1999. évi XLIII. törvény
a temetőkről és a temetkezésről1
Az Országgyűlés az elhunyt személyek emlékének méltó megőrzése és ápolása, a temetkezés közegészségügyi és kegyeleti rendeltetésének érvényesítése, valamint a temető és temetkezési kultúra fejlesztése érdekében a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Alapelvek
1. § (1) A tisztességes és méltó temetés, valamint a halottak nyughelye előtt a tiszteletadás joga mindenkit megillet az elhunyt személyére, vallási, illetőleg lelkiismereti meggyőződésére, valamely faji csoporthoz tartozására, nemzeti-nemzetiségi hovatartozására, a halál okára vagy bármely más megkülönböztetésre tekintet nélkül.
(2) A végső nyughely megválasztásában és a temetés lebonyolításában az abban közreműködők és az eltemettetők, az elhunyt életében tett rendelkezésére figyelemmel kötelesek együttműködni.
(3) A temetés módja lehet világi és egyházi. A világi temetés szertartásrendjét az eltemettetők határozzák meg. Az egyházi temetés az egyházak hitéleti tevékenységének, vallási szokásainak tiszteletben tartásával történik.
(4) E törvényben foglalt rendelkezéseket a nemzeti és etnikai kisebbségek törvényben biztosított jogainak érvényesítésével kell végrehajtani.
A törvény hatálya
2. § (1) E törvény határozza meg a temetőkkel, a temetkezési emlékhelyekkel és a temetkezési tevékenység ellátásával összefüggő jogokat, kötelezettségeket és feladatokat.
(2) A törvény rendelkezéseit alkalmazni kell
a) azoknak az egyházaknak, felekezeteknek és vallási közösségeknek (a továbbiakban együtt: egyház), települési önkormányzatoknak, kisebbségi önkormányzatoknak, gazdálkodó szervezeteknek [Ptk. 685. § c) pont], közhasznú szervezeteknek, amelyek tulajdonában, kezelésében, fenntartásában, üzemeltetésében működő vagy lezárt temető, illetőleg temetkezési emlékhely vagy halotthamvasztó van;
b) a temető és temetkezési emlékhely fenntartását, üzemeltetését, valamint temetkezési szolgáltatási tevékenységet végző természetes és jogi személyeknek, illetőleg annak, akire nézve e tevékenységek során jogok keletkeznek, és kötelezettségek hárulnak.
(3) A törvény rendelkezéseit a műemlékvédelem alatt álló temetők, temetkezési emlékhelyek és temetési helyek tekintetében a műemlékvédelemről szóló törvénnyel összhangban kell alkalmazni.
(4) A halvaszületett és elvetélt magzatok, csonkolt testrészek, emberi szervek, szervmaradványok eltemetésével összefüggésben - ha jogszabály másként nem rendelkezik - e törvényben foglaltakat kell alkalmazni.
Értelmező rendelkezések
3. § E törvény alkalmazásában
a) temető: a település igazgatási területén belüli, beépítésre szánt, építési használata szerinti zöldfelületi jellegű különleges terület, amely kegyeleti célokat szolgál, közegészségügyi rendeltetésű, és amelyet az elhunytak eltemetésére, a hamvak elhelyezésére létesítettek és használnak, vagy használtak;
b) köztemető: az önkormányzat tulajdonában lévő temető, illetőleg a temetőnek az a része, amelyben az önkormányzat a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségét teljesíti;
c) temetkezési emlékhely: a temetőn kívül, különösen templomban, altemplomban, templomkertben, történeti kertben, urnacsarnokházban vagy más építményben és területen lévő, az elhunytak eltemetésére, urnák elhelyezésére és hamvak szétszórására szolgál;
d) temetési hely: a temetőben vagy a temetkezési emlékhelyen létesített sírhely, sírbolt, urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt, valamint a hamvasztóüzemi építmény területén, ingatlanán létesített urnafülke, urnasírhely. A temetési helyek egyes formái, a temetés módja, továbbá a földben vagy építményben történő elhelyezkedése alapján különböznek egymástól;
e) nemzeti sírkert (nemzeti panteon): a műemléki védelem alatt álló, vagy a Nemzeti Kegyeleti Bizottság által annak minősített temető, hősi temető, hősi temetési hely, továbbá temetkezési emlékhely, kegyeleti emlékhely, temetési helyek összessége;
f) hősi temető, hősi temetési hely: háborúban vagy békeidőben alkotmányos kötelezettség teljesítése közben elesettek eltemetésére, hamvaik elhelyezésére szolgáló temető (temetőrész), temetési hely, ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik;
g) kegyeleti emlékhely: elhunytak emlékének megjelölésére és megőrzésére létesített építmény, emlékmű, emlékjel, épületen elhelyezett emléktábla;
h) kegyeleti közszolgáltatás: a köztemető fenntartását, továbbá üzemeltetését magába foglaló egyéni és közösségi kegyeleti célú, az elhunyt emlékének megőrzésére irányuló önkormányzati tevékenységek összessége.
II. Fejezet
A TEMETŐ
Általános szabályok
4. § (1) A temető tulajdonosa az állam, a települési önkormányzat, az egyház, a helyi és országos kisebbségi önkormányzat, gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pontja] és közhasznú szervezet lehet.
(2) Azon a településen, ahol nincs önkormányzati tulajdonú temető, gazdálkodó szervezet vagy közhasznú szervezet a temetőtulajdonban tulajdoni hányadot akkor szerezhet, ha az önkormányzat legalább 51%-os tulajdoni hányadban tulajdonosa lesz a temetőnek. Az önkormányzat tulajdoni hányada a működés során sem csökkenthető 51% alá.
5. § (1) A temető fenntartója a temető tulajdonosa, illetve az, aki kezelői joggal rendelkezik.
(2) Az állami tulajdonban lévő temető kezelőjét az e törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott jogok és kötelezettségek a tulajdonossal megegyezően illetik meg, illetve terhelik.
(3) Köztemető fenntartója a települési önkormányzat, fővárosban a fővárosi önkormányzat. A temető fenntartásáról a települési önkormányzatok társulás, illetőleg együttműködés útján is gondoskodhatnak.
6. § (1) A temető tulajdonosának feladata a temető tárgyi és infrastrukturális létesítményeinek, zöldfelületeinek, valamint sírhelytábláinak megépítése, illetőleg kialakítása.
(2) A temető tulajdonosának feladata a temető kegyeleti méltóságának őrzése.
(3) A temető tulajdonosa - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - köteles a temető fenntartásáról, továbbá üzemeltetéséről gondoskodni. E feladatait saját maga, illetve - szerződés alapján - gazdálkodó szervezet útján is elláthatja.
(4) A temető tulajdonosa a temető használatának rendjéről temető szabályzatot készít.
7. § (1) A temető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatok ellátását a temető fekvése szerint illetékes jegyző, fővárosban a főjegyző ellenőrzi.
(2) A jegyző az (1) bekezdésben meghatározott jogkörében
a) felhív a jogszabályokban és a temető szabályzatban foglalt rendelkezések betartására,
b) szabálysértési eljárást folytathat le.
(3) Ha a köztemető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatokat az önkormányzat a kegyeleti közszolgáltatási szerződés útján látja el, a jegyző a (2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően ellenőrzi a szerződésben foglaltak maradéktalan teljesítését. Szerződésszegés esetén kezdeményezheti a szerződés felmondását.
(4) A jegyző az ellenőrzés során a köztemetőben vezetett nyilvántartásokba betekinthet, továbbá vizsgálhatja a temetőben szolgáltatást végzők jogosultságát.
Temető létesítése, lezárása, megszüntetése, újra-használatbavétele
8. § (1) A temető beépítési előírásait a helyi építési szabályzatban és szabályozási tervben kell meghatározni.
(2) A temető és a temetkezési emlékhely építményei, közművei, egyéb infrastrukturális létesítményei építéséhez, létesítéséhez, bővítéséhez, továbbá a kegyeleti emlékhely létesítéséhez külön jogszabályban előírtak szerint a tulajdonosnak engedélyt kell kérnie. Az építési engedélyezési eljárás során a közegészségügyi, a műemléki, a környezetvédelmi, a közlekedésügyi, a vízügyi, a tűzvédelmi és energetikai szakhatóságok működnek közre. Védett természeti területen elhelyezkedő temető esetén a természetvédelmi szakhatóság közreműködése is szükséges.
(3) A köztemető létesítéséről, bővítéséről, lezárásáról és megszüntetéséről a települési önkormányzat (fővárosban a fővárosi önkormányzat) gondoskodik.
9. § (1) A temető létesítése során a temetőtulajdonos
a) utat,
b) ravatalozót,
c) a halottak ideiglenes elhelyezésére szolgáló tárolót és hűtőt,
d) boncolóhelyiség-csoportot,
e) a temető bekerítését vagy élősövénnyel való lehatárolását,
f) vízvételi lehetőséget, illemhelyet,
g) a temető területének - rendeltetésének és a hely jellegének megfelelő - parkosítását, az utak sorfásítását,
h) hulladéktárolót
a kormányrendeletben meghatározottak szerint köteles biztosítani.
(2) Lezárt temetőben az (1) bekezdés e), f) és h) pontjában meghatározott temetői létesítményeket kell biztosítani.
10. § (1) Ha a temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely betelt, azt a temető fenntartója jogosult lezárni, és ott a további temetkezést megtiltani.
(2) A temető és a temetési hely - kormányrendeletben foglaltak szerint - megszüntethető a tulajdonos döntése alapján, ha a temetési hely használati ideje lejárt.
(3) Lezárt temetési hely kiüríthető, ha a lezárásától, illetőleg az utolsó temetkezéstől számított használati ideje letelt. A temetési helyre rátemetett maradványok, valamint az elhelyezett urna az eredeti használati időt nem hosszabbítja meg.
11. § (1) A nemzeti sírkert fennállásáig nem szüntethetők meg és nem helyezhetők át a benne található temetési helyek.
(2) Hősi temető, hősi temetési hely megszüntetéséhez a honvédelmi miniszter jóváhagyása is szükséges.
(3) Ha a nemzeti sírkert megszűnik, a temetési helyek áthelyezéséről kell gondoskodnia annak, akinek a megszüntetés az érdekkörébe tartozik.
12. § Lezárt, nem működő temető ismételt használatba vételekor vagy kegyeleti park céljára való átalakításakor a létesítésre irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
A temető fenntartása
13. § (1) A temetőfenntartó feladata a temető rendeltetésszerű használatához szükséges építmények, közművek, egyéb tárgyi és infrastrukturális létesítmények, valamint a közcélú zöldfelületek karbantartása, szükség szerinti felújítása és gondozása.
(2) A temető területén belüli közcélú zöldfelületek és utak területe újabb temetési helyek létesítésével nem csökkenthető.
14. § A hősi temetőt, hősi temetési helyet nemzetközi egyezményben foglaltak szerint kell fenntartani, és megőrizni.

