Warning: Table 'roncskut_kut2.roncskutatas_cache_page' doesn't exist
query: SELECT data, created, headers, expire, serialized FROM roncskutatas_cache_page WHERE cid = 'https://www.roncskutatas.com/node/6623' in /home/roncskut/public_html/includes/database.mysql.inc on line 135
Warning: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /home/roncskut/public_html/includes/database.mysql.inc:135) in /home/roncskut/public_html/includes/bootstrap.inc on line 729
Warning: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /home/roncskut/public_html/includes/database.mysql.inc:135) in /home/roncskut/public_html/includes/bootstrap.inc on line 730
Warning: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /home/roncskut/public_html/includes/database.mysql.inc:135) in /home/roncskut/public_html/includes/bootstrap.inc on line 731
Warning: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /home/roncskut/public_html/includes/database.mysql.inc:135) in /home/roncskut/public_html/includes/bootstrap.inc on line 732 Toldi 38M könnyű harckocsi ívantennával ellátva | A II. Világháború Hadtörténeti Portálja
warning: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /home/roncskut/public_html/includes/database.mysql.inc:135) in /home/roncskut/public_html/includes/common.inc on line 153.
A kép hátulján csak ennyi áll : "Gordijevka"
Sem a 20mmm-es nehézpuskát, sem a 8mm-es géppuskát nem látom rajta! Lehet, hogy rövödcsövű, vagy parancsnoki változat? Viszont nagyon érdekes az elfordult tornyon látható jelzés, ami gondolom az alakulatot jelöli! Bár én még ilyet nem láttam felfestve.
A képet egyik ismerősömtől kaptam, nagyapja hozta magával a frontról, elég kicsi méretű.
Beküldő: Rádiós. Beküldés időpontja: 2018, december 10 - 10:03.
Szervusz Ádám!
Ej, de kár, hogy nincsenek belső fotók! Egyáltalán, be lehetne ezeket indítani? Valamelyik régi Haditechnikában olvastam, hogy az egyiket valami tőlünk érkező küldöttségnek be akarták röffenteni, de aztán helyben kiderült, hogy valami tengelytörést (vagy mit) szenvedett két nappal korábban, így kútba esett a terv.
Beküldő: Rádiós. Beküldés időpontja: 2018, november 30 - 12:22.
Szervusz Ádám!
Köszönöm válaszod!
Az R/5 nem olyan nagy - de persze az kétségtelen, hogy ha a túlélést biztosító lőszerkészlet mennyiségét tekintjük, akkor valóban roppant sokat szorít ki a rendelkezésre álló kevéske térből.
A német háborús rádiógyártás százezres nagyságrendű volt - a magyar meg mindösszesen tizenöt-tizenkét ezer példányt tehetett ki - 1932-1944 között! Sajnos mi ebben nem álltunk olyan jól. Olvastam egyszer, hogy az összes, németekkel szövetséges állam együtt nem termelt annyi rádiót, amennyit ők egy esztendő alatt. Ha ez igaz, akkor évente minimum olyan 30-35.000 példányt kellett kibocsájtaniuk - ami elképzelhetetlenül nagy szám. Ha viszont azt tekintem, hogy minden lánctalpasukban, repülőjükben, híradóautójukban, hajójukban és tengeralattjárójukban gyárilag volt rádió, akkor már nem is olyan lehetetlenség.
Szerintem abban igazad lehet, hogy nem álltak jól a pótlás terén. Azaz ha valamelyik lomhalom "behányta magát", akkor kellett valami más. Ha pedig mindezt megspékelem azzal, hogy egy magyar kézben lévő tankban történt ilyen, akkor még inkább igazad lesz. Mert ugye az utánpótlás akkor sem volt leányálom - a harc során meg a kommunikáció alapkövetelmény. Tehát kiszedték a döglött magyarból, és betették a működő németbe.
S ezt annál is inkább megtehették, mert az R/5 frekvencia terjedelme 2.570 – 3.240 kHz közötti, azaz tudott kommunikálni az oly sokszor alkalmazott Mw.eC.-vel.
