Ezt a szovjet Lavocskin La-5FN képemet (fehér „14”) egyik kedves Tagtársunk külön kérésére küldöm a Dunakeszi repülőtérrel kapcsolatban. A gép a Dunakeszin állomásozó 5. LHDS., 178. GvIAP legkiemelkedőbb vadászrepülő ászának, Kirill Alexejevics Jevsztignyejev szds-nak a gépét ábrázolja (gy.sz.: 3921??14), amellyel a Budapest körül vívott légiharcokban öt légigyőzelmet aratott. A 178. GvIAP állomáshelyeként egyébként erre az időszakra néhol Alag, néhol meg Dunakeszi szerepel, bár ugyanarról a bázisról van szó, lévén, hogy a két település gyakorlatilag összenőtt. Ez a gép egyébként egyike volt a szovjet légierő legendás, legjobban karbantartott gépeinek, amelyet eredetileg a szövetségesek „ászok ásza”, a 62 légigyőzelmes Ivan Nikitovics Kozsedub repült a 240. IAP állományában. A gép ekkor még a 240. IAP jelzéseinek megfelelően fehér légcsavarkúppal repült, piros orrjelzés nélkül. (A gépet ábrázoló, s igen elterjedt fotók, grafikák is szinte kivétel nélkül Kozsedub „korából”, tehát fehér légcsavarkúppal ábrázolják a gépet.) Miután Kozsedub átkerült a 176. GvIAP-hoz (La-7, fehér”27”), ezt a gépet Jevsztignyejev „örökölte meg”, aki alatt a 178. GvIAP jelzéseinek megfelelően új, piros orrjelzést kapott, noha bal oldalának dekorációja részben eltért a jobb oldalitól. Jevsztignyejev ezt követő gépe viszont a fehér „95” jelzésű La-7-es lett, szintén a 178. GvIAP állományában. (Dunakeszi repülőteréről felszállva veszítette életét légiharcban többek között Pavel Leontijevics Litvinov alhdgy. is a 178. GvIAP-ból.)

Jevsztignyejev szds. egyébként ezzel a géppel lőtte le a budapesti katlanba utánpótlást szállító német Ju 52-esek egyikét 1945 január 16-án. Ez a nap a német Junkersek „fekete” napja volt Magyarország felett. A budapesti légihíd aznapi bevetései során 7 gépük nem tért vissza bázisára (TG.2, -3, -4). Feltartóztatásukra többek között Tökölről felszálltak a 17. LHDS., 31. IAP La-5-ösei Szkomorohov szds. vezetésével, Dunakesziről meg az 5. LHDS., 178. GvIAP Lavocskinjai Jevsztignyejev századossal az élükön. Jevsztignyejev Budapesttől északra átrepülte a Dunát, s a kristálytiszta időben nemsokára egy „nyugodtan”, a budapesti katlan felé ballagó Ju 52-est vett észre, amelyet hamarosan tűz alá vett. A Junkers jobb szárnyára dőlve zuhanni kezdett, ám 500 m körül kiemelve szökni próbált. Jevsztignyejev kiszúrta a „trükköt” és utánazuhant, majd immár biztosra menve küldte Lavocskinjával a gépet egy erdős hegyoldalba Budapest-É, -ÉNY helyszínen. A kis magasság miatt a személyzetnek nem volt esélye a menekülésre. Ez, valamint az erdős helyszín eléggé behatárolja az egyébként ismert Ju 52 veszteségek közül, az itt szóba jöhető gépet. A másik 6 db. Ju 52-est aznap a tököli „fehér villámos” 31. IAP Lavocskinjai (Szkomorohov, Kiriljuk, stb.) semmisítették meg a Tata és Budapest közötti légtérben. Üdv,

Gábor

felt. borsod