2005. évi XXI. törvény
a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosításáról

1. § A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 2. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A hősi temetőre és hősi temetési helyre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a Magyar Köztársaság területén levő más nemzetek hősi temetőire, hősi temetési helyeire is.”
2. § (1) A Tv. 3. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„b) köztemető: az önkormányzat tulajdonában lévő temető, továbbá az a nem önkormányzati tulajdonban lévő temető is, amelyben az önkormányzat - a temető tulajdonosával kötött megállapodás alapján - a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségét teljesíti;”
(2) A Tv. 3. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„f) hősi temető, hősi temetési hely: nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában a honvédelmi kötelezettség fegyveres vagy fegyver nélküli teljesítése közben elesettek, továbbá a teljesítést követően, ezzel közvetlenül összefüggésbe hozható okból elhunytak, valamint háborúban kényszermunkára hurcoltak és elhunytak eltemetésére, hamvaik elhelyezésére szolgáló temető (temetőrész), temetési hely;”
(3) A Tv. 3. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„i) egészségügyi intézmény: egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkező személy, illetőleg intézmény.”
3. § A Tv. 6. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Köztemető esetében a temető használatának rendjéről önkormányzati rendeletben, egyéb temetők esetében temetőszabályzatban kell rendelkezni.”
4. § A Tv. 15. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Nemzeti Kegyeleti Bizottság feladata különösen]
„b) a rendelkezési jog gyakorlása a nemzeti sírkertbe tartozó temetési helyek és kegyeleti emlékhelyek tekintetében;”
5. § (1) A Tv. 16. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A temető üzemeltetését e törvényben, kormányrendeletben, temetőszabályzatban, továbbá köztemető esetén önkormányzati rendeletben, és a kegyeleti közszolgáltatási szerződésben meghatározott rendelkezések szerint kell ellátni.”
(2) A Tv. 16. §-ának a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az üzemeltető]
„a) meghatározza a temetkezési szolgáltatás, illetőleg a temetőben végzett egyéb vállalkozási tevékenységek ellátásának temetői rendjét;
b) biztosítja az eltemetés (urnaelhelyezés) feltételeit, ideértve a temetési helyre való első temetést megelőzően a sírhely kiásásáról (sírásás) való gondoskodást;”
(3) A Tv. 16. §-ának l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az üzemeltető]
„l) összehangolja a temetői létesítmények, így különösen a ravatalozó használatával kapcsolatos temetkezési szolgáltatói tevékenységeket, szervezési intézkedésekkel elősegíti a temetés és az urnaelhelyezés zökkenőmentes lefolytatását;”
6. § (1) A Tv. 18. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A temetőben - a kegyeleti jogok gyakorlása céljából - a temetési helyekről az üzemeltető nyilvántartásokat vezet. A sírboltokról szóló nyilvántartás vezetésére a sírbolt könyv, az egyéb temetési helyek nyilvántartására a nyilvántartó könyv szolgál.
(2) A nyilvántartó könyv a következő adatokat tartalmazza: folyószám, a temetés (urnaelhelyezés vagy a hamvak szétszórásának) napja, az elhalt családi neve és utóneve, születési családi és utóneve, születési ideje, anyja neve, legutolsó lakóhelyének a címe, az elhalálozás időpontja, a sírhelytábla, sírhelysor, temetési hely száma, valamint az eltemettető, illetve a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy neve, lakcíme, és a síremlékre vonatkozó bejegyzések.”
(2) A Tv. 18. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A temető üzemeltetője köteles gondoskodni a nyilvántartó könyvbe, illetve a sírbolt könyvbe bejegyzett (tárolt) személyes adatok biztonságáról.”

A háború áldozatainak védelmére Genfben 1949.aug.22-én kötött egyezmények vonatkozó részei:
III. CÍM

ELTÜNTEK ÉS HALOTTAK

32. Cikk

Általános elv

A jelen Címben foglalt rendelkezések megvalósítása során Magas Szerződő Feleknek, az összeütköző Feleknek és a nemzetközi emberbaráti szervezeteknek az Egyezményekben és a jelen Jegyzőkönyvben szabályozott tevékenységét mindenekelőtt a családoknak az a joga vezérli, hogy tudomással bírjanak hozzátartozóik sorsáról.

