Azerbajdzsán területén már az I. világháborúban őriztek osztrák-magyar hadifoglyokat. A II. világháború során magyarok ezrei fordultak meg a mai köztársaság területén létesített hadifogoly-táborokban. Mind a cári orosz, mind a szovjet táborokból a hadifoglyok kijártak dolgozni az építkezésekre, vasút- és útépítésékre, mezőgazdasági egységekbe, a hegyekbe erdőirtásra. Több olyan tábor is volt, melyeket mindkét háborúban használtak.

A cári orosz és a szovjet hadifogoly-körzeteket kerületekre tagolták. A Kaukázusontúli Körzet része volt a I. világháború idején a Bakui Kerület és a Terek Kerület. A délkeleti Bakui Kerület teljes egészében a mai Azerbajdzsán területére esett, de az északnyugati Terek Kerület egy kisebb sávja is ide tartozott. A II. világháború idején a Kaukázusontúli Körzetet három részre tagolták: Grúz Kerületre, Örmény Kerületre és Azeri Kerületre.

A Bakui, majd negyed évszázad múltán az annak területével csaknem egybeeső Azeri Kerület több földrajzi és éghajlati régióból áll. Északkeleten fekszik a Kaszpi-tenger keskeny parti sávja, délkeleten a Kura folyó alsó folyásának öntéssíksága, a kettő között a Keleti-Kaukázus Dagesztán irányából délkelet felé lehúzódó nyúlványa, 2000 és 3000 m feletti csúcsokkal. Északon az Alazant völgye, északkeleten a Kura felső folyásának dombvidéke terül el, középen a hosszú, de keskeny Mingecaur-tóval. Nyugaton a Kaukázus fő vonulatának keleti nyúlványa húzódik át Örményországból, 3000-3500 m magas csúcsokkal. Ennek délkeleti előtere dombvidék. Délen a 2000-2500 m magas Talys-vonulat zárja le az ország iráni határát. Az időjárási viszonyok is ennek megfelelően szélsőségesek, a tengerparti szubtropikustól a sztyeppei éghajlaton át a magashegyvidéki klímáig változnak. A Baku előtt a Kaszpi-tengerben található szigeteken nyaranta gyakori az 50° C feletti hőmérséklet. A körzet főbb gazdasági ágai a déligyümölcs-, gyapot- és teaültetvények művelése, a hegyek belsejében lévő ásványi kincsek (vas, színesfémek, olaj, gáz stb.) kitermelése és feldolgozása, illetve az éppen a II.világháború idején kifejlesztett gépgyártás, vegyipar és energiaipar. A körzetbe irányított foglyokat ezekben a gazdasági ágakban foglalkoztatták.

A Bakui, majd az Azeri Kerületet tovább tagolták, pontosabban három táborcsoportra osztották, a Kura völgyére és deltájára, a bakui olajmezőkre és a Nahicseván Területre. Az úgynevezett főtáborok a II. világháborúban négyjegyű számot kaptak, a többi tábor számát a főtábor száma után írt alszám vagy betű jelölte. A 7 ezerrel kezdődő számok a hadifogoly-munkatáborokat jelölték, a 6 ezerrel kezdődőek a büntetőtáborokat. Az Azeri Kerületbe összesen 69 hadifogolytábor tartozott, ebből 20 volt főtábor, 34 altábor, 3 volt kórháztábor és 12 büntetőtábor. Az általános hadifogoly-munkatáborok közül a főtáborok és az altáborok hierarchikus viszonyt jelöltek, az azokba került hadifoglyok számára ez viszont nem jelentett semmiféle eltérést.

A táborok közül – a mai ismereteink szerint – a következő 25 táborban fordultak meg magyar hadifoglyok is: a táborokról készült táblázatot itt nézheti meg:
http://www.dunatv.hu/data/cms384998/Duna_TV_nek.doc

Az oroszországi hadisírgondozó partnerszervezetünk által összeállított hadifogoly-adatbázis szerint Azerbajdzsán területén 371 magyar hadifogoly hunyt el. Az elhunyt magyar hadifoglyok névsora, születési és elhalálozási dátuma a mellékletben szerepel:
http://www.dunatv.hu/data/cms384985/hadifoglyokazerbajdzsan01.xls

http://www.dunatv.hu/cikkek/hadifogolyazerbajdzsan.html