Beküldő: iberta. Beküldés időpontja: 2005, május 12 - 14:24.
Gondolom rajtam kívül másokat is érdekelnek az egykori hadirepterek, kitérőrepterek, libalegelők. Szinte alig tudni valamit arról, hogy hol és merre feküdtek a kifutópályák, fedezékek, milyen gépek üzemeltek ott, milyen események történtek ott, és mi lett a sorsuk a hábrú után.
Ha valaki meglátogat egy ilyen helyet, ide írhatja a tapasztalatait. Meglátjuk mi lesz a legendával, miszerint a sok bombatölcsérbe az oroszok egyszerűen csak beletolták a repülőroncsokat és elsimították, hogy használhassák a kifutópályát. Eltérőek az információk arról is, hogy hol hány gépet robbantottak fel a visszavonulók.
Egyszóval irány Veszprém-Jutas, Kenyeri, Pápa, Debrecen, Szombathely, Nagycenk, Lóversenypálya, Vérmező stb.!
Ettöl a helytól nem messze keletre, Csákvár melett is mind a mai napig megvan (betonozott) egy békezárolt reptér. Ezt anno az oroszok üzemeltették. Előtte, a háború alatt magyar-német kézben volt (míg ugyebár el nem foglalták).
Beküldő: Repesz. Beküldés időpontja: 2005, május 15 - 13:38.
én megjártam Nagycenket,Röjtökmuzsajt.Cenkről annyit,hogy még folyamatban van a dolog.eddigi leletek érdekesek!felszínen:JU88as antenna,Héja botkormány,szelepek,adattáblák(He111,Héja,FW??)szerelőnyílások,kábelek,Héja ülés páncél...stb..ja és negyed trombita :-D hatalmas terület.a gépek az erdőbe,a fák közé voltak betolva.ha jók az infók,30-40gépet robbantottak fel,köztük sokat panzerfausttal.próbálok több infót összeszedni.elöször csak ennyi.ha lesz időm akkor írok részletesebben.továbbá teszek fel képeket a cenki leletekből.meg lehet lesz eredeti korabeli kép...de ez még függő dolog!
Beküldő: iberta. Beküldés időpontja: 2005, május 25 - 14:06.
A MOL kút mellett egy bazi nagy szántóföld - röviden ez maga a reptér. Igazából egy legelő volt, amit tábori célokra használtak, mikor már a keletebbi repterekről visszavonultak. Ez mellet van egy erdő Sopron fele, mint Repesz kollega írta, itt lehettek a fedezékállások, amiket egyszerűen úgy alakítottak ki, hogy kivágtak annyi fát, hogy a gépet az erdőbe el lehessen dugni az elg. felderítői elől, és betolták oda. A Nagycenk története is említi a 30-40 gép panzerfaustos felrobbantását. De a benzinkút mellett mintha lenne egy betonbunker. Jól láttam az útról?
Beküldő: Repesz. Beküldés időpontja: 2005, május 30 - 15:44.
üdv Berci!jól láttad,az tényleg bunker.párszor megtekintettem.hogy mikori azt nem tudom.de talán nem hülyeség azt állítani hogy a reptérhez tartozott.üres,és a környéke tele van szeméttel.enyhe túlzással a MOL kút vonalától szinte Kópházáig lelehet követni a régi reptér nyomait.
Beküldő: András. Beküldés időpontja: 2005, május 30 - 18:47.
Sziasztok!
Nem tudom halottatok-e valaha erről a reptérről.J-N_Szolnok megyében van Karcag mellett. A reptér területe 700 ha.
Ha jól tudom a németek kezdték kiépíteni, majd az ötvenes évektől az oroszok használták egészen '91-ig.Rendelkezik kb 2,5km beton kifutóval, plussz füves résszel. A reptér inkább a szovjet éra emlékei találhatók többségben, de vannak bizonyos épületek amiket a németek építettek.
Megemlíteném, hogy egy 2-3ezres város épült a reptéren, ami ma üresen áll, igazi szellem város!!!
24 földdel takart hangár van plussz 4 duplahangár, szerelőcsarnokok, börtön, étkezde, lakótelepek tök üresen találhatóak ott.
A néma szektor nevű részben állítólag atomtöltetett tároltak( ez nincs bizonyitva). Amugy két bombázó ezred állomásozott itt SZU 22-es gépekkel. (amik akár atomtötet hordozására is alkalmasak voltak)
A területet ma vadvilág uralja.
Beküldő: András. Beküldés időpontja: 2005, május 30 - 22:08.
Helo!
Nos valóban, de a maga 700 hektárjával szerintem rejteget
egyet s mást. Bár ez csak szubjektiv vélemény.
Amugy amikor ott voltam, láttam két Zil fülkét...
De amugy biztos, hogy sok minden van még ott. Aki a reptérrel foglalkozik, az azt mondta rendszeresen találnak löszereket....
Üdv: András
Beküldő: iberta. Beküldés időpontja: 2005, június 10 - 10:40.
Fec, a nagyapad repülőtiszti tőre kapcsán írtad hogy ő a söptei reptéren szolgált. Milyen reptér volt ez, hol volt, kik szolgáltak ott? Lehet valami közelebbit tudni róla?
Üdv, Berci
Beküldő: jack. Beküldés időpontja: 2005, szeptember 19 - 12:38.
A Csákvár melletti reptérről érdeklődnék.
A nyár folyamán többször jártam kint, és az egyik alkalommal a kifutó és a kis erdősáv között félúton találtam három alkatrészt. Az egyik egy szíjjal rögzíthető műszer foglalata, a hátulján Xt felirat illetve egy 6-os, vagy 9-es szám. A másik kör alakú kb 18cm-átmérőjű, rajta 4 kisebb kör alakú furat, valószínűleg visszajelző lámpáé, mert látszik 2mm perem a furatok körül. Ennek az alkatrésznek még a hátulja is meglepett, mert ragasztó maradvány van rajta az egész felületén. A harmadik valamilyen csőelzáró darab szintén alumínium, rajta egy kissé megsárgult gumitömlő darabbal, amit egy fehér színű gyűrű tart rajta. Mindhárom a felszínhez igen közel volt, sérülésmentesek, pedig valamikor felszántották a területet.
Nem tudom milyen típusból való, esetleg több gépből?
Továbbá megmondaná valaki, hogy a repteret mikor betonozták?
A főút mellett a falon (ami elválasztja az úttól) belül több gödör is van, az egyikben 0,5 és 0,3 mm-es plexi töredékek voltak, néhány darab összeillik.
Található még valamilyen orosz eredetű gépkocsi roncs is, ennek felépítménye és alváza egymástól eléggé messze van az alváz kissé betemetve, a felépítmény pedig szegecselt acél eléggé korrodáva.
Beküldő: Repesz. Beküldés időpontja: 2005, október 14 - 10:20.
Szia Berci!bővebbet most nem,de utána kell néznem.elég nagy volt méretre.nagyobb mint a cenki.Röjtökmuzsaj és Csapod között helyezkedik el.a mai műút pont metszi a repteret.Csapod fele tartva jobbra vannak a beállók ,balra meg a felszálló pálya.ha jól tudom még harc is volt érte.a háború után az oroszok használták reptérnek,mejd később gyakorló pályának.
