Sziasztok szeretném a segítségeteket kérni !!!
Képeket keresek a szent jobb aranyvonatról mert nagyon érdekel ez a téma .és nem igazán találok hozzá anyagot.Érdekel írásos és képi anyag .Ha valakit szintén érdekel ez a téma szívesen felveszem vele a kapcsolatot!!Szeretném megtalálni ennek a kocsinak a maradványait vagy darabjait.Nem hiszem hogy eltűnik egy ilyen díszes és feltűnően pompás kocsi.Szerintem ennek a kocsinak a megtalálása nagy szenzáció lenne!![img]L_‑34391618.jpg[/img]

Az én, nagy felbontású fotóm:
[url=http://www.postimage.org/image.php?v=gxv4_1J][img]http://s1.postimage.org/v4_1J.jpg[/img][/url]

http://www.postimage.org/image.php?v=gxv4_1J&full=1

A képeslap az én tulajdonomat képezi.

Elég sok kép van a Googleba az aranyvonatról, csak keresni kell:
http://retronom.hu/node/22236
http://www.profila.hu/site_media/upload/618/L_-34391618.jpg
http://www.profila.hu/site_media/upload/614/L_-34391614.jpg
http://img.youtube.com/vi/9voVOt9paYQ/0.jpg

Nekem is van a vonatról képem de nagyon sokat nem tudtam kideríteni róla.A kutatás még folyamatban van.
Íme az én képem de ez szerepel az előző összeállításban is:
http://www.netlabor.hu/roncskutatas/modules/myalbum/photo.php?lid=21120

Köszönöm a képet!! de ezek az általában ismert és elterjedt képek.
Olyan képeket keresek melyen a vonat egy állomásra beérkezik ,melyeket magán személyek készítettek!!!
Nem láttam még olyan fotót amin látni egyben a szerelvényt!!!
Vagy kocsi belső képeket !!??
Kérném a segítségedet??Hogyan tudok feltenni képeket a profilomra!!!

aranyvonat: a →Szent Jobbot 1938: országjáró körútján szállító vonat. - A ppi kar 1937.III.17: közös pásztorlevelében hozta nyilvánosságra szándékát, hogy a Szt Jobbot körülhordozza Mo-on Szt István kir. halálának 9. centenáriuma alkalmából. A →Szent István-év ünnepi eseménysorozatába illeszkedtek az ~ tömegeket megmozgató útjai. - Az ~ egy vontató mozdonyból és 5 pullman-kocsiból állt. Két 4 tonnás termes kocsi fogta közre az ereklyét szállító, bizánci stílusban díszített aranykocsit, amit a MÁV egy 4 tengelyű szalonkocsijából alakítottak ki Urbányi Vilmos és →Márton Lajos tervei szerint. A kocsi (arany, ezüst, bíbor és zöld színű) külső oldalait függőlegesen futó ornamensek tagolták mezőkre; ezeket a m. sztek - István, Gellért, Imre, Gizella, Margit, Mór, László, Erzsébet - egészalakos képei díszítették. A kocsi tetején 4 imádkozó angyal között a →Szent Korona nagyított mását helyezték el, amit este kivilágítottak. A kocsi belső tere 3 részre tagolódott: a szolgálaton kívüli →koronaőrök tartózkodási helyéül szolgáló 2 kisebb terem fogta közre az ún. dísztermet. Ennek közepén egy rezgéscsillapító-rugós állványon nyugodott az ereklyetartó. Az emelvényt címeres brokát terítővel takarták le; a díszterem oldalfalait és padlóját vörös bársony, mennyezetét fehér selyem borította. Az ereklyét reflektorok világították meg. A díszterem eltolható oldalfalakkal készült (szabad nyílásmérete: 1790 x 3300 mm), lezárására aranyozott keretekbe foglalt 3 részes üveg tolóajtó szolgált. A mozdony elején bronz babérkoszorú és olajág volt, amit este kivilágítottak, s esetenként Szt István képével és nemz. zászlókkal is kiegészítették. - Az ~ot minden útjára elkísérte Mészáros János bpi érs. helytartó, a Szt Jobb őre, 4 irgalmasr. szerz., akik a körmenetekben az ereklyét vitték, és a koronaőrség 16 tagja, Pajtás Ernő őrnagy, ill. Máriássy László ezr. vezetésével. Mások csak egy-egy útra csatlakoztak a kísérethez; így egyh. méltóságok (pl. a 4. úton Angelo Rotta ap. nuncius, az utolsón Serédi Jusztinián hgprím.), valamint az AC és a kat. sajtó vez-i. Alkalmanként ünnepélyesen búcsúztatták és fogadták bpi főpályaudvarokon az ~ot. Útvonala mentén a vasúti őrházakat és állomásokat földíszítették, a falvak népe tp. zászlók alatt, körmenetben vonult ki az állomásokra. A vm-k határán küldöttség várta az ~ot, amely a városokban néhány órát, a közbülső állomásokon pár percet tartózkodott. Az 1938. V. 31-X. 2: a nyári mezőgazd. munkák miatti szünetet kivéve minden héten 1-3 napos utakon járta az országot. T.J.P.

