Békescsaba bombázása 1944 Szeptember 21

2005, december 12 - 12:24 | Domino

Ama végzetes nap hiteles története ...   A városnak,mint vasúti csomópontnak a szerepe a román átállás után fokozatosan,de gyorsan emelkedett. Ez összefüggött a Kárpátoknak, mint természetes véd?vonalnak az ily módon való megnyílásával, Székelyföld harapófogóba kerülésével és az erre is folyt német evakuációval. A viszonylag gyors felértékel?dés törvényszer?en magával hozta azt, hogy nem kerülhette el a szövetséges parancsnokság célkijelöl?jének figyelmét. A szeptember 18.-án végzett légi felderítés eredményét a délolaszországi Foggiában elemezve megállapították, hogy Békéscsaba vágányain 480 teher,- 20 személyvagon és 16 mozdony áll, valamint a közutakon is aktív mozgás észlelhet?. Mindez összefüggésben volt az Arad alól már megindult visszavonulással. Ennek alapján is döntöttek a támadás mellett az Appenini-félsziget déli részén települt 15.Amerikai Légi Hadseregnél, mely igen nagy er?t képviselt: 84 bombázó-és 22 vadásszázadból állt. Az el?bbieknek több mint 1300, míg az utóbbinak majd Ötszáz gépük volt. A feladatot Lawrence tábornok vezetése alatt álló ötödik bombázóosztály kapta. A hadseregparancsnok szeptember 20.-án 18óra 30perckor kelt APO 520. számú hadmüveleti utasítása másnapra két teherpályaudvar elleni csapást írt el?. Az egyik a debreceni volt, amit a 2.,a 97.,a 301. és a 843.bombázócsoport kapott meg célnak. A másik a békéscsabai, ami a 99-eseknek és a 463-asoknak jutott. Az utóbb említett két egység egyenként négy századdal és századonként 7 nagyhatótávolságú Boeing B-17 Flying Fortress típusú repül?géppel rendelkezett. Szeptember 21-én reggel a leveg?be emelkedtek az 5. osztály gépei. A 463.csoport századai 8 óra 3 perckor találkoztak 700 láb /2100méter/ magasságban a Lesina-tó felett, míg a 99-esek a tó északi csücskén 500 lábbal /1500méter/ alacsonyabban és egy perccel kés?bb. A magyar légtérbe induló kötelék 9 órára Slano felett allt össze félelmetesen robajló tömbbé, és 12000 lábtól /3650méter/ 21ezer lábig /6400méter/ csoportonként rétegz?dve indultak céljaik felé. Védelmüket nagyszámú vadászgép látta el. A 99. és a 463.bombázócsoportot a Strotter tábornok vezette 15. vadászrepül? parancsnokság North American P51 Mustangjai biztosították, nagyobb sebességük miatt távolabbról. Az utat, -nagyjából a magyar határig, -s?r?, több rétegü felh?zetben tették meg, ami 400 láb /120méter/ és 20000 láb /6100méter/ magasságok között nagyban akadályozta a vizuális megfigyelést. Így elsösorban a robotpilótákra hagyatkozva repülték végig az út nagy részét. Mire Szarvas térségébe értek, jelent?sen javultak a látási viszonyok. Itt a s?r? kondenzcsíkot húzó 5. bombázóosztály kettévált. Kétharmaduk továbbrepült Debrecen felé, a 463. és a 99. csoport pedig fordulót véve támadó alakzatba rendez?dött. A vasútállomást oldalról, az északi iránnyal körülbelül 60 fokot bezárva közelítették meg. A célkijelöl?k megkezdték az ereszkedést. Els?nek a 463. bombázócsoport 18000 láb magasan repül? középs? két százada, a 773. és a 774. oldotta ki az 500 fontos /kb 250 kg/ bombákat 10 óra 28 perckor, majd egy percre rá az els? 775. és a hátsó, 772. indította mélybe terhét. Ez a sorozat pontosan a tervezett területen csapódott be. Az utánuk 20500 lábon /6200méter/ repül? 99. csoport századai 10óra 30perckor és 10óra 31perckor hozták m?ködésbe kioldóikat. Minden valószín?ség szerint hibás navigáció miatt eltévesztették a célt. A bombasz?nyeg a vasútállomástól messzebb es? részre, Erzsébethelyre /Jamina/ hullott. A gépek a dobás után Szabadka felé fordultak, és újra rendez?dve elrepültek Dél-Olaszország felé... Bár a támadás csak néhány percig tartott, a pusztítás súlyos és nyomasztó volt. Az els? hullám 336 bombája a pályaudvart és környékét érte. A második,-eltévesztvén az eredetileg megjelölt célt, -az V. kerületet szórta meg. Megsérült az állomás valamennyi épülete. A pályatest helyén vagonroncsok, összecsavarodott sínek, mély kráterek maradtak. Tönkrement a mozdonyforgató és led?lt a víztorony is. Találatok értek egy lovakat szállító szerelvényt is. Az Andrássy út 62/1.szám alatti MÁV lakótömb teljesen tönkrement. Erre a sorsra jutott a Kakas Szálló és a mellette lév? ?r utcai vasutas lakótelep. Összeomlott a közraktár irodája, vezet?i lakása. A méntelepen csak csupasz falak maradtak meg az istállókból, az altiszti lakásokból és a kovácsm?helyb?l. Több bomba érte a gyalogsági laktanyát és a dohánybeváltó épületeit. Megrongálódott a földm?vesiskola és a Hangya központi telepe. Az Erzsébethelyi katolikus templom és a kapucinus rendház teljesen rommá lett. A katonai l?tér épületei használhatatlanná váltak. Súlyosan megrongálódott, vagy teljesen tönkrement 100 lakás és 300 kisebb-nagyobb károkat szenvedett. A nagy pusztulás közepette volt egy kis szerencséje is a városnak. Nem érte találat a III.vágányon álló néhány vagont, melyet már nem volt id? Murony felé kivontatni. Ezekben légi aknák voltak! Épségben maradtak a vasút területén lév? óvóhelyek és bunkerek is, ahol sokan találtak menedéket... Békéscsaba város t?toltóparancsnokának évi jelentése 1945 január 5. Békéscsaba város polgármesterének iratai 6066/1944 : 1944 szeptember 21.-én angolszász repül?k súlyosan bombázták az állomás környékét éspedig:a Levente utcától az I.kerület Honvéd utcáig egy 100x300 m-es sz?nyeget terítettek le bombáikkal.A támadás után 607 bomba becsapódását lehetett megállapítani, amelyeknek legnagyobb része nagy méret? volt, úgy hogy az állomás környéke igen súlyosan, az az érintett területen lév? házak közül több mint 100 megrongálódott ill. tönkrement, 300 pedig kisebb károkat szenvedett. A megállapított halottak száma 79, akik köz?l 20-25-en a vasúti szálloda óvóhelyén lelték halálukat, a többiek az állomás területén, s az egy es magánházakban. Részlet a 45.évfordulóra készült írásból Talapka Pál tollából. Békés Megyei Hírlap 1994 szeptember 21. Megosztotta veletek Domino

Átlag:

Értékelésed: Nincs

A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

Navigáció

Partnereink

Békescsaba bombázása 1944 Szeptember 21