Warning: Table 'roncskut_kut2.roncskutatas_cache_page' doesn't exist
query: SELECT data, created, headers, expire, serialized FROM roncskutatas_cache_page WHERE cid = 'https://www.roncskutatas.com/node/1844' in /home/roncskut/public_html/includes/database.mysql.inc on line 135
Warning: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /home/roncskut/public_html/includes/database.mysql.inc:135) in /home/roncskut/public_html/includes/bootstrap.inc on line 729
Warning: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /home/roncskut/public_html/includes/database.mysql.inc:135) in /home/roncskut/public_html/includes/bootstrap.inc on line 730
Warning: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /home/roncskut/public_html/includes/database.mysql.inc:135) in /home/roncskut/public_html/includes/bootstrap.inc on line 731
Warning: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /home/roncskut/public_html/includes/database.mysql.inc:135) in /home/roncskut/public_html/includes/bootstrap.inc on line 732 2. világháborús erődítések magyarországon. | A II. Világháború Hadtörténeti Portálja
warning: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /home/roncskut/public_html/includes/database.mysql.inc:135) in /home/roncskut/public_html/includes/common.inc on line 153.
Üdv! 2. V.H. erődítések pontos helyét keresem. ha valaki tud segíteni köszönöm! Magam is utána néztem számvéber munkáiban de még így is sok a hiányosság. Ő is adott ki 1 anyagot a témával kapcsolatban de nincs hozzá férésem a teljeshez.
Köszönöm az infót! nincs nagyon időm levéltárakat böngészni. elbeszélések amik nem egész pontosak bár néha,esetenként igen megbízhatók azok és persze le írások alapján dolgozom. inkább pontos helyeket milyen alakulatok stb. kellenének főként békés megye körzetében. üdv
Hát nem épp Békés megye, de kiváló szakkönyv a témában: Szabó József János: Az Árpád-vonal
Az Árpád-vonalon túl sokat foglalkozik általánosságban is az erődítésekkel, a történelem különböző korszakaiból, tehát az erődítések fejlődésével is. Maga az Árpád-vonal is egy csodálatos dolog, egy magyar siker, nem is kicsi, tehát illik megismerni, ehhez kiváló segítséget nyújt ez a könyv.
Tisztelt Sárkányhúzó! Az egész ország területén voltak erődítések és ez alatt nem csak a bunkereket értem hanem a lövészárkokat stb... Dr. Számvéber Norbert is közzé tett egy anyagot ezekről. Pl: Debrecen:"a várostól 5 kilométerre magyar civilek keletre a németek által kijelölt lövészárkokat ástak." ez csak 1 példa a sokból. árpád-vonal meg nem itt van az a baj. de ha majd lesz időm és pénzem :) azt is megnézem. üdv
Az erődítések alatt kiépített védelmi rendszert kell érteni. Az, hogy hevenyészett lövészárkokat ástak az még nem erődítés. A világháború ezen szakaszában (1944-45-ben) már nem építettek ki erődítéseket, sőt jellemzően még lövészárok rendszereket sem. Nem volt rá idő. Hevenyészett állásokat és lövészárkokat csináltak csak (sok esetben kényelmi okok miatt tanyák közelében). Leginkább a terepvonulatokat, helyi adottságokat használták ki (pl: árkok, kanálisok, tanyák stb). Olyan nagy ütemű volt a front mozgása, hogy egyszerűen nem volt idő másra. Békés megyének ezen a részén (Gyula-Békéscsaba és környéke) megállt a front két hétre, de még így sem építettek ki klasszikus állásokat. Október 6 után pedig szinte átszaladt a front a megyén.... egy-kettőre a Tiszánál voltak. Persze kisebb lövészárok szerűségeket itt-ott kiástak még a gyors visszavonuláskor is, de azokat csak általában fél óra alatt "kaparták ki", mert egyszerűen nem volt többre idejük.
Az igazság az, hogy nem csak a rövid idő miatt nem volt védelmi rendszer kiépítve nálunk. A front ekkor már tagolt volt. Nem egy összefüggő frontvonalra kell gondolni, mint pl még a Szovjetunióban. A trianoni határon erről már a védekezés a településekre korlátozódott. A falvakat, városokat védték a katonák, még a települések közt a tanyákon szállásoltak be a katonák. Sőt voltak olyan részek ahol egyszerűen nem volt katona. Nem volt elég katona így oda nem jutott. Ezeket a részeket a magyar katonaság járőrözéssel ellenőrizte. Hiába ástak volna ki kilóméter hosszan lövészárkokat nem lett volna katona akikkel meg lehetett volna tölteni.
Ezek mind Békés megyére vonatkoznak. Más a helyzet Budapestnél és a Dunántúlon. Budapest az ország fővárosa volt, Magyarország szíve. Ha elbukika város, elbukik az ország. Ezért hatalmas jelentőséggel bírt. Így idejében elkezdték a védelmi vonalak kiépítését és igyekeztek minél több erőt összevonni. A Dunántúlon meg nem szaladt olyan gyorsan át a front. Ott is volt idő felkészülni. De a lövészárkoknál, földműveknél többet ott sem igazán építettek ki.
"Rozsda ette penge falra kiszegezve, Dicső multunk hol vagy , hol vagy eltemetve?
Kiásunk a sírból kopott büszkeségünk, Gyalázott zászlajink, megcsonkított népünk!"...............
Épp ilyen felvilágosítást kértem!!! Köszönöm! Bár hívhatjuk a lövészárkot (fedezéknek,menedéknek) bárminek. Azért köszönöm a felvilágosítást! Én az erődítés egyik fajtájának tanultam. Azt tudtam,hogy nem alakultak ki hosszan elnyúló harcok csak Pest ostromakor meg Debrecen. Az érdekelne,hogy ezeket a hevenyészett lövészárkokat valahova jegyezték? vagy csak úgy ki adták nekik,hogy ássátok ki valahova?
