Warning: Table 'roncskut_kut2.roncskutatas_cache_page' doesn't exist
query: SELECT data, created, headers, expire, serialized FROM roncskutatas_cache_page WHERE cid = 'https://www.roncskutatas.com/node/1951' in /home/roncskut/public_html/includes/database.mysql.inc on line 135
Warning: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /home/roncskut/public_html/includes/database.mysql.inc:135) in /home/roncskut/public_html/includes/bootstrap.inc on line 729
Warning: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /home/roncskut/public_html/includes/database.mysql.inc:135) in /home/roncskut/public_html/includes/bootstrap.inc on line 730
Warning: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /home/roncskut/public_html/includes/database.mysql.inc:135) in /home/roncskut/public_html/includes/bootstrap.inc on line 731
Warning: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /home/roncskut/public_html/includes/database.mysql.inc:135) in /home/roncskut/public_html/includes/bootstrap.inc on line 732 1919-ben Püspökladányban kivégzett csendőrök | A II. Világháború Hadtörténeti Portálja
warning: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /home/roncskut/public_html/includes/database.mysql.inc:135) in /home/roncskut/public_html/includes/common.inc on line 153.
Tudom, hogy ez egy Második Világháborús Hadtörténeti Portál, amiben én kérem a segítségüket az 1919-ben történt , de remélem így is tudnak segíteni. :)
Püspökladányban a régi temetőben található egy 1921-ben állított csendőr emlékmű. Ezt az emlékművet ami egyben négy csendőr nyughelye ,megtaláltuk és felújítottuk a környékét kitakarítottuk . A régi temető megszüntetése folyamatban van , de a helyi Katólikus pap nagy segítségünkre van ,mert megígérte, hogy az emlékművet elhelyezhetjük a templomkertben . Valamint az exhumálás után a maradványok hamvai elhelyezésre kerülnek a templom falában lévő urnahelyekre. Abban kérném a segítségüket, hogy a kivégzett csendőrökről nagyon kevés adatot sikerült megtalálni /csak az interneten, amit melékelek a levélhez / A Hadtörténeti Intézetben teljesen elakadt a dolog. / Esetlegesen van-e esély további adatok megszerzésére az elhunytakról ,esetleg a leszármazottak , hozzátartozok felkutatására , hiszem , hogyha él még ilyen örülne ha tudná , hol nyugszik a vére. Tanácsaikat és segítségüket előre is köszönöm.
Tisztelettel Atkári-Kárai András
"PONGRÁCZ ALADÁR CSENDŐRSZÁZADOS,
TÓTH FERENC CSENDŐRJÁRÁSŐRMESTER, FERENCZ ANDRÁS CSENDŐRJÁRÁSŐRMESTER ÉS JAKABOS PÁL CSENDŐRŐRMESTER.
A III. csendőrkerületi parancsnokság és a budapesti kir. ügyészség adatai alapján.
Az 1919. év április 20-án délelőtt 7 órakor, Nagyvárad felől a püspökladányi állomásra egy vonat érkezett. Ennek egyik II. osztályú kocsijában Pongrácz Aladár csendőrszázados parancsnoksága alatt 30 csendőr volt, akik Berettyóújfalu községben a vörös hadsereg egyes részét lefegyverezték, illetve a lefegyverzésnél közreműködtek. Az állomáson e vonatot Gerlei Géza terrorcsapat-parancsnok körülbelül 50 főből álló terror- 12Ö
csapattal és gépfegyverekkel körülvette, a csendőröket a kocsiból leszállította s őket az állomásfőnöki iroda előtt sorakoztatta. Az egyik katona Tóth Ferenc II. hidalmási járásőrmestert felismerte, őt azonnal a főnöki irodában levő Barabás (Barthmann) József parancsnokhoz, továbbá Gábor Mózes és Manu József politikai megbízottakhoz vitte, akik Tóth Ferencet ismeretlen okból azonnal halálra ítélték. A halálos ítéletet a püspökladányi temető árkában április 20-án d. e. 8 óra tájban Janovics János, Taránszki Ödön és Kohn-Kerekes Árpád terrorkatonák végre is hajtották.