A rádióik megbízhatóságáról pár gondolat: nekem eddig egy olyan német masinát juttatott a Jóisten (és ez utóbbit valóban így gondolom), amivel rémesen sokat kellett tökölni, s ténylegesen komoly fejtörést okozó baja volt. (Nem óhajtanék senkit untatni a műszaki részletekkel így csak röviden hozom elő: a Torn e.B anódfojtója volt szakadt.) A többiben eddig "csak" csövet, és egy alkalommal kondenzátort (Samos) kellett cserélni, illetve egy-két vezetéket átkötni. (A gyakorta rendkívül alattomos és olykor csak több hét alatt eltakarítható kontakthibákat most ne tekintsük bajnak, legfeljebb bosszantó apróságnak, hiszen mégiscsak hetven-nyolcvan esztendős gépekről forog a szó.)
A legendás és oly szépen megénekelt, döbbenetet okozóan megszólaló FuG10eK is csak csőcserére szorult, pedig az 1944-ősze vagy 1945 tavaszától 2001-ig nem volt egyszer sem bekapcsolva!
Na, messze kalandoztam, elnézést!
Baráti 73!
Rádiós
P. s.: Még több ápoltat a gyűjtői közéletbe! És egyben köszönöm, hogy végre pörgetünk egy ilyen "marginális" témát is.
Beküldő: romsitsa. Beküldés időpontja: 2018, november 29 - 19:29.
Szervusz Miki,
az R/5a-val szerelt német kocsik nem ördőgtől valók, szerintem. Valószínűsítem a németek sem dúskáltak rádiókban, így nem lehetett probléma, ha nem kellett átadni. A mi oldalunkról nézve meg nem kellett átképezni a rádióst az új technikára.
A Turánok kapcsán van még pár furcsa dolog, pl. az R/4 utasítása egy két tagból (gondolom az R/5-a) és egy három tagból álló antennát (R/4-T?) ad meg (a rajz alapján 1m-es elemkből). A Turán kivételével az R/4, R/7 minimum 6 méteres vagy keretantennával üzemelt, így felmerül a kérdés, hogy egy maximum három méteres botantenna mire volt elég?.
Az Ansaldoknál anno nekem is szemet szúrt az R/5 utasítása, aztán előkerült pár fotó olasz kocsikról és a kubinkai magyar kocsiról is. Mivel az olasz kocsikba szereltek rádiót azon a véleményen vagyok, hogy az R/5 beszerelésének maximum annyi akadálya lehetett, hogy a parancsnok/irányzó nem volt polip és a rádió a lőszerkészlet temes részét kiszorította a kocsiból.
Érdekes, hogy a kubinkai kocsi tetején ott vannak a szalagantena mellső bekötésének nyílásai, csak eldönthetetlen, hogy így jött az olaszoktól vagy nálunk alakították át.
Beküldő: Rádiós. Beküldés időpontja: 2018, november 29 - 09:59.
Szervusz Ádám!
Hááát...
Valójában efféle helyzetekben szoktam igazán érezni, hogy hiába "értek én a rádiózáshoz" (http://himmel.hu/utolso-mondatok/), ez mennyire kevés akkor, ha telibe talál egy ilyen kérdés. Hiszen ahhoz, hogy felelni tudjak, fújnom kellene a tankok belső viszonyait is - de valójában csak halovány lövéseim akadnak az egészről.
Megpróbálok utána nézni a szakirodalmamban, hátha lesz valami válasz.
---
Lazán kapcsolódik: a minap lelt Mw.e.C RH vevőt olyan tankokban használták, melyeket a honvédség is alkalmazott - például a Don menti harcok során. Az emberben ilyenkor felvetődik, vajon az "ő" példánya mit tudna mesélni? Mivel eléggé hajlogatott a doboza, hátulról meg kapott egy erős ütést, nem elképzelhetetlen, hogy frontos példány. De lehet, hogy ez csak fikció, s valaki simán leejtette.