Üdv! 2. V.H. erődítések pontos helyét keresem. ha valaki tud segíteni köszönöm! Magam is utána néztem számvéber munkáiban de még így is sok a hiányosság. Ő is adott ki 1 anyagot a témával kapcsolatban de nincs hozzá férésem a teljeshez.
http://www.bunkermuzeum.hu/
.................................
ezrednaplók, is segíthetnek ebben...Üdv: Sumi
......Sumi...
Köszönöm az infót! nincs nagyon időm levéltárakat böngészni. elbeszélések amik nem egész pontosak bár néha,esetenként igen megbízhatók azok és persze le írások alapján dolgozom. inkább pontos helyeket milyen alakulatok stb. kellenének főként békés megye körzetében. üdv
Békés megyébe nem voltak erődítések.
.................................
Hát nem épp Békés megye, de kiváló szakkönyv a témában: Szabó József János: Az Árpád-vonal
Az Árpád-vonalon túl sokat foglalkozik általánosságban is az erődítésekkel, a történelem különböző korszakaiból, tehát az erődítések fejlődésével is. Maga az Árpád-vonal is egy csodálatos dolog, egy magyar siker, nem is kicsi, tehát illik megismerni, ehhez kiváló segítséget nyújt ez a könyv.
"Tiszteld a múltat, és éltesd tovább!"
Tisztelt Sárkányhúzó! Az egész ország területén voltak erődítések és ez alatt nem csak a bunkereket értem hanem a lövészárkokat stb... Dr. Számvéber Norbert is közzé tett egy anyagot ezekről. Pl: Debrecen:"a várostól 5 kilométerre magyar civilek keletre a németek által kijelölt lövészárkokat ástak." ez csak 1 példa a sokból. árpád-vonal meg nem itt van az a baj. de ha majd lesz időm és pénzem :) azt is megnézem. üdv
Az erődítések alatt kiépített védelmi rendszert kell érteni. Az, hogy hevenyészett lövészárkokat ástak az még nem erődítés. A világháború ezen szakaszában (1944-45-ben) már nem építettek ki erődítéseket, sőt jellemzően még lövészárok rendszereket sem. Nem volt rá idő. Hevenyészett állásokat és lövészárkokat csináltak csak (sok esetben kényelmi okok miatt tanyák közelében). Leginkább a terepvonulatokat, helyi adottságokat használták ki (pl: árkok, kanálisok, tanyák stb). Olyan nagy ütemű volt a front mozgása, hogy egyszerűen nem volt idő másra. Békés megyének ezen a részén (Gyula-Békéscsaba és környéke) megállt a front két hétre, de még így sem építettek ki klasszikus állásokat. Október 6 után pedig szinte átszaladt a front a megyén.... egy-kettőre a Tiszánál voltak. Persze kisebb lövészárok szerűségeket itt-ott kiástak még a gyors visszavonuláskor is, de azokat csak általában fél óra alatt "kaparták ki", mert egyszerűen nem volt többre idejük.
Az igazság az, hogy nem csak a rövid idő miatt nem volt védelmi rendszer kiépítve nálunk. A front ekkor már tagolt volt. Nem egy összefüggő frontvonalra kell gondolni, mint pl még a Szovjetunióban. A trianoni határon erről már a védekezés a településekre korlátozódott. A falvakat, városokat védték a katonák, még a települések közt a tanyákon szállásoltak be a katonák. Sőt voltak olyan részek ahol egyszerűen nem volt katona. Nem volt elég katona így oda nem jutott. Ezeket a részeket a magyar katonaság járőrözéssel ellenőrizte. Hiába ástak volna ki kilóméter hosszan lövészárkokat nem lett volna katona akikkel meg lehetett volna tölteni.
Ezek mind Békés megyére vonatkoznak. Más a helyzet Budapestnél és a Dunántúlon. Budapest az ország fővárosa volt, Magyarország szíve. Ha elbukika város, elbukik az ország. Ezért hatalmas jelentőséggel bírt. Így idejében elkezdték a védelmi vonalak kiépítését és igyekeztek minél több erőt összevonni. A Dunántúlon meg nem szaladt olyan gyorsan át a front. Ott is volt idő felkészülni. De a lövészárkoknál, földműveknél többet ott sem igazán építettek ki.
"Rozsda ette penge falra kiszegezve, Dicső multunk hol vagy , hol vagy eltemetve?
Kiásunk a sírból kopott büszkeségünk, Gyalázott zászlajink, megcsonkított népünk!"...............
Épp ilyen felvilágosítást kértem!!! Köszönöm! Bár hívhatjuk a lövészárkot (fedezéknek,menedéknek) bárminek. Azért köszönöm a felvilágosítást! Én az erődítés egyik fajtájának tanultam. Azt tudtam,hogy nem alakultak ki hosszan elnyúló harcok csak Pest ostromakor meg Debrecen. Az érdekelne,hogy ezeket a hevenyészett lövészárkokat valahova jegyezték? vagy csak úgy ki adták nekik,hogy ássátok ki valahova?
Hely
Szia balazs22 !
Talán ez is tud neked segíteni, illetve kapcsolatba tudsz lépni az illetékesekkel, a cikkben van rá utalás.
http://szamvebern.ww2hunhistory.org/index.php/2009/07/29/masodik-vilagha...
Üdv :
AchtungPanzer
" Vezérünk a bátorság,
kísérőnk a szerencse. "
Köszönöm a segítséged! meg próbáltam hozzá férni a teljes anyaghoz de nem sikerült még sajnos.