Warning: Table 'roncskut_kut2.roncskutatas_cache_page' doesn't exist
query: SELECT data, created, headers, expire, serialized FROM roncskutatas_cache_page WHERE cid = 'https://www.roncskutatas.com/node/19946' in /home/roncskut/public_html/includes/database.mysql.inc on line 135
Warning: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /home/roncskut/public_html/includes/database.mysql.inc:135) in /home/roncskut/public_html/includes/bootstrap.inc on line 729
Warning: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /home/roncskut/public_html/includes/database.mysql.inc:135) in /home/roncskut/public_html/includes/bootstrap.inc on line 730
Warning: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /home/roncskut/public_html/includes/database.mysql.inc:135) in /home/roncskut/public_html/includes/bootstrap.inc on line 731
Warning: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /home/roncskut/public_html/includes/database.mysql.inc:135) in /home/roncskut/public_html/includes/bootstrap.inc on line 732 HTG – 1 Hellschreiber adó-vevő; Made in Hungary | A II. Világháború Hadtörténeti Portálja
warning: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /home/roncskut/public_html/includes/database.mysql.inc:135) in /home/roncskut/public_html/includes/common.inc on line 153.
Tisztelt Tagtársak! Engedjétek meg, hogy a legújabb szerzeményemet mutassam meg Nektek. A megsemmisítéstől mentettem meg a fellelés utáni, tisztítatlan állapotban látható, német mintára a háború után Magyarországon készült HTG – 1 típusú adó-vevő berendezés „írógép” részegységét. A tárgy felismerésében nagy szerepe van Kedves Druszámnak, Rádiósnak. Itt az oldalon 2016. 05. 26-án megjelent „Hellschreiber adó-vevő masina” című írásában az ott közölt képek alapján ismertem fel a berendezést. Üdv. Miki05
Beküldő: Rádiós. Beküldés időpontja: 2021, január 15 - 12:17.
Szervusztok!
Ide iktatom, mert jelen, javítás alatti állapotában külalakban a fenti darabra hajaz.
Másként mondva íme egy újabb, dögunalmas híradástechnika - ezúttal a harmadik HTG-1, mely a javulás útjára lépett.
Ez (az amúgy teljes értékű és kivitelű) Feldhell adó-vevő egy kedves gyűjtőtársé, akinek a gyermekei szeretnék ezt a masinát használni. Én pedig az utolsó lennék a sorban, aki egy fiatalt megfosztana bármiféle egyszerű de nagyszerű játéktól. Úgyhogy megéri a munka, s ezt ne is vitassa senki.
Beküldő: Miki05. Beküldés időpontja: 2016, november 5 - 19:03.
Kedves Druszám!
Jött egy kissé hiányos R-10 rádió, egy PHILIPS ANODENSPANNUNGSAPPARAT TYPE 3003, amelyet a Zsolt volt szíves azonosítani,külön köszönet érte és egy ORION 450 a fekete dobozos verzió. A két utóbbi komplettnek tűnik. Mivel nincs háborús vonatkozásuk ezért nem terheltem velük az oldalt.
Beküldő: Rádiós. Beküldés időpontja: 2016, november 4 - 20:33.
Szervusztok!
Zsolti szívemből szólt - köszönöm!
Az a helyzet, hogy ha szigorúan vennénk, s a megmaradt mennyiség s az ahhoz mért valódi (!) ár arányából indulnánk ki, akkor egy háborús magyar telefonközpont a maga tudott (!) három (legfeljebb öt?) példányával agyonütne szinte bármilyen (!) német masinát. Picit messzebb lépve az időben, egy, az ötvenes években a Gammában gyártott PTTM horror árban lenne bármilyen PAB-2-höz képest - mégis az utóbbi a drágább, ha tetszik túlértékeltebb.
