A vers érdekes,mintha ma irták volna repülö sárkány

Beküldte:kispajtás Beküldés ideje:2013 junius 5

Emlékezés Trianonra

1934.március 21-én megjelent az Igazság c. ujság mellékletében /főszerkesztője Csoór Lajos akkor
országgyűlési képviselő/ Egy,valószinűleg nagyon sokak által ismeretlen vers,ami az akkori életről és Trianonról szól. Véleményem szerint témája és a benne foglalt problémák még ma is aktuálisak.

TESTVÉR NYUJTS KEZET

Testvér,hagyj fel a haraggal,nyujts kezet
Egy a multunk,szenvedésünk,egy cél vezet!
Te is az vagy,mi jómagam:bús szenvedő,
Ki gürcöl mig rá ne borul a szemfedő.
Te is az vagy,mint jómagam:föld gyermeke,
Kinek kezét feltörte az"örök" eke
Te is mindig csak vetsz és nem aratsz soha.
Egyformán ver bennünket a lét ostora.
Nekemis fáj,hogy elvették tőlünk a dalt,
Hogy az ezeréves test most összeszabdalt,
Nekemis fáj az elrabolt napfény sugár
A hulló könny,a vérző szív,amely bosszút vár.
Az én számbol is kilopták a falatot,
S belémrugtak nagy röhögve sok száz nagyot:
Én felkeltem s leráztam a piszkot a port

S beálltam az életbe,mely tova sodort.
De lelkemben itt hömpölyög a bosszúár
Mely már csak az adott jelre és percre vár.
Akkor aztán...Aztán?még nem tudom mi lesz,
De érzem,hogy a vég az szép és dicső lesz
De addig is Magyar testvér,fogjunk kezet!
Egy a multunk,szenvedésünk,s egy cél vezet
Husvétváró magyar vagyok én is mint te,
Kinek nincs már egyebe csak a hite:
Hogy feltárul majd rabságunk sziklasija
És a Magyar könnyét tovább már nem sírja,
Mert győz a Jog, az Igazság szent angyala.
S pirkad már a magyar élet új hajnala.
Testvér,hagyj fel a haraggal,fogjunk kezet,
S meglátod,hogy e kézfogás célra vezet!

Szarvas
Ifj.Gyurcsik András

üdv.kispajtás.

.

féloff: tavaly belefutottam egy A/6-os méretű 1942-es statisztikai adattárba, de nem volt ötezrem akkor... Népesség, termelés, épületállomány, közlekedés, úgy minden A-tól Z-ig. Azóta is sajnálom

.

Csak egyben érdemes nézni őket – azaz a kiragadott részletek már becsapják az embert. Amúgy nagyon hasznos az akkori statisztikai könyveket forgatni. Van néhány könyvem e témában, akad köztük olyan, melyet alig egy nap alatt kiolvastam - holott több száz oldalról beszélünk. Erre mondja a magyar: letehetetlenül érdekes. :)

Az első világháború előtti viszonyokhoz (Nem önreklám!):

http://www.mfor.hu/cikkek/Vasuti_fizetesek_anno___.html
http://www.mfor.hu/cikkek/Vasuti_fizetesek_anno___.html?page=2

Boltbérletek akkoriban:

http://www.mfor.hu/cikkek/Vaci_utcai_boltberletek_hajdanan.html

Horthy-kor:

http://www.mfor.hu/cikkek/Millio_koldus_orszaga.html

http://www.mfor.hu/cikkek/Onallosodasi_alap_a_harmincas_evekben.html

http://www.mfor.hu/cikkek/Gorcso_alatt_a_banki_merlegek.html

http://www.mfor.hu/cikkek/Allamkassza_a_Horthy_korbol.html

Részletesebben:

http://www.mfor.hu/cikkek/Alul_es_meg_lejjebb.html

http://www.mfor.hu/cikkek/Bukszanezo_a_Horthy_korbol.html

http://www.mfor.hu/cikkek/Keresetek_es_vagyonok_egykoron.html

http://www.mfor.hu/cikkek/Eletszinvonal_1924_1944.html

Hirtelen ezt találtam magamnál. Ismétlem, nem önreklám. Ezek nem tudományos cikkek, de alaposan utána olvastam, mielőtt elkezdtem őket írni. Az adatokért jót állok.

" Egy földmunkás évente csak átlag 180 napot tudott dolgozni! Éves jövedelem: 183 pengő. Egy napszámos család éhezés nélkül csak úgy tudott megélni, ha az anya és a serdülő gyermek is munkát vállalt és kapott. Fő étkeik azonban még ebben az esetben is a kenyér és a különböző tésztafélék, ill. a krumpli, bab, káposzta, hagyma. Hús csak kivételes alkalmakkor."

"A föld nélküli szegényparasztság egyik nagy rétegét az uradalmi cselédek alkották. 216 ezer kereső s közel kétszer annyi eltartott családtag. Helyzetük a háború előttihez hasonlóan viszonylag biztonságos, ugyanakkor rendkívül kiszolgáltatott és megalázó volt. Életkörülményeik: sárgára meszelt, hosszú, s az istállókkal és a disznóólakkal egybeépült cselédházak, amelyekben egy családot a gyermekszámtól függetlenül legtöbbször egy szobában helyeztek el. Megmaradt a közös konyha is. Egy főre jutó éves jövedelem: 205 pengő!"

Hirtelen ennyit találtam.

Forrás: Életmód és társadalom a ’20-as, ’30-as évek Magyarországán

hippo.uw.hu

Szép és érdekes olvasmány ez! Engem azonban érdekelne, hogy a mai árfolyamhoz viszonyítva mennyibe is fájt ez akkor? Nem vagyok tisztában azzal, hogy hány pengő volt akkor egy havi kereset!