Az egyik leghatásosabb páncéltörő fegyver a német fegyverarzenálban a Panzerfaust ("Páncélököl") volt a II. világháború idején. Típustól függően 45-60 méter/másodperc sebességgel juttatta célba lövedékét, 60-100 méter távolságra. Ez viszont rövid távnak számitott, így a német páncéltörő egységeknek közel kellett férkőzniük a szövetséges tankokhoz a tüzelés előtt. Emiatt a német katonák erdőben, és városi környezetben tudták legjobban hasznosítani a fegyver képességeit. A Panzerfaust hozzáértő kezekben, megfelelő becsapódási szögben, képes volt egy lövéssel harcképtelenné tenni (vagy akár felrobbantani) a szövetséges harckocsikat.

A becsapódás után csupán pár másodperc állt rendelkezésére az eltalált harckocsi személyzetnének, hogy elhagyja a harcjárművet, viszont iylenkor is szinte garantált volt a súlyos égési sérülés. Amennyiben nem sikerült kijutniuk a tankból, csupán hamu és csonttöredékek maradtak hátra.

Stuart Hills Brit harckocsiparancsnok leírta tapasztalatait a Panzerfausttal kapcsolatban a "By Tank Into Normandy" (Tankkal Normandiába) cimű könyvében. Közelről tapasztalhatta meg a fegyver erejét, amikor észak Belgiumban az Operation Market Garden hadművelet keretében felvonultak.

Páncéltörők – Panzerschreck és Panzerfaust. Forrás

Ő és legénysége a Sherman Rangers Yeomanry alakulatba tartozott, amikor benyomultak a belgiumi Geel városába 1944 szeptember 9-én. A páncélosokat gyalogsági támogatással küldték a csatába, viszont Gheel külterületén belefutottak egy MG-42 géppuskaállásba. Hills ezt írja könyvében: "Láttam egy fiatal tisztet, akit szó szerint kettévágott egy sorozat".

Kezdetben Hill örült annak, hogy a harckocsiban lehet, három másik Shermannal karöltve megsemmisítették a géppuska fészket, és tovább haladtak a város felé. Pár utóvéden kívül ellenállás nélkül nyomultak be a városba.

A németek elhagyták a települést, a polgárok kitörő örömmel fogadták a brit felszabaditó erőket, belga zászlókat tűztek az ablakokba, és ünnepelték a bevonuló katonákat.

Pár órával később a brit katonák rájöttek, hogy csapdába csalták őket, és a németek bekerítették a várost, elvágva a őket az utánpótlástól és a meneküléstől. A civilek ekkor jobbnak látták a zászlókat visszavenni az ablakokból...

Ahogy leszállt az éj, a brit csapatok összegyűjtötték páncélosaikat a város főterére, ahol védekező állásokat foglaltak el. A katonák feszülten figyelték az utcákat, ellenséges mozgások után kutatva.  A kezdeti német támadások nem voltak túl hatékonyak, a védő erőknek sikerült kilőniük közvetlen közelről egy Jagdpanther páncélvadászt.
Hajnalban, nem sokkal napkelte után a Hill melletti Sherman lángokba borult és felrobbant.
A vezető azonnal meghalt, csak a parancsnok, Captain Jimmy McWilliam jutott ki  a lángoló harckocsiból, súlyos égési sérülésekkel. Hill azt írja, hogy csupán a szerencsének köszönhető, hogy a parancsnok életben maradt a Panzerfausstal történő találkozás után. Hill megrémült a fegyver pusztító erejét látva. Jól tudta, hogy ami McWilliammel történt, az várhat rá is. Hiába a Sherman fegyverzete, ha nem látja meg a célpontot, kivéve ha pontosan tudja hova nézzen.

McWilliam harckocsija

A megsemmisített Jaghpanther

Körülbelül két perccel az első tank felrobbanása után Hill harckocsija is találatot kapott. A találat nem volt halálos, így viszonozták a tüzet a lövés feltételezett irányába, utána visszavonultak. Az egyetlen sérülést a harkocsi személyzetéből Hill szerezte, egy repeszdarab felületi sérülést okozott a parancsnok homlokán. A vezető, Bob Ingall látta a német katonát közvetlenül a Panzerfaust kilövése előtt. Ingall érezte a becsapódás keltette lökéshullámot a lábán. Később amikor lehetőségük nyílt a sérülések megvizsgálására, kiderült, hogy a harkocsi orrára pótpáncélzat gyanánt szerelt lánctalpszemek közül egy hiányzik, a helyén egy lyuk tátongott, ahol látható volt, hogy a repeszek megrongálták az ott elhelyezkedő differenciálművet. A vezetőnek óriási szerencséje volt, mivel csak pár centire kerülte el a lábát a rakéta.

A maradék tankok ezt követően visszavonultak és hat napon keresztül tartó véres közdelemben tudták csak visszafoglalni a várost

A Panzerfausttal történő találkozás után Hill sokáig rémálmokkal küzdött, melyeken állítása szerint csak az segítette túl, hogy visszaemlékezett bajtársai hősies kitartására és bátorságára a fegyver leküzdése során.

A Gheelben megsemmisített Jagdpanther, itt már félrevontatva.

További információkat itt találsz a Panzerfaustról

Forrás: Warhistory