Warning: Table 'roncskut_kut2.roncskutatas_cache_page' doesn't exist
query: SELECT data, created, headers, expire, serialized FROM roncskutatas_cache_page WHERE cid = 'https://www.roncskutatas.com/node/2300' in /home/roncskut/public_html/includes/database.mysql.inc on line 135
Warning: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /home/roncskut/public_html/includes/database.mysql.inc:135) in /home/roncskut/public_html/includes/bootstrap.inc on line 729
Warning: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /home/roncskut/public_html/includes/database.mysql.inc:135) in /home/roncskut/public_html/includes/bootstrap.inc on line 730
Warning: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /home/roncskut/public_html/includes/database.mysql.inc:135) in /home/roncskut/public_html/includes/bootstrap.inc on line 731
Warning: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /home/roncskut/public_html/includes/database.mysql.inc:135) in /home/roncskut/public_html/includes/bootstrap.inc on line 732 Csendőr hadnagy | A II. Világháború Hadtörténeti Portálja
warning: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /home/roncskut/public_html/includes/database.mysql.inc:135) in /home/roncskut/public_html/includes/common.inc on line 153.
Annyit lehet tudni, hogy Bandinak hívják (tehát András vagy Endre) és mivel 45 májusában dedikálva a képet a háborút is hdgy-ként, max fhdgy-ként fejezhette be (sőt, lehet, hogy háború végi avatás). Az emlékérmeket kaphatta ludovikásként vagy más csapattestnél. Hátha valaki felismeri...
Beküldő: kalóz14. Beküldés időpontja: 2009, április 21 - 11:58.
Köszönöm Borsod, de ettől függetlenül bemásolom az idézett részt a könyvből, ha már megígértem:
"Ők nem tudtak visszavonulni az ellenséges tűz miatt. A közeledő oroszoknak megadták magukat. Azok - lefegyverezvén - hátraküldték őket, a lejtőn fölfelé. Ott pedig egy másik orosz egység , a foglyok között lévő néhány németet és - a szakálláról jól felismerhető Vicsay főhadnagyot - agyonlőtte, a többi csendőrt hátrakísérték. Ezt a történetet egy hadifogságba került német altiszt mondta el nekem, aki látta az esetet."
forrás: Pálfalvi Nándor: Esküszöm, hogy hű leszek c. könyv 80.oldal
Beküldő: borsod. Beküldés időpontja: 2009, április 12 - 12:37.
A szakáll nem perdöntő, mert békeidőben a m. kir. csendőrség állományában külön engedéllyel összesen egy alhadnagy viselhetett szakállt, I. világháborús sérülésének eltakarására. Máskülönben csak bajusz volt engedélyezve. Vicsay szakálla afféle frontkülöncség lehetett.
Komolyabb érv a Kiss-féle visszaemlékezéssel szemben, hogy Vicsay – az ÁBTL V-83517/3 sz. vizsgálati dossziéja szerint – 1950-ben tért vissza szovjet hadifogságból és Kazincbarcikára internálták.
Beküldő: kalóz14. Beküldés időpontja: 2009, április 11 - 11:18.
Vicsay jellegzetes szakált viselt, erről Kiss László csendőr alezredesről írt könyvben (Pálfalvi Nándor: Esküszöm, hogy hű leszek c. könyv) tesz említést. Budapest ostromakor Vicsay és bajtársai a Hűvösvölgyi úti laktanyában voltak, onnan indultak bevetésekre. A Kis-Sváb hegynél látták bajtársai, amint a szovjetek agyonlövik pár W-SS katonával együtt, akikkel megadták magukat, miután bekerítették őket. Majd a pontos visszaemlékezést bemásolom a könyvből.
Szóval Vicsay is "kilőve" a jelöltek közül.
Beküldő: borsod. Beküldés időpontja: 2009, április 10 - 18:31.
Vicsay 1944-ben a zilahi cső század oktatótiszje volt, majd a székelyudvarhelyi cső zlj tisztjeként esett fogságba Budapesten február 12-én vagy a megelőző napokban. 1945. májusában a kelet felé tartó expressz valamelyik állomásán tartózkodott, Foksányban, vagy még messzebb.
Tehát ő is kizárható.
A 44. novemberi hadnagynál azt kellene tudni, milyen középiskolába járt. Uis a kassai bevonuláson sok szervezet megjelent, fel nem avatott ludovikások is, de mintha valamelyik főreál is rémlene.
Beküldő: Ajtony. Beküldés időpontja: 2009, április 10 - 13:33.
Köszönöm! Vicsaynak egy Erdélyi Emlékérmet hoz a sema (ennyi pontatlanság elképzelhető), Hajnádynak semmit. Szlávik nevét meg az avatási listából ismerem, nem a semából.
Szlávikot már Körmenden avatták (Szentklárayval együtt), így talán a kép szombathelyi előkerülése alapján kicsit esélyes is. Róla tudni kéne, hogy vajon volt-e katonai előélete 38-tól, hogy már a bevonulásokon részt vehetett...
Beküldő: borsod. Beküldés időpontja: 2009, április 9 - 23:42.