Ezután Pongrcáz Aladár századost, Ferenci András gyulai járásőrmestert és Jakabos Pál mezőörményesi őrsbeli I. cszt. őrmestert is halálra ítélték s a halálos ítéletet ugyancsak azon a napon délelőtt 11 órakor Janovics János, Turánszki Ödön, Kohn-Kerekes Árpád, Babul a Engelbert, Horváth Győző, Horváth Márton, Farkas László és egy Münsz nevű terrorkatona Gerlei Géza terrocsapatparancsnok és Manu József jelenlétében végrehajtották. A megnevezetteken kívül még több terrorkatona is jelen volt a végrehajtásánál, ezeknek neve azonban megállapítható nem volt. A gyilkosok Pongrácz százados kifosztott bőröndjét magukhoz vették.
Karajos János püspökladányi temelőcsősz a gyilkosság részleteire nézve a következőket adja elő:
1919. április 20-án a temetőben volt elfoglalva, midőn egy nagyobb csapat ment el a temető mellett és valaki azt mondotta:
- Most már elvtárs leszel. Egy másik hang azt felelte:
-Nem voltam, nem vagyok, nem is leszek, úr voltam és úgy is halok meg.
-No majd nemsokára elvtárs leszel, mondotta ismét a másik hang.
Erre Karajos János temetőcsősz kinézett a temetőt övező élősövényen és látta, hogy több vöröskatona három csendőrt, három bőrkabátos egyén pedig egy csendőrtisztet kísér.
A három csendőrt elkísérték először a temető északi végéhez, ott keltőt egymás mellé állítván főbelőtték őket, a harmadikat pedig a két elsővel szembeállítva szintén agyonlőtték. A századosnak ezt végig kellett nézni. A gyilkosok őt a temető másik részére vitték és ott még egyszer megkérdezték tőle, hogy lesz-e most már elvtárs, mire Pongrácz százados ismét nemmel felelt. Ezután arra kérte gyilkosait, hogy levéltárcáját őrizzék meg, de azt az egyik zsidó kinézésű terrorista kiszakította a kezéből és zsebre dugta, majd anélkül, hogy bekötötték volna a szemét, a három bőrkabátos a szerencsétlen áldozatot agyonlőtte. A százados egy fejlövést és két szívlövést kapott. Azonnal meghalt.
A vöröskatonák azután magukhoz hívták Karajos temető-csőszt és parancsot adtak neki, hogy ássa el a hullákat ott, ahol vannak. Karajos tiltakozott az ellen, hogy a temető árkába temesse el a meggyilkoltakat, de a vöröskatonák azt mondták, hogy csak úgy tegyen amint ők mondják, s ha majd nem bírja a munkát, majd adnak segítséget és még aznap 10.000 koronát. Természetesen a 10.000 koronát nem fizették ki.
Karajos bemondása szerint a vöröskatonák áldozataik zsebeit kikutatták, kifosztották. A százados aranyóráját, gyűrűjét elvitték, csak egy kis imádságos könyvet, melyet egyik zsebében találtak hagytak ott. Ezt egy vöröskatona a már halott százados fejéhez vágta és azt mondotta:
- Ezt most már használhatja.
A százados és a csendőrök ruháit a temetőcsősznek adták, de ő nem fogadta el, mire a vöröskatonák levetkőztették mind a négy hullái, csak véres köpenyüket hagylak meg. Karajos ezután a hullákat bevitte a temetőbe s a századosi külön, a három csendőrt együtt eltemette.
A debreceni ügyészség 1919 okóber 25-én bizottsággal hullaszemlére és boncolás végeit a helyszínére kiszállott. E szomorú kötelesség elvégzése után az elhaltak tetemeit a püspökladányi községi elöljáróság által felajánlott díszsírhelyen ünnepélyesen újból eltemették. Haláluknak első évfordulóján. 1920 április 20-án gyászünnepet és engesztelő szentmisét tartottak.