2005. évi XXI. törvény
a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosításáról

1. § A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 2. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A hősi temetőre és hősi temetési helyre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a Magyar Köztársaság területén levő más nemzetek hősi temetőire, hősi temetési helyeire is.”
2. § (1) A Tv. 3. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„b) köztemető: az önkormányzat tulajdonában lévő temető, továbbá az a nem önkormányzati tulajdonban lévő temető is, amelyben az önkormányzat - a temető tulajdonosával kötött megállapodás alapján - a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségét teljesíti;”
(2) A Tv. 3. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„f) hősi temető, hősi temetési hely: nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában a honvédelmi kötelezettség fegyveres vagy fegyver nélküli teljesítése közben elesettek, továbbá a teljesítést követően, ezzel közvetlenül összefüggésbe hozható okból elhunytak, valamint háborúban kényszermunkára hurcoltak és elhunytak eltemetésére, hamvaik elhelyezésére szolgáló temető (temetőrész), temetési hely;”
(3) A Tv. 3. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„i) egészségügyi intézmény: egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkező személy, illetőleg intézmény.”
3. § A Tv. 6. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Köztemető esetében a temető használatának rendjéről önkormányzati rendeletben, egyéb temetők esetében temetőszabályzatban kell rendelkezni.”
4. § A Tv. 15. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Nemzeti Kegyeleti Bizottság feladata különösen]
„b) a rendelkezési jog gyakorlása a nemzeti sírkertbe tartozó temetési helyek és kegyeleti emlékhelyek tekintetében;”
5. § (1) A Tv. 16. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A temető üzemeltetését e törvényben, kormányrendeletben, temetőszabályzatban, továbbá köztemető esetén önkormányzati rendeletben, és a kegyeleti közszolgáltatási szerződésben meghatározott rendelkezések szerint kell ellátni.”
(2) A Tv. 16. §-ának a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az üzemeltető]
„a) meghatározza a temetkezési szolgáltatás, illetőleg a temetőben végzett egyéb vállalkozási tevékenységek ellátásának temetői rendjét;
b) biztosítja az eltemetés (urnaelhelyezés) feltételeit, ideértve a temetési helyre való első temetést megelőzően a sírhely kiásásáról (sírásás) való gondoskodást;”
(3) A Tv. 16. §-ának l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az üzemeltető]
„l) összehangolja a temetői létesítmények, így különösen a ravatalozó használatával kapcsolatos temetkezési szolgáltatói tevékenységeket, szervezési intézkedésekkel elősegíti a temetés és az urnaelhelyezés zökkenőmentes lefolytatását;”
6. § (1) A Tv. 18. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A temetőben - a kegyeleti jogok gyakorlása céljából - a temetési helyekről az üzemeltető nyilvántartásokat vezet. A sírboltokról szóló nyilvántartás vezetésére a sírbolt könyv, az egyéb temetési helyek nyilvántartására a nyilvántartó könyv szolgál.
(2) A nyilvántartó könyv a következő adatokat tartalmazza: folyószám, a temetés (urnaelhelyezés vagy a hamvak szétszórásának) napja, az elhalt családi neve és utóneve, születési családi és utóneve, születési ideje, anyja neve, legutolsó lakóhelyének a címe, az elhalálozás időpontja, a sírhelytábla, sírhelysor, temetési hely száma, valamint az eltemettető, illetve a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy neve, lakcíme, és a síremlékre vonatkozó bejegyzések.”
(2) A Tv. 18. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A temető üzemeltetője köteles gondoskodni a nyilvántartó könyvbe, illetve a sírbolt könyvbe bejegyzett (tárolt) személyes adatok biztonságáról.”
7. § A Tv. 20. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A temetésről sorrendben a következők kötelesek gondoskodni]
„c) végintézkedés hiányában elhunyt temetéséről az elhalálozása előtt vele együtt élő házastársa vagy élettársa;”
8. § A Tv. 25. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Temetkezési szolgáltatási tevékenység:
a) a temetésfelvétel,
b) az elhunytnak a kegyeleti igényeknek megfelelő temetésre való - az egészségügyi szolgáltató halottkezelési feladatkörébe nem tartozó és az egészségügyi intézmény területén kívül végzett - előkészítése,
c) a temetéshez szükséges kellékekkel való ellátás,
d) a ravatalozás,
e) a búcsúztatás,
f) sírhelynyitás és visszahantolás,
g) a sírba helyezés,
h) a halottszállítás,
i) a hamvasztás és az urnakiadás,
j) az urnaelhelyezés,
k) a hamvak szórása,
l) az exhumálás,
m) az újratemetés.
(2) A temetkezési szolgáltatási tevékenységek teljeskörűen vagy önállóan is végezhetők (a továbbiakban együtt: temetkezési szolgáltatás).”
9. § (1) A Tv. 27. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A temetkezési szolgáltató a temető, a hamvasztóüzem és a temetkezési emlékhely területén kívül
a) a temetkezési szolgáltatások közül a temetésfelvételt, az elhunyt temetésre való előkészítését és a temetéshez szükséges kellékekkel történő ellátását, továbbá
b) a temetkezési szolgáltatás ellátása során az elhunyt hűtését, a halottszállító jármű tárolását
csak engedélyezett telephelyen végezheti.”
(2) A Tv. 27. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Temetkezési szolgáltatásról szóló reklámban csak a szolgáltató neve, elérhetőségének módja és időtartama, logója, valamint a „temetkezés” szó tüntethető fel.”
