Az 1933-ban magyar nyelven megjelent "A katona kézikönyve" c. csehszlovák kiadvány szerint csakugyan nem huszárnak, hanem "lovasnak" (jezdec) hívták.

A lovas régi megnevezése magyarul "katona" volt. A gyalogos nem volt "katona" akkoriban.

A huszár szó eredete valószínűleg a latin cursor (futó, futár). Más nyelvészek a „kalóz” jelentésű latin corsarius, illetve olasz corsaro szavakra vezetik vissza a szó eredetét, amely szerintük a délszláv hurszar („rabló”) formán keresztül kerülhetett a magyarba. /wikipedia/

"a "huszár" szó nem magyar eredetű, tehát a magyar könnyűlovasságnak csak elnevezése, de nem igazi kifejezése. E szó - mint legközelebb látni fogjuk - latin eredetű, a "Cursor"-ból ered, ami futót, gyorsan lovaglót, könnyű, "sebes lovast" jelent. A magyar huszárság európai jelentősége azonban nem nevének magyar vagy latin voltától függ, bár jellemző, hogy a külföld ezzel a névvel nevezte el a világ leghíresebb és legjobb könnyű lovasságát." /BEVILAQUA-BORSODY BÉLA dr. : A magyar lovaskultúra és a XVII-XVIII. század európai könnyűlovassága /

"Jezdectvo" volt a lovasság hivatalos megjelölése. Ettől függetlenül persze a köznyelvben lehet, hogy élt a "huszár" név is, ezt nem tudom.

Csehszlovák "huszár" - bár gondolom náluk nem hívták huszároknak a lovasságot. :-)
A kép egyértelműen utólag színezett, de éppen a vörösre festett nadrág és a jellegzetes formájú sárga gallérhajtókák tanúsítják leginkább az illető csehszlovák mivoltát.