Ma lebontottuk a karácsonyfát. Sokáig bírta. A képen egy kerékpár is látható arról dióhéjban:

A Haditechnikai Intézet 1940 június 24-én terjesztett föl ismertetőt a Honvédelmi Miniszternek a Weiss Manfréd 40 M összecsukható ejtőernyős kerékpár különleges célra való alkalmazásának vizsgálatára. A 3 b osztály a kerékpárokat 1940 július 7-én rendelte meg, július 15-i szállítási határidővel. 1940 augusztusában a Weiss Manfréd Acél és Fémművei Részvénytársaság 10 db árjegyzéket küldött ki az ejtőernyős-századhoz. Mivel a kerékpárok alkatrészeit központi átalány segítségével szerezték be, azonban az összecsukható kerékpár alkatrészei több részben eltérnek a 32 M kerékpárétól, ezért volt szükséges egy külön árjegyzék elkészítése. 1940 novemberében a 3 / B osztály jelentette, hogy az ejtőernyős-század készletében volt a 150 db 40 M összecsukható kerékpár.
a Szombathelyi reptéren lefolytatott ledobási kísérletekhez az ejtőernyős-századnak csapatpróbára három típust adtak: egy 32 M, egy 40 M összecsukható, és megemlít egy könnyű merev vázas modellt.

Az ejtőernyős század több ponton javasolta a kerékpár módosítását, és voksát a 40 M mellett tette le a szükséges változtatásokkal. A megadott paraméterek szerint módosított kerékpárt ismételten csapatpróbára adták ki, melynek eredményeképp a következő csapatvélemény született:
,,a kerékpár megfelel.Kézifék felszerelését okvetlenül szükségesnek tartom" A Haditechnikai Intézet kerékpáros szakemberekkel megvizsgálta a kézifék kérdését és arra a megállapításra jutottak hogy a szabadonfutó kontrafékes ejtőernyős kerékpárnál a kézifék nem olyan szükséges, mint amilyen szerkezeti és összeszerelési nehézségeket okozna a 40 M kerékpár esetében.

Vitéz Bertalan Árpád őrnagy még augusztusban módosítást kért a kerékpár csomagtartójával kapcsolatban oly módon hogy a málhatartó támasztórúdja a kerékpár villából kiakasztható és ez ezáltal a málhatartó leereszthető legyen. Erről saját maga vázlatot is készített, továbbá javaslatot tett a behajtható pedálokra is hogy a ledobóhenger (teher konténer) melyben a kerékpár helyet kapott a lehető legkisebb lehessen. Ötleteit közölte az osztállyal. az osztály értesítette a Haditechnikai Intézetet valamint a Weiss Manfréd gyárat. Mindkét helyről azt a választ kapták hogy az általa javasolt módosítással csupán 1-2 cm nyerhető ami elhanyagolható ilyen esetben, ráadásul a kerékpárokat már legyártották. A parancsnok által kért módosítás iktatmánya pedig augusztus 11-én érkezett be. Emiatt nem tudták már figyelembe venni a módosító kéréseket.

A század jelentése a következőket tartalmazza a 40 M ejtőernyős kerékpárral kapcsolatban:

- a kerékpár csak összecsukható lehet
-szabadon futó hátsó fékagy szükséges
-csomagtartó felszerelhető
-áttétel a 32 M kerékpárral azonos (az M 32-es 40 /18-as 5/8X3/16 os, míg az M 40-es 42 / 19-es 1/2X1/8-os lánccal szerelt modell (megjegyzés:az áttétel azonosság független a fogszámtól)

-a nyereg magasságban gyorsan és szerszám nélkül legyen állítható
-taposók behajlíthatók legyenek
-kormány bilincsekben a vázhoz rögzített legyen
-kormány a kormány nyakkal együtt szerszám nélkül legyen kivehető és magasság állíthat
(megjegyzés: a 40 M kerékpár szintén 40 küllős de kis méretű 26-os kerekekkel szerelt, a kerékpár kinézete, hosszúsága, szélessége, magassága és eltérő paraméterei a 32 M kerékpártól) teljesen alárendelt annak a követelménynek hogy a kerékpár ejtőernyővel teherkonténerben deszantoltatható legyen.

A kívánt módosításokat a pedálok változtatását (és kiakasztható szárú málhatartót) kivéve végrehajtották. A módosítások következtében szükséges volt a kézifék elhagyása.