(3) A Tv. 27. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Köztemető területén külön jogszabályban meghatározott telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység végzésére nem lehet telephelyet létesíteni, és ilyen tevékenységgel létrehozott terméket - a temetéshez szükséges kellékek kivételével - nem lehet forgalmazni.”
10. § A Tv. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § (1) A temetkezési szolgáltatás ellátásához a telephely létesítését a jegyző az ÁNTSZ területileg illetékes városi (kerületi) intézete és az illetékes építésügyi hatóság szakhatósági közreműködésével lefolytatott telephely-engedélyezési eljárásban engedélyezi. A jegyző, a telephely-engedélyezési eljárása során környezetvédelmi, vízügyi, tűzvédelmi szakhatóságok közreműködését veheti igénybe.
(2) A jegyző a telephelyengedélyt akkor adja meg, ha a szakhatósági hozzájárulás(ok) alapján megállapítja, hogy a telephely megfelel a kegyeleti követelményeknek, a munkavégzésre (munkahelyre) vonatkozó előírásoknak, a környezetben élők egészségét és a környezetet nem veszélyezteti.”
11. § (1) A Tv. 40. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az önkormányzat rendelete kötelezővé teheti a köztemetőn belüli, az elhunyt hűtésével, a temetőben erre a célra rendszeresített szállító járművön történő szállításával, továbbá a hamvaknak az erre szolgáló berendezéssel történő szórásával, sírhelynyitással és visszahantolással kapcsolatos feladatok ellátására az üzemeltető szakszemélyzetének és berendezésének igénybevételét (a továbbiakban: az üzemeltető által biztosított szolgáltatás).
(2) A temető tulajdonosa, köztemető esetén az önkormányzat a temető üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatosan felmerült szükséges és indokolt költségek alapján állapítja meg
a) a temetési hely, illetőleg az újraváltás díját,
b) a temetkezési szolgáltatók kivételével a temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők által fizetendő temetőfenntartási hozzájárulás díját,
c) a temetői létesítmények, illetve az üzemeltető által biztosított szolgáltatások igénybevételéért a temetkezési szolgáltatók által fizetendő díjat.”
(2) A Tv. 40. §-a a következő új (3) és (4) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés megjelölése (5) bekezdésre változik:
„(3) A (2) bekezdésben meghatározott díjfajtákon belül a köztemetőkre vonatkozó díjak mértékét az önkormányzat rendeletben állapítja meg. A díjmértékeket évente felül kell vizsgálni.
(4) Az egyes díjfajtákon belül a temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők által fizetendő temetőfenntartási hozzájárulási díj mértéke az adott évben az egyes sírhelyekre megállapított megváltási díjtételek egyszerű számtani átlagának 5%-át nem haladhatja meg.”
12. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Tv. 27. §-ának (3) bekezdésében a „kétszavas” szövegrész hatályát veszti.
(2) A törvény 11. §-ának (2) bekezdésében a Tv. 40. §-ának (4) bekezdését megállapító rendelkezés 2006. január 1-jén lép hatályba.
(3) A Tv.
a) 2. §-ának (3) bekezdésében a „műemlékvédelemről” szövegrész helyébe „kulturális örökség védelméről” szövegrész, a Tv. 8. §-ának (2) bekezdésében a „műemléki” szövegrész helyébe „örökségvédelmi” szövegrész, a Tv. 37. §-ának (2) bekezdésében a „műemlékvédelmi” szövegrész helyébe „örökségvédelmi” szövegrész lép,
b) 41. §-a (3) bekezdésének bevezető szövegrészében az „állapítja meg különösen” szövegrész helyébe az „állapítja meg - a köztemetőre vonatkozóan - különösen” szövegrész lép.
(4) A Tv. 40. §-a (2) bekezdésében meghatározott díjfajtákon belüli díjak mértékét az önkormányzat e törvény hatálybalépését követő harmadik hónap első napjáig állapítja meg.
(5) A temetkezési szolgáltatónak az egészségügyi intézmény, így különösen a gyógyító tevékenységet is folytató egészségügyi felsőoktatási intézmény, továbbá az igazságügyi orvosszakértői intézet területén a törvény hatálybalépésekor még működő telephelyét e törvény hatálybalépését követő hatodik hónap első napjáig meg kell szüntetni.
(6) Az a temetőtulajdonos, amely a Tv. 43. §-ának (2) bekezdésében foglalt kötelezettségét a határidőn belül nem tudta teljesíteni, a 9. § (1) bekezdés f) és h) pontjában meghatározott temetői létesítményeket és közműveket 2007. december 31-ig, a 9. § (1) bekezdés a)-e), illetve g) pontjában meghatározott temetői létesítményeket és közműveket 2009. december 31-ig köteles megépíteni.
(7) A Tv. 27. §-ának (6) bekezdésében foglalt tevékenység végzését meg kell szüntetni az e törvény kihirdetését megelőzően írásban már megkötött szerződések esetében legkésőbb
a) a határozott időre kötött szerződés lejártának napján,
b) határozatlan időre kötött szerződés esetén 2006. december 31-én.
13. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény a következő 222/A. §-sal egészül ki:
„222/A. § (1) Egészségügyi intézményben végezhető, temetkezési szolgáltatásnak nem minősülő halottkezelési tevékenység a holttest:
a) hűtése azt a naptári napot követő naptól, amely naptári napon a holttest eltemetésére a temetésre kötelezett engedélyt kapott,
b) egészségügyi intézményen belüli szállítása,
c) mosdatása,
d) öltöztetése,
e) borotválása,
f) rekonstruálása.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységeken kívül az egészségügyi intézmény a megfelelő egészségügyi szakma végzésére jogosító működési engedély birtokában halottkonzerválást végezhet. E tevékenység egészségügyi intézmény általi elvégzésére a temetkezési szolgáltató az egészségügyi intézménnyel megállapodást köthet.”

