Katymár felett az ég... avagy Tigris és Liberátor légiharca
<P align=center><FONT size=3><STRONG></STRONG></FONT> </P> <P align=center><FONT size=3><STRONG></STRONG></FONT> </P> <P align=center><FONT size=3><STRONG>Katymár felett az ég... ,</STRONG></FONT></P> <P align=center><STRONG><FONT size=3>avagy Tigris és Liberátor légiharca</FONT></STRONG></P> <P align=center> </P> <P align=justify><FONT size=2>1944-re hazánk már elérhet? távolságba került a szövetségesek bombázó alakulatai számára, köszönhet?en a ’43-as olaszországi el?renyomulásnak. Így a 15. Amerikai Légihadsereg elkezdhette bombázni közép-kelet-európai, köztük magyarországi célpontjait. Ezeken a bevetéseken tömegével jelentek meg négymotoros amerikai bombázók Budapest, Gy?r, Százhalombatta, Miskolc és más kiemelt célpontok légterében. Ilyen bevetésre készül?dött 1944. április 12-én az olasz San Giovanni repül?terére települt 15. Amerikai Légihadsereg 304. bombázóosztályának négy bombázócsoportja, köztük az 545. Bombergroup (parancsnoka Col. Horace D. Aneswort) 738. Squadronjának B–24H Liberátora és annak személyzete. A személyzetb?l 2 tag ismert: James McGeen (Crew.Code: MCG) és John Smith (Crew.Code: SMI). A repül?gép serial száma: 42–52248, MACR-száma: 3915. </FONT><FONT size=2>A támadás el?tt megkapták a szokásos eligazítást: az alakulat 24. bevetésén a célpont Magyarország, Budapest–Tököl, a repül?tér és az ott tartózkodó repül?gépek. </FONT></P> <P align=justify><FONT size=2>Eközben t?lük több száz kilométernyire a Budapest melletti Ferihegyi reptéren üzemel? Repül?kutatási Intézet (RKI) pilótái – Pajor József rádióslövész-?rmester és Béles Tibor pilótahadnagy – az el?z? napi bevetést értékelik ki és szemrevételezik a Z.014-es Messersmith–210CA1 (Tigris) rombolót. 1944. április 12-én Pajor József ?rmester, Hayden Sándor hadnagypilótával szállt fel Ferihegyr?l Szombathely felé, de hamarosan délnek kellett fordulniuk, mert bombázókötelékekkel találkoztak, akik osztrák terület bombázásából tartottak visszafelé. A bombázók támadásában Hayden és a repül?gép megsérült. A pilóta jelentette, hogy jobb könyökén eltalálták. Megszakítva a támadást visszafordult és leszállt Székesfehérváron. Pajor húzta ki a súlyosan sérült Haydent a gépb?l, aki kés?bb, a kórházba szállítást követ?en meghalt. Április 13-án mind Pajor, mind a repül?gép Ferihegyen van, ezen a napon Bélest osztják be mellé pilótának. A tököli reptér elleni támadásra a Ferihegyi repül?térrel és a Dunai Repül?gépgyárral együtt került sor április 13-án. Ekkor 336 B–24-es összesen 852 db 500-, 4761 db 100- és 14226 db 20 fontos bombát dobott a célpontokra. Az er?s légvédelmi t?zben több bombázó is találatot kapott, köztük McGeen és Smith gépe is. A repül? a bombázókötelék elhagyására kényszerült, valószín?leg sérülés miatt. A kötelékvezet? Kisk?rös környékén jelentette, hogy elvesztette a kontaktot a géppel. Ezalatt az RKI/2. rajából felszálló Béles–Pajor páros üldöz?be vette a bombázóköteléket. Bácsbokod magasságában utolérte a kötelékt?l leszakadt sérült bombázót. A kialakult légiharcot több szemtanú is látta: Bartos Péter Madarasról, Gunity János Katymárról. A romboló több támadást intézett a bombázó ellen, s az viszonozta a tüzet. A magyar gép eltalálta ellenfelét, ami a szemtanúk szerint füstölt és égett. De a magyar gép is kivált a támadásból, mivel a kabintet? leszakadt. </FONT></P> <P align=justify><FONT size=2>A Liberátor 14 óra körül égve lezuhant, a személyzet megpróbálta elhagyni a gépet: Katymár térségében ugrottak – a madarasi Bartos Péter négy kibomló ejt?erny?t látott. Katymáron Gunity János a gép lezuhanási helyére igyekezett, ami a 42. számú Sára-tanya mellett csapódott a földbe. Gunity a gyorsan megjelen? csend?rök miatt nem jutott a roncsok közelébe, de a nem messze lév? „Sanaci-erd?ben” a személyzet egyik tagját, aki erny?jével fennakadt egy fán, segített kiszabadítani. A hálás „szabadult ami” csokoládéval kínálta, amire az akkor még suhanc Gunity bácsi ma is tisztán emlékszik. (Sajnos a megmenekült amerikai további sorsáról, nevér?l, rangjáról nem tudunk többet.) A csend?rök jelentése szerint a következ?ket találták a helyszínen: „A katymári községi orvos arról értesített, hogy 1944.