érdekessége,hogy a német roncsokat összegyűjtötték és beépítették a saját "hangárjaikba".manapság már nagyon kevés dolgot találni.mert rendesen széttúrták a beállókat.legutóbb valami idióták kiszedhették a 20mmes lőszerekből a lőport és gyújtogatták.le is égett a fél reptér.talán H.Gábor cimborám több infóval szolgálhat. ő sokat járt a röjtöki reptérre.meg főleg repülős témával foglalkozik.több mindent talált már ott. pl:http://www.netlabor.hu/roncskutatas/modules/myalbum/photo.php?lid=3659 ez a 210es kabintető.
Beküldő: Mosquito. Beküldés időpontja: 2005, december 2 - 08:09.
Az M7-es mellett, közvetlen az akarattyai leágazás elött, Pest felől érkezve a jobb oldalon felfigyelhettek egy kis hangárra, ahol ma csak sárkányok vannak.
Ez egyébként Balatonfőkajár felől közelíthető meg. A háború alatt katonai reptérként működött, ha jól tudom Német-Magyar kézben volt. A háború után pedig az Oroszok birtokolták.
A reptér életének az M7-es építése vetett véget, mert elzárta a területről elfolyó talaj és esővíz útját.
Így a reptér talaja mára teljesen elvizenyősödött, már csak a sárkányosok használják, de a felázott talajon már ők is többször szenvedtek landolási balesetet.
Ha valaki tud még közelebbit erről a reptérről, kérem ne halgassa el előlem azt!
"Itt volt a Weiss Manfréd Repülőgép és Motorgyár Rt. saját repülőtere, és mivel a harmincas évek végétől már harci gépeket is gyártottak itt, az üzem és a repülők hadi jellegét nem is titkolták. Egyre több gép szállt fel innen, a gyár a német hadvezetésnek is szállított, így aztán a II. világháborúban felkerült a szövetségesek célpontlistájára. A világháború végére a reptérből a légitámadások után csak romok maradtak."
Tudja valaki hogy pontosan hol volt ez a repülőtér, illetve hol voltak a WM repülő és motorgyárának csarnokai? Beépítették a területet, vagy elvadult mint a mátyásföldi reptér?
Üdv, Berci
Beküldő: iberta. Beküldés időpontja: 2006, március 27 - 13:07.
2006. március 27. 13:38
Több – valószínűleg háborús – lövedékeket fordított ki egy munkagép hétfőn a délelőtti órákban a szegedi repülőtér területén folyó építkezésen.
Az árokásó-gép kábelfektetés közben mintegy 20 db, erősen korrodálódott, feltehetően II. világháborús lőszert emelt ki a földből. A lőszerek egyenként kb. 20 cm hosszúak és hozzávetőleg 30 mm átmérőjűek. A rendőrség – miután az esetet jelezte a Szegedi Önkormányzat Jegyzőjének – értesítette a Honvédelmi Minisztérium tűzszerészeit. Az illetékes hatóság intézkedett az érintett terület körbezárásáról, melynek őrzését a Szegedi Városőrség látja el.
Beküldő: Domino. Beküldés időpontja: 2006, április 10 - 15:09.
Üdv!
Ha már repterekről van szó,írok néhány sort Békéscsaba város repteréről.
Amióta a repülés elkezdődött Magyarországon,volt itt repülőélet.Kvasz András volt városunk úttörője és a Felvégi legelőn próbálgatta szárnyait,mely a mai napig otthona a róla elnevezett repülő egyesületnek.Aki kíváncsi rá megtekintheti az egyesület honlapját: http://lhbc.fpn.hu
A reptér kivette részét a háborúból is,rövid ideig használták német,majd orosz repülőalakulatok.
Jelenleg 1300 méteres beton futópálya készül a B reptéren.Ha minden jól alakul, Júniusban át is adják a nagyobb madaraknak :-D
Beküldő: Gábor. Beküldés időpontja: 2007, március 14 - 15:18.
Dunakeszin allomasozott tobbek kozott az 5. LHDS., 178. GvIAP-ja is La-5-os gepeikkel. Legismertebb ott allomasozo gepuk talan Kirill Alexejevics Jevsztignyejev feher '14'-es ...KOHEBA... La-5-ose volt, amit meg magatol Kozsedubtol orokolt, s csak nemi atfestest kapott uj alakulataban. (Piros orr, stb.) Udv,
Beküldő: Gábor. Beküldés időpontja: 2007, március 15 - 14:14.
A Po-2-esek a 312. NBAD gepei voltak a 392., 930. es 992. NBAP allomanyabol. Ha meg Pe-2-esek is voltak, akkor azoknak az 511. ORAP-ba kellett tartozniuk. Udv,
Beküldő: Domino. Beküldés időpontja: 2007, október 8 - 17:02.
Sziasztok!
Nincs valakinek vázlatrajza Szombathely repterének területéről?
Arra lennék kíváncsi,hogyan helyezkedtek el az épületek,milyen utak vezettek rajta. Főleg a II.VH. előtti,-alatti állapot érdekel.
Illetve látott-e már közületek valaki olyan archív fotót,vagy műszaki leírást ahol a motorpróbázásra beállított repülőgépet nem hagyományos fékbakokkal rögzítették,hanem egy beton felületen kialakított rámpás mélyedésbe engedték bele a főfutóját?
Válaszotokat előre is köszönöm!
Hétvégén Szombathelyen jártam Tesómnál és kimentünk a reptérre,mert még nem jártam ott.Érezni akartam a hely szellemét :-D Sikerült.
Találtam is egy tenyérnyi olvadt alumínium tömböt mely a talajon folyt szét valamikor.
Üdv
Fecó
Beküldő: iberta. Beküldés időpontja: 2008, február 28 - 15:42.
Veress D. Csaba: A veszprém-jutasi katonai repülõtér a második világháborúban
Magyarország még a trianoni békediktátum hadsereg-fejleszési és fegyverkezési tilalma alatt állt, mikor a magyar kormány 1936 nyarától negyven repülõtér építését rendelte el. Veszprém megye területén több repülõtér építése kezdõdött el, melyek közül az egyik legjelentõsebb a Veszprém városától északra, a Veszprém-Jutas puszta térségében kijelölt repülõtér kiépítése volt.
Miután az említett repülõtér elkészült, a németországi – dessaui – Junkers Mûvektõl vásárolt három darab Junkers Ju–86 K–2 típusú kétkormányos kiképzõ- iskolagépet ide szállították 1938. januárban. A nevezett repülõtéren – a három iskolagéppel – megalakult a „Ju–86- os átképzõ iskola” (Dóczy Lóránd repülõszázados parancsnokságával. A repülõgép- vezetés mellett mûszaki (motor és sárkány) kiképzést is folytattak.
A folyamatosan kiképzett repülõszemélyzettel – az idõközben repülõgépek nélkül Szombathelyen megalakult, majd 1937. május 25-én az említett idõszakban ugyancsak kiépített tapolcai repülõtérre telepített M. kir. 3. bombázórepülõ-ezred-, illetve 3/I. bombázórepülõ-osztály 3/1. és 3/3. századait töltötték fel. Az osztály 3/3. „Sárga Vihar” bombázórepülõ- századát ugyanakkor szintén a veszprém-jutasi repülõterére vezényelték. (A 3/II. bombázórepülõ-osztály és két százada a pápai repülõtérre került!) Miközben – még a LÜH (Légügyi Hivatal) rejtett légi parancsnoksága alatt – folyt a németországi (Dessau) Junkers Mûvektõl az említett típusú repülõgépek (összesen hatvanhárom darab) leszállítása, 1938. augusztus 23-án a beldi (Jugoszlávia) konferencián – erõs német és olasz nyomásra!) – a „kisantant államok” (Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia) elismerték Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát. Ezzel a hadseregszervezés és fegyverkezés szabaddá vált!