Hadisírgondozás.
251. Erdős László: Tegnapi halottaink. [Riporter:] Kacsó Lajos. = M. honvéd. 1998. 16. 8.
252. K[iss] Z[oltán]: Hadisírok Oroszországban. = Új honvédségi szle. 1998. 10. 143-145.
A HM Hadisírgondozó Iroda beszámolója.
253. Ivás István: Fogolytemető a Szovjetunióban. 1944 vége - 1948. április. = História. 1998. 1. 31-32.
254. Györkei Jenő: Kései főhajtás a hősök előtt. Hat magyar katona végtisztessége Kárpátalján. = M. nemzet. 1998. 278. 8.
Hozzászólás: Erdős László: Több százezer hősi halott sírját kell felkutatni. = M. nemzet. 1998. 282. 12.
Ékes László: Nem a Kárpátaljáról fúj a szél. = M. nemzet. 1998. 282. 12.
255. Györkei Jenő: A házsongárdi temetőben. = Új honvédségi szle. 1998. 10. 140-142.
256. Hajnal László Gábor: "A bakának sej, haj!" (Hősök vagy áldozatok a II. világháborúban odaveszettek?) = Soproni füz. 1998. 358-365.
257. Hajnal László Gábor: A bakának sej haj. Hősök vagy áldozatok a II. világháborúban odaveszettek? = Havi m. fórum. 1998. 12. 38-42.
258. Berta Sándor: Lelkészek mundérban. = Új honvédségi szle. 1998. 7. 72-80.
259. Sipos Gábor: Katonák és művelődés. = Új honvédségi szle. 1998. 11. 134-144.

