Sziasztok,

a friss Haditechnikávan elindult egy cikksorozat a gyorstüzelésű Gebauerekről. A lábjegyzetben van egy szám, ami nem található a cikkben, így gondolom a második részhez fog tartozni, lényeg a lényeg, egy légvédelmi állvány, két géppuska és hevedertárak szállításáról szól.
Illetve megelítik a cikkben azt is, hogy a harmicas években négycsövű csapatlégvédelmi Gebauerrel kísérleteztek.

Üdv

Á

A Csabában volt, ha a metszetrajz nem hazudik.

A naszádokra telepitett Gebaureknek volt válltámasza, talán a Csabába szerelteknek is. A Toldi géppuskájának nem volt, de használták légvédelmi célokra.
A Folyamerök iker puskái a Délvidéki hadmüvelet és a Haditengerészek és folyamörök a Dunan c. könyvekben is szerepelnek.

Udv

A

Nem kerültünk közelebb a pontosabb megfejtéshez!
Reméltem, hogy az ajánlott könyv fotója más beállításból készült. Sajnos ugyan ez a fotó egy picivel jobb felbontásban. A becsült távolságok variációi sem visznek közelebb a célhoz. Ezen az állványon rengeteg kacat van, ami a Gebauer géppuskák egyik fajtájához sem kapcsolható, az általam tett feltevés elemein kívül.
Valami kísérleti konstrukció lehet, de tervezője nem sok állványt láthatott és a felhasználókkal sem konzultált. Nincs rajta kezelő ülés, így körbe kell szaladgálnia a kezelőnek, ha követni akar egy alacsonyan elhúzó gépet és közben hasra esik a kezelőzónába benyúló állvány-lábakon.
Ezen az állványon a válltámasznak is fordított lehet a funkciója. Nem a fegyver, hanem a kezelő megtámasztására szolgálhatott.
A lenti fogaskerék és a fegyver kapcsolatát nyugodtan elfelejtheted. Készíts egy rajzot az elképzelésedről és menet közben tapasztalni fogod a lehetetlenségét!

Újabb dokumentum felbukkanásáig nem sok értelme van a további spekulációnak.

Gebauer géppuska légvédelmi felhasználásáról csak telepített változatról hallottam. A flottilla hajóira szerelték fel a hadrendből kivont Ansaldok iker géppuskáit (képet ezekről sem találtam a hajón). A gyalogsági feladatokra alkalmazott géppuskák és golyószórók tusával, vagy(és) valamilyen támasszal rendelkeznek. A Gebauer fegyverek ezeket nélkülözik.

A könyvből nem áll módomban digitalizálni, ezt gondolom megérted.
Ha máshol nem, a Széchenyi Könyvtárban elérhető.

Gőgh Gábor, Monostori Péter: A Magyar Királyi Testőrség képes krónikája, 1920-1945

Lelőhely: B1
Raktári jelzet:
D 94.445
MD 94.445

Bejelöltem a válltámaszt és a nyitott fogaskereket.
http://i268.photobucket.com/albums/jj24/romsits/Bundesarchiv_Bild_101I-6...

Üdv

Á

Légy szíves és linkeld be a "jobb" képet, had haladjunk a jó irányba!

Hali,

Rossz a perspektivad. A Testorseg Kepes Kronikajanak 432. oldalan szerepel a foto jo minosegben, az állvány az elöterben áll, mivel egy rúdja a középen álló ss térdhajlatába nyomodik.
A felsö rész az irányzék, kb. 40-50 cm hosszú lehet, az egész állvány kb. 170 cm magas.
A hátsó alak saccra 2-3 méterre áll az állványtól.

