Hát, nem tudom, hogy amikor már megkaptuk őket, akkor örültek-e még nekik.... :)

A T-35-ösöket 1930-ban kezdték el tervezni, 35-re letttek kész (amikor mi Ansaldókról álmodoztunk) és 1940-ben már arról volt szó, hogy kivonják őket az első vonalakból (önjáró lövegnek, iskolajárműnek szánták őket..) és a Barrbarossa-hadművelet végére a megmaradt példányok is elfogytak. (Moszkvánál 41 telén az utolsó kiképző-tankok is.)
A az első Panzerfaust pedig csak 43 augusztusábanben jutott el a csapatokhoz, akkor pedig már nyoma sem volt T-35-öknek.
Tehát aligha találkozhatott ez a két fegyver a harctéren.

Az ilyen szárazföldi csatahajóknál - az I. vh.-s német A7V-hez hasonlóan az is probléma, hogy a parancsnok egyszerre nem tudja átlátni és irányítani a sok torony tüzét.

Nini, itt egy szárazföldre száműzött bálna :)

Sziasztok!
Hogyan kellett volna harcolni a T-35 hkocsinak ahogy a "művész" látta:

http://kepfeltoltes.hu/070811/t351_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Üdv!

T-35

Sziasztok!
Valóban nagy valószinüséggel T-35.
1932 szeptember 1- én bemutatták az első T-35- öt a hadsereg szakértőinek és élvonalbeli pártvezetőknek. A hatalmas monstrum nagy hatással volt rájuk, de a dolognak volt egy apró szépséghibája, mégpedig az, hogy az óriási, öttornyú szörnyeteg "véletlenül" ugyanúgy nézett ki, mint az angol A1E1 Independent nehézharckocsi. Orosz website- ok persze tagadják a "koppintás" tényét, és azzal érvelnek, hogy nics dokumentum, amely azt bizonyitaná, hogy a T-35 konstrukciója lopott volt. Lehet, hogy ez igaz; de a hasonlóság túlzottan is nyilvánvaló és szembeötlő. Tekintettel arra, hogy az Independent - tankot a 20- as évek vége felé tesztelték Angliában, elméletileg a németek és az oroszok is ellophatták a tervek legalább egy részét.
A T-35 öt tonyából háromban ágyú, kettőben géppuska volt elhelyezve. A középső főtoronyban 76.2 mm- es, az elülső és a hátulsó kisebb ágyútornyokban 45 mm- es ágyúk voltak. A két géppuskatoronyban (az egyik a fedélzet bal oldalán, elöl volt elhelyezve, a másik jobb oldalt, hátul) DT- géppuskák kaptak helyet.
A hadsereg ezután 1932 őszén tesztelte a harckocsit. Bebizonyosodott, hogy a tank technikailag teljesen megbizhatatlan, a szerkezete túlzottan bonyolult és nem alkalmas sorozatgyártásra; főleg a sebességváltó mondta fel gyakran a szolgálatot. A tank fejlesztését 1932 decemberében leállitották, de 1933 februárjában Sztálin kivánságára újrainditották a munkátA szovjetek 1937- ig egy helyben topogtak a T-35- össel. Ekkor egy új modernizációs programot inditottak, és némileg megbizhatóbbá tették a tank motorját és futóművét. Átalakitották a motor hűtőrendszerét, és hangtompitókat szereltek fel a kipufogókra - ezekkel a változtatásokkal és még néhány kisebb módositással megnövelték kissé a konstrukció stabilitását. A programot 1938 végére befejezték, és elkezdték sorozatban gyártani a felújitott T-35- öt. Összesen 63 darab készült belőle, a harckocsikkal az 5. különálló nehézharckocsi-dandárt szerelték fel. A dandár harckocsizói egyáltalán nem voltak elragadtatva az öttornyú acélszörnyetegtől; a tank belső tere, a hatalmas külső méretek ellenére szűkös volt és kényelmetlen. Az egyes lövegtornyok küzdőterei el voltak szigetelve egymástól, a személyzet pedig csak tornyok tetején található kiszálónyiláson keresztül hagyhatta el a harckocsit. A legrosszabb helyzetben a sofőr volt; az elülső géppuskatorony olyan balszerencsésen volt megoldva, hogy bizonyos szögben elforditva eltakarhatta a sofőrállás menekülőnyilásának tetejét - ilyenkor a sofőrnek esélye sem volt kiszállásra.
Végül is két harkocsiszázadot (67. és a 68.) fegyvereztek fel a T-35- ösökkel. Ez a két század a kijevi speciális katonai körzetben volt elhelyezve, a 34. páncélos hadosztály részeként.

E katonai körzet egységei súlyos veszteségeket szenvedtek a Wehrmachttó1, 1941 nyarán. Augusztus folyamán az észak felöl lecsapó Guderian- páncéloscsoport 600 000 szovjet katonát és harckocsik ezreit keritette be a kijevi katlanban. A Vörös Hadsereg a nyári harcokban csaknem az összes T-35- ösét elvesztette. A "szárazföldi csatahajók" könnyű célpontjai voltak a német zuhanóbombázóknak. A szétlőtt T-35- ösöket rendszerint szenzációként tálalták a tengelyhatalmak filmhiradói; soha nem felejtették el hangsúlyozni "mozgó erődök" óriási méreteit és veszélyességét, alaposan eltúlozva ezzel a T-35- ösök jelentőségét
Üdv:G+G