Warning: Table 'roncskut_kut2.roncskutatas_cache_page' doesn't exist
query: SELECT data, created, headers, expire, serialized FROM roncskutatas_cache_page WHERE cid = 'https://www.roncskutatas.com/node/6696' in /home/roncskut/public_html/includes/database.mysql.inc on line 135
Warning: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /home/roncskut/public_html/includes/database.mysql.inc:135) in /home/roncskut/public_html/includes/bootstrap.inc on line 729
Warning: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /home/roncskut/public_html/includes/database.mysql.inc:135) in /home/roncskut/public_html/includes/bootstrap.inc on line 730
Warning: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /home/roncskut/public_html/includes/database.mysql.inc:135) in /home/roncskut/public_html/includes/bootstrap.inc on line 731
Warning: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /home/roncskut/public_html/includes/database.mysql.inc:135) in /home/roncskut/public_html/includes/bootstrap.inc on line 732 Nehézpuska | A II. Világháború Hadtörténeti Portálja
warning: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /home/roncskut/public_html/includes/database.mysql.inc:135) in /home/roncskut/public_html/includes/common.inc on line 153.
Hadimúzeumos kép.
Hallottam hogy ez nem eredeti, hanem egy fegyvermester gyártott le két darabot a múzeumnak.
Nem tudom mi igaz belőle.
A fegyver a svájci Solothurn gyár licensze alapján készült.
A Solothurn gyár egyébként az Első VH fegyverkorlátozásai miatt települt át svájcba, egyébként a gyár a Reichs Metal gyar volt.
Beküldő: AchtungPanzer. Beküldés időpontja: 2009, január 16 - 13:17.
Sziasztok !
A magyar honvédség 1936-ban rendszeresítette a svájci solothurni fegyvergyár S–18 mintajelzésű, 20 mm-es űrméretű páncéltörő puskáját. Ez a magyar katonai szakirodalomban 36. M nehézpuskaként ismert. A több feladat ellátására alkalmas fegyvert páncéltörő és repeszgránáttal látták el. Több nagyhatalmat megelőztünk ezzel, mert azok csak később rendszeresítettek hasonló páncéltörő puskát. Az S-18 Solothurn páncéltörő puska öntöltő rendszerű, rövid csőhátrasiklású, koncentrikus forgóretesszel, merev reteszelésű típus (a 31. M golyószóróhoz hasonlóan), kétlábú állványa és tusatámasztója volt, valamint csőszájféke, amely csökkentette a hátralökés erejét. Irányzéka íves csapóirányzék volt, amely felcserélhető egy kétszeres nagyítású célzótávcsővel. Szerkezete precíz felépítésű volt, több mint 200 alkatrészből állt. Ára 5000 pengő, amikor a dolgozók vágyálma a havi 200 pengős kereset elérése volt. A tölténye is hasonlóan drága volt (á: 10,5 pengő), mert a páncéltörő gránát egész tömege import ötvözött acélból készült, réz vezetőkarikával. A repeszgránát pillanatgyújtója igen érzékeny volt, egészen kis ellenállású célban is robbant. Élő célok ellen 3 m átmérőjű körben megsemmisítő hatása volt. Alkalmazása hatásosan 1500 méterig terjedt. Hogy a kiképzést olcsóbbá és könnyebbé tegyék, betétcsöveket alkalmaztak hozzá. Ebből két fajtát rendszeresítettek: az egyik a 8 mm-es 31. M töltényhez, a másik az 5,6 mm-es long rifle töltényhez. A 8 mm-es töltényt a 300 m-és hadipuska-lőtéren, a long rifle töltényt a kispuskalőtéren használták. A nehézpuskát taligán vagy kocsin vontatták, 2 kezelő kézben vagy vállon, esetleg két egységre szétszedve vitte. A gyalog harcolókat bármely terepen követni tudta. A lőszerrakasz 80 db töltényt tartalmazott, tömege páncéltörő gránátnál 30,5 kg, repeszgránátnál 29 kg volt. A 36. M nehézpuskát a spanyol polgárháború idején (1936–1939) létrehozott harckocsik leküzdésére tervezték, ennek a célnak 1940-ig meg is felelt. 1941-es hadba lépésünk után azonban kiderült, hogy a szovjet harckocsik páncélzata ellen teljesen hatástalan, és a lánctalpakon elért találatok sem okoztak említésre méltó sérülést. 1941-ben bebizonyosodott hogy nehézpuskánk csak páncélgépkocsik és gyengén páncélozott kis harckocsik leküzdésére alkalmas, 600 méteren belül. További hátránya, hogy akkori szövetségeseinknek nem volt S–18 típusú páncéltörő puskájuk, így az utánpótlás vonala Budapesttől a távoli frontig ért. A németeknek volt Pzb 41 mintájú, 20 mm-es páncéltörő puskájuk, ez azonban csak kísérleti jellegű volt, nem került sorozatgyártásra. A szovjet páncéltörő fegyverekkel szembeni hátrányai: tömege kétszerese volt azokénak, előállítása drága volt, sok alkatrészből állt, átütőereje minden távon gyengébb volt és működése nagy hidegben nem volt megbízható. A 36. M nehézpuskát hadvezetőségünk nemcsak a gyalogságnál, hanem más fegyvernemeknél is rendszeresítette. A páncélosfegyvernemnél a Csaba páncélgépkocsi, valamint a Toldi könnyű harckocsi fegyvere volt. Folyamerőnknél az őrnaszádok és motorcsónakok fedélzetén a háború végéig használatban volt.
