A Kirchknopf-dosszié 2/2
9. Molnár Teréz gyanúsított kihallgatási jegyzőkönyve, 1946. november 20.
Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányságának
Politikai Rendészeti Osztálya[20]
...ker. kapitányság
3154 szám
1946
Gyanúsított kihallgatásáról
Jegyzőkönyv
Készült, Budapest, 1946. évi november hónap 20. napján délelőtt (délután) …órakor…gyanúsított Molnár Teréz kihallgatása alkalmával.
Jelen vannak: alulírottak.
[…] Az eljáró tisztviselő intézkedése folytán a kihallgatás mint hatósági tanuk jelenlétében teljesíttetik, történik.
[…] Az előállított gyanúsított személyes viszonyaira nézve megkérdeztetvén előadja:
1. Családi neve (esetleg mellékneve): Molnár
Esetleges utóneve:
2. Utóneve (több utónév közül az, amelyen közönségesen szólítják, aláhúzandó): Teréz
(Férjes vagy özvegy nőknél férjük teljes neve is felveendő.)
3. Atyjának családi és utóneve: Molnár Imre
4. Anyjának családi és utóneve: Ecseri Erzsébet
5. Születés ideje: 1912. év március hó 16. nap.
[…]
Arra a kérdésre, hogy kíván-e valamit védelmére előadni, terhelt következőleg nyilatkozik:
1944. november 6-án Kirchknopf Etel dr. Polányi Béla asszisztensnője takarításért alkalmazott engem dr. Polányi Béla Szt. István krt. 9. szám alatt lévő lakásán és rendelőjén.
1944. november 9-én a déli órákban dr. Polányi szólt a velem vadházasságban lévő Ubrankovics Józsefnek,[21] hogy az autójába szükséges benzin vásárlására menjen vele, illetve a lakásról segítse a garázsba szállítani a fent említett benzint. Dr. Polányit és házastársamat a garázsban általam ismeretlen személyek letartóztatták, és mindkettőjüket a Svábhegyre a „Gestapohoz” szállították fel. A „Gestapotól” házastársamat még aznap este elengedték, és egyben megtiltották neki, hogy bárkinek megmondja azt, hogy dr. Polányi hol tartózkodik. Dr. Polányi kb. egy hónap múlva jött vissza teljesen tönkrement állapotban, mert a Gestaponál rettenetesen bántalmazták. Dr. Polányi távollétében a fent említett asszisztensnő, a lakásra állandóan „SS” katonákat hozott fel, és nem törődött dr. Polányi édesanyjának tiltakozásával. Ezalatt az egy hónap alatt, Etel állandóan nagyobb értékeket vitt el dr. Polányi lakásáról. Dr. Polányi visszajövetele után egy napig tartózkodott otthon, ezalatt az idő alatt Etel szintén a lakáson tartózkodott. Másnap esete én kb. nyolc óra tájban aludni mentem. Dr. Polányi ekkor még fent volt. Nekem lefekvés előtt azt mondta, hogy nyugodtan feküdjek csak le, majd ő az ajtó bezárást és általában mindent el fog intézni. Lefekvésem után rövid időre a lakásba ismeretlen emberek hatoltak be, és dr. Polányit elvitték magukkal. Én a szobámból a zajra nem mertem kijönni, csak az ajtóból néztem ki, és ott egy magyar katonaruhába öltözött embert láttam. Én nem mertem a katonák elmenetele után sem körülnézni, hanem reggelig az ágyban maradtam. Dr. Polányit többet azután nem láttam. Én december 26-ig a lakásban maradtam, csak azután mentem le a ház óvóhelyére.
A felszabadulás után dr. Polányi lakását Somlay Artúr színész kiigényelte, majd később én dr. Polányi bútorait igényeltem ki a magam részére. A feltett kérdésre válaszolva kijelentem: dr. Polányi bútorain kívül apróbb ingóságokat is vittem fel magamnak a jelenlegi lakásomba.
Egyben bejelent[en]i kívánom, hogy dr. Polányi lakásában volt egy nagyobb koffer, ezt én magamhoz vettem megőrzés végett. Ezen koffert, illetve annak tartalmát a bűnügyi rendőrség egy házkutatatás után lefoglalta, és az eredeti tulajdonosnak, Herceg Vilmosnénak visszaadta.
Tagadom azt, hogy az Államvédelmi Osztályon az előttem felmutatott levél névaláírása az én kezemtől származik, és ennek bizonyítására kívánom felhozni, hogy nem vagyok törvényes felesége Ubrankovics Józsefnek, tehát nem én írtam a levelet alá.
Mást előadni nem kívánok, vallomásom helyesen van felvéve, és azt elolvasás után, minden kényszer nélkül írtam alá.
Molnár Teréz s. k.
Felvette:
Jegyzőkönyv folytatása:
Pótlólag még előadom, hogy Kirchknopf Etelhez másnap a hirdető irodából, egy számlát hoztak, amiért a főorvos úrral Etel nagyon összeveszett.
A főorvos úr engem küldött rendőrért, a rendőr nem jött fel, hanem azt mondta, hogy jelentsük fel a kapitányságon. Ezek után a főorvos úr karon fogta Etát és elmentek a rendőrségre. A rendőrségen mi történt azt nem tudom. Délután tért vissza a főorvos úr a rendőrségtől, és még akkor este végleg elvitték a katonák, ahogy láttam magyarok voltak.
Molnár Teréz s. k.
gyanúsított:
Felvette:
[ÁBTL 3. 1. 9. V-103751. 35-37. Géppel írt másodlat a kihallgatást végző Keresztes Lajos aláírásával.]
10. A Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztály Népügyészségi Részlegének jelentése Molnár Teréz ügyében, 1946. december 18.
Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztály
Népügyészségi Részleg
3154/1946.
A. csoport
Tárgy: Molnár Teréz ügye
JELENTÉS
Budapest, 1946. december 18.
Jelentem, hogy dr. Szentléleky Sándorné feljelentése alapján Molnár Teréz népellenes bűntettel gyanúsított ügyében a nyomozást lefolytattam és a következőket állapítottam meg:
Molnár Teréz 1944. november 6-án takarításért költözött be dr. Polányi Béla fogorvos Bpest. Szent István krt. 9. sz. alatti lakására. A fenti címen lakott még Kirchknopf Etel is, aki mint dr. Polányi asszisztensnője szerepelt, evvel egyidőben azonban bensőbb kapcsolatot tartott fenn dr. Polányival. Kirchknopf Etel 1944. november elején Dikán Lajos nyilas szeretőjén keresztül elvitette a német „Gestapoval” dr. Polányit, akit kb. egy hónapi fogság után, rettenetesen megkínzott állapotban, szabadon engedtek. Dr. Polányi szabadulása után azonnal visszatért lakására és ott észrevette, hogy értékeiből nagyon komoly értékű dolgok hiányoznak. Ekkor nagy veszekedés tört ki dr. Polányi és Kirchknopf Etel között, mert dr. Polányi nevezettet gyanúsította avval, hogy értékeit jogtalanul eltulajdonította. Aznap este Dikán Lajos újra elvitette dr. Polányit, akit ezután ismeretlen módon meggyilkoltak. A feljelentő állítása szerint a nyilasok azért tudtak akadálytalanul behatolni dr. Polányi lakásába, mert Molnár Teréz szándékosan nyitva hagyta az ajtón lévő „Yali” rendszerű biztosító zárat. A nyomozás során nem tudtam megnyugtató bizonyítékot szerezni arra nézve, hogy Molnár Teréz hagyta-e nyitva a zárat, és ha ez meg is történt, nem találom bizonyíthatónak a szándékosságot.