A kiszerelt iker Gebauer ugy tunik, mintha egy fogasivben végzodo kereten lenne, a fogasiv meg illeszkedhetne az állvány also részén láthato nyitott fogaskerékhez...
Udv

Á

Komoly problémám adódott a válasszal.
Valami miatt nem tudtam elfogadható piros vonalat rajzolni, a Photosopba behívott képre.
Mérgembe átváltottam AutoCadra. Az ott készült művemet a következő linken találod:
http://postimg.cc/image/vq0xzhu4f/

A fél Gebauer (8 mm) képét illesztettem be az általam vélt helyre. Méretként a hátul ülő német arcmérete szolgált (19 cm). Az van egy-síkban a fegyver hátsó részével. A fegyver méretét (eredetileg 1152 mm hosszú), transzformáltam a kb. 30fokkal elfordult helyzetnek megfelelően, párhuzamosítottam a célfotó aktuális része szerint és helyére illesztettem.
Szerintem egész jól megsaccoltam a képi méreteket, mert a beillesztés után csak kis eltérés mutatkozik.

A felső képen a fél Gebauer kiinduló képe látható, de nem valós, mert tükröznöm kellett.

Ha nagyítod a képet, akkor a beillesztett fegyver cső végétől picit balra és lentebb láthatod az eredeti leírásomban szereplő két csővéget. Lehet, hogy nem a fegyver csővégek látszanak, hanem tartó "muffok", amikbe be vannak dugva a fegyver csövei.

Amiket leírtam még mindég nem perdöntőek, csak talán megalapozott feltételezés.
Próbáltam rákeresni az állványra, de teljes kudarc (Magyarországon, magyar haditechnikáról szinte semmit sem lehet találni).

Felébredhetnének az illetékesek végre és valós dokumentumokat tartalmazó kiadványokat kellene készíteni és nem "körülbelül" grafikával tömött fércműveket. Magán személy, ha nem Krőzus, nem tud labdába rúgni, mert csillagászatiak a copyright költségek (Hadtörténetiben 8000 Ft egy fotó a kiadvány belsejében, fedőlapon 12000).
Utálom a szakkönyvek rikító színű grafikáit is. Sokkal elviselhetőbb lenne valós fotón, visszafogott színekkel bemutatni a színekkel bemutatható dolgokat (pl. álcázó színek).

„A fegyverről nem "hiányoznak" a csövek, csak nehezen kivehetők. Az eredeti fotó nagyításakor látszanak. Csalóka a kép, mert a brutális állvány és a viszonylag aprócska géppuska együttese nagyon eltér a géppuskákról beidegzett élményeinktől.”

Megjelölnéd nekem a géppuskát? mert nem tudom felfedezni.

Protestálok!
Szerintem nem tartoznak össze.

A gázdugattyús kivitelnek a gáz visszavezető furata, egészen a cső elejénél volt, és a visszavezető cső miatt nagyon jól mutatja az ilyen rendszer jegyeit. Ez a fotón is jól látszik. Ennek a fegyvernek nincs szüksége sűrített levegőre, semmilyen funkciójához.

A feltöltött kép eredetijét töltsd le a Bundesarchivról és nagyítsd ki, amíg nem látod meg az általam leírtakat.
Ha feltételezzük állításod helyességét (fő fotón csak az állvány szerepel), akkor adódik egy szinte megfejthetetlen kérdés, miért kell hozzá sűrített levegő?
Motorhajtású fegyver eltávolítása egy, a meghajtást tartalmazó állványról "kicsit" bonyolultabb, mint egy Mg-34-et lekapni a légvédelmi állványról!
Az állvány szinte bonyolultabb az alapfegyvertől (nem szokásos dolog).
Semmikép nem gyalogsági felhasználásra tervezték. Az köztudott, hogy a Gebaur géppuskát hajó fedélzeti (légvédelmi) szerepkörben is alkalmazták. Ez esetleg magyarázat az állvány robusztusságára és bonyolultságára (a hajó elbírja).
Szerepét az indokolhatja, hogy a két csövű motorgéppuska tűzgyorsasága lényegesen nagyobb, mint más rendszerű társaié, a tömege pedig jóval kisebb azokétól. Kellett tehát egy nagyon stabil állvány a lehető legjobb lő-szabatosság eléréséhez (közelít a Flak 38 hoz).

A szemtanúk emlékeinek elfogadásával mindég óvatos vagyok, még spontán válaszok esetén is!

Hajó ügyekben nem vagyok járatos, de valahol ott kell kereskednünk az "állvány" válaszért.

