Való igaz! Az valóban szomorú, hogy mennyi minden vész el. De viszont itt vannak többek között a roncsosok, és ez a tagság sok-sok fontos darabot ment meg, remélem a jövő generációk számára (is)!

Kristóf

Az öregeknek néha az a legnagyobb szívfájdalma, hogy senki sem akarja meghallgatni a néha regényeket megtöltő történeteiket. Pedig szivesen kibeszélnék magukból. A másik problémájuk az, hogy az évek alatt összegyűjtött erekjéiket nincs kinek továbbadni, ha a családot nem érdekli a "nagypapa kacatjai". Szörnyű dolog lehet azt tudni, hogy velük együtt a felhalmozott értékes vagy kevésbé értékes tárgyaik is veszendőbe fognak menni.
Ekkor jön képbe a távoli ismerős vagy csak az utcabeli fiatalember, aki érdeklődik az öregek dolgai iránt, meghallgatja történeteiket, értékeli és megbecsüli a múlt tárgyait.
Ha az öregek úgy érzik, hogy egy ismeretlennél jobb kézben lesznek a tárgyaik, a szerencsés gyűjtő igazi ritkaságokhoz is hozzájuthat.

Hát igen!!
Vannak még öregek akik ott voltak és tudnak mesélni és ajándékozni!!
Élvezet velük beszélgetni!!