Magyarországra menekült lengyel katonák emléktáblái
Tisztelt Tagtársak!
Ma 77 éve történt, hogy 1939 szeptember 1-én a német csapatok, majd szeptember 17-én a Vörös Hadsereg támadása után sok ezer lengyel katona és civil menekült érkezett Magyarországra. A sárvári lengyel katonai menekülttábort a Műselyemgyár területén alakították ki és a magyar katonaság őrizte. 1939. november 2-án a szigorú, tábori körülmények miatt fellázadt lengyel katonák egy csoportja megtámadta az őrséget és ki akart törni a táborból. A kitörést a magyar őrség csak fegyverhasználattal tudta megakadályozni. A lövések két lengyel katona halálát okozták, akiket a sárvári temetőben temettek el. A sajnálatos események után a tábor parancsnoksága enyhített a szigorú körülményeken. A munkát vállaló katonák szabadon kijárhattak a városba és környékére dolgozni és így jövedelemhez és élelmiszer kiegészítéshez jutottak. Vasárnapi látványosság volt a zárt alakzatban, egyenruhában misére vonuló lengyel katonák nagy csoportja. Több lengyel katona a városban és környékén magyar leányt vett feleségül és itt telepedett le. Leszármazottaik napjainkban is a településen élnek. A képen a lelőtt lengyel katonák síremléke, valamint az egykori menekülttábor épületén és a katolikus templomon elhelyezett emléktábla látható.
Üdv.
Miki05
Igen! Szerencsére még létezik nép Közép-Kelet Európában, akik bátran merik ápolni- és felvállalni az identitásukat, a hagyományaikat, múltjukat és nemzeti hőseiket!!
Köszönöm...A gyerekkorban általam ismert és a városban letelepedett lengyelek szorgalmas, törekvő emberek voltak. Többségük a háború utáni "nehéz" időkben cipész, szabó, villanyszerelő kisiparosként kereste a kenyerét, de gazdálkodó is volt köztük . Ismertem egy lengyel szemészorvost is aki katonaorvosként került a táborba és a háború után a megyei kórházban praktizált, híres sakkozó volt. Ők sem tudtak tökéletesen megtanulni magyarul , de beilleszkedtek a magyar társadalomba és a helyi közösség elismert tagjaivá váltak. Minden évben a Sárvári Lengyel - Magyar Baráti Társaság megemlékezéseket, rendezvényeket tart az évforduló alkalmából.
Szépen összeraktad az anyagot! (y)
A lengyel menekültek és hadifoglyok még a kilencvenes években is elég összetartó közösséget alkottak hazánkban, és szorosan ápolták a kapcsolatot az anyaországukkal.
Tiszteletbeli, magyarországi parancsnokuk Banasiak József volt, akit - ha jól emlékszem - 1939. szeptember 1.-én (a mai napon) ejtettek fogságba a németek, mint katonai autószerelőt, majd szinte egész Európán átturnéztatva itt felejtettek.
Később a Csepel Műveknél volt alkalmazott és sosem tanult meg tökéletesen magyarul... :)