A hajdú vármegyei csendőrség kegyeletes ünnepet rendezett a mártírok emlékének 1921 július 21-én. E napon a temetőben gyászmisét tartottak s a mise végén leleplezték az áldozatok emlékművét. A művészies oszlopon a következő felirat van bevésve: "Pongrácz százados, Ferencz őrmester, Tóth őrmester és Jakabos csendőr. Hazafiságuk miatt vöröskatonák 1919 április 20-ikán meggyilkolták. Állította a bajtársi szeretet". A leleplezés után a sírokra és az emlékműre koszorút helyeztek, majd díszszakasz vonult el a hősök sírja előtt. "
Atkári- Kárai András
aka73@freemail.hu
Tisztelt Szerkesztőség !
Tudom, hogy ez egy Második Világháborús Hadtörténeti Portál, amiben én kérem a segítségüket az 1919-ben történt , de remélem így is tudnak segíteni. :)
Püspökladányban a régi temetőben található egy 1921-ben állított csendőr emlékmű. Ezt az emlékművet ami egyben négy csendőr nyughelye ,megtaláltuk és felújítottuk a környékét kitakarítottuk . A régi temető megszüntetése folyamatban van , de a helyi Katólikus pap nagy segítségünkre van ,mert megígérte, hogy az emlékművet elhelyezhetjük a templomkertben . Valamint az exhumálás után a maradványok hamvai elhelyezésre kerülnek a templom falában lévő urnahelyekre. Abban kérném a segítségüket, hogy a kivégzett csendőrökről nagyon kevés adatot sikerült megtalálni /csak az interneten, amit melékelek a levélhez / A Hadtörténeti Intézetben teljesen elakadt a dolog. / Esetlegesen van-e esély további adatok megszerzésére az elhunytakról ,esetleg a leszármazottak , hozzátartozok felkutatására , hiszem , hogyha él még ilyen örülne ha tudná , hol nyugszik a vére. Tanácsaikat és segítségüket előre is köszönöm.
Tisztelettel Atkári-Kárai András
"PONGRÁCZ ALADÁR CSENDŐRSZÁZADOS,
TÓTH FERENC CSENDŐRJÁRÁSŐRMESTER, FERENCZ ANDRÁS CSENDŐRJÁRÁSŐRMESTER ÉS JAKABOS PÁL CSENDŐRŐRMESTER.
A III. csendőrkerületi parancsnokság és a budapesti kir. ügyészség adatai alapján.
Az 1919. év április 20-án délelőtt 7 órakor, Nagyvárad felől a püspökladányi állomásra egy vonat érkezett. Ennek egyik II. osztályú kocsijában Pongrácz Aladár csendőrszázados parancsnoksága alatt 30 csendőr volt, akik Berettyóújfalu községben a vörös hadsereg egyes részét lefegyverezték, illetve a lefegyverzésnél közreműködtek. Az állomáson e vonatot Gerlei Géza terrorcsapat-parancsnok körülbelül 50 főből álló terror- 12Ö
csapattal és gépfegyverekkel körülvette, a csendőröket a kocsiból leszállította s őket az állomásfőnöki iroda előtt sorakoztatta. Az egyik katona Tóth Ferenc II. hidalmási járásőrmestert felismerte, őt azonnal a főnöki irodában levő Barabás (Barthmann) József parancsnokhoz, továbbá Gábor Mózes és Manu József politikai megbízottakhoz vitte, akik Tóth Ferencet ismeretlen okból azonnal halálra ítélték. A halálos ítéletet a püspökladányi temető árkában április 20-án d. e. 8 óra tájban Janovics János, Taránszki Ödön és Kohn-Kerekes Árpád terrorkatonák végre is hajtották.
Ezután Pongrcáz Aladár századost, Ferenci András gyulai járásőrmestert és Jakabos Pál mezőörményesi őrsbeli I. cszt. őrmestert is halálra ítélték s a halálos ítéletet ugyancsak azon a napon délelőtt 11 órakor Janovics János, Turánszki Ödön, Kohn-Kerekes Árpád, Babul a Engelbert, Horváth Győző, Horváth Márton, Farkas László és egy Münsz nevű terrorkatona Gerlei Géza terrocsapatparancsnok és Manu József jelenlétében végrehajtották. A megnevezetteken kívül még több terrorkatona is jelen volt a végrehajtásánál, ezeknek neve azonban megállapítható nem volt. A gyilkosok Pongrácz százados kifosztott bőröndjét magukhoz vették.