A rövidesen kialakuló nemzetközi válsághelyzetekben a M. kir. 3. bombázórepülõ- ezred alakulatai is fejlesztésbe kezdtek. Az 1938. októberi csehszlovák válság idején a veszprémi 3/3. „Sárga Vihar” bombázórepülõ-századot elõször a csákvári, majd 1939 januárjában a debreceni repülõtérre telepítették, ahol nem kerültek harci bevetésre. Az 1939. február 2-i – Veszprémbe történõ – visszarepülésük során az egyik Ju–86-os Jászberénynél lezuhant (Buzdor õrmester pilóta és egy fedélzeti lövész repülõhalált halt.)
Az 1939. márciusi szlovákiai válság idején a két pápai bombázószázadot és a veszprémi 3/3. század 3. raját (parancsnok: Vadkerti repülõ hadnagy) újra Debrecenbe telepítették. Március 24-én a szlovák hadsereg ellen harci bevetést hajtottak végre: Igló repülõterét bombázták, s tizenegy szlovák repülõgépet semmisítettek meg.
Az 1939 augusztusától elmérgesedõ német –lengyel válságba Magyarország nem volt hajlandó beavatkozni. Ennek ellenére a M. kir. Honvédség fokozta harci készültségét. Az augusztus 7-én délelõtt tartott gyakorlatok alkalmával a veszprémi 3/3. „Sárga Vihar” bombázórepülõ-század súlyos veszteségeket szenvedett. A 2. raj B–341 jelû gépe mintegy 400 méteres magasságban a repülõtér északi légterében – egy kidobáskor fennakadt bombától felrobbant. A személyzet öt tagja repülõhalált halt, egy fõ ejtõernyõvel sikeresen kiugrott. Ugyanezen a napon a 3/3. század B–345 jelû gépe a börgöndi repülõtéren – ugyancsak egy fennakadt bomba kiszerelésekor – felrobbant. Többen meghaltak.
Az 1939–1940. évek fordulóján – a M. kir. 2. vadászrepülõ-ezred megalakításakor – a hadrendi számok „megcsúsztak”, s a tapolcai bombázórepülõ-ezred a M. kir. 4. bombázórepülõ-ezred hadrendi számot kapta. A változással az ezredparancsnokság, a 4/II. osztályparancsnokság, valamint a 4/3. és a 4/4. századok a veszprém-jutasi repülõtérre települtek. Az 1940. július–augusztusi magyar–román válság során Magyarország mozgósítást rendelt el, s többek közt harci támaszpontokra rendelte repülõit is. Július 5-én a veszprémi 4/II. bombázórepülõ- osztály Felsõábrányba települt, ahonnét az egyik – B–337 jelû – bombázó visszatért Veszprémbe (4/3. század, 2. raj). A bombák kiszerelése közben tragikus szerencsétlenség történt: egy felrobbanó bomba megsemmisítette a földön álló repülõgépet. A helyszínen tizenhárom, a sebesültek közül további három repülõkatona meghalt!
A 4/II. és 4/I. bombázórepülõ-osztályok teljes állománya csak 1940. szeptember 15-e után tért vissza a veszprémi és tapolcai repülõterekre.
Az 1941. április 6-án meginduló német –jugoszláv háborúba Magyarország is beavatkozott – Jugoszlávia április 10-i széthullása és a trianoni békediktátum során Jugoszláviához csatolt magyar lakosság védelmére hivatkozva. A magyar támadás másnapján – április 12-én délután – történt a legismertebb repülõkatasztrófa a veszprém-jutasi repülõtéren. A katasztrófát szenvedõ szállítórepülõ- és ejtõernyõs alakulatokat valójában a pápai repülõtérrõl vezényelték ide. Az áprilisi nagy esõzések miatt a négy hárommotoros Savoya Marchetti SM–75 típusú szállítórepülõgép átrepült a veszprém-jutasi repülõtérre. A M. kir. 1. honvéd ejtõernyõs- zászlóaljból alakított harccsoport – a zászlóalj parancsnokával (vitéz Bertalan Árpád õrnaggyal) – gépkocsiszállítással érkezett Pápáról. A tervek szerint a jugoszláv védelmi vonalak mögé bevetésre kerülõ ejtõernyõs-harccsoport berakodott a szállítógépekbe, s 17 óra után az E–101 jelû gép megkezdte a felszállást. Máig tisztázatlan körülmények miatt a vezérgép kb. 60 méteres magasságból jobbszárny- végre fordulva visszazuhant. A gépen lévõ harminc emberbõl négy tiszt és tizenkilenc katona szörnyethalt.
A máig vitatott – 1941. június 26-i – kassai bombázás után, többek között a veszprémi 4/II. bombázórepülõ-osztály két századát: 4/3. „Sárga Vihar” és 4/4. „Buzogány” bombázórepülõ-századait kelet-magyarországi repülõterekre vezényelték át. Másnap – 27-én reggeli 7 óra 10 perckor – a hadiállapot bejelentése elõtt közel három órával a századok bombatámadást hajtottak végre szovjet célpontjaik ellen.
A M. kir. 4. bombázórepülõ-ezred részei a háború során nem tértek vissza veszprémi, illetve tapolcai honi támaszpontokra.
A veszrém-jutasi repülõteret a M. kir. 1. honvéd repülõosztály egy – Ju–86, E–2, és Ca–135. típusú gépekkel felszerelt – vízszintes-, valamint egy – Ju–87- es gépekkel felszerelt – zuhanóbombázó kiképzõosztálya vette igénybe. A kiképzések során számos repülõbaleset történt: nyolc repülõgép lezuhanása következtében huszonegy oktató és növendék halt repülõhalált.
A szövetséges hatalmak teheráni konferenciáján határozatot hoztak a magyarországi katonai fontosságú célpontok légi bombázásának megindításáról. A légitámadások végrehajtására a Dél-Itáliában állomásozó amerikai 15. stratégiai légi hadsereg, illetve az ennek alárendelt brit 205. bombázócsoport kapott parancsot.
Az elsõ bombatámadást 1944. április 3-án délelõtt (amerikai kötelékek), illetve éjszaka (brit kötelékek) hajtották végre Budapest ipartelepei ellen. A következõ – április 13-i légitámadás a honi vadászrepülõ erõk támaszpontját: a mátyásföldi repülõteret érte.
A magyar katonai vezetés sürgõsen újjászervezte a magyar honi vadászrepülõalakulatokat. Május 1-jével megszervezték a korábbi 2/1. kolozsvári, az 1/1. szolnoki és 5/3. mátyásföldi vadászrepülõszázadokból a M. kir. 101/I. honi vadászrepülõ- osztályt vitéz Heppes Aladár repülõ õrnagy parancsnoksága alatt. Az osztályt a veszprém-jutasi repülõtérre telepítették, a M. kir. Honi Légvédelmi Parancsnokság alárendeltségében. Az osztály 1944. május 1-jétõl szetember 25-ig látott el honi légvédelmi szolgálatot.
