Nekem a hivatalos polgári szakmám vegyész így elég jól ismerem a használt
anyagokat.
A problémám abból adódik hogy, tisztelet a kivételnek, a tűzszerészek többsége nem azért az ami hanem a fizetés miatt.
Én, tűzszerésznek csak olyan embereket választanék akiknek minimum középfokú vegyipari végzettsége van, és azért akar tűzszerész lenni mert szívvel lélekkel ez a vágya.
Másképp ezt csinálni, az anyagok ismerete nélkül, álandó halálfélelemmel,
....nem lehet.

Igen sajnos tisztában vagyok a szerencsétlen fogalmazással, ez így került be a köztudatba és így is adják tovább.... mint a népmesét.

A leírtakkal egyeértek de nem kémiai, inkább fizikai háttere van annak hogy miért reagál másképp az öntött és préselt TNT.
A lövedéktest térfogata adott tehát adott térfogatba minél több anyagot kell "bezsufolni a hatóerő fokozása érdekében.
A továbbiakhoz még egy adalék.
A TNT nem csak öntött lehet hanem, (és most fizika) sajtolt, préselt, és por alak.
A katonaság mindegyiket használta.
A sajtolt és a préselt között a gyártásnál használt gép tömörítőereje a különbség, fizikailag a sajtolt anyag csak zúzással poritható ismét, míg a préselt, kézzel is morzsolható. A por alak csak keverékekben fordult elő.
A miért.
Adott térfogatba a por részecskéi közé szorult levegő miatt csak kevesebb tömegű anyag fér, mint az öntéssel készített, a részecskék közt levegő molekulát nem tartalmazó anyagból.

Ez az oka annak is hogy az öntött test nehezebben vihető robbanásba.
Pl. egy hasábfát próbálj gyufával meggyujtani meg egy hasábfából készitett fűrészport.Az eredmény magáért beszél ugyanez vonatkozik a robbanóanyagokra is.
A színváltozást a levegő nedvesség tartalma okozza, a felület akár a feketéig is elszineződhet de csak talajban a földel érintkezve vagy a burkolat anyagának korróziója miatt.
A felületet megkaparva általában az eredeti sárga szín jön elő.

A TNT, gyártása során általában egy v. többlépcsős tisztításon megy keresztül. A minőség a szine alapján jól azonosítható.
Ha szép világossárga, akkor általában jó minőségű, szennyezőanyagoktól mentes, ha sötétsárga vagy barnás akkor a szennyezőanyagok aránya magas, a hiányos elégtelen tisztítás miatt. A szennyezőanyagok mennyisége, mivel nem aktív anyag, a robbanási hajlamot csökkenti viszont a robbanáshoz szükséges energia mennyiségét növeli.
Egyszerűbben: a jó minőségű TNT a 8-as gyutaccsal elindítható, a rossz minőségűhöz még erősítő is kell.
Ha az indítási energia kevés akkor a TNT csak széttörik vagy kis energiával kormos füst kiséretében részlegesen detonál esetleg részben csak elég.Az elégtelen indítást a fekete füst jelzi mivel a negatív oxigénmérlegű TNT-ből el nem égett szénrészecskék kerülnek a levegőbe.

Az NR.8 utászgyutacs a gyártás évei alatt folyamatos változáson ment keresztül.
Az eredeti német hatóanyaga 2g tiszta nitropenta, felette 40/60 arányban
1g ólomsztifnát (tricinát) és ólomazid keveréke.
A háború után és manapság gyártott példányokban 0.8g nitropenta, felette 0.5g tricinát van.
Az eredeti sokkal erősebben képes inditani mint a ma használatosak.
Természetesen az anyagok préselve vannak.

A TNT fajtáinak katonai vonatkozása:
A magyar 36M. aknagránát töltete a testben öntött TNT.
A hozzá tartozó 36M. pillantgyujtó detonátora egy alucsőben 4g tetril és egy szúrásra érzékeny 31M. csappantyú. az AVG közcsavarjába van becsavarva a testbe benyúló vasszelenceami préselt (és nem sajtolt) TNT-t tartalmaz, ez az erősítő töltet, amit a pillanatgyujtó detonátora indít.
A 4g tetrilnek nem lenne elegendő energiája az öntött TNT-hez de a préselt 45g TNT-t már képes elegendő erővel robbanásba vinni.
A vasszelence (kb 2mm falvastagság) elegendő ellenálással rendelkezik a robbanóerő energiájának fokozásához, mivel minden robbanóanyag ereje függ a körülötte levő anyagok ellenálásától.

