 3-án este Vida István elmondta anyjának, hogy bajban vannak, el kell t?nniük. Május 4-én hajnalban a legnagyobb titokban elszöktek. Távozásukról anyjukon kívül nem tudott senki. Somlay Bélának és Barna Sándornak Vida István levelet hagyott hátra. Kénytelenek Jugoszláviába szökni. Vegyék át a kopjások irányítását.</P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>Pásthy István a CIC-t?l megszabadulva segélyekb?l tengette életét. 1949. februárjában belépett a Zákó András vezér?rnagy által vezetett Magyar Harcosok Bajtársi Közösségébe (MHBK). Megbízásukból május 20-án ismét átlépte az osztrák-magyar határt. 21-én a magyar határ?rök elfogták.</P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>Lebukása és a HM katonapolitikai osztályon a vele kapcsolatos vizsgálat az egész ügyet kipattantotta. Sorra vették ?rizetbe a Pásthyhoz kapcsolódó embereket szerte az országban. </P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>Amikor Pásthy Istvánt elfogták, akkor érkezett meg Makóra a Vida testvérek képeslapja Jugoszláviából, hogy sikeresen kijutottak az országból. Rövidesen megkezd?dött a vizsgálat a makói kopjások ügyében is. Szinte valamennyien ?rizetibe kerültek. Mivel Pásthy és az általa beszervezettek ügyét a katonapolitikai osztály vizsgálta Budapesten, a makói kopjások ügyét is oda kapcsolták, és így valamennyiüket szigorú ?rizetben a f?városba szállították.</P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>Mivel kétségtelenül a makói kopjásoknak rendelkezésére állt némi fegyverzet, kézenfekv? volt, hogy a konstruált elemek sorába bekerült a szabotázscselekmények terve, s?t kísérlete. Az értékel? jelentésben a szervezkedés céljaként az alábbiak is szerepelnek: &#8222;Terror-cselekményekkel, szabotázzsal zavarják a fennálló rendet, illetve háború esetén útzárakkal, hidak felrobbantásával, stb. zavarják a magyar és szovjet csapatok mozgását.&#8221;. Máshol ezek szerepelnek immár konkrét tervekként, s?t elkövetett cselekményekként: &#8222;1946. nyarán felgyújtották a makói zsidó imaházat.&#8221; &#8222;1947. júniusban {&#8230;} megrongálták a Makó-Szeged vasútvonalat, kiszedték a sínrögzít? sínszegeket és csavarokat.&#8221;. &#8222;1947. nyarán a szegedi rendez? pályaudvaron egy egyedülálló mozdony hajtórúdjára felszereltek 3 db kézigránátot.&#8221;. Egyikük &#8222;vasúti vagonok csapágyaiba homokot szórt&#8221;; a &#8222;Maroson álló homokkotrót is robbantással meg akarták rongálni, de nem sikerült&#8221;; &#8222;tervezték a makói MKP székház felrobbantását&#8221;; &#8222;adott esetben a makói Maros híd felrobbantására is gondoltak&#8221;.</P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>Az egyik gyanúsított vallomásában olvasható: &#8222;Véleményem szerint a szervezet hajtotta végre a makói zsidó templom felgyújtását is.&#8221; Ugyanez kés?bb azt állította: &#8222;Én a fentieket nem mondtam, nem tudom, hogyan került a jegyz?könyvbe. {&#8230;} A jegyz?könyvet aláíráskor el sem olvastam, nem tudom, hogy mi volt benne.&#8221;</P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>A vizsgálat során fölvett jegyz?könyv szerint néhány kopjás egy este megrongált Makón egy vasúti-közúti keresztez?désben található sorompót, majd egy hirtelen ötlett?l vezérelve egyikük hazaszaladt szerszámért, és visszatérve hozzáláttak a síncsavarok meglazításához, kiszedéséhez. Ezek a beismerések elegend? bizonyítéknak számítottak a szabotázscselekmény gyanújához, kés?bb vádjához. Azt senki sem vizsgálta, hogy a kérdéses id?ben és megjelölt helyen valóban meg volt-e rongálva a vasúti pálya. Ugyanez a helyzet a vasúti kocsik csapágyaiba szórt homokkal és a mozdonyra szerelt kézigránátokkal is. A kotróhajó, az MKP székház, a Maros híd felrobbantása az adott esetben még elképzelésnek is naiv, hiszen ehhez a szükséges eszközök nem álltak rendelkezésükre. Annak a vallomása, akinek a korábbi jegyz?könyvek szerint állítólag minden szabotázscselekménynél ott kellett volna lennie: &#8222;Az MDP székház robbantásáról nem volt szó. {&#8230;} Szabotázsról nem volt szó. {&#8230;} Nem volt mozdonyrobbantás, nem volt sorompórongálás, sínfelszedés sem volt, homokszórás sem volt.