Az osztály – majd ezred – dokumentációja nagyon hiányos: a Hadtörténeti Intézet Levéltárában õrzött osztály (majd ezred) Bevetési Könyvbõl a háború végén kiszaggatták az 1944. május 1.– 1945. február 19. közti oldalakat. Viszonylagos épségben elõkerült a 101/3. vadászrepülõ-század bevetési könyve. Az 1944. május 1-jei áttelepítés után, június 13-ig az osztály harci bevetést nem hajtott végre, csak a kiképzõ- és gyakorlórepülések folytak.
Az amerikaiak elleni elsõ harci bevetésre 1944. június 14-én került sor, együttmûködésben a Bécs körzetében összpontosított német 8. honi vadászrepülõ-hadosztály kötelékeivel. A Dunántúl ÉK-i légterében a három vadászrepülõ-osztály harminc gépe nyolc amerikai kísérõ vadászrepülõgépet lõtt le. A három magyar századot jelentõsebb veszteségek nem érték! A magyar vadászrepülõ-osztály második csatanapja június 16-án zajlott le. A Balaton DNy-i légterében vívott légi harcokban öt amerikai gépet – négy vadász és egy B–17-es négymotoros bombázó gépet – lõttek le. Egy magyar pilóta hõsi halált halt.
Június 26-tól egyre jobban sûrûsödtek a harci bevetések. A június 26.–július 7. közti harci cselekményekben három magyar pilóta halt hõsi halált.
Július 8-án délelõtt öt amerikai bombázórepülõ- wing támadott német (ausztriai) célpontok ellen, mire Veszprém térségében is elrendelték a légiriadót. Egy idõ után – mivel magyar légtérben nem jelentek meg az amerikai kötelékek – lefújták a légiriadót, s a repülõtéren dolgozók tömegesen visszatértek munkahelyeikre. A vadászrepülõ-osztály mindhárom százada kitérõ repülésre kapott parancsot, s nem volt a repülõtéren! 11 óra körül Bécs–Sopron légterébõl váratlanul Veszprém légtere felé fordult az amerikai 456. bombázócsoport ötven négymotoros bombázógépe – az amerikai adatok szerint: a 456. bombázócsoport 24 db B–24 „Liberator”-ral, a 455. bombázócsoport egy- és a 459. bombázócsoport hat B–24 „Liberator”-ral 11 óra 13 perc–11 óra 17 perc között – mintegy 6000 méterrõl – 7236 db speciális repeszbombát szórt le a veszprém-jutasi repülõtérre. A magyar osztálynak gépveszteségei nem voltak (pedig ez volt az amerikai bevetés célja!), a személyi veszteség nagy volt: 62 halott, 64 súlyos és 63 könnyû sebesült! Az egyre sûrûsödõ amerikai légitámadások – és a nagyobb magyar repülõgépveszteségek elkerülése miatt – augusztus 23-tól a három magyar vadászrepülõszázad egyre többször kapott parancsot kitérõ repülésekre!
1944. szeptember 25-én megalakult a M. kir. 101/II. honi vadászrepülõ-osztály három százada, illetve szetember 29-én a M. kir. 101. honi vadászrepülõezred-parancsnokság (parancsnok: vitéz Heppes Aladár õrnagy; harcálláspontja: Veszprém). Az ezred – az eddigi – honi vadászvédelem mellett egyre többször kapott frontrepülõi (csatarepülõi) feladatokat a Magyarország DK-i térségében megjelenõ szovjet földi és légi csapatok ellen. Ezeknek a bevetéseknek az egyik legemlékezetesebb napja október 11-e volt. Október 14-én zuhant le a veszprém-jutasi repülõtér közelében (Csatárhegy) egy P–8 „Lightning” vadászgép, melynek súlyosan sebesült 27 éves pilótája – Leo Alston repülõ fõhadnagy –, ejtõernyõvel sikeres kiugrott, de sérüléseibe november 28-án a veszprémi kórházban meghalt. Az amerikai vadászgépet a magyar légvédelmi tüzérség lõtte le.
Október–november hónapokban a repülõtéren állomásozott a német 52/6. vadászrepülõ- század, amelynek parancsnoka Erich Hartmann, a 352 légi gyõzelmet elérõ „szuper vadászpilóta!” volt. Ezekben a napokban – november 20-át követõen – tizenegy amerikai P–38 vadászgép zuhanóbombázó támadást hajtott végre a repülõtér szomszédságában lévõ Veszprém-Jutas pályaudvar ellen. Ezt követõen hosszú ideig az amerikai kötelékek csak ritkán jelentek meg a magyar légtérben. A 101. vadászrepülõ-ezredet egyre inkább a – december 3-án – már a Balatont megközelítõ szovjet csapatok, illetve a 17. szovjet légi hadsereg bombázó-, csata- és vadászkötelékei ellen vetették harcba.
Megszámlálhatatlan légi összecsapás játszódott le Veszprém, Székesfehérvár, Esztergom, Budapest, Hatvan légterében. A veszprém-jutasi katonai repülõtérrõl harcba vetett 101. vadászrepülõ-ezredet 1945. január 15-én – a volt magyar 102. vadászrepülõ-osztállyal erõsítették meg, 101/III. vadászrepülõ-osztály néven. Azonban az így megerõsített magyar vadászrepülõ- ezredet a – gépek nélkül maradt – német 76. vadászrepülõ-ezred parancsnoksága alá rendelték!
Az így megerõsített magyar 101. vadászrepülõ- ezred veszprém-jutasi repülõtéren állomásozó 101/I. és 101/III. osztályai, valamint a kenyeri repülõtéren összpontosított magyar 101/II. vadászrepülõ- osztálya részese volt a „Konrád– I–II–III.”, valamint a „Tavasz ébredése” fedõnevû nagy – és súlyos veszteségeket okozó – hadmûveleteknek.
A szovjet „Bécsi támadó hadmûvelet” 1945. március 16-án indult meg, s a szovjet harckocsizó csapatok március 22-én már Hajmáskér–Gyulafirátót körzetébõl lõtték a veszprém-jutasi repülõteret. A harcba vehetõ repülõgépek a Vép melletti repülõtérre repültek át, majd magyar utászegységek felrobbantották az elhagyott repülõtér épületeit. Másnap – súlyos földi harcok közepette – a szovjet csapatok elfoglalták a repülõteret. A következõ napokban a 17. szovjet légi hadsereg egy vadászrepülõ- alakulata települt a repülõtérre, s innét támadták a nyugati irányba harcolva hátráló német és magyar csapatokat.
Beküldő: clodo79. Beküldés időpontja: 2013, május 22 - 19:33.
Az ami látszik az útról az régen valakinek a telke volt és
Ő építette rà ,kertészkedéshez használt cuccokat tárolt benne
Gyerek koromban sokat jártunk azon a környékén, ismerem az egész erdöt:-)
Mivel cenken laktam,nemrég kezdtem újra kijárni keresgélni és még mindig vannak
új lelöhelyek . Láttam páran járnak még ki,meg vannak jelölve a helyek:-)
Gondolom rajtam kívül másokat is érdekelnek az egykori hadirepterek, kitérőrepterek, libalegelők. Szinte alig tudni valamit arról, hogy hol és merre feküdtek a kifutópályák, fedezékek, milyen gépek üzemeltek ott, milyen események történtek ott, és mi lett a sorsuk a hábrú után.