Forrás : Horváth János: Szovjet és magyar páncéltörő puskák összehasonlítása és értékelése ( www.arcanum.hu )
Beküldő: Cinege. Beküldés időpontja: 2008, október 19 - 19:58.
Annál a 37mm-es ágyúnál 48M. kispuska van a katona hátán. A kétéltű közelében meg van valahol egy német sisak amiben a béléstartó valamilyen csavar (elég gány munka egy múzeum részéről). A kétéltűben ülő alaknak a sisakján az SS matrica pediglen el van csúszva (nem szabványosan van rajta). De erről már volt szó, lehetséges az ilyen eredeti daraboknál is. Sok helyen kitehetnének tájékoztató táblákat is.... bemegy az ember a múzeumba és nem tudja mit lát. Ez például milyen puska? Hány milliméteres?
Beküldő: LEEBmarsal. Beküldés időpontja: 2008, július 22 - 11:25.
Engem csak az a hajlított plexi ketrec zavart minden bábunál,ami lehetetlenné tette a fényképezést.
Kb 2órás retusálásba került mire a legtöbb képről el tudtam távolítani a becsillanásokat,és hasonló dolgokat.
Egyébként nekem az 56-os kiállításnál a 37mmes ágyu riasztott be,és bejött egy kb 150kg os múzeumőr koca,akit amikor megláttam kapásból haptákba vágtam magam.
http://s5.postimg.cc/gua1nbarr/7_Hung_AT_Rifle_Don_1942.jpg
A képaláírás:
"A Solothurn gyár egyébként az Első VH fegyverkorláűtozásai miatt települt át svájcba,egyébként a gyár a Reichs Metal gyar volt."
némi pontosításra szorul: a németországi anyavállalatot Rheinmetall AG-nek hívják, ma is létezik, düsseldorfi központtal.
Kedves Barátaim! A 2. vh. "replikáit" valóban készíti egy fegyvermester... remélem nem tudódik ki, de ügyes. Szerintem a hír igaz... nil :-o
Sziasztok !