Tisztelt Gibárti
A két kép összetartozik, egyiken az állvány már géppuskák nélkül, testőrök is elmondták nincs rajta.
Másik képen a testőr zászlóalj összegyűjtőt fegyverzete látható és közte a kétcsövű ikergéppuska.

Sűrítet levegő a géppuska mozgását segítette elő, amely légvédelmi feladatra volt.

Tippen szerint 34/40 aM géppuska 100 töltény befogadó hevedertárral.

üdv:SÁRKÁNYHÚZÓ

Tisztelt SÁRKÁNYHÚZÓ!

Elnézést kérek pongyolaságomért, hogy csak "Gebauer 8 mm" ként azonosítottam, első hozzászólásomban a feltöltött fotót!

A budavári képen, bár a lehető legrosszabb pozitúrából készült a felvétel, a Gebauer GKM 1926/31.M motorgéppuska látható. Meghajtását a kéziszerszámoknál megszokott levegő motor végezhette (erre utal a talpazaton látható légtartály és a csővezetékek, valamint a palotaőröktől idézett "pumpálás".
A fegyverről nem "hiányoznak" a csövek, csak nehezen kivehetők. Az eredeti fotó nagyításakor látszanak. Csalóka a kép, mert a brutális állvány és a viszonylag aprócska géppuska együttese nagyon eltér a géppuskákról beidegzett élményeinktől.
A kép alapján nem dönthető el, hogy 7,92 Mauser, vagy 8x56R 31.M lőszert tüzelt. A felszerelt cső határozta meg a lőszertípust (többféle cső létezett hozzá).

A Gebauer motorgéppuskák mindég ikerszerelésűek!

A másik képeden szintén Gebauer géppuska látható, ikerszerelésben. Ez azonban a gázdugattyús szériából van. Az évszám, valamint a palotaőrség fegyverzete lévén, azt feltételezem, hogy az 1934/40.M típusról van szó, hevederes táplálással és 8x56R lőszerrel. A kép ennél pontosabb behatárolásra alkalmatlan.

A gázdugattyús változatokat is használták iker szerelésben (elsősorban légvédelmi céllal). Megkockáztatom, hogy a Gebauer géppuskáknál gyakoribb volt az iker szerelés, mint más típusoknál.

Most ennyit.
Tervezem egy összefoglaló cikk írását, de még van vele egy kis munkám.
Nagyon hálás lennék, minden kép és írott anyagért, ami a témába vág (lehetőleg forrás megjelöléssel)!

Előre is köszönöm az esetleges segítséget!

Gibárti

http://postimg.cc/image/yefan98rl/

Tehát a 20mm nehézpuska mögött ott az ikergéppuska.

Olyan képet szeretnék ahol rajta van az állványon és a fegyver mintaszámát.

T. Sárkányhúzó!

Valami probléma van ezzel a témával, kérdésedben második képről is beszélsz, de a linkben csak egy pici, éppen csak felismerhető kép van (ez lenn a második?, begyűjtött fegyverek).

Kedves "romsitsa"!

A németekkel telerakott budavári kép volt fent (indító fotó).
A Te tablódon a közismert Soloturn páncéltörő puska van főhelyen.
A tiszt pedig valószínűleg 37-40 mm légvédelmi gépágyú lövegtalpán tapos.

Egy kis zavart okoztál, hogy a fő kérdésen belül alkérdést kezdeményeztél!

Üdv. Gibárti

Hali,

bocs az értetlenkedésért, de melyik fotó volt itt fent?
Ami részben látszik a tablón?

Valaki esetleg el tudná küldeni, mert nem találom?

Köszi

Á

Elég ritka volt az iker szerelés.

Azt lehet tudni, hogy mennyire volt gyakori ez az iker szerelés?
Ezen a képen kívül még sehol nem láttam.

Volt már fent a kép és a Gebauer 8 mm-es géppuska iker szerelését mutatja.

Sziasztok,

a faliképen az állványzat amin a tiszt tapos kicsit hasonlít erre a légvédelmi állványra.
Valaki esetleg ismeri a képet vagy tudja, hogy mit is ábrázol?

http://reibert.info/useralbums/218433/standalone?embedded=1

Köszi

Á