Ha valaki meglátogat egy ilyen helyet, ide írhatja a tapasztalatait. Meglátjuk mi lesz a legendával, miszerint a sok bombatölcsérbe az oroszok egyszerűen csak beletolták a repülőroncsokat és elsimították, hogy használhassák a kifutópályát. Eltérőek az információk arról is, hogy hol hány gépet robbantottak fel a visszavonulók.
Egyszóval irány Veszprém-Jutas, Kenyeri, Pápa, Debrecen, Szombathely, Nagycenk, Lóversenypálya, Vérmező stb.!
Részemról egy kevésbé ismert helyet mutatnék az oldal régebbi verziójában már írtunk róla:
http://netlabor.hu/roncskutatas/roncskutatas_regi/he111_vertes.htm
Ettöl a helytól nem messze keletre, Csákvár melett is mind a mai napig megvan (betonozott) egy békezárolt reptér. Ezt anno az oroszok üzemeltették. Előtte, a háború alatt magyar-német kézben volt (míg ugyebár el nem foglalták).
Üdv
Ozsvát
én megjártam Nagycenket,Röjtökmuzsajt.Cenkről annyit,hogy még folyamatban van a dolog.eddigi leletek érdekesek!felszínen:JU88as antenna,Héja botkormány,szelepek,adattáblák(He111,Héja,FW??)szerelőnyílások,kábelek,Héja ülés páncél...stb..ja és negyed trombita :-D hatalmas terület.a gépek az erdőbe,a fák közé voltak betolva.ha jók az infók,30-40gépet robbantottak fel,köztük sokat panzerfausttal.próbálok több infót összeszedni.elöször csak ennyi.ha lesz időm akkor írok részletesebben.továbbá teszek fel képeket a cenki leletekből.meg lehet lesz eredeti korabeli kép...de ez még függő dolog!
Szolnokon az egyik betont a németek építették a II. vh. alatt. Még ma is használják a gépek!
Fecó!
Várpalota mellett a Tési- fensíkon is volt egy tábori r.
erről tudsz valamit?
Üdv
Ozsvát Z.
A MOL kút mellett egy bazi nagy szántóföld - röviden ez maga a reptér. Igazából egy legelő volt, amit tábori célokra használtak, mikor már a keletebbi repterekről visszavonultak. Ez mellet van egy erdő Sopron fele, mint Repesz kollega írta, itt lehettek a fedezékállások, amiket egyszerűen úgy alakítottak ki, hogy kivágtak annyi fát, hogy a gépet az erdőbe el lehessen dugni az elg. felderítői elől, és betolták oda. A Nagycenk története is említi a 30-40 gép panzerfaustos felrobbantását. De a benzinkút mellett mintha lenne egy betonbunker. Jól láttam az útról?
Nem volt hosszú, érdekes volt!
Ha gondolod szedd össze az infóidat élményeidet gyurd össze egy cikké és feltesszük!
Üdv
OZ.
Ha elolvassátok a cikket, ott azt írták, hogy a bombázó még most is a mocsárban van!
.
üdv Berci!jól láttad,az tényleg bunker.párszor megtekintettem.hogy mikori azt nem tudom.de talán nem hülyeség azt állítani hogy a reptérhez tartozott.üres,és a környéke tele van szeméttel.enyhe túlzással a MOL kút vonalától szinte Kópházáig lelehet követni a régi reptér nyomait.
Sziasztok!
Nem tudom halottatok-e valaha erről a reptérről.J-N_Szolnok megyében van Karcag mellett. A reptér területe 700 ha.
Ha jól tudom a németek kezdték kiépíteni, majd az ötvenes évektől az oroszok használták egészen '91-ig.Rendelkezik kb 2,5km beton kifutóval, plussz füves résszel. A reptér inkább a szovjet éra emlékei találhatók többségben, de vannak bizonyos épületek amiket a németek építettek.
Megemlíteném, hogy egy 2-3ezres város épült a reptéren, ami ma üresen áll, igazi szellem város!!!
24 földdel takart hangár van plussz 4 duplahangár, szerelőcsarnokok, börtön, étkezde, lakótelepek tök üresen találhatóak ott.
A néma szektor nevű részben állítólag atomtöltetett tároltak( ez nincs bizonyitva). Amugy két bombázó ezred állomásozott itt SZU 22-es gépekkel. (amik akár atomtötet hordozására is alkalmasak voltak)
A területet ma vadvilág uralja.
Üdv: András
Helo!
Nos valóban, de a maga 700 hektárjával szerintem rejteget
egyet s mást. Bár ez csak szubjektiv vélemény.
Amugy amikor ott voltam, láttam két Zil fülkét...
De amugy biztos, hogy sok minden van még ott. Aki a reptérrel foglalkozik, az azt mondta rendszeresen találnak löszereket....
Üdv: András
Fec, a nagyapad repülőtiszti tőre kapcsán írtad hogy ő a söptei reptéren szolgált. Milyen reptér volt ez, hol volt, kik szolgáltak ott? Lehet valami közelebbit tudni róla?
Üdv, Berci
A Csákvár melletti reptérről érdeklődnék.
A nyár folyamán többször jártam kint, és az egyik alkalommal a kifutó és a kis erdősáv között félúton találtam három alkatrészt. Az egyik egy szíjjal rögzíthető műszer foglalata, a hátulján Xt felirat illetve egy 6-os, vagy 9-es szám. A másik kör alakú kb 18cm-átmérőjű, rajta 4 kisebb kör alakú furat, valószínűleg visszajelző lámpáé, mert látszik 2mm perem a furatok körül. Ennek az alkatrésznek még a hátulja is meglepett, mert ragasztó maradvány van rajta az egész felületén. A harmadik valamilyen csőelzáró darab szintén alumínium, rajta egy kissé megsárgult gumitömlő darabbal, amit egy fehér színű gyűrű tart rajta. Mindhárom a felszínhez igen közel volt, sérülésmentesek, pedig valamikor felszántották a területet.
Nem tudom milyen típusból való, esetleg több gépből?
Továbbá megmondaná valaki, hogy a repteret mikor betonozták?
A főút mellett a falon (ami elválasztja az úttól) belül több gödör is van, az egyikben 0,5 és 0,3 mm-es plexi töredékek voltak, néhány darab összeillik.
Található még valamilyen orosz eredetű gépkocsi roncs is, ennek felépítménye és alváza egymástól eléggé messze van az alváz kissé betemetve, a felépítmény pedig szegecselt acél eléggé korrodáva.
Pepesz, Röjtökön milyen reptér volt? Tudsz róla valami bővebbet mondani? Üdv, Berci
Szia Berci!bővebbet most nem,de utána kell néznem.elég nagy volt méretre.nagyobb mint a cenki.Röjtökmuzsaj és Csapod között helyezkedik el.a mai műút pont metszi a repteret.Csapod fele tartva jobbra vannak a beállók ,balra meg a felszálló pálya.ha jól tudom még harc is volt érte.a háború után az oroszok használták reptérnek,mejd később gyakorló pályának.