évi április hó 13-án d.u. 2 óra körül a Sára 42.sz. tanya körül egy lezuhant amerikai bombázó gép roncsai alatt három férfi hullát talált. Az els? hulla koponyacsontjai hiányoznak, lövési sérülések, roncsolt sebek, törések és IV.fokú égési sebek találhatók a hullán. Ruházata összeégett. A második hullán súlyos roncsolások, törések és lövési sérülések találhatók. Haja barna, alakja közepes. Életkora 20-25 év között. Ruházata pilóta ruha. A harmadik egy fejnélküli férfi hulla. A hullán lövési sérülések, roncsolások, törések és IV.fokú égési sebek találhatók. Ruházata összeégett.” A szomszédos Madarason a személyzet másik tagját elfogták, Szabadkára kísérték és átadták a Honvéd Állomásparancsnokságnak. </FONT></P> <P align=justify><FONT size=2>A faluban csend?rök által kísért amerikai katonát a madarasi Lakatos Márton is látta még gyermekként: „Kifelé kísérték a faluból, és a keresztnél megállt imádkozni”. Ezt a momentumot a korabeli Bajai Közlöny is említi: „Madaras felett kiugrálnak a katymári határban leesett négymotoros amerikai repül?gép katonái, 7 ejt?erny?s. Két személy bennégett a gépben. A nagy szél miatt egy kivételével Katymáron ereszkedtek le. Elfogták ?ket a csend?rök. A madarasi határban leereszkedett katona, a gép rádiósa, 26 éves amerikai repül?s volt. A csend?rök kísérték be Madarasra. Itt az útszéli k?keresztnél hálát adott Istennek, hogy túlélte a zuhanást és, hogy Magyarországon esett le.” (1944. ápr. 21. 2. oldal.) A sérült magyar gépb?l, amely közben visszafordult Ferihegy felé, Pajor ?rmester kiugrott (vagy kizuhant) Makád és Dömsöd között, és nekivágódott a farokrésznek. Holttestét Dömsödön találták meg és temették el – 26 éves volt. Béles kényszerleszállást hajtott végre Ferihegyen. Bélest – valószín?leg ezen a bevetésen elért légigy?zelméért – f?hadnaggyá léptették el?. Kés?bb a 102. gyorsbombázó alakulat 3. századához („Villám”) került, ahol tovább harcolt egészen a háború végéig, ami ?t az ausztriai Hörsching repül?terén érte. Sajátos légiharc volt, ahol mindkét fél szenvedett veszteségeket, így egyik sem mondható igazán gy?ztesnek. Nem tudható, hogy Béles–Pajor gépén a Liberátor géppuskái okozta sérülés, vagy az el?z? napi légiharcból visszamaradt, esetleg ki nem javított találat miatt szakadt-e le a kabintet?. </FONT></P> <P align=justify><FONT size=2>A történet megismeréséhez Jánkfalvi Zoltán: A Darazsak utolsó csípései (Aranysas 2007/5. 58–61.o.) cím? cikke indított el. Ebben a szerz? egy 1944. április 13-án, Katymár mellett lezuhant B–24-es repül?gépet említ, aminek a nyomába eredtünk, s helyszíni kutatás, levéltári adatok és szemtanúk elbeszéléseinek segítségével összeállt a történet. A megismert eseménysor néhány ponton ütközik a már említett cikkel. Jánkfalvi a lel?tt bombázó feletti légigy?zelmet a német ZG/1 ME–110-es repül?alakulatnak tulajdonítja. A szemtanúk és a megismert dokumentumok alapján úgy véljük, Bélesék l?tték le a Liberátort. A bombázó lezuhanási helyszíne sajnos (egyel?re) nem kutatható: az említett Sára-tanya Szerbia területén található, a határtól 50 méterre. </FONT></P> <P align=justify><FONT size=2>A cikket írták: Galambos Gábor és Végs? István </FONT></P> <P align=justify><FONT size=2>Források: </FONT></P> <P align=justify><FONT size=2>Rozsos-Sárhidi-Pataky: Légiháború Magyarország felett I-II. Aranysas www.bombgroup.com www.csepel-sziget.hu www.web-bird.com www.b24bestweb.com www.armyairfoces.com</FONT></P>