Tévedés ne essék, nem akarok senkit megbántani, de úgy gondolom, addig, amíg a magyar gyűjtők között - s itt maximális meghajlás és tisztelet a kivételeknek - lámpással kell keresni azokat, akik (például!!!) elolvasták Dombrády Lóránt és Germuska Pál vaskos és hihetetlenül alapos, a hazai hadiiparról szóló könyveit, (szerintem) teljességgel reménytelen változásban bízni. (Gondolok itt az árakra elsősorban. S még valami: a két szerző neve és "szakművei" szabadon bármire átcserélhetőek!)
Azt gondolom, hogy a gyűjtéshez piszok sok alázat kell, s az sem árt, ha az illető elismeri, hogy tudása örökkön-örökké hiányos marad. Ez szerintem egy jó belépő a hobbi világába...
Vape Kolléga, azt hiszem, sok igazságod van. Engedelmeddel ezt én úgy egészíteném ki, hogy léteznek a
- gyűjtők
- és a felhalmozók. Vélem, mindenki képes erre és arra is példát mutatni, s szerintem az sem lenne gond senkinek, ha legfeljebb három bővített mondatban össze kellene foglalnia a két kaszt közötti különbséget...
Beküldő: Vape. Beküldés időpontja: 2016, november 4 - 15:42.
Teljesen igazatok van, hogy egy német gyűjtő biztos több pénzt tud elkülöníteni háborús dolgok finanszírozására. Viszont hol van az öröm? Fogadok , hogy mi magyarok sokkal jobban örülünk egy padlásról előkotort gázhengernek, vagy egy vastelepes kannának, rakasznak mint egy külföldi gyűjtő. Ezzel azt akarom mondani, hogy nálunk van még értékrend.
Beküldő: zsolt001. Beküldés időpontja: 2016, november 4 - 15:03.
Én a magam részéről köszönöm Rádiós Miki hozzászólását, amivel teljesen egyet kell értsek. Szerencsére és sokszor a mi szerencsétlenségünkre egyre több külföldi gyűjtő kezdi el értékelni a hazai ipar egykori kiváló műszaki alkotásait. A szerencsétlenséget csak abból a szempontból írtam, hogy az átlag magyar - ide sorolom magamat is - pénztárcája nem olyan vaskos, mint egy eurózónába tartozó gyűjtőé - sajnos. Elég csak belegondolni abba, hogy egy felvidéki magyar mennyivel kedvezőbb helyzetben van hozzánk képest, pl. 7 évvel ezelőtt 100,- Euróért 27.500,-Ft-ot kellett fizetnem, most meg 30.700,-Ft-ot, illetve egy olasz, szlovén, német stb. gyűjtő mennyivel könnyeben ad ki X összeget, mint az átlag magyar bérből is fizetésből élő 500-600,-€ nettót keresők. Ez van sajnos, pechünkre :(
Az viszont biztos, hogy bizonyos osztrák-magyar és magyar távközlési berendezésekből csak töredéke készült a német készülékekhez képest és ennek a töredéknek csak az elképesztő kis hányada maradt meg ép állapotban. Többek között ezért is felbecsülhetetlen a szememben egy R/7a vevő, vagy adó, egy R/3 készülék, vagy a vezetékesnél maradva a 30M. tbk. stb. értéke, mondjuk egy Torn e.b., vagy egy FF33-hoz képest, nem lebecsülve azok kvalitását.
Beküldő: Rádiós. Beküldés időpontja: 2016, november 4 - 13:47.
Nem akarok ezen rugózni, ám messzebb menve ha azt nézzük, hogy némelyik hazai – és a roncson is jelen lévő – gyűjtőnél mi lapul, akkor lehet, rosszul ütne ki egy összehasonlítás valamely „nagy” nyugati hobbista kárára. Értem alatta, hogy bizonyos magyar tárgyakból alig néhány maradt korunkra. Ha vetünk egy pillantást (például) Hansy, Zsolti, Rudi, Fero vagy Hunterjager kollekciójára, akkor az ember hamar rájön, hogy a kuriózumokért nem kell állandóan a Lajtán túlra szaladgálni.