érdekessége,hogy a német roncsokat összegyűjtötték és beépítették a saját "hangárjaikba".manapság már nagyon kevés dolgot találni.mert rendesen széttúrták a beállókat.legutóbb valami idióták kiszedhették a 20mmes lőszerekből a lőport és gyújtogatták.le is égett a fél reptér.talán H.Gábor cimborám több infóval szolgálhat. ő sokat járt a röjtöki reptérre.meg főleg repülős témával foglalkozik.több mindent talált már ott. pl:http://www.netlabor.hu/roncskutatas/modules/myalbum/photo.php?lid=3659 ez a 210es kabintető.
Zala megyében volt katonai reptér a II.világháború alatt?
Ha volt pontosan hol?
Az M7-es mellett, közvetlen az akarattyai leágazás elött, Pest felől érkezve a jobb oldalon felfigyelhettek egy kis hangárra, ahol ma csak sárkányok vannak.
Ez egyébként Balatonfőkajár felől közelíthető meg. A háború alatt katonai reptérként működött, ha jól tudom Német-Magyar kézben volt. A háború után pedig az Oroszok birtokolták.
A reptér életének az M7-es építése vetett véget, mert elzárta a területről elfolyó talaj és esővíz útját.
Így a reptér talaja mára teljesen elvizenyősödött, már csak a sárkányosok használják, de a felázott talajon már ők is többször szenvedtek landolási balesetet.
Ha valaki tud még közelebbit erről a reptérről, kérem ne halgassa el előlem azt!
Groszi
Csepel északi részén is volt egy repülőtér, lásd: http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=12179&page=4
"Itt volt a Weiss Manfréd Repülőgép és Motorgyár Rt. saját repülőtere, és mivel a harmincas évek végétől már harci gépeket is gyártottak itt, az üzem és a repülők hadi jellegét nem is titkolták. Egyre több gép szállt fel innen, a gyár a német hadvezetésnek is szállított, így aztán a II. világháborúban felkerült a szövetségesek célpontlistájára. A világháború végére a reptérből a légitámadások után csak romok maradtak."
Tudja valaki hogy pontosan hol volt ez a repülőtér, illetve hol voltak a WM repülő és motorgyárának csarnokai? Beépítették a területet, vagy elvadult mint a mátyásföldi reptér?
Üdv, Berci
A Buadapesti reülőterekről itt lehet többet olvasni:http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=12179
.
2006. március 27. 13:38
Több – valószínűleg háborús – lövedékeket fordított ki egy munkagép hétfőn a délelőtti órákban a szegedi repülőtér területén folyó építkezésen.
Az árokásó-gép kábelfektetés közben mintegy 20 db, erősen korrodálódott, feltehetően II. világháborús lőszert emelt ki a földből. A lőszerek egyenként kb. 20 cm hosszúak és hozzávetőleg 30 mm átmérőjűek. A rendőrség – miután az esetet jelezte a Szegedi Önkormányzat Jegyzőjének – értesítette a Honvédelmi Minisztérium tűzszerészeit. Az illetékes hatóság intézkedett az érintett terület körbezárásáról, melynek őrzését a Szegedi Városőrség látja el.
Üdv!
Ha már repterekről van szó,írok néhány sort Békéscsaba város repteréről.
Amióta a repülés elkezdődött Magyarországon,volt itt repülőélet.Kvasz András volt városunk úttörője és a Felvégi legelőn próbálgatta szárnyait,mely a mai napig otthona a róla elnevezett repülő egyesületnek.Aki kíváncsi rá megtekintheti az egyesület honlapját: http://lhbc.fpn.hu
A reptér kivette részét a háborúból is,rövid ideig használták német,majd orosz repülőalakulatok.
Jelenleg 1300 méteres beton futópálya készül a B reptéren.Ha minden jól alakul, Júniusban át is adják a nagyobb madaraknak :-D
En arrol tudok, hogy Taktakenézen volt egy 2. vh.-s tabori repuloter, amelyet a Luftwaffe (is) hasznalt.
Denes
Tudomásom szerint a Bács-Kiskun megyei Madarason is működött német-magyar (?) repülőtér a II. vh.-ban. Tud róla valaki többet? :lol:
A helybéliek szerínt Madarason a Szovjet üzemeltetett repteret a birtokba vétele útán:Valaki erről bővebben?
Dunakeszin allomasozott tobbek kozott az 5. LHDS., 178. GvIAP-ja is La-5-os gepeikkel. Legismertebb ott allomasozo gepuk talan Kirill Alexejevics Jevsztignyejev feher '14'-es ...KOHEBA... La-5-ose volt, amit meg magatol Kozsedubtol orokolt, s csak nemi atfestest kapott uj alakulataban. (Piros orr, stb.) Udv,
Gabor
A Po-2-esek a 312. NBAD gepei voltak a 392., 930. es 992. NBAP allomanyabol. Ha meg Pe-2-esek is voltak, akkor azoknak az 511. ORAP-ba kellett tartozniuk. Udv,
Gabor
Sziasztok!
Nincs valakinek vázlatrajza Szombathely repterének területéről?
Arra lennék kíváncsi,hogyan helyezkedtek el az épületek,milyen utak vezettek rajta. Főleg a II.VH. előtti,-alatti állapot érdekel.
Illetve látott-e már közületek valaki olyan archív fotót,vagy műszaki leírást ahol a motorpróbázásra beállított repülőgépet nem hagyományos fékbakokkal rögzítették,hanem egy beton felületen kialakított rámpás mélyedésbe engedték bele a főfutóját?
Válaszotokat előre is köszönöm!
Hétvégén Szombathelyen jártam Tesómnál és kimentünk a reptérre,mert még nem jártam ott.Érezni akartam a hely szellemét :-D Sikerült.
Találtam is egy tenyérnyi olvadt alumínium tömböt mely a talajon folyt szét valamikor.
Üdv
Fecó
Veress D. Csaba: A veszprém-jutasi katonai repülõtér a második világháborúban
Magyarország még a trianoni békediktátum hadsereg-fejleszési és fegyverkezési tilalma alatt állt, mikor a magyar kormány 1936 nyarától negyven repülõtér építését rendelte el. Veszprém megye területén több repülõtér építése kezdõdött el, melyek közül az egyik legjelentõsebb a Veszprém városától északra, a Veszprém-Jutas puszta térségében kijelölt repülõtér kiépítése volt.
Miután az említett repülõtér elkészült, a németországi – dessaui – Junkers Mûvektõl vásárolt három darab Junkers Ju–86 K–2 típusú kétkormányos kiképzõ- iskolagépet ide szállították 1938. januárban. A nevezett repülõtéren – a három iskolagéppel – megalakult a „Ju–86- os átképzõ iskola” (Dóczy Lóránd repülõszázados parancsnokságával. A repülõgép- vezetés mellett mûszaki (motor és sárkány) kiképzést is folytattak.
A folyamatosan kiképzett repülõszemélyzettel – az idõközben repülõgépek nélkül Szombathelyen megalakult, majd 1937. május 25-én az említett idõszakban ugyancsak kiépített tapolcai repülõtérre telepített M. kir. 3. bombázórepülõ-ezred-, illetve 3/I. bombázórepülõ-osztály 3/1. és 3/3. századait töltötték fel. Az osztály 3/3. „Sárga Vihar” bombázórepülõ- századát ugyanakkor szintén a veszprém-jutasi repülõterére vezényelték. (A 3/II. bombázórepülõ-osztály és két százada a pápai repülõtérre került!) Miközben – még a LÜH (Légügyi Hivatal) rejtett légi parancsnoksága alatt – folyt a németországi (Dessau) Junkers Mûvektõl az említett típusú repülõgépek (összesen hatvanhárom darab) leszállítása, 1938. augusztus 23-án a beldi (Jugoszlávia) konferencián – erõs német és olasz nyomásra!) – a „kisantant államok” (Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia) elismerték Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát. Ezzel a hadseregszervezés és fegyverkezés szabaddá vált!