Vasúti és Közlekedési Közl. 1938:581. (Bereznai O.-Puchner E.: A Szt István jobbját szállító aranyvonat leírása) - História 1988:4. sz. (Gergely Jenő: Ötven esztendővel ezelőtt. A Szent Jobb országlátása 1938-ban.)

Az Aranyvonat nyomában
Az államalapító István király halálának 900. évfordulóját méltóképpen akarta megünnepelni a magyar nemzet, amely az 1920-ban bekövetkezett tragikus országfogyatkozás után 18 évvel elismerésre méltóan talpra állt. Az 1938-as esztendőt jubileumi évvé nyilvánították, Szent István király dicső emlékét az országgyűlés
törvénybe iktatta. Magyarország hónapokon át az ünnepi események lázában égett. A Szent Jobbot különleges vonatszerelvényen körülhordozták az országban.

A hivatalos ünnepségsorozat egyik fő eleméül a Szent Jobb országjárását szervezték meg, azzal a szándékkal, hogy a becses kegytárgyat minél többen láthassák. Egy külön erre a célra berendezett és az alkalomhoz illően feldíszített vasúti szerelvényt készítettek. Az úgynevezett Aranyvonat a mozdonyon és a kiszolgáló kocsikon kívül három díszes vagonból állt. Az elsőben és az utolsóban tartózkodott a koronaőrség a hivatalos kísérettel, középen egy különlegesen kialakított kocsiban őrizték az ereklyét, amelyet egy üvegfalon keresztül lehetett látni. Ahol a szerelvény megállt vagy lassított az állomásokon, a hívek és az érdeklődők szemügyre vehették a történelmi nevezetességet.

A különvonat június 13-án Nagykanizsára ment, onnan Kaposváron és Pécsen át vissza a fővárosba; 19-én Győrbe, kitérővel Pannonhalmára, majd másnap Sopronba indult, a visszaúton Szombathelyen és Veszprémen keresztül érkezett Budapestre. Június 26-án a Szent Jobbot Kalocsa érintésével Szegedre vitték, másnap Hódmezővásárhelyen, Kiskunfélegyházán és Kecskeméten járt az ereklye, és Cegléden át tért vissza a fővárosba. A hónap utolsó napján az Aranyvonat Szolnokon és Békéscsabán át Debrecenbe ment, július 4-én Nyíregyházán és Miskolcon ünnepelték a Szent Jobbot, amely végül Eger, Gyöngyös és Hatvan érintésével gördült vissza Budapestre.