Nekem személy szerint soha nem tetszett, hogy egyesek szemében a szovjet rádiók amolyan fekete bárányoknak számítanak, s (teszem fel) csak a német masinák a „valamik”. Igaz ami igaz, szakmailag rápillantva olykor egészen elszörnyesztően néznek ki – de mégis működnek, s hozzásegítették az oroszokat, hogy megnyerjék a háborút. Egy T-34-es 10RT-je van annyira megkapó, mint egy Párduc 10 WSc-je. Ez is műszaki emlék – az is az.
A katonai eszköz értéke nem attól érték, hogy melyik nemzet gyártotta. (Ennek mentén akad olyan német rádió, ami akkor sem kellene, ha ingyen adják – legfeljebb az árát fogadnám el, s vennék rajta egy másikat. )
A minap olyan gyönyörű háborús japán és az ötvenes évekből származó kínai rádiókat láttam a neten, hogy szabályosan belesajdult a szívem... Belegondolni is rémisztő mi lenne itt, ha azokat megszerezhetném s ide feltenném. (Forradalom, hogy menjek a p***ba...?)
Nem győzöm hangsúlyozni: a hiradástechnika épp olyan elengedhetetlen eleme a harcnak, mint a rohamsisak, a kulacs, a zseblámpa vagy a konzerv. Mégis, ha tíz embert megkérdezünk, hogy mit szeretne gyűjteni – nyolc általában a fegyvert választja – vagy a kitüntetéseket.
Druszám írta valahol, hogy szerinte azért nem szólnak az emberek az efféle témákhoz, mert nem értenek hozzá. Ilyenkor én arra gondolok, a sisakokhoz/fegyverekhez vajon (mennyire) értenek?
Nos, az a helyzet, hogy amit Miki talált, az felér egy olyan háborús német ejtőernyős sisakkal, amiben nincs benne a keret és egy csöppet (tényleg csak csöppet!) rozsdás.
S ezt nem azért mondom, állítom, mert összebandáztunk – hanem azért, mert ez valóban így van.
Beküldő: Rádiós. Beküldés időpontja: 2016, november 4 - 12:37.
Kedves Druszám!
Mik kerültek még elő??? Igazán nem illő efféle homályos kijelentésekkel csigázni az elektronikai lomok szerelmeseit...
Amúgy Zsoltinak igaza van: ez egészen olcsón fog elmenni ahhoz képest, hogy mibe fáj egy eredeti német gép. Az pedig már csak hab a tortán, hogy ha tényleg értékén mérnénk a HTG-ket a Siemens masinákhoz, akkor a Te maradványod többet ér a linken szereplőnél – lévén, abból jelen ismereteink szerint nincs fél tucat teljes példány, míg a germán tesójából azért tuti van vagy félezer.
Beküldő: Miki05. Beküldés időpontja: 2016, november 3 - 13:33.
Kedves Druszám!
Köszönöm, hogy rám gondoltál a készülékkel kapcsolatban..Jó lenne, de én csak a MÉH telepi "árat" tudnám adni érte, azért meg nem adják oda..Talán majd beesik egyszer egy ilyen része is a berendezésnek. Érdekes, de mostanában elég jó az elektronikai "felhozatal" annak ellenére, hogy különösebben nem keresem ezeket a tárgyakat, jött egy-két érdekes darab.
Beküldő: Miki05. Beküldés időpontja: 2016, szeptember 22 - 20:07.
Köszönöm a felkínált segítségedet, de sajnos a műszaki tudásomat meghaladja egy ilyen szerkezet restaurálása, költeni meg nem szeretnék rá. Egyenlőre letisztítom, konzerválom. A többi tárgy mellett szépen elfér a "gyűjteményemben". A vastelep Vasban van. A pontos helye maradjon "titok", a forrást nem adjuk ki..