A háború áldozatainak védelmére Genfben 1949.aug.12-én kötött egyezmények vonatkozó részei:
III. CÍM

ELTÜNTEK ÉS HALOTTAK

32. Cikk

Általános elv

A jelen Címben foglalt rendelkezések megvalósítása során Magas Szerződő Feleknek, az összeütköző Feleknek és a nemzetközi emberbaráti szervezeteknek az Egyezményekben és a jelen Jegyzőkönyvben szabályozott tevékenységét mindenekelőtt a családoknak az a joga vezérli, hogy tudomással bírjanak hozzátartozóik sorsáról.

33. Cikk

Eltűnt személyek

1. Mihelyt a körülmények lehetővé teszik, de legkésőbb az aktív harci cselekmények befejeztével az összeütköző Felek mindegyike köteles felkutatni a szembenálló Fél által eltűntnek nyilvánított személyeket. A szembenálló Fél minden rájuk vonatkozó adat közlésével köteles megkönnyíteni az ilyen személyek felkutatását.
2. Az előző bekezdés alapján történő adatgyűjtés megkönnyítése érdekében az öszeütköző Felek mindegyike köteles az Egyezmények és a jelen Jegyzőkönyv értelmében kedvezőbb elbírálás alá nem eső személyek tekintetében:
a., nyilvántartásba venni a Negyedik Egyezmény 138. Cikkében meghatározott adatokat az ellenségeskedések, vagy megszállás következtében két hétnél hosszabb ideje elfogott, bebörtönzött, vagy egyébként fogvatartott, illetve a fogvatartás során bármikor elhalálozott személyekről;
b., a lehető legnagyobb mértékben megkönnyíteni és szükség esetén elvégezni az ellenségeskedések vagy megszállás következtében más körülmények között elhalálozott ilyen személyek adatainak felkutatását és nyilvántartásba vételét.
3., Az 1.bekezdés alapján eltűntnek nyilvánított személyek adatait és az ilyen adatok iránti kérelmeket közvetlenül vagy a Védőhatalom, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának Központi Tájékoztató Irodája, ill. a Nemzetközi Vöröskereszt (Vörös Félhold, Vörös Oroszlán és Nap) társaságok útján kell továbbítani. Ha az adatközlés nem a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága és annak Központi Tájékoztató Irodája útján történik, az összeütköző Felek mindegyike köteles gondoskodni arról, hogy az adatokat a Központi Tájékoztató Iroda is megkapja.
4., Az összeütköző Feleknek törekedni kell olyan megállapodásokra, amelyek alapján csoportokat szerveznek a halottak harctéri felkutatására, azonosítására és összeszedésére; megfelelő esetben az olyan megállapodásokat is ideértve, amelyek alapján az ilyen csoportokat a szembenálló Fél személyzete is elkíséri, az ilyen feladatoknak az ellenőrzése alatt álló területen történő elvégzésére. Az ilyen csoportok tagjait kizárólag ilyen feladataik teljesítése során kímélni és védeni kell.

34. Cikk

Elhunytak maradványai

1., A megszállással összefüggő okból, vagy a megszállás és az ellenségeskedések miatt fogságba került és azalatt elhalálozott személyek, továbbá az olyan személyek maradványait, akik nem az elhalálozás helye szerinti ország állampolgárai, tiszteletben kell tartani és sírjaikat a Negyedik Egyezmény 130. Cikke szerint kell tiszteletben tartani, karbantartani és megjelölni, amennyiben maradványaik, illetve sírjaik az Egyezmények és a jelen Jegyzőkönyv értelmében nem esnek kedvezőbb elbírálás alá;
2. Mihelyt a körülmények és a szembenálló Felek közötti viszony lehetővé teszik, a Magas Szerződő Felek – amelyek területein az ellenségeskedések következtében, a megszállás során, vagy fogságban elhalálozott személyek sírjai, illetve maradványaik más nyughelyen találhatók – megállapodásokat tartoznak kötni annak érdekében, hogy:
a) megkönnyítsék a síroknak az elhunytak hozzátartozói és a hivatalos sírnyilvántartó szolgálat képviselői részéről történő felkeresését és hogy szabályozzák annak gyakorlati módozatait;
b) biztosítják az ilyen sírok állandó védelmét és karbantartását;
c) megkönnyítsék az elhunytak maradványainak és személyi dolgainak hazájuk, vagy amennyiben az nem emel kifogást, legközelebbi hozzátartozóik kérelmére történő hazaszállítását.
3. A 2.bekezdés b) vagy c) pontjára vonatkozó megállapodások hiányában és ha az ily módon elhunytak állama nem hajlandó a sírjaik karbantartásáról saját költségén gondoskodni, az a Magas Szerződő Fél, amelynek területén a sírok találhatók, ajánlatot tehet az elhunytak maradványai hazaszállításának megkönnyítésére. Az ajánlat elutasítása esetén a Magas Szerződő Fél – az ajánlattételtől számított öt év elteltével és az érintett ország kellő értesítése után – a temetőkre és sírokra vonatkozó saját jogszabályainak megfelelő intézkedéseket foganatosíthatja.

4. Az a Magas Szerződő Fél, amelynek területén a jelen Cikkben említett sírok találhatók, csak abban az esetben hantolhatja ki a maradványokat, ha:
a) a 2. c) és a 3.bekezdés alapján jár el, vagy
b) a kihantolást fontos közérdek – ideértve az egészségügyi és vizsgálati szükségességet – indokolja, mely esetben a Magas Szerződő Fél köteles mindenkor tiszteletben tartani a maradványokat és az érintett országgal közölni kihantolási szándékát és az újratemetés tervezett helyére vonatkozó adatokat.