A feljelentő állítása szerint dr. Polányi értékeinek elrablásában tevékeny szerepet játszott Molnár Teréz is. Ezt a nyomozás során nem sikerült bizonyítani, erősen feltételezhető azonban, hogy Molnár Teréz ténylegesen részt vett a rablásban. Az aktához csatoltam egy Kirchknopf Etel és Ubrankovics Jánosné aláírású levelet,[22] melyet Budapest Székesfőváros Polgármesterének címeznek. Ebben a levélben nevezettek jelentik, hogy dr. Polányi jelenleg a német katonai hatóságok őrizetében van. Az Ubrankovics Jánosné aláírás egyezik Molnár Teréz írásával és tekintettel arra, hogy Molnár Teréz a nevezett Ubrankoviccsal egy háztartásban él, bizonyított, hogy az aláírás tőle származik. Molnár Teréz tagadja, hogy a levelet aláírta volna, mert a levél bizonyíték arra nézve, hogy valamilyen formában részese dr. Polányi ellen indított hadjáratnak. Molnár Teréz ellen a bűnügyi osztály dr. Szentlélekyné feljelentése alapján a nyomozást lefolytatta és ez alkalommal több értéket meg is találtak Molnár Teréz lakásán. Mivel azonban dr. Szentlélekynének még több követelése van a gyanúsítottal szemben, szükségesnek tartanám az aktát esetleges nyomozás céljából a bűnügyi rendőrségnek megküldeni.
Kirchknopf Etelt a szovjet katonai bíróság egy szovjet őrgy. meggyilkolásában való részvétel miatt halálra ítélte, ezért a nyomozást ez irányban nem folytattam le.
Dikán Lajos jelenleg szökésben van, jelenleg körözés alatt 1946. VII. 1-től.
Keresztes Lajos rny. fhdgy.
főcsoportvezető. h.
[ÁBTL 3. 1. 9. V-103751. 43. Géppel írt másodlat Keresztes Lajos aláírásával.]
11. Dridiczky László feljelentése Dikán Lajos ellen, 1947. január 29.
T.
Magyar Államrendőrség Politikai Osztálya
Budapest
Dikán Lajos volt jugoszláv állampolgár ellen feljelentést teszek, aki saját bevallása szerint 1930. utáni években, mint pilóta egy jugoszláv repülőgéppel Magyarországra szökött. Mint Dikán Lajos az Erwil villamossági gyárnál dolgozott.
A második világháborúban német egyenruhában Buda védelmében az utolsó napig részt vett.
Nevezettet Vörös János néven 1944. őszén[23] Szendrő községben ismertem meg, ahol az Elektromos Ipari Kft-től volt a szendrői bánya távvezeték szereléséhez kiküldve. Nevezettel az elmúlt napokban újra találkoztam, mikor is kiderült, hogy jelenleg Nagy Vince néven szerepel. Ezen újabb névváltozás az alábbiakban részletesen felsorolt, általa előadottak szerint, vált szükségessé:
Dikán Lajos Vörös János néven a szendrői szénbányánál a távvezeték építését vezette. Én a bánya részéről, mint ellenőrző elektronikus vettem részt a munkában. Egyik alkalommal arra lettem figyelmes, hogy az egyik szerelő „János” megszólítására nem figyelt fel. Mikor három-négyszeres szólításra sem reagált, a szerelő (aki egyébként Gerencsér Pál Budapest, IX. Pipa u. 2-4. II. alatti lakos, Dikán sógora) „Lajos” néven szólította, amire rögtön reagált. Nekem ez azonnal feltűnt, s már akkor elhatároztam, hogy igyekezni fogok a bizalmába férkőzni, ami teljes mértékben sikerült is.
1945. decemberében Miskolcon jártam Vörös Jánossal együtt, ahol ő kissé ittas állapotban kérdésemre a következőket mondta el:
Elmondta, hogy ő tulajdonképpen álnéven szerepel, amit az tett szükségessé, hogy ő mint törzsőrmester a magyar hadseregben német egyenruhában teljesített szolgálatot, a Gestapo táborába bejáratos volt és onnan dr. Polányi fogorvos segítségével internált zsidókat szabadított ki anyagi ellenszolgáltatás ellenében. Dr. Polányit később a lakásáról elhurcolva embereivel a Duna parton agyonlőtte, vagy lövette. Vörös, illetve Dikán állítása szerint azért, mert őt dr. Polányi a Gestapo-nál zsidószabadításért feljelentette és meg akarta mérgezni. Állítása szerint dr. Polányit Karády Katalin személyesen ismerte.
1945. február 12-én a vár eleste után Dikán Lajos fogságba esett és a ceglédi fogolytáborba került. Szláv származása révén jól beszélt oroszul, és így mint tolmács, a fogolytáborból rövidesen kiszabadult. Leszerelési jegye Dikán Lajos névre szól.
A Vörös János névre szóló iratokat ezután szerezte, mely emlékezetem szerint, Sükösdön lett kiállítva, tényleges koránál hét évvel fiatalabb születési idő megjelölésével, sükösdi születési hellyel. Arra a kérdésre, hogy hogyan sikerült ezeket az iratokat megszerezni, pontos felvilágosítást nem adott.
Szendrőről 1946. február 10-én az Elektrik céggel én is Budapestre jöttem, ahol egy ideig Vörös Jánossal együtt dolgoztam. 1946. május elején, azonban Vörös János hirtelen eltűnt, mert a politikai rendőrség kereste, névtelen feljelentésemre.[24]
Az összeesküvés leleplezése után az a gondolatom támadt, hogy felkeresem Dikán Lajos sógorát, Gerencsér Pált, hogy érdeklődjem utána. Közölték, hogy Dikán ügye teljesen rendben van, és a főorvosnál mint villanyszerelő dolgozik, de azt nem mondták, hogy álnéven. Ezek után Gerencséréket többször meglátogattam, de sohase abban az időpontban, amint előre jelentettem. Feltevésem nem csalt, mert f. hó 24-én de. Gerencséréknél Dikán Lajos nyitott ajtót.
