Navigáció

  • Kezdőoldal
  • Hírek
  • Blogok
  • Tudástár
  • Fórum
  • Friss tartalom
  • Képgaléria
  • Keresés
  • Szavazások
  • Impresszum
  • Kapcsolat

Partnereink

Címlap


10 éve történt! AZ ALSÓÖRSI IL-2 STURMOVIK FELTÁRÁSA

2013, február 11 - 18:14 | pillanat53

1945 március végére a Balatoni csata is eldőlt már a II.világháború sorsával együtt. A Balatontól északra és nyugatra mindenki menekült a Vörös hadsereg szorításából. Az utak tele voltak a visszavonuló német és magyar csapatokkal. A szovjet csapatok előretörése és térnyerése megállíthatatlan volt.

  • Ezen a napon is a műút teljes szélességben és ahol lehetett mellette is özönlött a vert had a Balaton északi partján nyugat felé. Ha olyan volt az időjárás rendre megjelentek a vörös csillagos IL-2 Sturmovik csatarepülőgépek és rendet vágtak a visszavonulók soraiban fokozva az egyébként is nagy káoszt. Ezek a rácsapások komoly veszteségeket okoztak, mert az összetorlódott harci eszközök, járművek lovas kocsik nem tudtak kitérni a támadások elől.

     

 

Ez a repülőesemény 1945 március 23-án történt. A gép roncsainak kiemelésekor több olyan szemtanú is jelen volt, aki látta a gép lelövését és becsapódását. Abban egységes volt a vélemény, hogy Alsóörsön a vasútállomás közelében volt telepítve egy légvédelmi gépágyú, mely tűz alá vette az állomást és a környékét alacsonyan támadó repülőgépet. A gépet ért találatok miatt a Sturmovik a nádasba csapódott, a jelenlegi állomásépülettől 400méterre nyugatra a mostani partvonaltól körülbelül 50 méterre.


Feltételezhető, hogy a személyzet megsérülhetett az elhárító tűzben, ezért nem tudta elhagyni a gépet. A gép szárnyai, darabjai szétszóródtak a becsapódás környezetében. Robbanás, tűz nem keletkezett. Az esemény a háború után csak a helyiek emlékében élt 1971-ig.

Borbély Mihály az Amphora Búbár Club tagja egy beszélgetés kapcsán tudomást nem szerzett az eseményről egy helyi lakostól, aki megmutatta a becsapódás helyét is. A felfedezés innentől a gép feltárásának kezdetét is jelentette. Ennek történetéről két cikk is olvasható volt a TOP GUN, valamint az Aranysas oldalain. A roncs első feltárása 1971-ben kezdődött, de nem sikerült teljesen befejezni.

Engem Bruckner János értesített a gép maradványainak teljes kiemeléséről 2003-ban. A hivatalos engedély szerint a feltárást februárban lehetett elvégezni. A munka megkezdése előtt Alsóörs polgármesterének köszönhetően a nádas a partig le volt vágva. A -10 celsius fok alatti hőmérséklet ellenére a felszínt borító hó nem engedte úgy átfagyni a talajt, hogy az elbírja a munkagépet, ezért egy teherautóra való vasúti talpfát tettek le a kráterig. A felvonult „armada”, a Katasztrófavédelem, valamint Tűzoltóság és rendőrök a feltárás napjaiban sokszor erőn felül segítettek.

Sümegi Ivó Péter a markolóval elfoglalta helyét a kráter szélén, melynek körvonalai megmaradtak az évtizedek alatt. A segítők erőt nem kímélve rakták megfelelő helyre a talpfákat, addig a gép a tolólapjára és a markolókanálra osztotta el a súlyt, hogy ne merüljön tovább. Miután stabilan állt a munkához, belemarkolt a kanállal a kráterbe. A tényleges munka 2003.február 13-án déltájban kezdődött. Az elmúlt 32év – ha jól számolom -, feltöltötte a becsapódás helyét. A kimarkolás nyomán megindult a víz. Ivó lassan és óvatosan oldalra tette a kimart talajt. Már jókora kupac gyűlt össze az iszapos nádtorzsákból, amikor a markolásnál egy nagydarab motorburkoló páncéllemezbe akadt a kanál. Ekkor mindenki megnyugodott, hogy valóban érdemes volt belevágni!

A markoló másik helyre állt úgy, hogy a gém teljesen átérje a krátert, majd kitisztította a teljes területét. Eközben helikopter érkezett az MTV stábjával. Brukit úgy ahogy volt elvitték riportot csinálni, majd folytatódott a meló. Bruki aknakereső detektorral kutatta át a kitermelt talajt. Másnap február 14-én jégtöréssel indult a munka. A jég szintje egyben a Balaton vízállását is mutatta. A gép tovább markolta a kráter talaját. Munkája nyomán a friss iszap gőzölgő dombbá változtatta a tegnapi kupacot. Eközben a tűzoltók egy nagy elektromos búvárszivattyút készítettek elő, hogy kiszívják a vizet a kráterből, hogy „szárazon” lehessen a munkát végezni. Az áramot a szerkocsi generátora biztosította. A szivattyúnak köszönhetően pillanatok alatt csökkent a vízszint, de a rengeteg nádtorzsa eltömítette a szívónyílást. A markoló kanalára függesztett szivattyút ekkor, kiemelték a partra, ahol megtisztították. Folytatódott a vízszint csökkenése a következő dugulásig.

