Faggatják a balatoni hullámsírt.

2006, szeptember 13 - 11:49 | Mosquito

Faggatják a balatoni hullámsírt Roncsvadászok nyomában Aliga térségében újabb repül?gép-kiemelést készítenek el? a megszállott kutatókA búvárok Balatonaliga térségében három különböz? típusú második világháborús repül?géproncsot, illetve alkatrészeket azonosítottak be a mélyben. Ezeknek a kiemelését és egy Siófoki Múzeumban való bemutatását készítik jelenleg is el?. Ezt állítja Madai Zsolt vállalkozó, az expedíció sajtóf?nöke, aki az országban el?ször lapunknak beszélt a nyilvánosság el?tt kezdeményezésükr?l és arról, hogy szerintük sok meglepetést tartogathat még a jelenlegi munkájuk. Ezért a megszállott hullámsírfaggatók újra akcióba kezdenek, mert szerintük – és a híradások is err?l szolnak – még nyolc-tíz repül?gép-maradvány a víz alatt van. A balatoni repül?géproncsokról rengeteg vélt és valós igazság jelent meg már a médiában. Miel?tt a mostani kezdeményezést mélyebben megismernénk, nézzük az eddig ismert tényeket. Lapunkban már többször olvashattak err?l tudósításokat, riportokat, háttéranyagokat. A NAPLÓ most is megkereste Tóth Ferencet, a Magyar Veterán Repül? Szövetség kutatásvezet?jét, aki 20 éve foglalkozik roncskutatással. Az ? segítéségével rendszerezzük az eddig ismert adatokat. Tehát a szakért?k becslése szerint a második világháborúban, az ország légterében megközelít?leg 1600 repül?gépet l?ttek le. Ezekb?l valószín?leg 20-30 eshetett a Balatonba, 5-7 zuhanhatott a Tiszába és 10-12 a Dunába. Amikor 1944. december 3-án az orosz hadsereg elérte Szántódnál a partot és megsz?nt a közigazgatás, már senki nem jelentette be és jegyzetelte a kil?tt gépeket. Ezért is nehéz a megtalált roncsok azonosítása. Egy könnyebben megmozdítható repül?géproncs iszap nélküli súlya 3-5 tonna, kiemelési költsége 2-3 millió forint. Ha a gép szétroncsolódott, sok helyen van alkatrésze, akkor ez az összeg többszöröz?dik. A minisztériumok nem finanszírozzák a harcieszköz-maradványok begy?jtését. Eddig az összes roncs kiemelésének költségeit a kutatók szerezték meg, f?leg nem pénzbeli támogatások formájában. Így m?szaki eszközöket kértek cégekt?l, a katasztrófavédelemt?l. A roncsok víz és föld alatti feltárásához szükséges beszerezni a környezetvédelmi engedélyeket, a t?zszerészeti vizsgálatot lefolytatni, hiszen sok l?szer szóródhatott szét a roncs környékén. Fontos még az, hogy betartsák a háborús áldozatok védelmér?l szóló törvényeket is. A tóba zuhant repül?gépeket a háború után 1946-ban kezdték el kiemelni. Mintegy 15-20 roncsot vettek ki a vízb?l, majd a siófoki MÉH-telepre szállították azokat, ahol szétdarabolták. Tóth Ferenc mindezek alapján azon az állásponton van, hogy a hiányos kiemelések miatt legfeljebb 4-5 gép található még a Balatonban. Ezek elképzelése szerint német és orosz egymotoros repül?gépek lehetnek, maximum 3 méteres mélységben. Ezzel szemben a közelmúltban a média azt kürtölte szét, hogy legalább 10 második világháborús repül?géproncsot rejt a Balaton vize, és azoknak a helyét búvárok már körülhatárolták. És ekkor jött még mellé a nagy siófoki durranás, miszerint Aliga térségében szeptemberben kiemelnek egy 23 méter széles és 9 tonna súlyú Heinkel 111-es repül?t. A siófoki