Rövid beszélgetés után Gerencséréktől Dikánnal együtt távoztunk, és betértünk a Vámházzal szemben lévő kis vendéglőbe, ahol óvatosan rátértem a tárgyra, és megkérdeztem tőle, hogy hogy sikerült az ügyét rendezni. Erre iratokat vett elő, melyekből kitűnt, hogy jelenleg Nagy Vince néven szerepel. Iratai között van egy 1946. őszén kiállított leszerelési jegy, Nagy Vince tartalékos őrmester nevére kiállítva. Kötve hiszem, hogy Dikán Lajos a demokratikus hadseregben akár álnéven is szolgálatot teljesített volna!
Ezen észrevételemet, f. hó. 28-án már telefonon jelentettem Goda János MÁSZ[25] osztályvezető közvetítésével Száderszki rendőr ezredesnek.
Teljes tisztelettel
Dridinczky László
Bpest, VII. Garai u. 11. II.22.
Budapest, 1947. I. 29.
[ÁBTL 3. 1. 9. V-103751. 51-52. Géppel írt másodlat, alján Dridinczky László aláírása, mellette „1947 FEBR” bélyegzővel nyomott dátum. A lakáscím alatt piros ceruzával „Vágó” név szerepel. Alatta tollal írt kézírással a következő szöveg olvasható: „Dr. Gajzádó r. őrgy.[26] úr! Soron kívül lefolytatni az eljárást. Az eredményről kérem referálni Száderszki r. ezr.[27] úrnak. Sürgős! I/31. Tímár”[28]]
12. Dr. Szentléleky Sándorné tanúvallomási jegyzőkönyve, 1947. február 10.
227/1-1947. szám.
Tanúvallomási jegyzőkönyv
Készült Budapest 1947. év február hónap 10. napján háborús bűntettel gyanúsított Dikán Lajos elleni bűnügyében.
Jelen vannak alulírottak.
Az idézésre megjelent […] tanút a nyomozás tárgyával és a gyanúsítottak személyével megismertettem, figyelmeztettem, hogy köteles a legjobb tudomása és lelkiismerete szerint a tiszta és teljes valóságot vallani és hogy vallomását esetleg esküvel kell megerősítenie. Figyelmeztettem arra is, hogyha valótlanul vallana, a büntetőtörvénybe ütköző cselekményt követne el.
Ezután a tanú a többi tanúk távollétében a következőket vallja:
1. Neve: dr. Szentléleki Sándorné
2. Születési ideje: 1893. Év június hó 19.
3. Szülőhelye: Homonna (Zemplén vm.)
4. Lakóhelye: Budapest, XII. Hieronymi u. 31. sz.
5. Családi állapota: elvált
6. Foglalkozása: htb.
7. A terhelthez, valamint az ügyben egyébként érdekelthez való viszonya: […]
8. Nem szenvedett-e kárt az eljárás tárgyául szolgáló bűncselekmény következtében: […]
(A B. P. 205. §-ában felsorolt egyének figyelmeztetendők, hogy nem kötelesek tanúságot tenni. Úgy a figyelmeztetést, mint a tanúnak erre tett nyilatkozatát, jegyzőkönyvbe kell venni.)
Bátyám, dr. Polányi Béla fogorvos V. Szt. István krt. 9. sz. alatt lakott. OTI főorvos volt, és hosszú éveken át folytatott jól menő praxist, aminek révén komoly vagyonra tett szert. 1944 őszén alkalmazta asszisztensnőkén Kirchknopf Etelt és ugyanakkor odaköltözött a lakásba az asszisztensnő nővére Keiner Györgyné. Az idők folyamán fivérem jó barátságba került Kirchknopf Etellel.
A nyilas uralom idején fivérem rendszeres foglalkozott emberbaráti szeretet által vezérelve, üldözöttek megmentésével és tagja volt az ellenállási mozgalom egy csoportjának. A Kirchknopf lányokhoz gyakran feljárt azoknak ismerőse Dikán Lajos. Dikán Lajos előttem ismeretlen német egyenruhában járkált a németek idején és valamilyen fegyveres alakulatnak volt a tagja. 1944. november elején valószínűleg anyagi érdekekből, de lehet az is, hogy Kirchknopf Etel iránti féltékenységből, zsidórejtegetés és Oroszországnak való kémkedés miatt, Dikán Lajos saját maga által kiállított elfogatóparanccsal, barátaival elhurcolta, és egy hónapig fogva tartotta, embertelenül megkínozta fivéremet. Kb. december közepén szabadult ki bátyám, amikor elmesélte nekem, hogy Dikán és társai napokon át verték, úgy, hogy csontrepedést szenvedett, fogait teljesen kiverték, saját szememmel láttam, hogy a rajta lévő piszkos fehérnemű alvadt vérrel volt tele.
1944. december 8-án jött haza fivérem és akkor könyörögtem neki édesanyámmal együtt, hogy ne tartózkodjon a lakásán, mert féltettük, hogy Dikán és társai újra el fogják rabolni. Fivérem ragaszkodott ahhoz, hogy otthon maradjon és mikor láttam, hogy szándékától eltéríteni nem tudom, arra kértem, hogy jól zárkózzon be, és őrizze meg az ajtón lévő biztonsági zár kulcsát. Fivérem erre kijelentette, hogy utasította a takarítónőjét, Molnár Terézt, hogy a lakást zárja le és oda senkit be ne engedjen. A felszabadulás után Molnár Teréz elmondta nekem, hogy bánja azt, hogy december hó 8-án, mikor másodszor jöttek fivéremért, este ½ 9 körül beengedte az elhurcolókat. Ugyanakkor közölte velem azt is, hogy Dikán és társa hurcolta el boldogult bátyámat. Dikán Lajos, a Kirchknopf lányok és Molnár Teréz együttesen teljesen kirabolták bátyám egész lakását. Ugyancsak eltűntek a bátyám lakásán őrzött idegen értéktárgyak is.
Fivérem elhurcolása után néhány nappal Szt. István krt-i lakásán voltam, amikor a lakásban csak Molnár Teréz tartózkodott. Egyszercsak csengett a telefon, Molnár Teréz vette fel a kagylót, de kihallatszott a telefonkagylóból, amely igen hangosan beszélt, hogy a vonal túlsó végén Dikán beszél. Molnár Teréz előttem szemmel láthatóan nagy zavarban volt. Rövid ideig beszélgettek, majd a kagylót letette. Molnár Teréz elismerte kérdésemre, hogy valóban Dikánnal beszélt. Kérdésemre, hogy mit beszélt Dikán, Molnár Teréz azt vallotta, hogy fivéremet a németeknek adták át, de további faggatásomra később azt a kijelentést tette, hogy Dikán azt mondta, hogy a „Dunába lőtték zsidaival együtt”.