&#8221; </P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>A makói kopjások mozgalma alig-alig mutatott valami csekélyke kis szervezettséget. Ehhez képest az egyik dokumentumban ez olvasható: &#8222;A makói szervezetben három csoportot hoztak létre. 1./ Szabotázscsoport, 2./ Hírszerz? csoport, 3./ Rémhírterjeszt? csoport.&#8221;</P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>A katonapolitikai osztály nyomozói még azt is tudni vélték, hogy miféle rémhírek terjesztésér?l esett szó. A rémhírterjesztéssel gyanúsított két f? beismerésben volt. Kés?bb az egyik visszavonta vallomását, mert &#8222;ami a jegyz?könyvben van írva, abból egy szó sem igaz. {&#8230;} Azt, hogy ezek a jegyz?könyvbe miként kerültek bele, arról nincs tudomásom. {&#8230;} A nyomozás során olyan lelki és fizikai állapotban voltam, hogy aláírtam a jegyz?könyvet.&#8221; A másik vádlott kés?bbi vallomásából pedig egyetlen mondat: &#8222;Az egészet a nyomozó mondta, én csak aláírtam.&#8221;</P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>Egy dokumentumban ez áll: &#8222;Cél a kommunista vezet?k és a rend?rkapitány megölése, orosz jár?r meggyilkolása.&#8221; A már említett értékel? összefoglaló jelentésben pedig már egyenesen ez olvasható: meggyilkolják a helyi kommunista vezet?ket és rend?ri vezet?ket, valamint Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettest.&#8221;</P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>A katonapolitikai nyomozók megállapították, hogy &#8222;igyekeztek beépülni a kommunista pártba és a tömegszervezetekbe&#8221;. Néhányan állítólag beléptek az MKP makói szervezetébe, &#8222;hogy ott bomlasztó tevékenységet folytassanak&#8221;; mások &#8222;beléptek a makói Szabadságharcos Szövetségbe ugyancsak bomlasztás céljából&#8221;. Más helyen pedig egyenesen arról van szó, hogy a helyi Szabadságharcos Szövetségben a hatalmat át akarták venni.</P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>A nyomozók kitalálták, hogy minden kopjásnak volt fed?neve. Ha így lett volna, valóban valamiféle konspirációnak hathatna. Csakhogy nem így volt. Mint bárhol a fiatalok, Makón is csúfneveket aggattak egymásra. A bírósági tárgyaláson Barna Ferenc így védekezett: &#8222;Az igaz, hogy engem Négusnak csúfoltak, de ez az iskolában ragadt rám, és ez nekem nem volt a fed?nevem.&#8221;. Jámbor Károly védekezése: &#8222;Engem még a gimnáziumban neveztek el Piusnak, ami Jámbort jelent, ez az én gúnynevem volt, de nem a fed?nevem.&#8221;. Szabó György: &#8222;Az elibém tárt jegyz?könyvben felsorolt fed?nevek nem fed?nevek voltak, hanem iskolai gúnynevek. Engem Foxinak neveztek el.&#8221;.</P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>Az 1949. szeptember 17-i vádirat a makói kopjások nagy részét &#8211; mintegy húszat &#8211; a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való részvétellel vádolta. Néhányan megúszták a följelentési kötelezettség elmulasztásának vádjával.</P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>A makói kopjások büntet?perét a budapesti büntet?törvényszék 1950. január 25-e és 28-a között tárgyalta.</P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>Néhány jellemz? idézet:<BR>Barna Ferenc: &#8222;Engem a vallomásom megtételére kényszerítettek.&#8221; Jámbor Károly: Olyan fizikai és lelki kényszer állapotában voltam, hogy vallomásomat minden további nélkül aláírtam. {&#8230;} Féltem, még ott {az ügyészségen} is, hogy ha a vallomásomat visszavonom, akkor a katonapolitikai osztályra visszavisznek.