Magánvéleményem, az, hogy melyik magyar harckocsiban mi volt papíron és a valóságban, két külön dolog. A saját R/5-ös készülékemet a forrásom szerint egy "német" tankból szedték ki a barátjával. Mivel ez eléggé hihetetlen, egyszer elvittem egy könyvet az emberemnek, mutassa meg konkrétan, miként nézett ki az a lánctalpas, amiből kitermelte anno. Nem sokat lapozgatott a sorban, lévén a rövid csövű PZ-IV-nél nem is jutott messzebb. Olyan határozottan állította, hogy el kellett hinnem.
Mire gondolhat ilyenkor a gyűjtő, aki azt hiszi, eddig jól tudott valamit? Lássuk a "tényeket": az előkerülés helyszíne egy Esztergomhoz közeli település - ugye az meg közismert, hogy a városban páncélosiskola működött. Ez az intézmény tudottan tartott német harckocsikat is. Azaz "nem elképzelhetetlen", hogy ezek rádióit a "többségében" magyar oktatási anyag (értsd: hazai gyártású vasak) okán kicserélték azért, hogy a legénység azt tanulja meg, amit jobb eséllyel használni fog. Vagy esetleg beszerelték a német technika mellé a magyart is?
Papírt erről ki tud fölmutatni? Pedig logikusnak tűnik.
Aztán jött a front, minden kellett, ami volt - ennek okán a tananyag is kigördült a határba, ahol kilőtték/elhagyták. A következő etapban pedig begurult biciklin a sztoriba a Jóska meg a Pista gyerek, akik közösen kiszedték - mert "rádió" - az meg ugye érték.
Vagy Jóska bácsi már rosszul emlékezett 200x-ben a történetre?
Erre monbdom, mentül többet tudok, annál hülyébben tudok olykor nézni.
Beküldő: romsitsa. Beküldés időpontja: 2018, november 28 - 20:56.
Szia Miki,
klassz cikk, köszi.
A Turánok kicsit homályosak nekem. A fotók alaján a 40M és 41M is két antennabekötéssel volt szerelve, egy a rádiós mellett, a másik a torony hátulján (40M) vagy a torony bal hátsó sarkán (41M).
Innenstől nekem gyanús, hogy minden kocsi R/5a-val (torony) volt szerelve, a parancsnokinak nevezettek pedig 1 R/4-T-vel (vezető mellett) és 1 R/5-a-val (torony). Ezekből a parancsnoki kocsikból nem szerelték ki a fegyverzetet, viszont a személyzet létszáma sem változott.
Lehet tévedek, de van legalább egy 40M, ami ránézésre két antennával van szerelve és az R/4 R/4-T anyagismeretében szereplő rajz is ezt a két rádiós verziót támasztja alá.
Azt sem értem pontosan, hogy ha az R/5a mindig a toronyban volt, akkor mit csinált a vezető mellett ülő rádiós a géppuska kezelésén kívül?
A "vezér" prototípusából szerelték ki a torony fegyverzetét és ebben volt egy R/4-a és R/5a, először keret, majd három botantennával és szerintem itt növelték a kezelők létszámát.
Beküldő: Demeter. Beküldés időpontja: 2015, január 15 - 17:32.
Találtam még egy képet a neten, egy másik kilőtt Toldi harckocsiról.
A kép címe:
Kilőtt magyar Toldi könnyűharckocsi Gordijevka mellett 1941 julius 27.-én. (HTM 91451) http://postimg.cc/image/iq1kad8c3/
Beküldő: panzerhunt. Beküldés időpontja: 2015, január 12 - 22:13.
Biztosan kiszerelték a fegyverekket, de lehet javitásra.
A kép biztosan nem a harcmezön készült, valoszinüleg vontatás után.
A belövés valoszinüleg tragikusan érintette a személyzetet.
Nagyon érdekes és megrázo kép!
Beküldő: Demeter. Beküldés időpontja: 2015, január 12 - 21:34.