Egyebet előadni nem kívánok, vallomásom büntetőjogi felelősségem tudatában, az igazságnak megfelelően tettem meg, elolvasás után hh. aláírtam.
Felvette: dr. Szentléleky Sándorné
Vágó r. szds. Polányi Annie tanú
[ÁBTL 3. 1. 9. V-103751. 58-59. Géppel írt másodlat Vágó Ödön és Szentlélekyné Polányi Annie aláírásával.]
13. Dikán Lajos gyanúsított kihallgatási jegyzőkönyve, 1947. február 15.
127/1947. szám.
Gyanúsított kihallgatásáról
Jegyzőkönyv
Készült, Budapest, 1947. évi február hónap 15. Napján délelőtt (délután) […] órakor […] gyanúsított […] kihallgatása alkalmával.
Jelen vannak: alulírottak
Az eljáró tisztviselő intézkedése folytán a kihallgatás […] mint hatósági tanuk jelenlétében teljesíttetik, történik.
Az előállított gyanúsított személyes viszonyaira nézve megkérdeztetvén, előadja:
1.Családi neve (esetleg mellékneve): Dikán Lajos
Esetleges előbbi neve:
2.Utóneve (több utónév közül az, amelyen közönségesen szólítják, aláhúzandó):
(Férjes vagy özvegy nőknél férjük teljes neve is felveendő.)
3. Atyjának családi és utóneve: +Dikán Lajos
4. Anyjának családi és utóneve: +Jakso Katalin
5. Születési ideje: 1908. év március hó 29. nap.
[…]
Arra a kérdésre, hogy kíván-e valamit védelmére előadni, terhelt következőleg nyilatkozik:
Eszéken 1908-ban születtem, 1929 őszén hívtak be Jugoszláviában katonának a repülőkhöz. 1932 őszén nézeteltérésem volt az ottani parancsnokommal és okt. 5-én egy Bregeo 19-es kétüléses repülőgéppel Újvidéken szálltam fel és a gépet áthoztam Magyarországra és Pesterzsébeten, a Pacsirta telepen szálltam le. Ügyemben a magyar hatóságok vizsgálatot indítottak, és kb. 2 hónapig különböző szervek őrizetében voltam. Szabadlábra helyezésem után a Danuvia fegyvergyárba kerültem és ott mint üzemszerelő álltam alkalmazásban 1936-ig. Kilépésem után először a Ganz, majd az Erőátviteli és Világítási Rt. alkalmazásába kerültem.
1936. februárjában hat havi tényleges magyar katonai szolgálatra Debrecenbe a Bocskai István hajdú ezredhez vonultam be. 1941-ben ismét bevonultam és a Keleti hadszíntérre kerültem, ahol 1942 januárjáig Dnyetropetrovszk környékén teljesítettem szolgálatot. 1942. áprilisában ismét behívót kaptam, és a 101-es hadtáp zászlóaljhoz vonultam be. Kurszk környékén állomásoztunk, és itt ért emlékezetem [szerint az] 1943-as nagy orosz előrenyomulás. Alakulatommal fokozatosan vonultunk visszafelé. 1943. áprilisában értünk Lavotcne határállomásra. Innen hat hét múlva Kőrösmezőre vezényeltek, ahol 1943 őszén bekövetkezett leszerelésemig mint autó ellenőrző teljesítettem szolgálatot. Leszerelésem után az Erőátviteli Rt-nél, majd a Mátyásföldi Repülőgépgyárban dolgoztam. Emlékezetem szerint 1944 októberében a nyilasok hatalomátvétele után katonai behívót kaptam sas jelzéssel és a Hidegkúti úton lévő Bolyai-féle hadapródiskolába vonultam be. Itt a Halálfejes Légió egyik alakulata volt elhelyezve. Körülbelül két hétig lézengtem itt civilben, minden beosztás nélkül. Két hét múlva 1944. október végén, vagy november elején áthelyeztek az Olasz fasor 51. szám alatt lévő Halálfejes Légió toborzó helyére. Emlékezetem szerint, itt a parancsnok egy Bolhói[29] nevű gk. szds. volt, beosztottja pedig egy Bajai[30] nevű tüzér hadnagy. A többi tisztek neveire nem emlékszem vissza.
Itt kaptam egy német katona köpenyt és sapkát, alatta egy ún. Kabsz zsávolyruhát viseltem. Itt szereztem magamnak egy 9-es katonai szolgálati pisztolyt. Szolgálatvezetői őrmesteri beosztást kaptam. Feladatom a raktár kezelése volt. Felszerelésnél ruhákat és fegyvereket adtam ki, a leszerelőktől pedig a kiadott ruhákat és fegyvereket visszavettem.
1944 nyarán ismertem meg egy barátom révén Kirchknopf Etelt, majd rajta keresztül dr. Polányi Béla Szent István krt. 9. szám alatt lakó fogorvost. Tudtam arról, hogy dr. Polányinak viszonya volt Kirchknopf Etellel. Később én is viszonyt kezdtem vele. Még 1944. késő nyarán azzal a kéréssel fordult hozzám dr. Polányi, hogy szerezzek valahonnan egy teherautót, abból a célból, hogy édesanyját és annak ingóságait Egerből Budapestre szállíthassa. Ezt egy Várkuti nevű barátom révén el is intéztem. Később több ízben találkoztam dr. Polányival és részben tőle, részben pedig Kirchknopf Eteltől megtudtam, hogy Polányi menteget zsidókat, azoktól pénzt és aranyat kap, jönnek is emberek a lakására, akik viszont Polányitól kapnak aranyat. Nem láttam tisztán az egész dolgot. Egy alkalommal, pontosan már nem emlékszem vissza, hogy mikor, mesélt valamit Polányi, hogy zsidókat kéne kiszabadítani és egy újpesti szövőgyárból, vagy raktárból, erre a célra 50 ezer pengőt fog kapni. Kirchknopf Etel figyelmeztetett, hogy veszélyesek Polányi ügyei, ne kapcsolódjak be. Később ebben az ügyben autót akart szerezni Polányi rajtam keresztül, és miután én nem vállalkoztam az akcióra, Polányi megfenyegetett azzal, hogy miután én nem vagyok magyar, fel fog jelenteni. Ettől megijedtem és elhatároztam, hogy megakadályozom azt, hogy Polányi nekem ártani tudjon. Kiállítottam 1944. nov. 9-én a saját kézírásommal egy letartóztatási parancsot, amit a Kémeri Nagy Imre lövészkülönítmény bélyegzőjével láttam el, magam mellé vettem Szvincsák Miklóst, Kiss Ervint, Poprifcsák Miklós légiósokat, elmentünk a Szent István krt. 9. sz. alá, Polányi lakására, és a felfegyverzett emberekkel együtt Polányit elvittük az Olasz fasor 51. szám alá. Itt megkezdtem Polányi kihallgatását, melybe később bekapcsolódott Bajai hdgy. is. Kihallgatása során elismerem, hogy több ízben tettleg bántalmaztam, és ugyanúgy bántalmazták Polányit az ott lévő többi légiósok is. Dr. Polányi kihallgatása során sikerült kiszedni néhány nap után belőle, hogy a zsidómentésekben a segítőtársa egy Lázin nevű férfi, akit később szintén behoztunk az Olasz fasor 51. szám. alá. Lázin kihallgatásánál magam is részt vettem, de, hogy őt is ütöttem volna, arra nem emlékszem. Néhány napig voltak Polányi és Lázin nálunk és akkor gépkocsin átvittük őket az akkori nyilas főkapitányság épületébe. Átkísérésekor Bajai hdgy.-tól a két átkísért ügyére vonatkozó aktát kaptam, és őket írás ellenében hagytam ott.