A rövidesen kialakuló nemzetközi válsághelyzetekben a M. kir. 3. bombázórepülõ- ezred alakulatai is fejlesztésbe kezdtek. Az 1938. októberi csehszlovák válság idején a veszprémi 3/3. „Sárga Vihar” bombázórepülõ-századot elõször a csákvári, majd 1939 januárjában a debreceni repülõtérre telepítették, ahol nem kerültek harci bevetésre. Az 1939. február 2-i – Veszprémbe történõ – visszarepülésük során az egyik Ju–86-os Jászberénynél lezuhant (Buzdor õrmester pilóta és egy fedélzeti lövész repülõhalált halt.)
Az 1939. márciusi szlovákiai válság idején a két pápai bombázószázadot és a veszprémi 3/3. század 3. raját (parancsnok: Vadkerti repülõ hadnagy) újra Debrecenbe telepítették. Március 24-én a szlovák hadsereg ellen harci bevetést hajtottak végre: Igló repülõterét bombázták, s tizenegy szlovák repülõgépet semmisítettek meg.
Az 1939 augusztusától elmérgesedõ német –lengyel válságba Magyarország nem volt hajlandó beavatkozni. Ennek ellenére a M. kir. Honvédség fokozta harci készültségét. Az augusztus 7-én délelõtt tartott gyakorlatok alkalmával a veszprémi 3/3. „Sárga Vihar” bombázórepülõ-század súlyos veszteségeket szenvedett. A 2. raj B–341 jelû gépe mintegy 400 méteres magasságban a repülõtér északi légterében – egy kidobáskor fennakadt bombától felrobbant. A személyzet öt tagja repülõhalált halt, egy fõ ejtõernyõvel sikeresen kiugrott. Ugyanezen a napon a 3/3. század B–345 jelû gépe a börgöndi repülõtéren – ugyancsak egy fennakadt bomba kiszerelésekor – felrobbant. Többen meghaltak.
Az 1939–1940. évek fordulóján – a M. kir. 2. vadászrepülõ-ezred megalakításakor – a hadrendi számok „megcsúsztak”, s a tapolcai bombázórepülõ-ezred a M. kir. 4. bombázórepülõ-ezred hadrendi számot kapta. A változással az ezredparancsnokság, a 4/II. osztályparancsnokság, valamint a 4/3. és a 4/4. századok a veszprém-jutasi repülõtérre települtek. Az 1940. július–augusztusi magyar–román válság során Magyarország mozgósítást rendelt el, s többek közt harci támaszpontokra rendelte repülõit is. Július 5-én a veszprémi 4/II. bombázórepülõ- osztály Felsõábrányba települt, ahonnét az egyik – B–337 jelû – bombázó visszatért Veszprémbe (4/3. század, 2. raj). A bombák kiszerelése közben tragikus szerencsétlenség történt: egy felrobbanó bomba megsemmisítette a földön álló repülõgépet. A helyszínen tizenhárom, a sebesültek közül további három repülõkatona meghalt!
A 4/II. és 4/I. bombázórepülõ-osztályok teljes állománya csak 1940. szeptember 15-e után tért vissza a veszprémi és tapolcai repülõterekre.
Az 1941. április 6-án meginduló német –jugoszláv háborúba Magyarország is beavatkozott – Jugoszlávia április 10-i széthullása és a trianoni békediktátum során Jugoszláviához csatolt magyar lakosság védelmére hivatkozva. A magyar támadás másnapján – április 12-én délután – történt a legismertebb repülõkatasztrófa a veszprém-jutasi repülõtéren. A katasztrófát szenvedõ szállítórepülõ- és ejtõernyõs alakulatokat valójában a pápai repülõtérrõl vezényelték ide. Az áprilisi nagy esõzések miatt a négy hárommotoros Savoya Marchetti SM–75 típusú szállítórepülõgép átrepült a veszprém-jutasi repülõtérre. A M. kir. 1. honvéd ejtõernyõs- zászlóaljból alakított harccsoport – a zászlóalj parancsnokával (vitéz Bertalan Árpád õrnaggyal) – gépkocsiszállítással érkezett Pápáról. A tervek szerint a jugoszláv védelmi vonalak mögé bevetésre kerülõ ejtõernyõs-harccsoport berakodott a szállítógépekbe, s 17 óra után az E–101 jelû gép megkezdte a felszállást. Máig tisztázatlan körülmények miatt a vezérgép kb. 60 méteres magasságból jobbszárny- végre fordulva visszazuhant. A gépen lévõ harminc emberbõl négy tiszt és tizenkilenc katona szörnyethalt.
A máig vitatott – 1941. június 26-i – kassai bombázás után, többek között a veszprémi 4/II. bombázórepülõ-osztály két századát: 4/3. „Sárga Vihar” és 4/4. „Buzogány” bombázórepülõ-századait kelet-magyarországi repülõterekre vezényelték át. Másnap – 27-én reggeli 7 óra 10 perckor – a hadiállapot bejelentése elõtt közel három órával a századok bombatámadást hajtottak végre szovjet célpontjaik ellen.
A M. kir. 4. bombázórepülõ-ezred részei a háború során nem tértek vissza veszprémi, illetve tapolcai honi támaszpontokra.
A veszrém-jutasi repülõteret a M. kir. 1. honvéd repülõosztály egy – Ju–86, E–2, és Ca–135. típusú gépekkel felszerelt – vízszintes-, valamint egy – Ju–87- es gépekkel felszerelt – zuhanóbombázó kiképzõosztálya vette igénybe. A kiképzések során számos repülõbaleset történt: nyolc repülõgép lezuhanása következtében huszonegy oktató és növendék halt repülõhalált.
A szövetséges hatalmak teheráni konferenciáján határozatot hoztak a magyarországi katonai fontosságú célpontok légi bombázásának megindításáról. A légitámadások végrehajtására a Dél-Itáliában állomásozó amerikai 15. stratégiai légi hadsereg, illetve az ennek alárendelt brit 205. bombázócsoport kapott parancsot.
Az elsõ bombatámadást 1944. április 3-án délelõtt (amerikai kötelékek), illetve éjszaka (brit kötelékek) hajtották végre Budapest ipartelepei ellen. A következõ – április 13-i légitámadás a honi vadászrepülõ erõk támaszpontját: a mátyásföldi repülõteret érte.
A magyar katonai vezetés sürgõsen újjászervezte a magyar honi vadászrepülõalakulatokat. Május 1-jével megszervezték a korábbi 2/1. kolozsvári, az 1/1. szolnoki és 5/3. mátyásföldi vadászrepülõszázadokból a M. kir. 101/I. honi vadászrepülõ- osztályt vitéz Heppes Aladár repülõ õrnagy parancsnoksága alatt. Az osztályt a veszprém-jutasi repülõtérre telepítették, a M. kir. Honi Légvédelmi Parancsnokság alárendeltségében. Az osztály 1944. május 1-jétõl szetember 25-ig látott el honi légvédelmi szolgálatot.
