Egy érdekes hagyaték, érdekes történettel:
Sepegi (Sepeghy) Zoltán a 32. gyalogezred 12. századának volt katonája. 1918. tavaszán valami komolyabb fegyvertényt hajthatott végre, amiben valószínüleg súlyosan megsebesült. 1918. június 26-án kelt íráson József főherceg vezérezredes írja: "Kérem Sepegi Zoltánt Budapestre vitetni. Megígértem neki." (a hátulján ugyanez németül).
A hagyaték része még egy Nagyezüst Vitézségi, melynek igazolványa két nappal az előbbi után let kiállítva a 6. hadtest parancsnokságán. A fiú valószínüleg egy soha nem hordhatta már a kitüntetést, mert rövidesen elhunyt. Az Országos Gyermekvédő Liga Iparostanulók otthona-Szeged fejléces papíron az igazgató sajnálatát fejezi ki Sepeghy Zoltán növendékuk elvesztése miatt egy alezredesnek címezve 1918. október 16-án. A hagyaték része még egy csoportkép, amin nem tudni melyik ő. Továbbá van még egy saját gyártású bőr dögcetli tartó, beütésekkel. Vajon ki lehetett ő, hogy ilyen magas rangú pártfogói akadtak egyszerű baka létére?