A halottakat Nagykovácsiban exhumálták, majd újratemették őket a Budaörsi katonatemetőben, ha jól értelmezem a szöveget. Szerintem nem volna gond a barátomnak, ha el lennének küldve az adatok az illetékes szerveknek, bár ha jól tudom ez is abból a 30 darabból jött vissza, amiket nem sikerült kikézbesíteni.

Ezek igen érdekes anyagok. Ellenőriztem, nincs mindegyik személyről adat a budaörsi német katonai temetőben. A Volksbund Deutscher Kriegsgräberfürsorge oldalon van egy sírkereső, érdemes az összes nevet ott ellenőrizni. Opitzra ez így nézne ki:

http://www.volksbund.de/index.php?id=1516&tx_igverlustsuche_pi1[nachname]=Kuhn&tx_igverlustsuche_pi1[vorname]=Oskar&tx_igverlustsuche_pi1[geb_tt]=&tx_igverlustsuche_pi1[geb_mm]=&tx_igverlustsuche_pi1[geb_jjjj]=&tx_igverlustsuche_pi1[tov_tt]=&tx_igverlustsuche_pi1[tov_mm]=&tx_igverlustsuche_pi1[tov_jjjj]=&tx_igverlustsuche_pi1[geburtsort]=&%20tx_igverlustsuche_pi1[geburtsort_only]=&tx_igverlustsuche_pi1[backtosearch]=1&tx_igverlustsuche_pi1[searchtype]=person

Ebből következik, hogy ki kellene deríteni, hol vannak a halottak? Németországban még ma is sok gyermek és unoka szeretné megtudni hogy hol van az utolsó nyom rokonáról. Célszerű volna ezért az adatokat elküldeni a Volksbundnak vagy a Wehrmacht-Auskunftstellének. Mindkettővel egyébként folyamatos kapcsolatban vagyok.

Mit lehet tudni a feltalálás pontos helyéről? Ki gyűjtötte össze? Én ismerek olyan történetet, éppen Nagykovácsiból hogy valaki 1990 körül beküldött onnan Berlinbe kb. 30 darab zsoldkönyvet, a hivatal, megkereste a hozzátartozókat és ahol ezt megtalálta, ott a zsoldkönyveket továbbította. Csak egy eset volt "kínos" mert a zsoldkönyv tulajdonosa élt - ő is Budapesten esett fogságba de valaki mást lőtek agyon az ő zsoldkönyvével.

Üdvözölettel:

Ungváry Krisztián

Lesz még folytatás! :-)

Gratulálok Rudi!

Gyönyörűen megmaradt, kimondottan értékes anyag! Gosztonyi Péter: Budapest lángokban c. könyvében említi, hogy Nagykovácsit gyakorlatilag visszafoglalták a magyar-német csapatok a kitörés során (1945.II.14-15-én). Ejtőernyővel ledobott utánpótlást is sikeresen kaptak itt. Majd jött az egyenlőtlen harc, amely gyakorlatilag egy mészárlás volt a bevadított szovjetek részéről.
Köszönet a sok kiegészítést és hogy megosztottad!
Epedve várjuk a folytatást.

Még pár fotó:
http://postimg.cc/gallery/oo9vbmec/

Egy irat - december 17, Budapest:
http://postimg.cc/image/5xi7zhwx1/

Még majd töltök fel ezt-azt. Itt van egy csoportkép pár fotóról:

http://postimg.cc/gallery/wzktibrk/

Köszönjük Rudi! Ez remek volt! Így nyer értelmet oldalunk "szlogenje" a tapintható történelem.

Clevelandi (USA!) születésű Philip Heck SS-Sturmmann, aki szintén a kitörés során vesztette életét:

http://postimg.cc/gallery/1f8uoan60/

Ha jól látom megvolt neki a Bronz Közelharcpánt, Általános Rohamjelvény, és a Fekete Sebesülési jelvény. 19 évesen nem rossz teljesítmény.

Fritz Meissner SS-lovas, aki az 1. SS-lovasezred 2. svadronjában szolgált:

http://postimg.cc/gallery/1t1yxh0z2/

Alig múlt el 18 éves, mikor a kitörésben életét vesztette...

Ludwig Dorsch utászhoz is egy plusz kép, a nevével felvésve az emléktáblán:

http://postimg.cc/image/y1rd5ugn7/

Szintén egy kis adalék Johann Oppitz SS-Oberscharführer zsoldkönyvéhez:

http://postimg.cc/gallery/33wrtirb2/

Oskar Kuhn Oberfähnrich-hoz még egy kis adalék a zsoldkönyv mellé:

http://postimg.cc/gallery/nz3a1hoe/

A Budapesten írt levelét ha esetleg valaki lefordítaná, azt megköszönném. Még ha a zsoldkönyvéből hiányzik is a fotó, a jogosítványában benne van, így van már arca is a hősi halottnak.

Oberwachtmeister Hans Fey anyaga, aki az 1. SS-rendőrezred katonájaként esett el a kitörés során. Egy fotó a tanítványáról, pár fotó a naplójából, a sírkeresztje a budaörsi katonatemetőben, egy boríték...

http://postimg.cc/gallery/23mh51gug/

Egy Merkbuch:

http://postimg.cc/gallery/23qzvitg2/

Szomorú, beszédes darab, rászáradt vérrel...