Polgári felhasználása nincs a TNT-nek elsősorban katonai felhasználásra készül(t).
A bányaipar nitropenta robbantózsinort vagy különböző összetételű többnyire ammóniumnitrát alapu robbanóanyagokat használ mivel kis kalóriáju igénytelen, olcsó és pl szénbányákban is használható mivel a szénport nem képes robbanásba vinni.

A "többiről" annyit:
A TNT-vel, amennyiben önmagában és nem valamilyen keverékben alkalmazzák, kétféleképp találkozhatunk a katonai alkalmazás során. Az egyik az öntött trotil, amely sűrűn fordul elő tüzérségi lőszerekben, a másik a préselt trotil. A különböző katonai robbantásoknál ez utóbbi alakját használják 75gr, 200gr és 400 grammos préstestek vagy 2,5 és 5 kg-os földrobbantó töltetek formájában. A préstest előnye, hogy eltérő kristályszerkezete miatt robbanásba vihető a nyolcas erősségű utászgyutaccsal, közbenső töltet (detonátor) nélkül. Az öntött TNT felrobbantásához mindig kell egy erősítő töltet. Tehát por alakban a hadsereg nem használja, csak a bányaipar, de úgy tudom, hogy ott sem tisztán, hanem keverékek alkotóelemeként.
A kikristályosodásról: Ezzel a fogalommal én először a tűzszerész alakulatnál találkoztam, az általuk szervezett tanfolyamon az időjárás vagy a környezeti ártalmak miatt megváltozott érzékenységű robbanóanyagokra. Lehet, hogy szerencsétlen a megfogalmazás, de ahogy hallottam, a "szakmabeliek" általánosan használják.
A TNT azért nem annyira stabil, mint amennyire leírtad. Elméletileg lehet, de gyakorlatilag nem. Katonai pályafutásom alatt hatalmas mennyiségű TNT-t használtam fel a kiképzés során. Volt olyan préstest, amely a tárolás folyamán már majdnem sötétbarnára változott az eredeti sárgából. Más préstest a nyolcas erősségű SVG gyutaccsal nem volt hajlandó felrobbanni, azt a gyutacs széttörte és szétszórta a terepen. És ezek mind a régebbi gyártású, már majdnem lejárt tárolási idejű robbanóanyagok voltak.
Nem vagyok vegyész, ismereteim inkább a felhasználásra és az alkalmazásra vonatkoznak.

Off!
A kérdésem az volna, hogy mit jelöl az FTM beütés?
Van egy 3 decis tiszti pálinkás kulacsom és a kupakjában is FTM beütő van...

A hozzászólás elejével egyetértek a többi viszont......

Miért kell állandóan marhaságokat írni a robbanóanyagokról és detonátoranyagokról....

Mint minden robbanóanyag amit akkoriban használtak (ha csak eleve nem folyékony) már a gyártáskor kristályos állapotú.
Ezt azután vagy eredeti finomkristályos alakjában használják, vagy elporítják, és por alakban vagy poritás nélkül öntött alakban
használtak.
Jó példaként a TNT-t hoznám fel.
Gyártáskor sárgás-sárgásbarnás KRISTÁLYOS anyag amit öntve, vagy porítva önmagában, és keverékekben használnak.

A létező legstabilabb katonai robbanóanyag, gyakorlatilag speciálisan e célra kitenyésztett gombákon ( nem vicc) kívűl semmi sem bontja el.
Teljesen mindegy a tárolási hőmérséklet +-50 fokot is ingadozhat akár, szárazon vagy vízben van évtizedekig, a halmazállapotán
senki két szép szeméért nem fog változtatni.
Ami ugye elve kristályos csak épp porított, öntött , sajtolt.... stb.
SOha az életben nem tud önmagától ujrakristályosodni.
Másik érdekes dolog, mivel elve kristályos a gyártáskor, az érzékenysége mitől változna meg, nem is fog.
Pont ugyanannyira érzéketlen mint gyártáskor volt..... lehet ütni, vágni, fúrni faragni reszelni, és még tűzbe is dobhatod.
Szépne meggyullad és hatalmas fekete kormozó füst kiséretében sercegve elég.
Nem véletlenül tüzeltek vele a katonák ha nem volt más..... és ők sem robbantak fel.

Égőgyujtó.