Csergő, Bodolay, Véry és Kiss szerintem kiesik, ők ugyanis nem voltak hadnagyok soha, nem végeztek Ludovikát, hanem tanfolyamosok voltak. Vagyishogy a polgári életből vonultak be, cső tiszti tanfolyamra a Böszörményi útra. És a katonai szolgálatuk alatt szerzett t. zászlósi rendfokozatukat ténylegesítették, majd a tanfolyam elvégzése után a születési évüknak megfelelő rendfokozatba kerültek.
Ez főhadnagy volt, tehát hadnagy soha nem voltak, zls-ból fhdgy lettek.
Ezt igazolja az is, hogy bár egyszerre kerültek ht állományba, a születési idejük elég nagy szórást mutat, egy részük 1914-15-ös, a 42-es hadnagyok (abban az évben három avatás is volt), zömmel nem doktorok (vagyis jogászok), és 1918-19-es születésűek.
Köszönöm Borsod, de ettől függetlenül bemásolom az idézett részt a könyvből, ha már megígértem:
"Ők nem tudtak visszavonulni az ellenséges tűz miatt. A közeledő oroszoknak megadták magukat. Azok - lefegyverezvén - hátraküldték őket, a lejtőn fölfelé. Ott pedig egy másik orosz egység , a foglyok között lévő néhány németet és - a szakálláról jól felismerhető Vicsay főhadnagyot - agyonlőtte, a többi csendőrt hátrakísérték. Ezt a történetet egy hadifogságba került német altiszt mondta el nekem, aki látta az esetet."
forrás: Pálfalvi Nándor: Esküszöm, hogy hű leszek c. könyv 80.oldal
A szakáll nem perdöntő, mert békeidőben a m. kir. csendőrség állományában külön engedéllyel összesen egy alhadnagy viselhetett szakállt, I. világháborús sérülésének eltakarására. Máskülönben csak bajusz volt engedélyezve. Vicsay szakálla afféle frontkülöncség lehetett.
Komolyabb érv a Kiss-féle visszaemlékezéssel szemben, hogy Vicsay – az ÁBTL V-83517/3 sz. vizsgálati dossziéja szerint – 1950-ben tért vissza szovjet hadifogságból és Kazincbarcikára internálták.
Vicsay jellegzetes szakált viselt, erről Kiss László csendőr alezredesről írt könyvben (Pálfalvi Nándor: Esküszöm, hogy hű leszek c. könyv) tesz említést. Budapest ostromakor Vicsay és bajtársai a Hűvösvölgyi úti laktanyában voltak, onnan indultak bevetésekre. A Kis-Sváb hegynél látták bajtársai, amint a szovjetek agyonlövik pár W-SS katonával együtt, akikkel megadták magukat, miután bekerítették őket. Majd a pontos visszaemlékezést bemásolom a könyvből.
Szóval Vicsay is "kilőve" a jelöltek közül.
Vicsay 1944-ben a zilahi cső század oktatótiszje volt, majd a székelyudvarhelyi cső zlj tisztjeként esett fogságba Budapesten február 12-én vagy a megelőző napokban. 1945. májusában a kelet felé tartó expressz valamelyik állomásán tartózkodott, Foksányban, vagy még messzebb.
Tehát ő is kizárható.
A 44. novemberi hadnagynál azt kellene tudni, milyen középiskolába járt. Uis a kassai bevonuláson sok szervezet megjelent, fel nem avatott ludovikások is, de mintha valamelyik főreál is rémlene.
Köszönöm! Vicsaynak egy Erdélyi Emlékérmet hoz a sema (ennyi pontatlanság elképzelhető), Hajnádynak semmit. Szlávik nevét meg az avatási listából ismerem, nem a semából.
Szlávikot már Körmenden avatták (Szentklárayval együtt), így talán a kép szombathelyi előkerülése alapján kicsit esélyes is. Róla tudni kéne, hogy vajon volt-e katonai előélete 38-tól, hogy már a bevonulásokon részt vehetett...
Jók ezek a közös elemzések! :-)
Csergő, Bodolay, Véry és Kiss szerintem kiesik, ők ugyanis nem voltak hadnagyok soha, nem végeztek Ludovikát, hanem tanfolyamosok voltak. Vagyishogy a polgári életből vonultak be, cső tiszti tanfolyamra a Böszörményi útra. És a katonai szolgálatuk alatt szerzett t. zászlósi rendfokozatukat ténylegesítették, majd a tanfolyam elvégzése után a születési évüknak megfelelő rendfokozatba kerültek.
Ez főhadnagy volt, tehát hadnagy soha nem voltak, zls-ból fhdgy lettek.
Ezt igazolja az is, hogy bár egyszerre kerültek ht állományba, a születési idejük elég nagy szórást mutat, egy részük 1914-15-ös, a 42-es hadnagyok (abban az évben három avatás is volt), zömmel nem doktorok (vagyis jogászok), és 1918-19-es születésűek.
Tehát és szűkíteném: Vicsay, Hajnády és Szlávik.
Az esélyesek (bár az emlékérmek néhányukat valószínűtlenné teszik):
fhdgy (1941. nov. 1-től):
Csergő Endre
dr. Bodolay Endre
dr. Véry Endre
Kiss Adrás
Vicsay Endre
hdgy:
Hajnády Endre (1943. aug 20. avatás)
Szlávik Endre (1944. nov. 15. avatás)