33. Cikk

Eltűnt személyek

1. Mihelyt a körülmények lehetővé teszik, de legkésőbb az aktív harci cselekmények befejeztével az összeütköző Felek mindegyike köteles felkutatni a szembenálló Fél által eltűntnek nyilvánított személyeket. A szembenálló Fél minden rájuk vonatkozó adat közlésével köteles megkönnyíteni az ilyen személyek felkutatását.
2. Az előző bekezdés alapján történő adatgyűjtés megkönnyítése érdekében az öszeütköző Felek mindegyike köteles az Egyezmények és a jelen Jegyzőkönyv értelmében kedvezőbb elbírálás alá nem eső személyek tekintetében:
a., nyilvántartásba venni a Negyedik Egyezmény 138. Cikkében meghatározott adatokat az ellenségeskedések, vagy megszállás következtében két hétnél hosszabb ideje elfogott, bebörtönzött, vagy egyébként fogvatartott, illetve a fogvatartás során bármikor elhalálozott személyekről;
b., a lehető legnagyobb mértékben megkönnyíteni és szükség esetén elvégezni az ellenségeskedések vagy megszállás következtében más körülmények között elhalálozott ilyen személyek adatainak felkutatását és nyilvántartásba vételét.
3., Az 1.bekezdés alapján eltűntnek nyilvánított személyek adatait és az ilyen adatok iránti kérelmeket közvetlenül vagy a Védőhatalom, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának Központi Tájékoztató Irodája, ill. a Nemzetközi Vöröskereszt (Vörös Félhold, Vörös Oroszlán és Nap) társaságok útján kell továbbítani. Ha az adatközlés nem a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága és annak Központi Tájékoztató Irodája útján történik, az összeütköző Felek mindegyike köteles gondoskodni arról, hogy az adatokat a Központi Tájékoztató Iroda is megkapja.
4., Az összeütköző Feleknek törekedni kell olyan megállapodásokra, amelyek alapján csoportokat szerveznek a halottak harctéri felkutatására, azonosítására és összeszedésére; megfelelő esetben az olyan megállapodásokat is ideértve, amelyek alapján az ilyen csoportokat a szembenálló Fél személyzete is elkíséri, az ilyen feladatoknak az ellenőrzése alatt álló területen történő elvégzésére. Az ilyen csoportok tagjait kizárólag ilyen feladataik teljesítése során kímélni és védeni kell.

34. Cikk

Elhunytak maradványai

1., A megszállással összefüggő okból, vagy a megszállás és az ellenségeskedések miatt fogságba került és azalatt elhalálozott személyek, továbbá az olyan személyek maradványait, akik nem az elhalálozás helye szerinti ország állampolgárai, tiszteletben kell tartani és sírjaikat a Negyedik Egyezmény 130. Cikke szerint kell tiszteletben tartani, karbantartani és megjelölni, amennyiben maradványaik, illetve sírjaik az Egyezmények és a jelen Jegyzőkönyv értelmében nem esnek kedvezőbb elbírálás alá;
2. Mihelyt a körülmények és a szembenálló Felek közötti viszony lehetővé teszik, a Magas Szerződő Felek – amelyek területein az ellenségeskedések következtében, a megszállás során, vagy fogságban elhalálozott személyek sírjai, illetve maradványaik más nyughelyen találhatók – megállapodásokat tartoznak kötni annak érdekében, hogy:
a) megkönnyítsék a síroknak az elhunytak hozzátartozói és a hivatalos sírnyilvántartó szolgálat képviselői részéről történő felkeresését és hogy szabályozzák annak gyakorlati módozatait;
b) biztosítják az ilyen sírok állandó védelmét és karbantartását;
c) megkönnyítsék az elhunytak maradványainak és személyi dolgainak hazájuk, vagy amennyiben az nem emel kifogást, legközelebbi hozzátartozóik kérelmére történő hazaszállítását.
3. A 2.bekezdés b) vagy c) pontjára vonatkozó megállapodások hiányában és ha az ily módon elhunytak állama nem hajlandó a sírjaik karbantartásáról saját költségén gondoskodni, az a Magas Szerződő Fél, amelynek területén a sírok találhatók, ajánlatot tehet az elhunytak maradványai hazaszállításának megkönnyítésére. Az ajánlat elutasítása esetén a Magas Szerződő Fél – az ajánlattételtől számított öt év elteltével és az érintett ország kellő értesítése után – a temetőkre és sírokra vonatkozó saját jogszabályainak megfelelő intézkedéseket foganatosíthatja.

4. Az a Magas Szerződő Fél, amelynek területén a jelen Cikkben említett sírok találhatók, csak abban az esetben hantolhatja ki a maradványokat, ha:
a) a 2. c) és a 3.bekezdés alapján jár el, vagy
b) a kihantolást fontos közérdek – ideértve az egészségügyi és vizsgálati szükségességet – indokolja, mely esetben a Magas Szerződő Fél köteles mindenkor tiszteletben tartani a maradványokat és az érintett országgal közölni kihantolási szándékát és az újratemetés tervezett helyére vonatkozó adatokat.