82 mm-es hatástalanított szovjet aknagránát
Tisztelt Tagtársak!
Az elmúlt időszakban került hozzám a képen látható, acélöntvényből készült, hatástalanított 82 mm-es szovjet aknagránát. Az üres gránáttesten 43-as beütők találhatók. A gránátot kilövő 82 mm-es 37 M (1941/43 M) aknavetőt a Szovjetunióban tervezték és a II. világháború alatt a Vörös Hadsereg legelterjedtebb, legnagyobb darabszámban gyártott és alkalmazott tüzérségi fegyvere volt. A szovjet vezérkartól eredő, akkori mondás: „Amíg minden német katona nyakában vaskereszt lóg, addig nálunk minden második katona kezében aknavető lesz.”A II. világháború után az egyszerű, könnyen szállítható aknavetőt sok ország katonasága, többek között a Magyar Néphadsereg (Magyar Honvédség) is rendszerbe állította.
Üdv.
Miki05
Én ezekután a helyükben kitöltöttem volna egy lottószelvényt.
Legalább 20 éves történet: A környék egyik településén közmű árok ásása közben II. világháborús gyalogsági lőszereket, gránátokat találtak. A kiérkező tűzszerészek a robbanószerkezetek megsemmisítése mellett döntöttek. A falutól távol, egy régen használt homokbányában ásta ki a markoló a robbantógödröt, amikor a kanál egy rozsdás, bojler méretű tárgyat fordított ki a földből, egy 500 kg-os amerikai légibombát. A bombát hatástalanították és a területet átvizsgálták, de több nem került elő. Valószínűsítették, hogy a bomba a Wiener Neustadt – Bécsújhely repülőgép gyárát, üzemeit támadó, sérült Liberátorból származott, amely a súlycsökkentés miatt oldotta ki a bombát az erdős, lakatlan terület fölött.
Valamikor 90-es évek elején egy tapolcai MÉH telepen vagontételekben, hegyekben álltak a honvédség által leselejtezett és hatástalanított, lejárt szavatosságú 100 mm-es páncéltörő és repesz lövedékek. Ha akkor valakit érdekelt, rosszvas áron vehetett az üres és hatástalanított lövedékekből.
Kettős célt szolgált a lelapolás. Az egyik valóban az elgurulás elleni védelem volt, pl., mint íróasztal nehezék. A másik a végleges hatástalanítás, mivel így lelapolva a kilövő (csappantyú) töltény lőporgázai a gránáttest és a cső közötti réseken távoznak, és nem lövi ki a csőből a gránátot, vagy csak „kiesik” a gránát a csőből.
Az orosz lőtéren 1990-91' fordulóján száz-, ha nem ezerszám hevert efféle - besült, törött orrú, ketté esett és/vagy szárnyavesztett - akna szerte és szana a mezőkön.(Minden mással együtt) Szépen be lettek gyűjtve, mint a gombák, és utána mentek a levesbe.
Az egyik robbantásnál csöppet el lett mérve a tétel, ami annyit tesz, hogy a gyújtófedezék maga alá temette a tűzszerész kartársat, a köveket meg kétezer méterre hajigálta el a detonáció ereje. A közeli városban is hallották a dörejt, sőt, a faluban megcsörrentek a kredencbe tett evőeszközök.
Rég volt, meg veszélyes is, de bármikor visszamennék!
Az a lelapolás - gondolom - arra szolgált, hogy a demó darab ne guruljon el sík felületen.
Örülök, hogy tetszik! A szovjet 82 mm-es aknavető használhatta a német 8 cm-es aknagránátot is, amelynek a hatásnövelő töltetet tároló dobozát feltetted az oldalra. Csak rövidebb távra "ment" a gránát.
Szép darab és jó kis leírás!