Rákerestem a Gordijevkánál történtekre. Itt részletesen írnak az ütközetről:
Gorgyijevka - 1941. július 27. A dandár történetének sötét napja http://www.retsag.net/tortenet/honved07.htm
Szervusz Ádám!
Ej, de kár, hogy nincsenek belső fotók! Egyáltalán, be lehetne ezeket indítani? Valamelyik régi Haditechnikában olvastam, hogy az egyiket valami tőlünk érkező küldöttségnek be akarták röffenteni, de aztán helyben kiderült, hogy valami tengelytörést (vagy mit) szenvedett két nappal korábban, így kútba esett a terv.
73!
Rádiós
A Zrínyiben és a B40-ben nincs, a többi passz. Amennyire tudtam körbekérdeztem, mindenki tagadja, hogy lennének belső fotók a többi a kocsiról.
Üdv
Á
Szervusz Ádám!
No! Köszönöm! Jó pap holtig tanul.
Azt tudja valaki, hogy a kubinkai magyar vasakban akad-e rádió és /vagy optika? Van arról belső fotó, vagy azt újabban még senki nem látta nyitva?
73!
Rádiós
Szervusz Miki,
megvan, a 40M alkatrészkönyvében az R/5-a és R/4-T antennacsonkja is szerepel, a 4-T a rádiós mellett az oldalfalon, az 5-a a torony hátsó lemezén.
Üdv
Á
Szervusz Ádám!
Köszönöm válaszod!
Az R/5 nem olyan nagy - de persze az kétségtelen, hogy ha a túlélést biztosító lőszerkészlet mennyiségét tekintjük, akkor valóban roppant sokat szorít ki a rendelkezésre álló kevéske térből.
A német háborús rádiógyártás százezres nagyságrendű volt - a magyar meg mindösszesen tizenöt-tizenkét ezer példányt tehetett ki - 1932-1944 között! Sajnos mi ebben nem álltunk olyan jól. Olvastam egyszer, hogy az összes, németekkel szövetséges állam együtt nem termelt annyi rádiót, amennyit ők egy esztendő alatt. Ha ez igaz, akkor évente minimum olyan 30-35.000 példányt kellett kibocsájtaniuk - ami elképzelhetetlenül nagy szám. Ha viszont azt tekintem, hogy minden lánctalpasukban, repülőjükben, híradóautójukban, hajójukban és tengeralattjárójukban gyárilag volt rádió, akkor már nem is olyan lehetetlenség.
Szerintem abban igazad lehet, hogy nem álltak jól a pótlás terén. Azaz ha valamelyik lomhalom "behányta magát", akkor kellett valami más. Ha pedig mindezt megspékelem azzal, hogy egy magyar kézben lévő tankban történt ilyen, akkor még inkább igazad lesz. Mert ugye az utánpótlás akkor sem volt leányálom - a harc során meg a kommunikáció alapkövetelmény. Tehát kiszedték a döglött magyarból, és betették a működő németbe.
S ezt annál is inkább megtehették, mert az R/5 frekvencia terjedelme 2.570 – 3.240 kHz közötti, azaz tudott kommunikálni az oly sokszor alkalmazott Mw.eC.-vel.
A rádióik megbízhatóságáról pár gondolat: nekem eddig egy olyan német masinát juttatott a Jóisten (és ez utóbbit valóban így gondolom), amivel rémesen sokat kellett tökölni, s ténylegesen komoly fejtörést okozó baja volt. (Nem óhajtanék senkit untatni a műszaki részletekkel így csak röviden hozom elő: a Torn e.B anódfojtója volt szakadt.) A többiben eddig "csak" csövet, és egy alkalommal kondenzátort (Samos) kellett cserélni, illetve egy-két vezetéket átkötni. (A gyakorta rendkívül alattomos és olykor csak több hét alatt eltakarítható kontakthibákat most ne tekintsük bajnak, legfeljebb bosszantó apróságnak, hiszen mégiscsak hetven-nyolcvan esztendős gépekről forog a szó.)