Körülbelül egy hónap múlva Kirchknopf Eteltől megtudtam, hogy Polányi taxin hazaérkezett. Újra attól féltem, hogy a kiszabadult fogorvos ártani fog nekem. Elhatároztam, hogy dr. Polányi Bélát elintézem. Ismét magam mellé vettem Szvincsákot és Kiss Ervint és este 9 óra tájban lakására mentünk. A lakáshoz Kirchknopf Etel révén volt kulcsom, azonban emlékszem arra, hogy a lakás ajtaja belülről a szokástól eltérően nem volt bezárva. A felfegyverzett emberekkel Polányi szobájába mentünk és közöltem vele, hogy magunkkal visszük. Polányi nem tiltakozott, felkelt a sezlonról, öltözni kezdett és velünk jött. Mondtam, hogy vigyük át Budára. Átmentünk a Margit szigetnél és elindultunk Óbuda felé. Mentünk a Duna parton felfelé, elhagytuk az Újlaki templomot, úgy emlékszem a Dunában valami uszoda van, és azután egy villanytelep. Egy parkhoz értünk ahol megállítottam a társaságot, és utasításomnak megfelelően Szvincsák Miklós közvetlenül a park mellett agyonlőtte dr. Polányit. Polányi beesett a vízbe, de úgy, hogy abból félig kilátszott. Mondtam, hogy csinálni kell valamit, és tartottam Szvincsák kezét – hogy a vízbe ne essen – amíg ő és Kiss Ervin az agyonlőtt embert a vízbe lökték. Ezután visszajöttünk a városba az Olasz fasor 51. szám alá.
Később garázsmesteri beosztást kaptam, eleinte a Váci utca végén, a Szarka utcával szemben lévő garázsban teljesítettem szolgálatot. Majd Budapest ostromának végén – még mindig a Halálfejes Légió kötelékében – a Várba kerültem. Tíz vagy tizenegy emberrel február elején kitörtem a várból, átkeltünk a Rózsadombra és ott az orosz katonáknak megadtunk magunkat. Ceglédre kerültem fogolytáborba, majd 1945. nyarán kiszabadultam. Eleinte Vörös János, majd később Nagy Vince néven bujkáltam, mert tudtam, hogy eredeti nevemen köröznek.
Egyebet előadni nem kívánok, vallomásomat minden kényszer nélkül, önként az igazságnak megfelelően tettem, és elolvasás után írtam alá.
Kmft.
kihallgatásvez: jegyzőkönyvvez: gyanúsított:
Vágó r. szds Jamlik Ibolya ri. alhdgy. Dikán Lajos
Jegyzőkönyv folytatólag felvéve 1947. február 15-én.
Előadom még a következőket:
Emlékezetem szerint Lázint nem az én utasításomra állították elő, és nem emlékszem arra sem, hogy nevezettet kihallgatás során én tettleg bántalmaztam volna.
1946. nyarán meg tudtam, hogy Szinyei Merse u. 11. sz. alatti lakásomon a rendőrség keresett és azután egy időre Kalocsa mellett lévő Dusnokra költöztem rokonaimhoz.
Egyebet előadni nem tudok, vallomásomat önként, minden kényszer nélkül tettem és azt felolvasás után hh. aláírom.
Kmft.
kihallgatásvez: jegyzőkönyvvez: gyanúsított:
Vágó r. szds. Jamlik Ibolya ri. alhdgy. Dikán Lajos
[ÁBTL 3. 1. 9. V-103751. 54-57. Géppel írt másodlat Vágó Ödön, Jamlik Ibolya és Dikán Lajos aláírásával.]
14. A Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztályának jelentése Dikán Lajos ügyében, 1947. február 15.
Magyar Államrendőrség
Államvédelmi Osztálya
Tárgy: Dikán Lajos ügye
727/1947.
Jelentés
Budapest, 1947. február 15-én.
Bizalmas úton arról értesültünk, hogy az Osztályunk által körözött Dikán Lajos, aki alaposan gyanúsítható Dr. Polányi Béla fogorvos meggyilkolásával, Nagy Vince álnév alatt Budapesten bujkál. A beérkezett adat alapján, sikerült Dikán Lajost elfogni, aki első kihallgatása után elismerte, hogy tagja volt a Halálfejes Légiónak és valóban ő hurcolta el és végeztette ki társaival Dr. Polányit. Beismerő vallomása után Dikánt őrizetbe vettem.
Az ügyben lefolytatott nyomozás során megállapítottam, hogy Dikán Lajos 1944. nyarán megismerkedett Kirchknopf Etel fogorvosi asszisztensnővel, aki annak idején Polányi barátnője volt. Nevezetett később, miután részes volt egy orosz őrnagy meggyilkolásában, az illetékes orosz hatóságok őrizetbe vették és halálra ítélték. Kirchknopf Etelen keresztül ismerkedett meg a gyanúsított Dr. Polányi Bélával. Rövid ismeretség után Polányi segítségül hívta üldözött zsidók kiszabadításához. Dikán ezt megtagadta. Ebben az időben már a Halálfejes Légió őrmestere volt. 1944. november 9-én, részben féltékenységből részben talán félelemből – mert Polányinak tudomása volt arról, hogy Dikán nem magyar állampolgár – saját kezűleg kiállított és az ügyirathoz csatolt letartóztatási paranccsal[31] a Halálfejes Légió Olasz fasor 51. szám alatti laktanyájába állították elő. Itt Polányit, mint később kiderült és amit a gyanúsított is beismert megkínozták, majd zsidómentés vádjával a nyilas rendőrségnek adták át. Egy hónap múlva szabadult ki Dr. Polányi a Gestapo fogságából – ahová időközben átkerült. Még ugyanazon a napon újra elvitte társaival Dikán az áldozatot. Az óbudai Dunaparton egy Szvincsák Miklós nevű légiós az áldozatot agyonlőtte és Dikán segítségével a Dunába dobták.