Beküldő: Rádiós. Beküldés időpontja: 2016, szeptember 22 - 14:07.
Druszám, van némi rajzom, ha akarod, a jövő héten postázom a lényeget.
A csövei 6BA6-ok, ha a bőrzén veszel, megépítheted - bár szerintem így is ráköthető lenne egy PC-re. Az îrórész meg legyártható.
Beküldő: Miki05. Beküldés időpontja: 2016, szeptember 22 - 09:10.
A története eléggé prózai. Egy fémhulladék gyűjtő telepen valaki a "villanymotor" miatt félrerakta, de végül mégsem kellett neki. Én megláttam, megismertem és elhoztam a szerkezetet.Előző élete ismeretlen. A lényeg, hogy sikerült megmentenem a beolvasztástól.
Beküldő: Rádiós. Beküldés időpontja: 2016, szeptember 22 - 07:33.
Íjnye, druszám! Szívből gratulálok és - bármennyire is hülyén hangzik - hálás vagyok a mentőakcióért. A kis képen a német gép látható, de ez csak az olyan ápoltakat „zavarja”, mint én...
https://www.facebook.com/ha5kdr/videos/3904285136515490
Szervusztok!
Ide iktatom, mert jelen, javítás alatti állapotában külalakban a fenti darabra hajaz.
Másként mondva íme egy újabb, dögunalmas híradástechnika - ezúttal a harmadik HTG-1, mely a javulás útjára lépett.
https://www.facebook.com/ha5kdr/videos/208593267577276/
Ez (az amúgy teljes értékű és kivitelű) Feldhell adó-vevő egy kedves gyűjtőtársé, akinek a gyermekei szeretnék ezt a masinát használni. Én pedig az utolsó lennék a sorban, aki egy fiatalt megfosztana bármiféle egyszerű de nagyszerű játéktól.
Úgyhogy megéri a munka, s ezt ne is vitassa senki. 
73!
Rádiós
Kedves Druszám!
Jött egy kissé hiányos R-10 rádió, egy PHILIPS ANODENSPANNUNGSAPPARAT TYPE 3003, amelyet a Zsolt volt szíves azonosítani,külön köszönet érte és egy ORION 450 a fekete dobozos verzió. A két utóbbi komplettnek tűnik. Mivel nincs háborús vonatkozásuk ezért nem terheltem velük az oldalt.
Szervusztok!
Zsolti szívemből szólt - köszönöm!
Az a helyzet, hogy ha szigorúan vennénk, s a megmaradt mennyiség s az ahhoz mért valódi (!) ár arányából indulnánk ki, akkor egy háborús magyar telefonközpont a maga tudott (!) három (legfeljebb öt?) példányával agyonütne szinte bármilyen (!) német masinát. Picit messzebb lépve az időben, egy, az ötvenes években a Gammában gyártott PTTM horror árban lenne bármilyen PAB-2-höz képest - mégis az utóbbi a drágább, ha tetszik túlértékeltebb.
Tévedés ne essék, nem akarok senkit megbántani, de úgy gondolom, addig, amíg a magyar gyűjtők között - s itt maximális meghajlás és tisztelet a kivételeknek - lámpással kell keresni azokat, akik (például!!!) elolvasták Dombrády Lóránt és Germuska Pál vaskos és hihetetlenül alapos, a hazai hadiiparról szóló könyveit, (szerintem) teljességgel reménytelen változásban bízni. (Gondolok itt az árakra elsősorban. S még valami: a két szerző neve és "szakművei" szabadon bármire átcserélhetőek!)
Azt gondolom, hogy a gyűjtéshez piszok sok alázat kell, s az sem árt, ha az illető elismeri, hogy tudása örökkön-örökké hiányos marad. Ez szerintem egy jó belépő a hobbi világába...