&#8221; Fodor Jen?: &#8222;Vallomásom nem felel meg a valóságnak, de aláírtam, mert olyan állapotban voltam, hogy mindent elismertem volna. Testi és lelki kényszer alatt álltam. {&#8230;} A jegyz?könyv már le volt írva, én csak aláírtam. {&#8230;} Én azt, amit elém tettek aláírtam; ennél még súlyosabb dolgokat is aláírtam volna.&#8221; Jenei Zoltán: &#8222;A nyomozás során kénytelen voltam olyan vallomást tenni, ahogy azt a jegyz?könyv tartalmazza.&#8221; Mécs József: &#8222;A nyomozó hatóságnál megvertek, annak hatására írtam alá a jegyz?könyvet. {&#8230;} A katonai ügyészségen nem mertem visszavonni a jegyz?könyvet, mert féltem, hogy visszavisznek a katonapolitikára.&#8221; Palicska Sándor: &#8222;Testi és lelki kényszerít? körülmények hatása alatt írtam alá a valótlanságokat tartalmazó jegyz?könyvet. A nyomozó hatóságnál megvertek nagyon.&#8221; Az 1950. február 3-án ítéletet hozó bírósági tanács a következ?kb?l állt: Jónás Béla, a tanács elnöke, Isztray József bíró, Balogh József, Nedulász József és Heged?s Margit ülnökök.</P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>Az ítéletek:<BR>Név I. fokú ítélet Joger?s ítélet</P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>Barna Ferenc 8 év kényszermunka 5 év fegyház<BR>Jámbor Károly 10 év kényszermunka 7 év fegyház<BR>Sárossy Gyula 10 év kényszermunka 7 év fegyház<BR>Lele István 10 év kényszermunka 6 év fegyház<BR>Gondos János 7 év kényszermunka 5 év fegyház<BR>Jámbor Zoltán 7 év kényszermunka 5 év fegyház<BR>Fodor Jen? 7 év kényszermunka 5 év fegyház<BR>Erdei Ferenc 8 év kényszermunka 5 év fegyház<BR>Halász Árpád 7 év kényszermunka 5 év fegyház<BR>Zelinka Alajos 7 év kényszermunka 5 év fegyház<BR>Horváth Lajos 4 év fegyház 3 év fegyház<BR>Sebestyén Albert 8 év fogház 8 hó fogház<BR>Szabó György 3 év kényszermunka 2 év fogház<BR>Kovács Mihály 2 év 6 hó fogház 1 év 6 hó fogház<BR>Sarkadi Endre 4 év kényszermunka 3 év fegyház<BR>Fadler Lajos 7 év kényszermunka 5 év fegyház<BR>Ruszka Károly 2 év 6 hó fogház 1 év 8 hó fogház<BR>Köblös Sándor 4 év kényszermunka 1 év 6 hó börtön<BR>Kiss Sándor 3 év fegyház 1 év 8 hó börtön<BR>Palicska Sándor 2 év fogház 9 hó fogház<BR>Molnár József 2 év fogház 1 év 6 hó fogház<BR>Bánki Mihály 2 év 6 hó fogház 1 év 6 hó fogház<BR>Mécs József fölmentve - Följelentési kötelezettség elmulasztása miatt ítélték el Kovács Mihályt, Molnár Józsefet, Bánky Mihályt és Ruszka Károlyt, a többiek büntetését szervezkedés és hazaárulás miatt szabta ki a bíróság.</P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>A történet kiemelked? szerepl?ire külön eljárásban &#8211; Pásthy István és társai elnevezéssel &#8211; szabtak ki súlyos ítéleteket. Ebben az ügyben az els?fokú bírósági eljárásra a budapesti katonai törvényszéken került sor, ahol a Kertész Endre Gy?z? hadbíró ?rnagy által vezetett tanács a következ? ítéletet hozta:</P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>Név I. fokú ítélet Joger?s ítélet<BR>Pásthy István Halál Halál<BR>Hummer Ferenc Halál Halál<BR>Gyuris István Halál Halál<BR>Vedres György 8 év fegyház 10 év fegyház<BR>Somlay Béla Életfogytig fegyház Életfogytig fegyház<BR>Szirmai Dezs? 12 év kényszermunka 12 év kényszermunka</P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>Pásthy István, Hummer Ferenc, Gyuris István halálos ítéletét 1950. augusztus 12-én hajtották végre. A kopjások ügyének jórészt koncepciós jellegét mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy a Legfels?bb Bíróság elnökségi tanácsa már 1963. november 24-én határozatot hozott, hogy a Pásthy István ellen, valamint Vedres György ellen 1950-ben hozott ítéletek részben törvénysért?k, ezért ezeknek az ítéleteknek bizonyos részeit utólag hatályon kívül helyezték.</P> <P style="MARGIN: 0.4cm 0cm 0pt" align=justify>A törvénysértés mértékét jól mutatja, hogy az 1963-ban hozott határozat Vedres György 10 év fegyházbüntetését 2 év szabadságvesztésre változtatta. Ám ekkorára Vedres György már b?ven kitöltötte büntetését. </P>