Folyamatosan fogok feltölteni képeket a hagyatékról, akit érdekel, az kövesse a témát.

Dorsch utászként kezdte a katonaéletet 1944-ben, és így is fejezte be, Nagykovácsinál, 1945-ben, újoncként.
A céduláján is az áll, hogy:
Stammkompanie-Panzer-Pionier-Ersatz und Ausbildungs-Bataillon Feldherrnhalle, tehát a Feldherrnhalle páncélos-utász pót- és kiképzőzászlóalj törzsszázada, ez a Feldherrnhalle pótdandár része volt.
A pecséteken meg több helyen is van még egy pótalakulat:
10. (Pz. Pi. Ausb.) Kp. Ers. u. Ausb. Rgt. (mot) Feldherrhalle = Feldherrnhalle pót-és kiképzőezred 10. (páncélos-utász kiképző-) százada. Ez szintén a Feldherrnhalle pótdandár része volt.
A csapatteste (a harcoló alakulat) a Feldherrnhalle-páncélos utászzászlóalj 2. százada volt.

Kuhn, géppuskás lövészként 1942-ben kezdte a katonai pályafutását.
Az alakulatok amiket a zsoldkönyvben látok ahol korábban szolgálhatott az a 769. gyalogezred 14 százada (14. J.R. 769)
Későbbinél megvan említve a Gépkocsipark-pót- és kiképzőosztály 2. százada is. (Kraftfahr-Park-Ersatz- und Ausbildungs-Abteilung 4). A többi olvashatatlan.
A későbbi pályafutása érdekesebb, a tábori postaszám ami a papíron fel van tüntetve az: 27049B.
Ez a 2109. páncélgránátos-zászlóaljat fedi (azon belül az ellátószázadot), amit Esztergom környékén állították fel, 1944. július 19-én. Később a 109. páncélosdandár alárendeltségébe került, majd 1944. októberében egybeolvadt a "Feldherrnhalle" páncélgránátos-hadosztállyal.

Johann Oppitz, 1940 július 21-én kezdte a katonai karrierjét az 2. SS-Totenkopf-lovasezred 6. műszaki századában. SS-legényként kezdte, majd őrmesterként esett el.
A zsoldkönyvét Franz Magill SS-Sturmbannführer (és svadronparancsnok) írta alá, aki az ezred parancsnoka is volt. Magill rendelkezett az SS becsületgyűrűvel is. (Volt neki II. osztályú Vaskereszt és KvK. is, szintén 2. osztály.)
1941-ben a 2. Totenkopf-lovasezredet átnevezték 2. SS-lovasezredre, akkor kapott új cédulát is Oppitz. Azon fel volt tüntetve, hogy a lovasütegben szolgált. A 3. oldalon még beazonosítható Johann Billerbeck aláírása is, aki hadnagy volt. Meg talán az első aláírás "Diekmann". (Heinrich Diekmann SS-Ostuf). De ez nem biztos. A többi aláírást nem tudtam beazonosítani, de az alakulatnál a 3. oldalon a "II/L.A.K" = II/ leichte Artillerie-Kolonne. (könnyű tüzéroszlop II. osztálya).
Aztán szintén a 3. oldalon a 7. bejegyzésnél meg az van írva hogy: Kraftfahrkompanie, SS-A. R. 8.
Tehát a 8. SS-tüzérezred gépkocsiszázada. Ezért kapta a gépkocsizó kitüntetést is később, ezüst fokozatban. Megjárta az orosz frontot is. A lényeg, hogy a Florian Geyer tüzérezredében szolgált a kitöréskor. Veterán volt, bár nem volt túl dekorált, és nem is az első vonalban harcolhatott.

Na, akkor jó! :-) Ritkán látni ilyen anyagot, vagy mind megsemmisültek, vagy az archívumok mélyén vannak eldugva sajnos.

Nagyon komoly anyag! Időközben a tulajdonos átküldte a képeket és az infót privátban, köszönet!

Igen, szomorú, beszédes darabok. Szerencsére ezeket sikerült megszereznie ismerősömnek, és nem kerültek külföldre, és nem is fognak. Itthon maradnak, és mesélnek a 45 februárjában átélt borzalmakról...

Jézus...Marha jó cuccok.

Csak sajnos nem az enyémek, bár így is jó helyen vannak! :-)

Nagyon szép darabok! Gratulálok! Ment az 5-ös.:-)

Elég csúnya kézírással van írva, ráadásul németül, nehéz kibogozni ezt a régi német írást. De be lesz majd gépelve, és publikálva valamikor... :-)

A naplót sikerült kibogarászni?

A többi dolog is ott van jóbarátomnál, napló, igazolvány, egyéb iratok, fotók, stb.
Igen, tudni róluk, elestek Nagykovácsi határában, aztán ott is lettek eltemetve a temetőben.

tudni valamit ezekről az emberekről ?

Komoly! Mi lett a naplóval és az egyéb tárgyakkal?