Karajos János püspökladányi temelőcsősz a gyilkosság részleteire nézve a következőket adja elő:
1919. április 20-án a temetőben volt elfoglalva, midőn egy nagyobb csapat ment el a temető mellett és valaki azt mondotta:
- Most már elvtárs leszel. Egy másik hang azt felelte:
-Nem voltam, nem vagyok, nem is leszek, úr voltam és úgy is halok meg.
-No majd nemsokára elvtárs leszel, mondotta ismét a másik hang.
Erre Karajos János temetőcsősz kinézett a temetőt övező élősövényen és látta, hogy több vöröskatona három csendőrt, három bőrkabátos egyén pedig egy csendőrtisztet kísér.
A három csendőrt elkísérték először a temető északi végéhez, ott keltőt egymás mellé állítván főbelőtték őket, a harmadikat pedig a két elsővel szembeállítva szintén agyonlőtték. A századosnak ezt végig kellett nézni. A gyilkosok őt a temető másik részére vitték és ott még egyszer megkérdezték tőle, hogy lesz-e most már elvtárs, mire Pongrácz százados ismét nemmel felelt. Ezután arra kérte gyilkosait, hogy levéltárcáját őrizzék meg, de azt az egyik zsidó kinézésű terrorista kiszakította a kezéből és zsebre dugta, majd anélkül, hogy bekötötték volna a szemét, a három bőrkabátos a szerencsétlen áldozatot agyonlőtte. A százados egy fejlövést és két szívlövést kapott. Azonnal meghalt.
A vöröskatonák azután magukhoz hívták Karajos temető-csőszt és parancsot adtak neki, hogy ássa el a hullákat ott, ahol vannak. Karajos tiltakozott az ellen, hogy a temető árkába temesse el a meggyilkoltakat, de a vöröskatonák azt mondták, hogy csak úgy tegyen amint ők mondják, s ha majd nem bírja a munkát, majd adnak segítséget és még aznap 10.000 koronát. Természetesen a 10.000 koronát nem fizették ki.
Karajos bemondása szerint a vöröskatonák áldozataik zsebeit kikutatták, kifosztották. A százados aranyóráját, gyűrűjét elvitték, csak egy kis imádságos könyvet, melyet egyik zsebében találtak hagytak ott. Ezt egy vöröskatona a már halott százados fejéhez vágta és azt mondotta:
- Ezt most már használhatja.
A százados és a csendőrök ruháit a temetőcsősznek adták, de ő nem fogadta el, mire a vöröskatonák levetkőztették mind a négy hullái, csak véres köpenyüket hagylak meg. Karajos ezután a hullákat bevitte a temetőbe s a századosi külön, a három csendőrt együtt eltemette.
A debreceni ügyészség 1919 okóber 25-én bizottsággal hullaszemlére és boncolás végeit a helyszínére kiszállott. E szomorú kötelesség elvégzése után az elhaltak tetemeit a püspökladányi községi elöljáróság által felajánlott díszsírhelyen ünnepélyesen újból eltemették. Haláluknak első évfordulóján. 1920 április 20-án gyászünnepet és engesztelő szentmisét tartottak.
A hajdú vármegyei csendőrség kegyeletes ünnepet rendezett a mártírok emlékének 1921 július 21-én. E napon a temetőben gyászmisét tartottak s a mise végén leleplezték az áldozatok emlékművét. A művészies oszlopon a következő felirat van bevésve: "Pongrácz százados, Ferencz őrmester, Tóth őrmester és Jakabos csendőr. Hazafiságuk miatt vöröskatonák 1919 április 20-ikán meggyilkolták. Állította a bajtársi szeretet". A leleplezés után a sírokra és az emlékműre koszorút helyeztek, majd díszszakasz vonult el a hősök sírja előtt. "
üdv
Ozsvát Z.