A magyar honvédség 1936-ban rendszeresítette a svájci solothurni fegyvergyár S–18 mintajelzésű, 20 mm-es űrméretű páncéltörő puskáját. Ez a magyar katonai szakirodalomban 36. M nehézpuskaként ismert. A több feladat ellátására alkalmas fegyvert páncéltörő és repeszgránáttal látták el. Több nagyhatalmat megelőztünk ezzel, mert azok csak később rendszeresítettek hasonló páncéltörő puskát. Az S-18 Solothurn páncéltörő puska öntöltő rendszerű, rövid csőhátrasiklású, koncentrikus forgóretesszel, merev reteszelésű típus (a 31. M golyószóróhoz hasonlóan), kétlábú állványa és tusatámasztója volt, valamint csőszájféke, amely csökkentette a hátralökés erejét. Irányzéka íves csapóirányzék volt, amely felcserélhető egy kétszeres nagyítású célzótávcsővel. Szerkezete precíz felépítésű volt, több mint 200 alkatrészből állt. Ára 5000 pengő, amikor a dolgozók vágyálma a havi 200 pengős kereset elérése volt. A tölténye is hasonlóan drága volt (á: 10,5 pengő), mert a páncéltörő gránát egész tömege import ötvözött acélból készült, réz vezetőkarikával. A repeszgránát pillanatgyújtója igen érzékeny volt, egészen kis ellenállású célban is robbant. Élő célok ellen 3 m átmérőjű körben megsemmisítő hatása volt. Alkalmazása hatásosan 1500 méterig terjedt. Hogy a kiképzést olcsóbbá és könnyebbé tegyék, betétcsöveket alkalmaztak hozzá. Ebből két fajtát rendszeresítettek: az egyik a 8 mm-es 31. M töltényhez, a másik az 5,6 mm-es long rifle töltényhez. A 8 mm-es töltényt a 300 m-és hadipuska-lőtéren, a long rifle töltényt a kispuskalőtéren használták. A nehézpuskát taligán vagy kocsin vontatták, 2 kezelő kézben vagy vállon, esetleg két egységre szétszedve vitte. A gyalog harcolókat bármely terepen követni tudta. A lőszerrakasz 80 db töltényt tartalmazott, tömege páncéltörő gránátnál 30,5 kg, repeszgránátnál 29 kg volt. A 36. M nehézpuskát a spanyol polgárháború idején (1936–1939) létrehozott harckocsik leküzdésére tervezték, ennek a célnak 1940-ig meg is felelt. 1941-es hadba lépésünk után azonban kiderült, hogy a szovjet harckocsik páncélzata ellen teljesen hatástalan, és a lánctalpakon elért találatok sem okoztak említésre méltó sérülést. 1941-ben bebizonyosodott hogy nehézpuskánk csak páncélgépkocsik és gyengén páncélozott kis harckocsik leküzdésére alkalmas, 600 méteren belül. További hátránya, hogy akkori szövetségeseinknek nem volt S–18 típusú páncéltörő puskájuk, így az utánpótlás vonala Budapesttől a távoli frontig ért. A németeknek volt Pzb 41 mintájú, 20 mm-es páncéltörő puskájuk, ez azonban csak kísérleti jellegű volt, nem került sorozatgyártásra. A szovjet páncéltörő fegyverekkel szembeni hátrányai: tömege kétszerese volt azokénak, előállítása drága volt, sok alkatrészből állt, átütőereje minden távon gyengébb volt és működése nagy hidegben nem volt megbízható. A 36. M nehézpuskát hadvezetőségünk nemcsak a gyalogságnál, hanem más fegyvernemeknél is rendszeresítette. A páncélosfegyvernemnél a Csaba páncélgépkocsi, valamint a Toldi könnyű harckocsi fegyvere volt. Folyamerőnknél az őrnaszádok és motorcsónakok fedélzetén a háború végéig használatban volt.
Forrás : Horváth János: Szovjet és magyar páncéltörő puskák összehasonlítása és értékelése ( www.arcanum.hu )
Üdv :
AchtungPanzer
Annál a 37mm-es ágyúnál 48M. kispuska van a katona hátán. A kétéltű közelében meg van valahol egy német sisak amiben a béléstartó valamilyen csavar (elég gány munka egy múzeum részéről). A kétéltűben ülő alaknak a sisakján az SS matrica pediglen el van csúszva (nem szabványosan van rajta). De erről már volt szó, lehetséges az ilyen eredeti daraboknál is. Sok helyen kitehetnének tájékoztató táblákat is.... bemegy az ember a múzeumba és nem tudja mit lát. Ez például milyen puska? Hány milliméteres?
Cinege
Engem csak az a hajlított plexi ketrec zavart minden bábunál,ami lehetetlenné tette a fényképezést.
Kb 2órás retusálásba került mire a legtöbb képről el tudtam távolítani a becsillanásokat,és hasonló dolgokat.
Egyébként nekem az 56-os kiállításnál a 37mmes ágyu riasztott be,és bejött egy kb 150kg os múzeumőr koca,akit amikor megláttam kapásból haptákba vágtam magam.
Csak azért nem vittek el a sárgaházba, mert már nincs sárgaház. Eladták, az orvosok, ápolók mehettek amerre láttak.
Ha rajnai akkor bocs
leírva nem láttam,csak hallomásból tudom.
Mindenesetre köszi
nem reichs, hanem rhein, nem? azaz nem birodalmi hanem rajnai, tudtommal.