Vape Kolléga, azt hiszem, sok igazságod van. Engedelmeddel ezt én úgy egészíteném ki, hogy léteznek a
- gyűjtők
- és a felhalmozók. Vélem, mindenki képes erre és arra is példát mutatni, s szerintem az sem lenne gond senkinek, ha legfeljebb három bővített mondatban össze kellene foglalnia a két kaszt közötti különbséget...
Teljesen igazatok van, hogy egy német gyűjtő biztos több pénzt tud elkülöníteni háborús dolgok finanszírozására. Viszont hol van az öröm? Fogadok , hogy mi magyarok sokkal jobban örülünk egy padlásról előkotort gázhengernek, vagy egy vastelepes kannának, rakasznak mint egy külföldi gyűjtő. Ezzel azt akarom mondani, hogy nálunk van még értékrend.
Én a magam részéről köszönöm Rádiós Miki hozzászólását, amivel teljesen egyet kell értsek. Szerencsére és sokszor a mi szerencsétlenségünkre egyre több külföldi gyűjtő kezdi el értékelni a hazai ipar egykori kiváló műszaki alkotásait. A szerencsétlenséget csak abból a szempontból írtam, hogy az átlag magyar - ide sorolom magamat is - pénztárcája nem olyan vaskos, mint egy eurózónába tartozó gyűjtőé - sajnos. Elég csak belegondolni abba, hogy egy felvidéki magyar mennyivel kedvezőbb helyzetben van hozzánk képest, pl. 7 évvel ezelőtt 100,- Euróért 27.500,-Ft-ot kellett fizetnem, most meg 30.700,-Ft-ot, illetve egy olasz, szlovén, német stb. gyűjtő mennyivel könnyeben ad ki X összeget, mint az átlag magyar bérből is fizetésből élő 500-600,-€ nettót keresők. Ez van sajnos, pechünkre :(
Az viszont biztos, hogy bizonyos osztrák-magyar és magyar távközlési berendezésekből csak töredéke készült a német készülékekhez képest és ennek a töredéknek csak az elképesztő kis hányada maradt meg ép állapotban. Többek között ezért is felbecsülhetetlen a szememben egy R/7a vevő, vagy adó, egy R/3 készülék, vagy a vezetékesnél maradva a 30M. tbk. stb. értéke, mondjuk egy Torn e.b., vagy egy FF33-hoz képest, nem lebecsülve azok kvalitását.
Nem akarok ezen rugózni, ám messzebb menve ha azt nézzük, hogy némelyik hazai – és a roncson is jelen lévő – gyűjtőnél mi lapul, akkor lehet, rosszul ütne ki egy összehasonlítás valamely „nagy” nyugati hobbista kárára. Értem alatta, hogy bizonyos magyar tárgyakból alig néhány maradt korunkra. Ha vetünk egy pillantást (például) Hansy, Zsolti, Rudi, Fero vagy Hunterjager kollekciójára, akkor az ember hamar rájön, hogy a kuriózumokért nem kell állandóan a Lajtán túlra szaladgálni.
Nekem személy szerint soha nem tetszett, hogy egyesek szemében a szovjet rádiók amolyan fekete bárányoknak számítanak, s (teszem fel) csak a német masinák a „valamik”. Igaz ami igaz, szakmailag rápillantva olykor egészen elszörnyesztően néznek ki – de mégis működnek, s hozzásegítették az oroszokat, hogy megnyerjék a háborút. Egy T-34-es 10RT-je van annyira megkapó, mint egy Párduc 10 WSc-je. Ez is műszaki emlék – az is az.
A katonai eszköz értéke nem attól érték, hogy melyik nemzet gyártotta. (Ennek mentén akad olyan német rádió, ami akkor sem kellene, ha ingyen adják – legfeljebb az árát fogadnám el, s vennék rajta egy másikat.
)
A minap olyan gyönyörű háborús japán és az ötvenes évekből származó kínai rádiókat láttam a neten, hogy szabályosan belesajdult a szívem... Belegondolni is rémisztő mi lenne itt, ha azokat megszerezhetném s ide feltenném. (Forradalom, hogy menjek a p***ba...?)
