A háború után örültek az emberek hogy egyáltalán találnak valamit amiből pénztcsinálhattak, és a szétlőtt házuk vagy egyéb dolguk pótlására fordíthatnak.Aki kapta marta....Ezt nem róhatjuk fel nekik. Később az 50-es években a szisztematikus vasgyűjtés miatt tünt el minden a süllyesztőbe, pláne ha még a gaz ellenség "korszerűtlen " hadieszközeiről volt szó. Azon viszont már elgondolkodhatunk megfelelő történelmi távlatból szemlélődve és ideológiai töltésektől megszabadúlva, hogy a rendszerváltás óta is semmisülnek meg sorra a hadieszközök, felszámolt haditechnikai parkok anyagaival egyetemben. Üdv: Sumi

Sziasztok! Köszi az n pc. osztály meghatározást ! Igy számomra még értékesebb a tárgy. Igen, valóban 80 cm a hossz, mikor az adományozó bácsi a méretet említette már tudtam hogy telitalálatom van. A készítéstechnikához még annyit szólnék, hogy a l.szem oldalának felén jól látható az öntési sorja(varrat) tehát, szerintem öntötték!
Üdv minden König T. Fun-nak! Sumi

Kedves Graf!

Amit leírtál, abban igazad van, de ettől még nem győzött meg arról, hogy kovácsolták volna a lánctalpat...

Szerintem erre sem idejük nem volt, sem a minőségen nem látszik, hiszen nem volt ritka a tagok törése, szakadása.

A T-34 lánctalpainak egy része biztosan öntött volt..
Legalábbis azt olvastam, "Tracks were eighter cast or pressed" Ez utóbbi a kovácsolás lenne?

Üdv:
König, aki a Vegyészkaron nem tanult metallurgiát..:)

Nem sokat értek a fémmegmunkáláshoz, de miért kovácsolással?
Nem öntött acél?

Üdv:
König

Annyival azét kiigazítanám a kép címét, hogy Tigris II-es lánctalpszem, nem "pusztán" Tigtis..

Üdv:
König

Csodás darab! :))
Persze nekem majdnem minden lánctalp az..:)

Üdv:
König