Német M35 rohamsisak megmentése
Üdvözletem a tagtársaknak!
Az alföldi páncéloscsata nyírségi szakasza (1944. október 20–28.) idején a Nyírségben hátrahagyott, majd cserpákként használt német sisak "állagmegóvását" szeretném bemutatni. Nem teljes restaurálás volt a célom, hanem inkább egy kisebb "ráncfelvarrás" elvégzése. Ezen is sokat gondolkoztam, de mivel az alföldi páncéloscsatához köthető ez a német sisak (Nyíregyházán került elő) így belevágtam a dologba. Sajnos az évek alatt a sisak festése és peremezése teljesen elkopott a használat miatt. Szerintem így azért méltóbb módon őrzi ennek a csatának az emlékét, mint előkerülési állapotában.
A rohamsisak fellelt állapotában: http://postimg.cc/gallery/dnce3y8k/
Képek a "ráncfelvarrás" utáni állapotról: http://postimg.cc/gallery/e683zl78/
Amen:-)
Üdv!
Domino tagtársat idézném:
"Kinek a pap, kinek a papné...
Személy szerint a helyreállítás híve vagyok. Legyen az aminek készült. Nem az az érdekes hogy milyen módon hasznosították, hanem hogy miből. Ez egy szép emlék a háborúból, ami a hősökre emlékeztet. Legyen olyan állapotban, hogy a megmaradt részletei visszaidézzék azt a kort."
Szóval kinek a pap, kinek a papné, nekem speciel a lánya.... :-)))
Szia Demeter! Érdekes lelet, érdekes háttértörténettel. Nekem a fandli is tetszett, remélem azt úgy hagytad! :-) Véleményem szerint ezek nem "szétbarmolt" sisakok, igazán elegánsan nem lehet egy ilyesféle merítőeszközt elkészíteni. Egyszerűen készítettek a háztájiban egy strapabíró, használható szerszámot leleményes emberek egy akkor és különösen számukra értéktelen katonai kacatból. Hegesztéssel, csavarozással, ki-ki kézügyessége, türelme vagy a rendelkezésre álló lehetőségeihez mérten. Ezek már sokkal inkább néprajzi emlékek mint menteni való tárgyak szerintem. Egy edénnyé vagy kannává alakított gázhengert sem érdemes visszaalakítgatni igazán. Számomra sokkal érdekesebb lenne hétköznapi használati tárgyként rácsodálkozni a változatosabbnál változatosabb felhasználási módokra mintsem látni az ezredik javítgatott, glettelt, festegetett, deformált peremű sisakot. Ez nyilván ízlés dolga, ha valaki fantáziát lát az ilyesmiben akkor piszmogjon csak vele. Érdemes azért mérlegelni, hogy a "restaurálással" egyúttal el is veszítünk valamit.
Ahogyan Gewehr tagtárs is írta ez egy "szétbarmolt darab" volt.
Ha igényesen alakították volna át a sisakot cserpáknak, akkor talán nem kezdtem volna hozzá a megmentéséhez.
De a képeken látható, milyen rondán "kókányolták" a felfogatást a sisakhoz. Két lyuk és 2 szegecs is elég lett volna, de itt inkább "alkottak". Egy jó ronda hegesztést. Volt már birtokomban malteros fángli: ( http://www.roncskutatas.hu/node/6841 ), de az jó állapotban volt.
Ezzel a sisakkal viszont nagyon elbántak. Ráadásul egy konkrét eseményhez köthető, így döntenem kellett.
Ígérem, ha legközelebb egy MÉH telepen találok ilyen meregető szerkezetet, azt meghagyom eredeti állapotában. :-)
Kövezzetek meg de én a talált állapotban hagytam volna! Egyre ritkább lesz az ilyen állapot is, mivel mindenki felújítja.
Szuperjó! Bírom, mikor ilyen szétbarmolt darabokat helyrerak valaki. Nekem is félkész még egy M42, egy 35M, meg egy orosz is. :)
Szép munka! Leírnád kérlek a "ráncfelvarrás" folyamatát?