önkormányzat mindezt 5 millió forinttal támogatja. Az a szándékuk, hogy egy tárlat keretében kiállítanák a kiemelt darabokat a településen, és nem vinnék azt el a Szolnoki Repül?múzeumba. A restaurálásban és konzerválásban segíti majd ?ket a Hadtörténeti Intézet és Múzeum. Az eddigi megbeszélések alapján valószín?leg a szervezet levéltári és térképtári anyagokat is a kutatók rendelkezésére bocsát majd. A siófoki elképzelés szerint a rövidesen a város tulajdonába kerül? kiliti reptéren, az irányítótoronytól északra fekv? szabad területen épülhetne egy vagy több könny?szerkezetes csarnok, ahol elférnének ezek a gépek. Az önkormányzat tulajdonjoghoz jutott még a hajdani kiliti hangárban, így esély nyílhat arra, hogy ott egy Haditechnika-történeti Múzeum létesüljön. Lapunk megkereste Virág Erzsébetet a siófoki önkormányzat munkatársát, aki meger?sítette az önkormányzat elképzeléseit, és felhívtuk a Hadtörténeti Intézetben Dr. Kovács Vilmos alezredest, aki elmondta: Elviekben tudják támogatni Madai Zsolték kezdeményezését. Merthogy ?ket Madai kereste meg az elképzeléssel. S így jutottunk el Madai Zsolt vállalkozóhoz, aki maga is megszállott roncskutató, saját pénzéb?l évente milliós nagyságrend? összeget áldoz hobbijára. ? azt mondta, kezdeményezésük sajtóf?nökeként néhány információt megoszt lapunkkal, különösen azért, mert már így is több rossz és félreértelmezhet? hír jelent meg a médiában kutatásukkal kapcsolatban. ?k például soha nem mondták azt, hogy egy Heinkel 111-es repül?k akarnak most kiemelni a Balatonból. Ez a sajtóban is megjelent híresztelés nem t?lük származik. 8-10 különböz? szakterületen dolgozó roncskutatót gy?jtött maga köré, rövidesen egyesületet is alakítanak, és így próbálják megvalósítani majd 5-10 év alatt a siófoki projektet. Munkatársaik között roncskiemelésben tapasztalatot szerzett búvárok, radartechnikában jártas szakemberek és helytörtének-kutatással foglalkozó személyek is vannak. Az ? vizsgálataik, adataik alapján változatlanul fenntartják azt, hogy szerintük 8-10 repül?gép lehet még a Balatonban. Még akkor is, ha Tóth Ferenc, akit egyébként felkértek szakmai segít?jüknek, esetleg a számok tekintetében óvatosabban fogalmaz. Madai Zsolték Aliga térségében most három roncsot, illetve repül?gép-maradványt határoltak be, és azt még nem tudják megmondani, hogy szeptember végén melyiket hozzák majd a felszínre. Azt azonban elárulta, eddig nem ismert típus is el?kerülhet a vízb?l. Az expedíció a legkorszer?bb számítástechnikai eszközökkel valamint radarokkal próbálja megtalálni a roncsokat, és tárgyalnak nagy tévécsatornákkal, hogy dokumentumfilm készüljön akár a mostani aligai kiemelésr?l is. A második világháborúban a szövetségesek bombatámadásainak magyarországi célpontjai a hadiipar legfontosabb gócpontjai – a Dunai Repül?gépgyár, a Gy?ri Vagon és Gépgyár – illetve vasúti csomópontokat, üzemanyag-feldolgozókat vettek célba. Az amerikai B-17-es és B-24-es gépeket Lighting, P-47 Thunderbolt és Mustang vadászok kísérték. Ezek a harci repül?k Olaszországból szálltak fel és a Balaton déli részéig jöttek el, innen indultak német, román, lengyel célok felé. A balatoni gyülekez?helyen vették fel a harcot velük a Veszprémben alakult Puma ezred pilótái. ?k