A Kormány 43/1995. (IV.24.) Korm. Rendelete

MEGÁLLAPODÁS
A Magyar Köztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya között a Magyar Köztársaságban lévő német háborús sírokról és a Németországi Szövetségi Köztársaságban lévő magyar háborús sírokról

A Magyar Köztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya
attól a kívánságtól vezérelve, hogy az 1914-1918-as és az 1939-1945-ös háborúból származó, a Magyar Köztársaságban lévő német és a Németországi Szövetségi Köztársaságban lévő magyar háborús sírok ügyét véglegesen rendezzék,
arra törekedve, hogy ezen sírok fenntartását és gondozását a nemzetközi humanitárius jog hatályos rendelkezéseinek megfelelően méltóképpen biztosítsák,
a Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a baráti együttműködésről és az európai partnerségről Budapesten, 1992.február 6-án kelt szerződés 29.Cikkében foglaltak megvalósítása érdekében az alábbiakban állapodtak meg:

1. Cikk
E megállapodás a Szerződő Feleknek a másik Fél államában lévő háborús sírjai fenntartását és gondozását szabályozza.

2. Cikk
E Megállapodás értelmében az alábbi fogalmak jelentése a következő:
(1) a) német háborús halottak:
- a német fegyveres erők tagjai,
- a velük a német jog szerint azonos jogállású személyek,
- azok a német állampolgárságú személyek, aki az 1914-1918-as vagy az 1939-1945-ös háború eseményeivel összefüggésben haltak meg Magyarországon, amennyiben haláluk időpontjában a nemzetközi humanitárius jog védelme alatt állottak,
b) német háborús sírok:
a német háborús halottaknak a Magyar Köztársaság felségterületén lévő sírjai,
c) német háborús sírhelyek:
a Magyar Köztársaság felségterületén meglévő vagy újonnan létesítendő olyan temetők vagy temetőrészek, amelyekben német háborús halottak vannak eltemetve.
(2) a) magyar háborús halottak:
- a magyar fegyveres erők tagjai,
- azok a magyar állampolgárságú személyek, aki az 1939-1945-ös háború eseményeivel összefüggésben Németországban haltak meg, amennyiben haláluk időpontjában a nemzetközi humanitárius jog védelme alatt állottak,
- azok a magyar állampolgárok, akik a nemzetiszocialista erőszak-intézkedések következtében Németországban haláloztak el, vagy azok közvetlen következményeként német földön meghaltak,
b) a magyar háborús sírok:
a magyar háborús halottaknak a Németországi Szövetségi Köztársaság felségterületén lévő sírjai.

3. Cikk

(1) A Magyar Köztársaság Kormánya biztosítja a német háborús sírok védelmét és a német háborús halottak számára a tartós háborítatlansághoz való jogot, és törekszik arra, hogy a német háborús sírhelyek környezetétől minden olyan létesítményt távol tartson, amely ezen helyek méltóságával nem egyeztethető össze.
(2) A Magyar Köztársaság Kormánya, nem érintve a nemzetközi jog vonatkozó rendelkezései alapján a felségterületén található háborús sírok fenntartására és gondozására vonatkozó felelősségét, e Megállapodással hozzájárul ahhoz, hogy a Németországi Szövetési Köztársaság Kormánya a Magyar Köztársaságban található német háborús sírokat és háborús sírhelyeket saját költségén kialakítsa és gondozza. A Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya vagy az általa ezen megállapodás 7.Cikkének (1) bekezdése szerint megbízott intézmény az ehhez szükséges intézkedéseket össze fogja hangolni a Magyar Köztársaság Kormányával vagy az általa, a 7.Cikk (2) bekezdése szerint megbízott intézménnyel.
(3) A Németországi Szövetségi Köztársaság felségterületén lévő magyar háborús sírok fenntartását és gondozását saját költségére biztosítja.

4. Cikk

(1) A Magyar Köztársaság Kormánya a múltra és a jövőre nézve ingyenesen és korlátlan időtartamra a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormányának német háborús sírokként és német háborús sírhelyekként szolgáló területek használatát engedi át háborús halottai tartós nyughelyeként. A tulajdoni jogokat ez a Megállapodás egyebekben nem érinti.
(2) A háborús sírhelyek által használt terület határainak minden szükségesnek ítélt megváltoztatásáról a Szerződő Felek vagy az általuk kijelölt szervek kölcsönös egyetértéssel határoznak. Ha a Szerződő Felek közös egyetértésben megállapítják, hogy valamely területet részben vagy egészében már nem az előirányzott célra használnak, ezzel a Németországi Szövetségi Köztársaságnak e területre vonatkozó használati joga megszűnik.
(3) Amennyiben egy területet, amelyen német háborús sírok találhatók, elkerülhetetlen közérdekből más célra kell igénybe venni, a Magyar Köztársaság Kormánya – a 7.Cikk (1) bekezdése szerint megbízott intézménnyel való konzultációt követően – másik alkalmas területet bocsát a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormányának rendelkezésére, és átvállalja a halottak újratemetésének és az új sírok kialakításának a költségeit. Az újratemetések lebonyolítása, valamint az új területek kialakítása kölcsönös egyetértésben történik.
(4) Amennyiben a Magyar Köztársaság felségterületén lévő német háborús sírok nem a magyar állam tulajdonában lévő területen fekszenek, akkor az ezen Megállapodás 7.Cikkének (1) bekezdése szerint megbízott intézmény olyan megegyezést köt a területtel a magyar jogszabályok értelmében rendelkezni jogosulttal, mely megfelel ezen Cikk (1) bekezdésének. Amennyiben a megfelelő idő belül nem jutnak ilyen eredményre, akkor a Magyar Köztársaság Kormánya közvetíteni fog a 7.Cikk (1) bekezdésében megbízott intézmény és a jogosult között, valamint, amennyiben szükséges, más intézkedéseket tesz az ezen Cikk (1) bekezdésének megfelelő eredmény létrejöttének érdekében.