A legendás és oly szépen megénekelt, döbbenetet okozóan megszólaló FuG10eK is csak csőcserére szorult, pedig az 1944-ősze vagy 1945 tavaszától 2001-ig nem volt egyszer sem bekapcsolva!
Na, messze kalandoztam, elnézést!
Baráti 73!
Rádiós
P. s.: Még több ápoltat a gyűjtői közéletbe!
És egyben köszönöm, hogy végre pörgetünk egy ilyen "marginális" témát is. 
Szervusz Miki,
az R/5a-val szerelt német kocsik nem ördőgtől valók, szerintem. Valószínűsítem a németek sem dúskáltak rádiókban, így nem lehetett probléma, ha nem kellett átadni. A mi oldalunkról nézve meg nem kellett átképezni a rádióst az új technikára.
A Turánok kapcsán van még pár furcsa dolog, pl. az R/4 utasítása egy két tagból (gondolom az R/5-a) és egy három tagból álló antennát (R/4-T?) ad meg (a rajz alapján 1m-es elemkből). A Turán kivételével az R/4, R/7 minimum 6 méteres vagy keretantennával üzemelt, így felmerül a kérdés, hogy egy maximum három méteres botantenna mire volt elég?.
Az Ansaldoknál anno nekem is szemet szúrt az R/5 utasítása, aztán előkerült pár fotó olasz kocsikról és a kubinkai magyar kocsiról is. Mivel az olasz kocsikba szereltek rádiót azon a véleményen vagyok, hogy az R/5 beszerelésének maximum annyi akadálya lehetett, hogy a parancsnok/irányzó nem volt polip és a rádió a lőszerkészlet temes részét kiszorította a kocsiból.
Érdekes, hogy a kubinkai kocsi tetején ott vannak a szalagantena mellső bekötésének nyílásai, csak eldönthetetlen, hogy így jött az olaszoktól vagy nálunk alakították át.
Üdv
Á
Szervusz Ádám!
Hááát...
Valójában efféle helyzetekben szoktam igazán érezni, hogy hiába "értek én a rádiózáshoz" (http://himmel.hu/utolso-mondatok/), ez mennyire kevés akkor, ha telibe talál egy ilyen kérdés. Hiszen ahhoz, hogy felelni tudjak, fújnom kellene a tankok belső viszonyait is - de valójában csak halovány lövéseim akadnak az egészről.
Megpróbálok utána nézni a szakirodalmamban, hátha lesz valami válasz.
Lazán kapcsolódik: a minap lelt Mw.e.C RH vevőt olyan tankokban használták, melyeket a honvédség is alkalmazott - például a Don menti harcok során. Az emberben ilyenkor felvetődik, vajon az "ő" példánya mit tudna mesélni? Mivel eléggé hajlogatott a doboza, hátulról meg kapott egy erős ütést, nem elképzelhetetlen, hogy frontos példány. De lehet, hogy ez csak fikció, s valaki simán leejtette.
Magánvéleményem, az, hogy melyik magyar harckocsiban mi volt papíron és a valóságban, két külön dolog. A saját R/5-ös készülékemet a forrásom szerint egy "német" tankból szedték ki a barátjával. Mivel ez eléggé hihetetlen, egyszer elvittem egy könyvet az emberemnek, mutassa meg konkrétan, miként nézett ki az a lánctalpas, amiből kitermelte anno. Nem sokat lapozgatott a sorban, lévén a rövid csövű PZ-IV-nél nem is jutott messzebb. Olyan határozottan állította, hogy el kellett hinnem.
Mire gondolhat ilyenkor a gyűjtő, aki azt hiszi, eddig jól tudott valamit? Lássuk a "tényeket": az előkerülés helyszíne egy Esztergomhoz közeli település - ugye az meg közismert, hogy a városban páncélosiskola működött. Ez az intézmény tudottan tartott német harckocsikat is. Azaz "nem elképzelhetetlen", hogy ezek rádióit a "többségében" magyar oktatási anyag (értsd: hazai gyártású vasak) okán kicserélték azért, hogy a legénység azt tanulja meg, amit jobb eséllyel használni fog. Vagy esetleg beszerelték a német technika mellé a magyart is?