Ha valaki nem képzett tűzszerész és nem ismeri a harcanyagok működését felépítését, kémiai anyagait akkor inkább nem mondjon marhaságot.
Az égőgyujtó több egymásba sajtolt aluminium hüvelyből áll. A palack alaku nyakában egy rézlemezzel fedett szúrásra érzékeny csappantyú van.
Ez felett helyezkedik el a gyullasztó löpor majd az aluminiumcsőbe sajtolt késleltető lőpor. Felette kismennyiségű ólom sztifnát és tetril van.
Eddig a belső szelence ezt fogadja be a külső szelence ami rá van peremezve a belsőre. A külső szelence felső részében van az elkülönített
indító robbanóanyag angolosan booster, ami préselt hexogén, elve finomkristályos és utólag porított fehér anyag.
A sztifnát-tetril kettős ezt indítja el, és ennek már kellő ereje van a fejbe sajtolt TNT elindításához.
A hexogén, bár érzékeny anyag, szintén nem akar ujra kristályosodni semmi körülmények között, ráadásul mindegyik komponens
gyakorlatilag vízben oldhatatlan.
A fejben lévő égőgyujtó probléma nélkül kiszerelhető nem fog elindulni. Egyetlen esetben hajlandó működni, ha tűzbe dobják.

MIndezt ismeret bővítésként irtam, senkit sem bátorítok talált robbanóeszközök házilagos szétszerelésére, és mindenkinek azt javaslom,
ha ilyesmit talál forduljon a hatósághoz.

Homok van benne

Én még 2000ben dobtam ilyet.1978 gyártásu volt,ekkor születtem :-D Azóta van már nekem is a baloldali fajtából.

Ezaz, nagyon maszek. Tökéletesek. Nekem csak fa Stielgranatem (ha jól írom, de biztos nem) van.
Gratulálok.

Üdv: Panther

[color=FF3300]Ássuk ki a csatabárdot![/color]

Sipi!
Amit te találtál, az egy éles kézigránát. Ha a többi is ilyen, sürgősen jelentsd be az önkormányzatnál vagy a rendőrségen. Ha valamelyik szomszédod vagy "jóakaród" feljelent, a már hazavitt gránáttal is a börtönt kockáztatod. A talált robbanóanyag, lőszer bejelentésének elmulasztása is szabálysértési eljárást von maga után. Ha a gránátfejhez már a nyél is csatlakoztatva volt, akkor feltételezhető, hogy az égőgyujtó is benne van. E kettő igy együtt elég veszélyes páros. Ha olyan helyen volt, hogy a farész le tudott rohadni, az égőgyujtó is kaphatott rendesen. A lőportöltete biztosan tönkrement, de a detonátor lehet, hogy ki van kristályosodva. Már akkor is elműködhet, amikor ki akarod venni a fejből. Viszont így együtt tárolni sem életbiztosítás. Az éles fej önmagában, ha nincs kikristályosodva a TNT benne, amúgy nem különösebben veszélyes egy hozzáértő gyűjtő számára. Ha nem akarsz összerezzenni minden egyes, a ház előtt elmenő rendőrautó láttán, szabadulj meg tőle és próbálj szerezni egy gyakorló változatot.

Üdv!
Nekem szintén van 1 olyan kgr.-om. mint a jobb oldali, csak azzal a külivel,hogy az enyémen a csíkozás piros. Egy néhai lőszerraktár helyén találtam(többet is) úgy,hogy a festés is egész jó volt rajta,a fanyélből 1 kis rész még + volt. És azon a helyen még 1 csomó kgr. maradvány van. Amúgy mostanra már lefestettem,de szerintem nem lett olyan szép. Amúgy szépek a kicsikék.

Esetleg valaki tudna-e egy robbantott ábrát....

Eusebius

A piros az éles, a kék a szétszerelhető gyakorló, a sárga pedig a fanyelű, fémfejű, csak a dobótechnika begyakorlására szolgáló, eldobható oktatógránát. A fekete gumikézigránát pedig a testnevelés foglalkozás keretén belül a távdobás gyakorlására szolgál. A piros és a kék csíkos teljesen megegyezik, csak az utóbbi nem tartalmaz élesanyagot.

