Bár szorosan nem kapcsolódik a II. világháború hadtörténelméhez, érdemes lehet megemlékezni a Király géppisztoly család utolsó tagjáról, az 1950 M.-ről is.

Az 1950-es évek elejére az utolsó készlet 9x25 mm-es Mauser Export töltény is elfogyott a Honvédség készleteiből. Ekkorra már alternatívaként a szovjet PPS-41 géppisztoly került rendszeresítésre, 1948 M. géppisztoly néven, a hozzá tartozó 7.62x25 mm-es Tokarev tölténnyel együtt. A 43 M. Király még megmaradt példányaiból, átalakítással született meg a Király géppisztoly család utolsó tagja, melyet szintén erre a tölténytípusra alakítottak át. Az átalakításhoz a 9 mm-es űrméretű csövet cserélni kellett, így a 43 M. csőhöz képest az új csövet 175 mm-el lerövidítették, ezzel a fegyver még kompaktabb lett.

https://postimg.cc/QHkYb5Jf
https://postimg.cc/p97sTBPL
https://postimg.cc/D8FB803L

A lerövidítet csőhöz a meglévő 43 M. ágyazat túl hosszú volt, ezért azt a mellső ujjtámasz-bemarásnál lefűrészelték és eldolgozták, a csövet ágyazat helyett pedig perforált csőköpennyel burkolták. A válltámaszt és a behajtható tár elvét meghagyták, azonban a tárat az előző típusokban alkalmazott feszítő laprugó helyett egy beakasztható rugólemez rögzíti behajtott állapotban. A 35 M. szurony feltűzésének lehetőségét viszont elhagyták.

https://postimg.cc/ft9B00bj
https://postimg.cc/QFf4L3P5
https://postimg.cc/WtZHdxFL

A hordszíjat a 44 M.-hez hasonlóan, a csőköpenyre és a tokfenékre hegesztett kengyelekbe lehetett fűzni, bár a 43 M.-nél alkalmazott válltámasszal egybeépített szíjkengyelt is meghagyták.

https://postimg.cc/zL3d8QZQ

Mivel a Tokarev töltény palack alakú, eltérően az eddig használt típusokkal, a tárakat kissé át kellett alakítani: az eddigi váltott adogatáshoz kialakított tárajkakat összeszűkítették úgy, hogy az középről adogasson. (A képeken látható replika táron ez nincs kidolgozva). Az akadálymentes működéshez egy új adogatólemezt is kellett szerkeszteni. Az új tárak így nem voltak csereszabatosak a régiekkel, emiatt ezeket megkülönböztetésül 3 piros vízszintes sáv felfestésével jelölték a tárak hátsó lapján. (A képen szereplő töltények természetesen hatástalan darabok.)

https://postimg.cc/tnFS8VQC
https://postimg.cc/tndkBQWs

Átalakítás továbbá a zárfogantyú biztosítóval való ellátása: a zárfogantyúba egy mozgatható kétállású biztosító szeget terveztek, ami a tokon lévő 2 furat valamelyikén keresztül tolva rögzítette a zárat. A fegyvert így előre engedett, és felhúzott zárpozíciónál is lehetett biztosítani. A biztosítatlan állapotot piros jelzés mutatja a zárfogantyú furatán keresztül. A zárfogantyú biztosítótól függetlenül a tűzváltó/biztosító gyűrűt "Z" állását is meghagyták. A 43 M. záron más változattást nem eszközöltek.

https://postimg.cc/GH1SGzGB

Az eredeti 43 M. tokról a jelöléseket eltávolították, a fegyver új, "R" kezdetű sorozatszámot kapott. A kompakt méret és a sorozatszám alapján feltételezhető, hogy a fegyvert nem a Honvédségnek, hanem rendvédelmi szerveknek szánták, bár a típusról szinte semmilyen írásos emlék nem maradt fenn.

https://postimg.cc/4m5wtGXM

Emlékét csupán néhány fénykép, és az 1960-as években készült film, illetve sorozat őrzi, melyekben érdekesség, hogy II. világháborús fegyvert „alakít”.

https://postimg.cc/sB1N73tj
https://postimg.cc/zLt1Yt1B

Forrás: Eötvös Péter-Hatala András-Soós Péter: A Király géppisztoly (könyv)

Természetesen a képeken látható replika sohasem volt éles lőfegyver, azzá nem is alakítható, melyről a vonatkozó jogszabályok szerinti igazolással rendelkezik!