Nem győzöm hangsúlyozni: a hiradástechnika épp olyan elengedhetetlen eleme a harcnak, mint a rohamsisak, a kulacs, a zseblámpa vagy a konzerv. Mégis, ha tíz embert megkérdezünk, hogy mit szeretne gyűjteni – nyolc általában a fegyvert választja – vagy a kitüntetéseket.
Druszám írta valahol, hogy szerinte azért nem szólnak az emberek az efféle témákhoz, mert nem értenek hozzá. Ilyenkor én arra gondolok, a sisakokhoz/fegyverekhez vajon (mennyire) értenek?
Nos, az a helyzet, hogy amit Miki talált, az felér egy olyan háborús német ejtőernyős sisakkal, amiben nincs benne a keret és egy csöppet (tényleg csak csöppet!) rozsdás.
S ezt nem azért mondom, állítom, mert összebandáztunk – hanem azért, mert ez valóban így van.
Bocsánat, ha hosszú és unalmas voltam.
Kedves Druszám!
Mik kerültek még elő??? Igazán nem illő efféle homályos kijelentésekkel csigázni az elektronikai lomok szerelmeseit...
Amúgy Zsoltinak igaza van: ez egészen olcsón fog elmenni ahhoz képest, hogy mibe fáj egy eredeti német gép. Az pedig már csak hab a tortán, hogy ha tényleg értékén mérnénk a HTG-ket a Siemens masinákhoz, akkor a Te maradványod többet ér a linken szereplőnél – lévén, abból jelen ismereteink szerint nincs fél tucat teljes példány, míg a germán tesójából azért tuti van vagy félezer.
MÉH telepi ára lesz ennek is, csak nem Forintban, hanem Euróban :) Egy komplett háborús német példány ára cca 1.500,- € manapság.
Kedves Druszám!
Köszönöm, hogy rám gondoltál a készülékkel kapcsolatban..Jó lenne, de én csak a MÉH telepi "árat" tudnám adni érte, azért meg nem adják oda..Talán majd beesik egyszer egy ilyen része is a berendezésnek. Érdekes, de mostanában elég jó az elektronikai "felhozatal" annak ellenére, hogy különösebben nem keresem ezeket a tárgyakat, jött egy-két érdekes darab.
Kedves Druszám!
Hol is lehetne máshol a vastelep, mint Vasban?
Viszont mit is leltem – akár Neked?
http://www.ebay.de/itm/Feldhellschreiber-Verstarkereinheit-Wehrmacht-Luf...
Köszönöm a felkínált segítségedet, de sajnos a műszaki tudásomat meghaladja egy ilyen szerkezet restaurálása, költeni meg nem szeretnék rá. Egyenlőre letisztítom, konzerválom. A többi tárgy mellett szépen elfér a "gyűjteményemben". A vastelep Vasban van. A pontos helye maradjon "titok", a forrást nem adjuk ki..
Druszám, van némi rajzom, ha akarod, a jövő héten postázom a lényeget.
A csövei 6BA6-ok, ha a bőrzén veszel, megépítheted - bár szerintem így is ráköthető lenne egy PC-re. Az îrórész meg legyártható.
Mit is mondtál, hol fekszik ez a vastelep???
A története eléggé prózai. Egy fémhulladék gyűjtő telepen valaki a "villanymotor" miatt félrerakta, de végül mégsem kellett neki. Én megláttam, megismertem és elhoztam a szerkezetet.Előző élete ismeretlen. A lényeg, hogy sikerült megmentenem a beolvasztástól.
Íjnye, druszám! Szívből gratulálok és - bármennyire is hülyén hangzik - hálás vagyok a mentőakcióért. A kis képen a német gép látható, de ez csak az olyan ápoltakat „zavarja”, mint én...
Pár szót, ha kérhetünk a részletekről.