Papírt erről ki tud fölmutatni? Pedig logikusnak tűnik.
Aztán jött a front, minden kellett, ami volt - ennek okán a tananyag is kigördült a határba, ahol kilőtték/elhagyták. A következő etapban pedig begurult biciklin a sztoriba a Jóska meg a Pista gyerek, akik közösen kiszedték - mert "rádió" - az meg ugye érték.
Vagy Jóska bácsi már rosszul emlékezett 200x-ben a történetre?
Erre monbdom, mentül többet tudok, annál hülyébben tudok olykor nézni.
73!
Rádiós
Szia Miki,
klassz cikk, köszi.
A Turánok kicsit homályosak nekem. A fotók alaján a 40M és 41M is két antennabekötéssel volt szerelve, egy a rádiós mellett, a másik a torony hátulján (40M) vagy a torony bal hátsó sarkán (41M).
Innenstől nekem gyanús, hogy minden kocsi R/5a-val (torony) volt szerelve, a parancsnokinak nevezettek pedig 1 R/4-T-vel (vezető mellett) és 1 R/5-a-val (torony). Ezekből a parancsnoki kocsikból nem szerelték ki a fegyverzetet, viszont a személyzet létszáma sem változott.
Lehet tévedek, de van legalább egy 40M, ami ránézésre két antennával van szerelve és az R/4 R/4-T anyagismeretében szereplő rajz is ezt a két rádiós verziót támasztja alá.
Azt sem értem pontosan, hogy ha az R/5a mindig a toronyban volt, akkor mit csinált a vezető mellett ülő rádiós a géppuska kezelésén kívül?
A "vezér" prototípusából szerelték ki a torony fegyverzetét és ebben volt egy R/4-a és R/5a, először keret, majd három botantennával és szerintem itt növelték a kezelők létszámát.
Üdv
Á
Szervusztok!
"Lazán" kapcsolódik:
https://www.ha5kdr.hu/2018/11/magyar-harckocsiradiok-a-ii-vilaghaboruban
73!
Rádiós
Találtam még egy képet a neten, egy másik kilőtt Toldi harckocsiról.
A kép címe:
Kilőtt magyar Toldi könnyűharckocsi Gordijevka mellett 1941 julius 27.-én. (HTM 91451)
http://postimg.cc/image/iq1kad8c3/
A hadművelet során hősi halált haltak, eltűntek, megsebesültek: http://www.retsag.net/tortenet/honved13.htm
Biztosan kiszerelték a fegyverekket, de lehet javitásra.
A kép biztosan nem a harcmezön készült, valoszinüleg vontatás után.
A belövés valoszinüleg tragikusan érintette a személyzetet.
Nagyon érdekes és megrázo kép!
Rákerestem a Gordijevkánál történtekre. Itt részletesen írnak az ütközetről:
Gorgyijevka - 1941. július 27. A dandár történetének sötét napja
http://www.retsag.net/tortenet/honved07.htm
Aki szeretné megtekinteni mozgóképen annak ezt ajállom:http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=4280
A páncéltest bal oldalánál lámpa mögött szétrepedt a páncél. Szerintem találatot kapott!
"Fő fegyverzetét 1 db 20 mm űrméretű Gebauer nehéz géppuska."
Pontosítva:
1 db 20 mm 36M nehézpuska (Solothurn)
1 db 8 mm 34/37A M géppuska (Gebauer)
Így első pillantásra azért vontatható állapotúnak tűnik, így nem igazán értem, mi értelme lehetett a fegyverzet kiszerelésének.
Igazatok van. Több mint valószínű, hogy leszerelték róla a még működőképes fegyverzetet! Eszembe se jutott! :-(
Az biztos, hogy kapott legalább egy nagyot... de lehet, hogy kettőt.