Messerschmitt 109-esekkel repültek. Aztán még sok mindenr?l beszélgettünk Madai Zsolttal. Arról, hogy mennyire széthúznak a hazai roncskutatók, nincs egység közöttük, meg arról is, hogy szerinte még magyar Héja, román felségjel? Messerschmitt és B-24-es bombázó is lehet a tóban. S hogy mit mond err?l a repüléstörténésznek tartott Tóth Ferenc, akit arról is kérdeztünk, hogy tényleg rejt a Balaton Heinkel 111-est? Nos, ? úgy tudja, a csend?rségi jelentés alapján egy német rombológép vízbe esett 1944 tavaszán, és ezt a part rendezésekor 1964 körül kivették, még a Híradó is bemutatta. Akik ezt látták, azok Heinkel 111-nek azonosították. Siófok légterében amúgy több repül?gép zuhanását jelezték, de sok adat, dokumentum elt?nt vagy megsemmisült. Ami biztos, 1945 áprilisában a víz, partra vetett három amerikai repül?st, a nevüket beírták az egyházi könyvekbe, viszont a személyzethez tartozó B-24-es bombázó elt?nt. Ám err?l a kutatók soha nem állították, hogy a Balatonba esett, feltételezésük szerint Földvár el?tt felrobbant a gép. Az elmúlt évtizedben négy jelent?s repül?gép-roncskiemelés volt a Balatonnál. Balatonkenesénél 1994-ben egy PE-2-es, azaz Petjakov szovjetbombázót hoztak a felszínre, két évvel kés?bb Földvárnál egy JU 88-G1-es német vadászgép maradványaira bukkantak, 1999-ben, pedig szintén Kenesénél vettek ki egy IL-2-est. Utóbbi feltárásakor ezerhatszáz különféle l?szer került el?. Három esztendeje, pedig Alsó?rsnél vettek ki egy IL-2-es csatarepül? még vízben maradt alkatrészeit. Egy balatonlellei kutató-búvár, Bruckner János szerint Zamárdi környékén, távol a fürd?helyekt?l egy Tigris típusú német harckocsit is rejt a mélység, ám ez több kutató és roncsvadász szerint képtelenség, ezt eddig senki nem tudta bizonyítani. A kutatótól megtudtuk, birtokukban van egy olyan információ, hogy egy Héja típusú repül? Balatonföldváron zuhant a házak közé és ekkor Varga Lajos akadémikus meghalt. Mindemellett tudnak egy gépr?l, amely Szigligett?l délre esett a tóba. Ez a harci eszköz el?tte a tapolcai repül?teret alacsony támadásban végigl?tte. Ezt sokan román Messerschmitt 109-nek mondták, ám Tóth Ferenc szerint inkább amerikai lehetett, mert a román repüléstörténeti források els?sorban Budapest, Miskolc és Sopron légterében jeleztek ilyen gépeket. Madai Zsolttól viszont megtudtuk: A szigligeti gépr?l szemtanúk azt mondták, hogy nagy sárga jelzést láttak azon. Ilyen jelzéssel, pedig nem repültek orosz és amerikai vadászok, csak a román királyi légier?. Ezért ? optimista, úgy véli, lehet, hogy több új információ is kiderül majd a kutatásaik alatt. Ezért azon az elven van, mindenki várja meg a szeptember végi els? kiemelésüket és majd a többit is. Utána ismertetik álláspontjukat és a feltárásaik eredményét. Elszánt csapatuk célja az, hogy a Balatont tovább faggassák, és az is, hogy a magyar háborús emlékek ne kerüljenek külföldre, mert erre is volt már példa. Minden mást, pedig úgyis megmutat a víz. Legalábbis ez a hullámsírfaggatók reménye. Veszprém Megyei Napló 2006.09.02.-i számából származó cikk idézete Írta: Varga Róbert

Átlag:

Értékelésed: Nincs

A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

Navigáció

Partnereink

Faggatják a balatoni hullámsírt.