Tanúként kihallgattam Dridiczki László budapesti lakost, Dikán feljelentőjét, akinek a gyanúsított a múltját megfelelően elmondta. Kihallgattam továbbá,
Lázin Ferenc budapesti (Alkotmány u. 20.) lakost, vallomásában előadta, hogy Dr. Polányival együtt végezte a zsidó mentéseket és a Halálfejes Légió által foganatosított előállítása és kihallgatása alkalmával Dikán őrmester is ott volt.
Dr. Szentléleky Sándorné, Polányi nővére vallomásában fivérétől kapott értesítés szerint, olyan értelmű vallomást tett, hogy Polányi elhurcolója Dikán Lajos volt. Vallomása kiterjed Polányi első fogsága utáni egészségi állapotára, amely szerint az áldozat fogait kiverték és csontrepedést kapott. Csatolom az ügyben 1945. április 28-án felvett Kirchknopf Etel-féle gyanúsítotti jegyzőkönyv eredeti példányát,[32] amely Polányi és Dikán kapcsolatát világítsa [sic!] meg. Ugyancsak idezárom Molnár Teréz férjezett Ubrankovics Jánosné tanúvallomását, amiből kitűnik, hogy Polányi elhurcolója Dikán Lajos volt. Véleményem szerint Molnár Teréz összejátszott Dikánékkal abban – amit Dikán vallomása is alátámaszt – hogy 1944. november 9-én[33] szándékosan nyitva hagyta Dr. Polányi lakásának ajtaját és megkönnyítette a gyilkosok munkáját. Nevezettet – miután súlyos beteg és kórházi ápolás alatt áll – kihallgatni nem állott módomban. Ügyét a tárgyalás során feltétlenül tisztázni kell. Dikán 1929–1932-ig jugoszláv katona volt, amikor egy, a Jugoszláv állam tulajdonát képező repülőgépen átrepült Magyarországra és Budapest mellett szállt le. Attól kezdve Magyarországon él.
Vágó Ödön r. szds.[34]
Mellékletek:[35]
Dr. Polányi Béla fényképe,
Dikán Lajos által aláírt 1944. nov. 9-én kelt Dr. Polányi-féle letartóztatási parancs,
Dikán Lajos Kirchknopf Etelhez írt kelet nélküli levele,
A „Magyarország” c. lap 1944. dec. 11-i kivágott lap példánya, amelyen Dr. Polányi rendelőjét eladásra hirdetik.
[ÁBTL 3. 1. 9. V-103751. 61-62. Géppel írt másodlat Vágó Ödön aláírásával.]
15. A Budapesti Népbíróság jogerős ítélete Dikán Lajos ügyében, 1947. május 14.
Nb. VI. 1135/1947/3. A budapesti népbíróságtól 1947. évi május 14-én
A Magyar Köztársaság Nevében!
A budapesti népbíróság háborús bűntett miatt Dikán Lajos ellen indított bűnügyben a budapesti népügyészség Nü. 990/1947. számú vádirata folytán az alulírott napon tartott bűnvádi főtárgyalás alapján meghozta a következő
ítéletet.
A népbíróság Dikán Lajos vádlottat, aki 1908. március 29.-én Eszéken született, budapesti (XI. Bercsényi u. 50. sz.) lakos, elvált, villanyszerelő, katona volt, tartalékos őrmester, 4 polgárit végzett, vagyontalan, egy gyermek atyja, magyar anyanyelvű és állampolgár, apja: Sándor, anyja: Jaksó Katalin, 1947. február 20 óta előzetes letartóztatásban van, bűnösnek mondja ki az Nbr. 11. §. 5. Pontjába ütköző háborús bűntettben és ezért őt az Nbr. 12. §. a. pontja 3. §. 8. pontja alapján halálra, mint főbüntetésre és 10 évi politikai jogvesztésre, mint mellékbüntetésre ítéli.
Amennyiben az ítélet kegyelem folytán határozott tartamú szabadságvesztés büntetésre változtattatnék át, úgy abból az előzetes letartóztatással kettő hónapot és 24 napot kitöltöttnek nyilváníttatik.
Vádlott köteles a Bp. 480. §-a bűnügyi költséget az államkincstárnak megtéríteni, ezt azonban a bíróság behajthatatlannak nyilvánítja.
Az ítéletet az Nbr. 52. §. és azt kiegészítő jogszabályokban felsoroltakkal közölni kell.
Indokok:
A népbíróság a főtárgyalás adataiból, Dridiczki László, Lázin Ferenc, dr. Szentléleky Sándorné és Molnár Teréz tanúk vallomásából, valamint a főtárgyaláson ismertetett iratok tartalmából, a következő tényállást állapítja meg:
Dikán Lajos 1944. év október havában a Szálasi puccs után a Kémeri Nagy Imre lövész különítmény ún. halálfejes alakulatánál, mint szolgálatvezető őrmester teljesített szolgálatot. 1944. november 9-én elfogatóparancsot készített dr. Polányi Béla budapesti lakos ellen, melynek alapján nevezettet maga a vádlott tartóztatta le, és vitte be a halálfejes légió helyiségébe, hol Polányi Bélát súlyosan megkínozták. Ezután Polányi Bélát a Gestapóhoz kísérte át, hol a letartóztatottat egy hónapig fogva tartották, mely idő alatt a vádlott Polányi lakásán annak asszisztensnőjével együtt élt. Polányi Béla kiszabadulása után, még annak kiszabadulása napján, 1944. december 8-án, vagy 9-én este a vádlott ismét letartóztatta Polányit Bélát, akinek azóta nyoma veszett, mert a vádlott Polányi Bélát a letartóztatást foganatosító ismeretlen társával együtt még aznap éjjel a budai Dunaparton meggyilkolta és holttestét a Dunába dobta.
A népügyészség által az Nbr. 13. §. 3.[36] és a 11. §. 5. pontja[37] szerint minősített fenti cselekmények a népbíróság szerint egységbe olvadnak és egységesen minősítendők az Nbr. 11. §. 5. pontja szerint. A népbíróság ezért a vádlott bűnösségét annak megfelelően állapította meg. A népbíróság a legsúlyosabb büntetés kiszabását találta indokoltnak, mert a vádlott a cselekményét aljas indokból, azért követte el, hogy áldozatát kirabolhassa, amit a vádlott asszisztensnőjével együtt meg is tett.
Enyhítő körülményeket a népbíróság nem észlelt. Mindezek alapján a rendelkező rész szerint kellett határozni.
Budapest 1947. évi május hó 14.