Pedig veszélytelenül vissza lehet hozni, ha az ember 100 %-ig biztos benne, hogy nem csettent el. Ha viszont elcsettent, min. 10-15 percet célszerű várni, hogy az égőgyujtó biztosan kialudt-e. A szabálytalan dobás miatt el nem csettent gránát gyakorlatilag veszélytelenül újra eldobható. Igaz, ezt a szabályzatok, és a zabszem-effektusban szenvedő újoncok idegei különösebben nem tolerálják. :-D

Nálunk is elment mind. Egyetlen egyet hozott vissza a fegyvermester, mert a srác rosszul dobta és nem csettent el. Másodikra már elműködött. Na ez akkor nekem nem nagyon tetszett:)

Ez az adott szériától és a tárolási feltételektől is függhet. Ilyenre is volt már példa amit te mondasz, de arra is, hogy egy láda tartalmának 40-45%-a nem robbant fel.

Az égőgyujtó valószínűleg el fog indulni, de, hogy végigég-e az erősen kétséges. A lőpor az idő múlásával megváltozik, többnyire vagy nagyon lassan kezd égni, vagy egy-két centi után kialszik. Az a legritkább, ha az égés felgyorsul. A másik véglet a valószínűbb.

Én 96-ban 1952-es készleteket dobáltam.
Szerintem a működési módjából következően a módosított változat is élesíthető kézben, bár én a gyuszi megbízhatatlansága miatt ilyet nem tennék.

Ilyen kézigránátot még napjainkban is dobálnak a seregben. A támadóra szerelt alatt azt értem, hogy ezt a gránátot a dobás előtt a helyszinen szerelik össze. Ha támadóra szerelik, akkor a fej csak magában kerül rá a nyélre és az égőgyujtóra, ha védőre szerelik, akkor a hatásnövelő is felkerül. Amúgy nem rossz kézigránát, de sajnos az égőgyujtók többsége utoljára a hetvenes években lett kicserélve, így úgymond "lejárt a szavatosságuk". Érdekes, hogy volt olyan gránátos láda, amelyikben a gránátok fölött egy 1952-es újság volt betéve. Magyarul: azóta hozzá sem nyúltak, az égőgyujtók megbízhatósága erősen kérdéses.

Igen, a "fókakulcsos" változatú fején és nyelén az FTM 52 jelölés van. Ebben még egy fém, csappantyúval szerelhető gyakorló égőgyujtó is van, de abban nem találtam jelet. A támadóra szerelt gránát fejrésze úgy emlékszem, hogy 82-es vagy 85-ös gyártású. (nincs most nálam, ha érdekes, holnapra megnézem) Érdekes, hogy még ekkor is gyártottak ilyen gránátot. Aztán lehet, hogy csak az elhasználódott kiképzőanyagok pótlását hajtották végre.

Sajnos biztos infókat nem tudok adni (leírva még nem láttam). De úgy tudom, hogy a 42M szinte ugyanolyan mint a 48M. Minimális különbségek vannak a két tipus között. A 42M biztosító szege egy kis bőr "szalaggal" volt biztosítva. (legalábbis a veteránok ezt mesélték) Illetve még egy különség....a nyél végén, a fa nyélnek a robbanótest felöli végét lezáró fémlemez alakja. A VH-s egy sokszög (talán 8szög) alakú volt, még a VH-s utáni vagy kör alakú, vagy hiányzik.
Igazat adok Rá-rá-haj-rának. A 42M kicsit továbbfejlesztett változata a 48M és ez a gránátra vonatkozik.
Üdv
WIII
Érdekelne, hogy mi van a kgr. nyelének aljára beütve? FTM 52?

Hát háborus példány olyan állapotban még sajnos nem került a kezembe, hogy mostaninak a nyelét bele tudtam volna próbálni, de szerintem csereszabatos a kettő. Ugyanaz a gyár (gyárak) gyártotta a gránátot a Vécseivel együtt a háború előtt, mint a háború után. Minek változtatott volna a méreteken.

Lenne egy pár kérdésem általánosságban az M42 kézigránáttal kapcsolatban:
A nyele ugyanolyan volt-e, mint a későbbi M48-nak?
A biztositó pöcök miért különbözik, milyen módozatok voltak?
Tud-e valaki robbantott ábrás, metszeti rajzot a cuccról?
Működési elve?

Azért bombázom a tisztelt tagságot, mert birtokomba került egy ásott háborús példány, s jó lenne többet tudni a témáról. (Hatástalan, izgalomra nincs ok.)

Köszi minden segitséget.

Eusebius

Ez a burkolat 58M, a másik, amin 5 sor négyzet van, az meg SV-54 hatásnövelő burok néven fut.

Forrás: Honvédelmi ismeretek középiskolák részére c. tankönyv.:)

Úgy tudom, hogy a seregben a hatásnövelő burkolatot 48M -ként tartják nyílván. Feltételezem, hogy a rendszeresítés éve alapján.