Valahol mélyen kicsordul bennem a könny még ennyi év után is, amikor ennek a felvidéki honvédnak levelét olvasom. Mikor ezt írta, Géza már 20 és Jani 18 éves volt. 1943-ban látták egymást utoljára. Az utolsó levél eredeti helyesírással, változatlanul:

"Kelt 1948/I.4.
Kedves Tanár uram és b. családja !
Kedves tanár uram már 3dik lapot küldöm önnek azon reményben hogy öntől majd fogok kapni választ soraimra. De sajnos ezidáig még nem kaptam. Haza hiába írok onnét nemjön válasz, hogy miért azt szeretném tudni. Ezért kérem ha nincs terhére sziveskedjen családomról hírt szerezni s velem tudatni. Élnek és miért nem írnak? Kie lesznek telepítve? A Géza és Jani otthone vannak még ha igen mivel foglalkoznak. Mert minden érdekel. kik lettek eddig kitelepítve? És hova? ! És végül önök hogy vannak? Nagyon kérem mindenről írjanak. Sok szeretettel gondol magára
R…… Márton."

felt. borsod