Dr. Aradi István sk. tv. bíró
László Lajosné sk. Dr. Zilzer Arnold sk. Radó Ilona sk.
Dr. Kovács Jenő sk. Cicutti József sk.
Az ítélet jogerős és végrehajtható.[38] dr. Aradi István sk. tv.
[ÁBTL 3. 1. 9. V-103751. 77. Géppel írt másodlat, a jobb alsó és felső szélen a Budapesti Népbíróság körbélyegzőjével.]
--------------------------------------------------------------------------------
[1] Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában (ÁBTL) található iratokról lásd: Soós Mihály: A háborús és népellenes bűntettek feltárásának forrásai a Történeti Levéltárban. In: Trezor 3. Az átmenet évkönyve 2003. Szerk. Gyarmati György. Budapest, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 2004. 81–106. A tanulmány részletesen kitér az 1945-ben keletkezett vizsgálati dossziék tartalmi és formai ismérveire, a háborús és népellenes bűncselekményekkel gyanúsított személyekkel kapcsolatos eljárásokra. Uo. 90–99.
[2] ÁBTL 2. 1. VII/3. és VII/3/1.
[3] ÁBTL 4. 1. A-1127
[4] Kémeri Nagy Imre tartalékos főhadnagy, szélsőjobboldali agitátor és „akcióhős”. Rendszerellenes tevékenysége miatt többször előállították. 1938–39-ben a Rongyos Gárda tagja, majd 1939–1940 folyamán önkéntesként a finnek oldalán harcolt a szovjetek ellen. A VKF/2 szovjetellenes hírszerző vonalon alkalmazta és a KOFFA-2 (Központi Hírszerző-offenzív Alosztály) beszervező tisztjeként egy különítmény élén 1941-ben az orosz fronton partizánvadász tevékenységet folytatott. Egyes adatok szerint megsebesült, majd 1942 tavaszán egy varsói kórházban meghalt. Ugyanakkor neve szerepel a Történeti Levéltárban található iratokban, a Szovjetunióban hadifogságban lévő személyek között. A nevével fémjelezett különítmény a KABSZ-hoz majd a Halálfejes Légióhoz tartozott.
[5] A vallomások az időpontok tekintetében ellenmondásosak, Lázin Ferenc szerint Polányit 1944. november 6-án, őt pedig november 9-én vitték el Dikánék.
[6] A jegyzőkönyvek alapján csak vélelmezhető, hogy a gyanúsítottakat a Gestapo hallgatta ki. 1944 végén Magyarországon biztonsági feladatra (politikai hírszerzés, elhárítás, rendőri akciók stb.) több, párhuzamosan működő náci hivatal is szakosodott.
[7] Lásd 8. dokumentum. Egyéb dokumentum vagy adat nem támasztja alá, hogy Kirchknopf Etel más esetekben is a nyilas szervek informátora lett volna.
[8] A dátum a vizsgálati anyag alapján lehet december 8-a is.
[9] A Történeti Levéltárban található iratok alapján Homoki János a német megszállásig a BRFK Bűnügyi Osztályán dolgozott, majd a magyar Gestapohoz, az országos hatáskörű Állambiztonsági Rendészethez került, kommunista elhárítási vonalra. Egy dokumentum szerint a Szálasi-puccs után kényszervallatással próbálta rábírni a bűncselekmény elismerésére azt a zsidó származású személyt, akit az 1944. december 3-án a Városi Színházban elkövetett nyilas nagygyűlés felrobbantásával gyanúsítottak. Homokit a háború után internálták, majd az 1956-os forradalom idején a BRFK XIX. ker. Rendőrkapitányságon szolgálatra jelentkezett, amit kompromittáló múltja miatt elutasítottak. (ÁBTL 4. 1. A-1111. 16.) Homoki János szerepel azon a listán, ami a Hain Péter-féle „svábhegyi politikai osztályon szolgálatot teljesített” detektívek nevét tartalmazza. (ÁBTL 4. 1. A-416. 217.) Homoki a Cser István vezette szabotázs elhárítás és nyilaskeresztes mozgalom működését megfigyelő osztály beosztottja volt. (ÁBTL 4. 1. A-416. 168.) Az 1944-es Detektív Névmutató, valamint a Budapesti Detektív Rangsor adatai alapján Homoki János nevű nyomozó a betörési ügyekkel foglalkozott. (ÁBTL 4. 1. A-184. és A-191.)
[10] Polányi és Kirchknopf konfliktusából még rendőrségi feljelentés is keletkezhetett, de az iratok erre vonatkozóan meglehetősen hiányosak. Annyi biztos, hogy az esetről Polányi telefonon beszélt Lázinnak és tudott az ügyről a fogorvos húga és édesanyja is.
[11] Molnár Terézt a Népbíróság 1947. szeptember 6-án, népellenes bűntette elkövetése miatt 3 év börtönbüntetésre ítélte. ÁBTL 3. 1. 9. V-103751. 78–79.
[12] ÁBTL 3.1.9. V-103751. 7. Szentléleky Sándorné Polányi Annie feljelentése, 1945. szeptember 1.
[13] ÁBTL 3.1.9. V-töredék (volt szovjet hadifoglyok) 1568. 128.
[14] A nyomozás más emberölési bűntett vizsgálatára nem tért ki.
[15] Fiala Ferenc (1904-1988) építész, szélsőjobboldali újságíró, politikus, a magyarországi nemzetiszocialista mozgalom kezdeményezője. 1930-as években a Nyilaskeresztes Párt sajtóügyeinek felelőse, 1944. október végétől a Szálasi Ferenc sajtófőnöke. 1946-ban a Népbíróság a halálos ítéletét életfogytiglani fegyházra változtatta. 1956-tól az NSZK-ban telepedett le, ahol fasiszta jellegű újságírói tevékenységet fejtett ki.
[16] Büntető perrendtartás (1951. évi III. törvény).
[17] ABTL 3.1.9. V-töredék (volt szovjet hadifoglyok) 1568. 128.
[18] Gyimesi Lajos rendőr alezredes, eredeti foglalkozása cipészmester. 1924-től vett részt a szocialista munkásmozgalomban, majd a harmincas években tagja egy illegális kommunista sejtnek. A II. világháború alatt többször behívták munkaszolgálatra, majd a nyilas puccsot követően megszökött és a háború végéig bujkált. 1945-től tagja a Politikai Rendészeti Osztálynak. Különböző beosztásokban (vizsgáló, fegyelmi tiszt) teljesített szolgálatot az államvédelemnél. 1956. október 30-ig a BM József Attila u-i objektumában tartózkodik, majd november 4-ig a budaörsi erdőben állomásozó szovjet alakulatoknál húzta meg magát. Egy szovjet egység kötelékében tért vissza a fővárosba és részt vett a Gellért-hegy körüli harcokban november 9-ig. Csatlakozott az I. Budapesti Karhatalmi Ezred 3. (tiszti) századához és aktív szerepet vállalt később a belügyben is a forradalom utáni megtorlásokban. 1964-ben r. alezredesként nyugállományba helyezték. (ÁBTL 2. 8. 1. 1778.)