5. Cikk

(1) A Magyar Köztársaság Kormánya anélkül, hogy ebben költségek hárulnának reá, és azt követően, hogy előzetes hozzájárulása céljából a tervet bemutatták, Németországi Szövetségi Köztársaság Kormányának engedélyezi, hogy a német háborús halottakat, amelyek újratemetését a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya szükségesnek tekinti, közös sírban helyezze el.
(2) Minden egyes háborús halott újratemetéséről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv egy példányát az ennek a megállapodásnak a végrehajtásával megbízott magyar hatósághoz kell eljuttatni.
6. Cikk

(1) A német háborús halottaknak a Magyar Köztársaság felségterületéről a Németországi Szövetségi Köztársaságba történő szállításához a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormányának előzetes hozzájárulása szükséges. A Magyar Köztársaság Kormánya az átszállítást csak ezen hozzájárulás bemutatása eseten engedélyezi.
(2) A Magyar Köztársaság Kormánya német háborús halottaknak harmadik országba történő szállítását ugyancsak a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormányának hozzájárulásával engedélyezi.
(3) A kihantolás és az átszállítás minden költsége és illetéke a kérelmezőt terheli.
(4) A háborús halottak átszállítás céljából történő kihantolását a Német Fél által megnevezett szakemberek végzik. A kihantolásnál jelen lehetnek a magyar hatóságok képviselői.

7. Cikk

(1) A jelen Megállapodásból a Német Fél számára adódó minden magyarországi feladat technikai végrehajtásával a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya a „Német Háborús Sírokat Gondozó Népi Szövetség Bejegyzett Egyesületet” (a továbbiakban: Népi Szövetség) bízza meg.
(2) A Magyar Köztársaság Kormánya az ezen Megállapodásból ráháruló feladatok végrehajtásával a Honvédelmi Minisztériumot bízza meg. A Honvédelmi Minisztérium ezzel más intézményt is megbízhat.

8. Cikk

A Magyar Köztársaság Kormánya a vonatkozó magyar jogszabályokkal összhangban minden lehetséges könnyítést megad a Népi Szövetségnek, különösen ahhoz, hogy hozzájusson a német háborús sírokra vonatkozó, magyar hatóságoknál és egyéb szerveknél meglévő dokumentumokhoz.

9. Cikk

(1) A jelen Megállapodásból adódó feladati végrehajtására a Népi Szövetség képviselőket, szakembereket és egyéb személyeket küldhet a Magyar Köztársaságba, avagy feladatait a Magyar Köztársaság Kormánya által megnevezett más intézményekkel együttműködve hajthatja végre.
(2) A Népi Szövetség ezen feladatai végrehajtása során lehetőség szerint helyi munkaerőt és anyagokat vesz igénybe a szabad verseny szokásos feltételei szerint.
(3) A Népi Szövetség a Németországi Szövetségi Köztársaságból vagy az Európai Közösség valamely más tagállamából is behozhat ezen államokból származó, vagy a Közösségen belül szabadon forgalomban lévő eszközöket, szállítóeszközöket, anyagokat és tartozékokat, amelyek az ebben a Megállapodásban említett munkák elvégzéséhez szükségesek.
(4) Ezen áruk vámkezelésére az alábbiak vonatkoznak:
a) az ideiglenesen behozott eszközöket és szállítóeszközöket a Magyar Köztársaságba való behozatalukkor a be-és kiviteli vámjegyzéken azzal a kitétellel vámkezelik, hogy a fent nevezett eszközöket és szállítóeszközöket a munkák elvégzése után ismét kiviszik az országból;
b) a sírok, emlékhelyek és temetők létrehozásához, díszítéséhez vagy gondozásához szükséges anyagok és tartozékok ugyancsak mentesek a behozatali vám alól, amennyiben a vámhatóság számára a szokásos behozatali vámáru-nyilatkozaton kívül benyújtják
- a behozatali áruk pontos listáját,
- az erre felhatalmazott személy által aláírt kötelezvényt arra nézve, hogy a megjelölt árukat csak a Megállapodásban meghatározott célra használják fel.

10. Cikk

(1) A német háborús sírok helyéül szolgáló területeknek a 4. Cikk (1) bekezdése szerinti használatba adása feljogosítja a Népi Szövetséget arra, hogy az idevágó magyar jogszabályok keretében ezen területeken minden kialakítási és szépítési munkát, valamint a látogatók részére megfelelő bekötőutak, helyiségek és más létesítmények építését közvetlenül elvégezze.
(2) A Népi Szövetség gondoskodik arról, hogy az építési munkák során valamennyi a magyar törvényekben előirányzott, egészségügyi követelményeket tartalmazó jogszabályt figyelembe vegyenek, és a temetők rendjére vonatkozó minden magyar jogszabályt és hatósági rendelkezést betartsanak.

11. Cikk

E Megállapodás szakmai és technikai végrehajtásában a Népi Szövetség és az illetékes magyar hatóság, illetve a Magyar Köztársaság Kormánya által az ezen Megállapodásból következő kötelezettségeinek teljesítésével megbízott más intézmény közvetlenül együttműködik.

12. Cikk

E Megállapodás akkor lép hatályba, ha a Szerződő Felek értesítették egymást arról, hogy eleget tettek a Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges saját belső jogi feltételeiknek. A Megállapodás az utolsó értesítés kézhezvételének napján lép hatályba.
Készült Bonnban, 1993.november 16-án, két eredeti példányban, magyar és német nyelven, mindkettő egyaránt hiteles.
E rendelet a kihirdetését követő 8.napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1994.december 23.napjától kell alkalmazni.
A rendelet végrehajtásáról a honvédelmi miniszter gondoskodik.

Horn Gyula s.k., miniszterelnök

FELTÖLTÉS ALATT!
Tisztelettel kérek mindenkit, hogy hagyjuk meg ezt a témát a vonatkozó jogszabályok gyűjtőhelyének. Ha valakinek lenne kérése, kérdése akkor nyisson új témát. Köszönöm!