Az országos ünnepségek csúcspontját Nagyboldogasszony ünnepe (augusztus 15.) és Szent István napja (agusztus 20.) köré tömörítették, a központi rendezvények színhelyei a főváros mellett Esztergom és Székesfehérvár voltak. Az országos Szent István-ünnepséget a katolikus érseki székhelyen tartották, Magyarország védőszentjének emléknapján, több tízezer hívő és zarándok jelenlétében. Augusztus 18-án az Országgyűlés mindkét háza együttes ülést tartott Székesfehérváron, és ünnepélyesen elfogadta az 1938. évi XXXIII. törvényt Szent István király dicső emlékének megörökítéséről. Augusztus 20-án a Szent Jobb-körmenet a budapesti Szent István-bazilika körül zajlott, a korábbi években a Várban megszokott ünnepélyes körülmények közt és ceremónia kíséretében. A rendhagyó legfeljebb az volt, hogy a kormányzó ezúttal nem vett részt rajta: Horthy ekkor már Imrédy miniszterelnök és Kánya külügyminiszter kíséretében Berlinben tartózkodott Hitler német kancellár vendégeként, aki meglehetős ellenszenvvel viseltetett az ilyesfajta vallási rendezvények iránt.

Szent István épségben maradt jobb kezét Hartvik püspök legendájának tanúsága szerint utódja, I. László király (107795) emeltette ki a székesfehérvári szarkofágból 1083. augusztus 20-án, az államalapító király halálának 45. évfordulóján, a szentté avatási procedura keretében más források szerint a fehérvári káptalan már évekkel korábban kimentette a bebalzsamozott alkart a talajvízzel telt sírhelyből. A csodálatos ereklye megőrzésére Szent László bencés apátságot alapított a Bihar megyei Szentjobb községben, 1433-ig a nemzeti kegytárgyat ott őrizték. Zsigmond király (1387 1437) vitette vissza Székesfehérvárra, ahonnan a török megszálláskor, 1541-ben Boszniába került. Drága pénzen kereskedők váltották magukhoz és szállították Raguzába (a mai Dubrovnikba). 1590-től az ottani domonkos kolostorban őrizték majd két évszázadig, Magyarországon nem is igen tudtak a hollétéről. Magyar főurak véletlenül bukkantak a nyomára, és figyelmeztették Mária Terézia királynőt, aki 1771-ben Bécsbe vitette. Előbb a schönbrunni kastélyban őrizték, majd Pozsonyba, Fehérvárra, végül Budára hozták, és az udvari plébános felügyeletére bízták. 1862-ben készítették új, drága kivitelű ereklyetartóját, amelyben évtizedeken át a budai várban hordozták körül, augusztus 20-án, ünnepi körmenet kíséretében. 1944 végén a Szent Jobbot a Szent Koronával és a koronaékszerekkel együtt nyugat felé menekítették, de a következő év augusztus 20-ától már megint itthon, a pesti Váci utcai Szent Mihály-templomban őrizték. Innen került át 1950-ben a Szent István-bazilika Szent Lipót-kápolnájába, a mai helyére a szent ereklye.

Üdv!Ha jól emlékeszm Dunakeszin született, és ott is szedték szét a kommunista szellem irányítása miatt....

Szia!

Nálunk is járt a vonat(Csongrádon), gondolom Kiskunfélegyháza előtt, szerintem a dátumot is meg tudom neked mondani, éppen ma láttam a képeket fényképválogatás közben... Ha kapok rá engedélyt, akkor elküldöm majd neked!

Üdv Ádám

Üdv!

Ha a kocsi utolsó óráit szeretnéd felderíteni, akkor a Dunakeszi Bombardier ( volt Dunakeszi Járműjavító) régi szakijait kell előkerítened. A kocsit a háború után szétszedték, legalábbis a díszítést (amit Dunakeszin kapott) ott szedték le róla. Gyanítom, hogy egy ideig , mint személykocsi futott, de azon tipusból már csak néhány van meg... a többi kohóban végezte.
Képeket a Dunakeszi József Attila Művelődési Központ munkatársai minden bizonnyal segítenek előbányászni, nekik van bőven.

Köszönöm a segítséged!!!De miből gondolod hogy ott szedték szét?Van valami információd vagy csak halottad!!!

Nagyon köszönöm az információt!!!várom válaszod a fotókkal kapcsolatban!!!

Nagyon köszönöm a képeket!!még sose láttam ilyen szuper fotókat a kocsiról!!!