[19] A jegyzőkönyvből nem derül ki, hogy Lázin Ferenc milyen névsorról beszél, mert Homoki nevű detektív szerepel a Hain Péter vezette Állambiztonsági Rendészet személyi állományáról szóló kimutatásban. Vö. ÁBTL 4. 1. A-416. 168, 217. és A-1111. 16.
[20] A fejlécen szereplő szerv elnevezése 1946 októberétől Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztálya.
[21] Az eredeti szövegben a József név tollal át van húzva és fölötte a János név szerepel.
[22] A levél a dossziéban nem található.
[23] Nyilvánvaló elírás, a helyes dátum 1945 ősze lehet, hisz Dikán a dosszié tartalma alapján 1944 őszén Budapesten tartózkodott.
[24] A szóban forgó névtelen feljelentés nincs a dossziéban.
[25] Magyar Állami Szénbányák Rt.
[26] Dr. Gajzágó György államvédelmi őrnagy. Örmény származású politikai nyomozótiszt, a Politikai Rendészeti Osztály VIII. alosztályának vezetője 1946 szeptemberétől. A Felügyeleti és Területi Alosztály a vidéki alosztályok és szervek közötti ellenőrző, koordináló feladatok ellátására szakosodott. Lásd Figder Éva–Palasik Mária: Brit jelentés a magyar politikai rendőrségről. In: Trezor 1. A Történeti Hivatal évkönyve. Szerk. Gyarmati György. Budapest, Történeti Hivatal, 1999. 185.
[27] Helyesen Száberszky József államvédelmi ezredes. 1945-ig mint illegális kommunista Péter Gábor körének egyik belső embere, majd a Politikai Rendészeti Osztály vezető beosztású munkatársa. Az 1948-ban létrehozott BM ÁVH „D” ügyosztályának (technikai és operatív feladatok) vezetője, majd a Pénzügyminisztériumban főosztályvezető. Az államvédelemnél elkövetett súlyos törvénytelenségek miatt Péter Gábor és társai felelősségre vonásakor öngyilkos lett.
[28] Dr. Tímár István államvédelmi ezredes a Politikai Rendészeti Osztály egyik megszervezője, később az ÁVO és a BM ÁVH Vizsgálati Osztályának vezetője, Péter Gábor helyettese. 1948. decemberétől az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője. A törvénytelenségek miatt 1953-ban elítélték Péter Gábor ügyének harmadrendű vádlottjaként.
[29] Iliász Bolhóy Imre Gyula magántisztviselő, gépkocsizó százados, SS Haupsturmführer. Az 1930-as években több szélsőjobboldali szervezet tagja. 1941–1942-ben az orosz fronton harcoló első páncélos honvéd dandár vonatoszlopának parancsnoka. 1943-ban – az akkor még illegális – KABSZ budapesti területi igazgatója. 1944. október közepén lezajlott nyilas hatalomátvétel során a Szövetség vezérkari főnökeként, a németektől kapott fegyverek segítségével, személyesen irányította a budapesti stratégiai pontok megszállását. Később az egyik vezetője lett a KABSZ kötelékébe tartozó Halálfejes Légiónak, majd az egység feloszlatása után – Ney Károly bizalmasaként – a magyar SS alakulatok németországi kiképzésében vett részt. 1945 májusában amerikai hadifogságba esett, de 1945 októberében kiadták a magyar hatóságoknak. A PRO vizsgálati anyaga alapján – a Szovjetunió területén elkövetett atrocitások miatt – 1946-ban a Szovjet Hadbíróság Budapesten háborús bűntett elkövetése miatt halálra ítélte, majd kegyelemből az ítéletet 15 évi szabadságvesztésre változtatta. 1955-ben tért haza szovjet hadifogságból, 1966-ban meghalt. (ÁBTL 3. 1. 9. V-113114. 122. és V-129027/8. 23.)
[30] Bajai Pál tüzér főhadnagy, SS Hauptsturmführer. A KABSZ vezetőségi tagjaként a Halálfejes Légió toborzásokért felelős tisztje és az 1944. december 6-án rendeletileg létrehozott kisbéri 101-es bevonulási központ parancsnoka. (ÁBTL-3. 1. 9. V-82865/1. 162.) Később a Szlovákia területén lévő különleges jogállású holicsi kiképzőtábor vezetője lett. 1945. januártól – teljesen függetlenítve magát és alakulatait a Beregfy-féle nyilas hadügyminisztériumtól – a német kötelékben harcoló Halálfejes SS rohamezred törzskarához tartozott, közvetlenül Ney Károly irányítása alatt. Szerepe volt a harcoló magyar SS-hez tartozó titkos „kopjás századok” megszervezésében, mely a korábbi KABSZ- tagok front mögötti partizánakcióit is koordinálta. (ÁBTL 4. 1. A- 1127 és 3. 1. 9. V-82865, 82865/1.)
[31] A dokumentum a dossziéban nem található.
[32] Az eredeti példány a dossziéban nem található.
[33] Helyesen 1944. december 8.
[34] Vágó Ödön az ostrom alatt, mint szökött szociáldemokrata munkaszolgálatos rejtőzködött a főváros X. kerületében. 1945 februárjában – az MKP ajánlására – belépett az újjászervezett rendőrségbe, majd 1945 novemberétől tagja a Politikai Rendészeti Osztálynak. (ÁBTL 2. 8. 1. 6116. 26–28.) Vágó szerepel az 1945-ös Budapesti Detektív Rangsorban, beosztás és pontos állományhely megjelölése nélkül. (ÁBTL 4. 1. A-191.)
[35] A felsorolt dokumentumok a dossziéban nem találhatók.
[36] Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 81/1945. M. E. számú rendelete a népbíráskodásról, melyben a Különös rész 13. szakaszának 3. pontja rendelkezik azon háborús bűnösökről, akik nem vezető jellegű cselekménnyel a nyilas mozgalomnak segítséget nyújtottak.
[37] Uo. A Különös rész rendelkezik a háborús bűnösökről, akik tettesei, vagy részesei voltak a törvénytelen kivégzéseknek.
[38] A dosszié mellékletében lévő III/2 85515 sorszámmal ellátott kérdőjegyen Dikán Lajos adatai alatt a következő szöveg olvasható: „Bpest V. akvi. hivatal értesítése szerint 1947. máj. 14-én meghalt. 1966. IV. 16.”
Az eredeti cikk vonBurckhart tollából származik és 2007.11.06-án jelent meg a régi roncson.