Az osztály – majd ezred – dokumentációja nagyon hiányos: a Hadtörténeti Intézet Levéltárában õrzött osztály (majd ezred) Bevetési Könyvbõl a háború végén kiszaggatták az 1944. május 1.– 1945. február 19. közti oldalakat. Viszonylagos épségben elõkerült a 101/3. vadászrepülõ-század bevetési könyve. Az 1944. május 1-jei áttelepítés után, június 13-ig az osztály harci bevetést nem hajtott végre, csak a kiképzõ- és gyakorlórepülések folytak.
Az amerikaiak elleni elsõ harci bevetésre 1944. június 14-én került sor, együttmûködésben a Bécs körzetében összpontosított német 8. honi vadászrepülõ-hadosztály kötelékeivel. A Dunántúl ÉK-i légterében a három vadászrepülõ-osztály harminc gépe nyolc amerikai kísérõ vadászrepülõgépet lõtt le. A három magyar századot jelentõsebb veszteségek nem érték! A magyar vadászrepülõ-osztály második csatanapja június 16-án zajlott le. A Balaton DNy-i légterében vívott légi harcokban öt amerikai gépet – négy vadász és egy B–17-es négymotoros bombázó gépet – lõttek le. Egy magyar pilóta hõsi halált halt.
Június 26-tól egyre jobban sûrûsödtek a harci bevetések. A június 26.–július 7. közti harci cselekményekben három magyar pilóta halt hõsi halált.
Július 8-án délelõtt öt amerikai bombázórepülõ- wing támadott német (ausztriai) célpontok ellen, mire Veszprém térségében is elrendelték a légiriadót. Egy idõ után – mivel magyar légtérben nem jelentek meg az amerikai kötelékek – lefújták a légiriadót, s a repülõtéren dolgozók tömegesen visszatértek munkahelyeikre. A vadászrepülõ-osztály mindhárom százada kitérõ repülésre kapott parancsot, s nem volt a repülõtéren! 11 óra körül Bécs–Sopron légterébõl váratlanul Veszprém légtere felé fordult az amerikai 456. bombázócsoport ötven négymotoros bombázógépe – az amerikai adatok szerint: a 456. bombázócsoport 24 db B–24 „Liberator”-ral, a 455. bombázócsoport egy- és a 459. bombázócsoport hat B–24 „Liberator”-ral 11 óra 13 perc–11 óra 17 perc között – mintegy 6000 méterrõl – 7236 db speciális repeszbombát szórt le a veszprém-jutasi repülõtérre. A magyar osztálynak gépveszteségei nem voltak (pedig ez volt az amerikai bevetés célja!), a személyi veszteség nagy volt: 62 halott, 64 súlyos és 63 könnyû sebesült! Az egyre sûrûsödõ amerikai légitámadások – és a nagyobb magyar repülõgépveszteségek elkerülése miatt – augusztus 23-tól a három magyar vadászrepülõszázad egyre többször kapott parancsot kitérõ repülésekre!
1944. szeptember 25-én megalakult a M. kir. 101/II. honi vadászrepülõ-osztály három százada, illetve szetember 29-én a M. kir. 101. honi vadászrepülõezred-parancsnokság (parancsnok: vitéz Heppes Aladár õrnagy; harcálláspontja: Veszprém). Az ezred – az eddigi – honi vadászvédelem mellett egyre többször kapott frontrepülõi (csatarepülõi) feladatokat a Magyarország DK-i térségében megjelenõ szovjet földi és légi csapatok ellen. Ezeknek a bevetéseknek az egyik legemlékezetesebb napja október 11-e volt. Október 14-én zuhant le a veszprém-jutasi repülõtér közelében (Csatárhegy) egy P–8 „Lightning” vadászgép, melynek súlyosan sebesült 27 éves pilótája – Leo Alston repülõ fõhadnagy –, ejtõernyõvel sikeres kiugrott, de sérüléseibe november 28-án a veszprémi kórházban meghalt. Az amerikai vadászgépet a magyar légvédelmi tüzérség lõtte le.
Október–november hónapokban a repülõtéren állomásozott a német 52/6. vadászrepülõ- század, amelynek parancsnoka Erich Hartmann, a 352 légi gyõzelmet elérõ „szuper vadászpilóta!” volt. Ezekben a napokban – november 20-át követõen – tizenegy amerikai P–38 vadászgép zuhanóbombázó támadást hajtott végre a repülõtér szomszédságában lévõ Veszprém-Jutas pályaudvar ellen. Ezt követõen hosszú ideig az amerikai kötelékek csak ritkán jelentek meg a magyar légtérben. A 101. vadászrepülõ-ezredet egyre inkább a – december 3-án – már a Balatont megközelítõ szovjet csapatok, illetve a 17. szovjet légi hadsereg bombázó-, csata- és vadászkötelékei ellen vetették harcba.
Megszámlálhatatlan légi összecsapás játszódott le Veszprém, Székesfehérvár, Esztergom, Budapest, Hatvan légterében. A veszprém-jutasi katonai repülõtérrõl harcba vetett 101. vadászrepülõ-ezredet 1945. január 15-én – a volt magyar 102. vadászrepülõ-osztállyal erõsítették meg, 101/III. vadászrepülõ-osztály néven. Azonban az így megerõsített magyar vadászrepülõ- ezredet a – gépek nélkül maradt – német 76. vadászrepülõ-ezred parancsnoksága alá rendelték!
Az így megerõsített magyar 101. vadászrepülõ- ezred veszprém-jutasi repülõtéren állomásozó 101/I. és 101/III. osztályai, valamint a kenyeri repülõtéren összpontosított magyar 101/II. vadászrepülõ- osztálya részese volt a „Konrád– I–II–III.”, valamint a „Tavasz ébredése” fedõnevû nagy – és súlyos veszteségeket okozó – hadmûveleteknek.
A szovjet „Bécsi támadó hadmûvelet” 1945. március 16-án indult meg, s a szovjet harckocsizó csapatok március 22-én már Hajmáskér–Gyulafirátót körzetébõl lõtték a veszprém-jutasi repülõteret. A harcba vehetõ repülõgépek a Vép melletti repülõtérre repültek át, majd magyar utászegységek felrobbantották az elhagyott repülõtér épületeit. Másnap – súlyos földi harcok közepette – a szovjet csapatok elfoglalták a repülõteret. A következõ napokban a 17. szovjet légi hadsereg egy vadászrepülõ- alakulata települt a repülõtérre, s innét támadták a nyugati irányba harcolva hátráló német és magyar csapatokat.
VERESS D. CSABA
http://www.hm.gov.hu/hirek/kiadvanyok/uj_honvedsesegi_szemle/a_veszprem-...
Az ami látszik az útról az régen valakinek a telke volt és
Ő építette rà ,kertészkedéshez használt cuccokat tárolt benne
Gyerek koromban sokat jártunk azon a környékén, ismerem az egész erdöt:-)
Mivel cenken laktam,nemrég kezdtem újra kijárni keresgélni és még mindig vannak
új lelöhelyek . Láttam páran járnak még ki,meg vannak jelölve a helyek:-)
voltunk kint a hétvégén kicsit keresgélni cenki részen.... de nem sok minden,sok a szemét,drót,szeg stb
A " Hubertus " reptérről tud valaki valamit?
üdv !Nagycenken a mol kutnál pontosan meik oldalban volt a reptér?