A Belügyminiszter 23/1994. (X.26.) BM rendelete
Az eltűnt személyek felkutatásának és a rendkívüli halálesetek kivizsgálásának rendjéről

Általános rendelkezések

1. §
(1) E rendelet szabályai szerint kell eljárni a Magyarországon eltűnt személy felkutatására, a Magyarországon bekövetkezett rendkívüli haláleset kivizsgálására, és a Magyarországon fellelt ismeretlen holttest azonosítására irányuló eljárásban.
(2) E rendelet szabályait a nemzetközi szerződés alapján kiváltságot és mentességet élvező képviseletek területén bekövetkezett rendkívüli haláleset kivizsgálása során akkor kell alkalmazni, ha ezt a képviselet kéri.

2.§
(1) Az eltűnt személy felkutatásáról, valamint a rendkívüli haláleset kivizsgálásáról bejelentésre vagy hivatalból a rendőrség gondoskodik.
(2) A rendőrség eljárása – az e rendeletben, illetőleg az elintézési határidő tekintetében a Kormány rendeletében meghatározott eltérésekkel – az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957.évi IV. törvény szabályait kell alkalmazni.

3.§
E rendelet alkalmazásában eltűntnek kell tekinteni az ismeretlen helyen tartózkodó személyt, ha
a) életvitelére, személyi körülményeire, foglalkozására tekintettel eltűnésére ésszerű magyarázat nem adható;
b) az eltűnés körülményei, illetve a rendelkezésre álló adatok azt valószínűsítik, hogy az eltűnés jogsértő cselekmény elkövetésével lehet összefüggésben;
c) az eltűnés ténye az eltűnt személy állapotával kapcsolatos valamilyen okkal (pl.: képtelen önmagáról gondoskodni, gyermekkor, időskor, cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó betegség stb.) magyarázható,
d) a bűnmegelőzési ellenőrzés alól kivonta magát.

4.§
(1) E rendelet alkalmazásában rendkívüli az olyan halál, amelynek természetes módon való bekövetkezését a körülmények kétségessé teszik, különösen, ha
a) bekövetkezésének körülményei egyértelműen nem zárják ki, hogy a halált bűncselekmény okozta;
b) baleset okozta vagy ennek gyanúja merül fel, és a halál bekövetkezésével összefüggésben a felelősség vizsgálata szükséges;
c) öngyilkosság okozta vagy a körülmények erre utalnak;
d) gyógykezelés során következett be, és az orvosi vagy a gyógykezeléssel összefüggő más foglalkozási szabályszegés gyanúja merül fel;
e) a halál bekövetkezésének körülményeiből nem lehet megalapozottan következtetni a halál okára, illetőleg arra, hogy a halál természetes módon következett be (tisztázatlan haláleset);
(2) A rendkívüli halál esetére előírt eljárást kell alkalmazni – a személyazonosság megállapításáig – abban az esetben is, ha az elhunyt személyazonossága ismeretlen.

Hatáskör és illetékesség

5.§
(1) Az eltűnt személy felkutatása és a rendkívüli haláleset kivizsgálása – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a rendőrkapitányság hatáskörébe tartozik.
….

6.§
Az eljárást – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az a rendőri szerv folytatja le, amelynek illetékességi területén
a) az eltűnt személy utolsó ismert lakóhelye vagy a szokásos tartózkodási helye található, ezek hiányában pedig az a rendőri szerv, ahol az eltűnést bejelentették, illetőleg amely hivatalból szerzett tudomást az eltűnés tényéről;
b) a halál bekövetkezett, ennek ismerete hiányában, ahol a holttestet megtalálták, járműről leemelték.

Eljárási szabályok

7.§
(1) Külföldi állampolgár eltűnése vagy rendkívüli halála ügyében indult eljárásról haladéktalanul értesíteni kell az illetékes konzuli képviseletet.
…

10.§
(1) Az eltűnt személy biztonságba helyezéséről megtalálása esetén – ha az indokolt – a rendőrség gondoskodik.
…

11.§
A rendkívüli haláleset kivizsgálása során az eljárási cselekményeket – így különösen a szemlét és a hatósági boncolást – úgy kell végrehajtani, hogy azok adatai egy későbbi, esetleges büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználhatók legyenek.

12.§
(1) A holttest vagy holttestrészlet (a továbbiakban együtt: holttest) temetéséhez, hamvasztásához (a továbbiakban együtt: temetés) az eljárást lefolytató rendőri szerv engedélye szükséges.
(2) Az eljáró rendőri szerv meghatározhatja a temetés legközelebbi időpontját.
(3) A temetés elhalasztásának időtartama az ismeretlen személyazonosságú holttest esetén, annak fellelésétől számítva sem haladhatja meg a harminc napot.
(4) Külföldi állampolgár rendkívüli halála esetén a holttest Magyarországon történő eltemetéséhez – közeli hozzátartozó írásbeli hozzájárulásának hiányában – az elhunyt állampolgársága szerinti konzuli képviselet hozzájárulása szükséges.
…

15.§
(1) Az eltűnt személy felkutatására irányuló eljárásban az eljárást befejező határozatot meg kell küldeni az eltűnt személy ismert legközelebbi hozzátartozójának, továbbá a bejelentőnek.
(2) Rendkívüli haláleset kivizsgálására irányuló eljárásban az eljárást befejező határozatot meg kell küldeni
a) az elhalttal közös háztartásban élt, vagy ennek hiányában az ismert legközelebbi hozzátartozójának, illetőleg az eltemetésére kötelezhető személynek;
b) a haláleset bejelentésére kötelezett intézmény vezetőjének.

Kuncze Gábor s.k.,
belügyminiszter

Egy érdekes publikáció linkje a lőfegyverekről:

http://jogiforum.hu/files/publikaciok/michalik_ius_armorum.doc

Üdv:Ajtony