Minél lejjebb megy a vízszint, annál több a torzsa és gyorsabban dugul el a szűrő. Közben a detektorral átvizsgált iszapból egyre több alkatrész és roncsdarab kerül elő. Közben érdeklődő rendőrjárőr is érkezik, akit a Katasztrófavédelem parancsnoka tájékoztatott a munkálatokról. Közben Bruki egyre több leletet bányász elő a nagy sártömegből, majd amikor víz megfelelő szintre süllyedt a kráterben újra búvárruhát öltött. Ivó átállna a kráter másik oldalára, mert a kutatás iránya azt követeli, de a gép az indulást követően mélységesen elsüllyed. Az egyik nagy kerék is szinte eltűnik. Kezdődhet a nehéz munka a sáros, jeges talpfákkal. A letett talpfák segítségével a gép kiemeli saját magát a fogságból, majd a kerekek alá rakott a talpfákon elfoglalja az új állást. Ezalatt a segítők egy újabb réteget húznak Brukira, hogy megakadályozzák elfagyását. A kezeslábas halászruha már jobb komfortérzetet biztosít neki. A hatalmas gödör oldalában lévő millió nádtorzsáról, mint záporeső, úgy csorog a víz. Bruki a gép kanalába állva liftezett lefelé, majd a tömény sötét iszapos vízet detektorral átvizsgálta.

A gép tovább mélyítette a gödröt. 14 óra elmúlt, amikor egyre több és nagyobb darabja került elő a Sturmoviknak. Többek között az egyik üzemanyagtartály roncsai, a gumibelső és az azt burkoló fém nagy tekintélyes darabjai. A II. világháborúból megmaradt friss benzinszagot lehetett érezni. Groszvald Attila és Gábor Mihály lelkiismeretes munkája komoly segítséget jelentett. 15 óra után fejeződött be feltárás. 15-én féltizenegykor indítom a kamerát. Az éjszaka teljesen megtelt vízzel a kráter és befagyott, ahogy illik közel mínusz húsz fokban. A markoló feltöri a jeget, a tűzoltók szivattyúzzák a vizet. A tömlő vége a nádasba van fektetve, oda ömlik a víz és rövidesen meg is fagy. Ma reggel mintha enyhébb lenne az idő, de napközben így is mínusz tíz körül van a hőmérséklet. Bruki ezalatt felveszi a búvárruhát, annak a tetejére egy halász overallt. Groszi is öltözik. Ő csak halász overállt vesz a meleg ruházata tetejére. A nézelődők elfoglalják helyüket az előző nap felállított kordonszalag mögött. A kamerák állványon, az operatőrök sétálgatnak, hogy ne fagyjanak meg. A gép kiemeli a szivattyút, mert megint eltömődött a nádtorzsáktól. Az egyik tűzoltó letisztítja, utána folytatódik a szivattyúzás.

Közben egy hosszú alu létrát engednek le a kráterbe, hogy Bruki egyszerűbben lejusson. Amilyen mélyre csak lehet, kiszívatják a vizet a gödörből. A sajtó helyet foglal a géppel szemben a kamerák mögött és figyelik a történéseket. Bruki lement a kráterbe, ahol combmagasságig ért a víz és először a lábával, majd lapáttal tapogatózott a víz alatt. Talált is egy fém tárgyat. Bíztunk abban, hogy végre már meglesz a motor, de csak egy újabb nagy páncéllemez darab került a gyűjteménybe. Groszi vette át a létrán állva és nyújtotta fel a tűzoltóknak. Ezután folytatódott a keresés és meglett a motor. Hosszú vizsgálódás után, 13 órakor keresett egy pontot a testen, ahová ujjnyi vastag perlonkötelet (szerintem kapron) kötött, hogy megkíséreljék kimozdítani helyéről a motort. A kötél másik végét a gép kanalára kötötték és elkezdték emelni, de az erős kötél, mint a cérna úgy szakadt el.

 

Tovább folytatódott a motor környékének a kiásása, hogy az iszap erejét, ellenállását csökkentsék. ¾ 2 táján a gép pozíciót váltott. Néhány métert hátrébb állt, hogy a motor helyétől egy enyhébb oldalú falat ásson a gép irányába, hogy a nagy teherrel ne a merőleges falu gödör szélén kelljen manőverezni. A mai napnak ez volt a záró munkája. Mielőtt hazajöttem, bekanyarodtam a kikötőbe Alsóörsön, ahol a hősi halált halt pilótáknak szolid emlékművet emeltek a lezuhanás helyétől nem messze. Az 1971-ben feltárt emberi maradványokat a község temetőjében helyezték végső nyugalomra. Mironov hadnagy pilóta 22, Teszlenkó tizedes lövész 19 évet élt. 2003 február 16 11óra. A parton a parkolóban a Katasztrófavédelem hatalmas daruskocsija állt a partra merőlegesen a farával a kráter irányába. Megjött a Tűzoltóság szerkocsija is. A parkolótól tovább a másik irányban az út szélén szintén személykocsik. A hírlánc nyilván jól működött és sokan kíváncsiak a mai nap történéseire. Nem mindennapi feladat végére kerülhet ma pont. A területet már a parton lezárták egy kordonnal, csak a munkavégzőket és a sajtó képviselőit engedték át a rendfenntartók. A munkaterületen nagy nyüzsgés volt. A krátertől tisztes távolságra, szűz, járatlan területen egyik TV stáb távirányítós helikopterének motorját melegítették. Hasa alá egy kamera volt építve. Néhány érdeklődő tanulmányozta, fotózta, filmezte a fura szerkezetet.

A vizet már kiszívattyúzták a kráterből. Bruki az alulétrán lemászva, vállig vízben dolgozva kereste a legjobb fogást a motoron, ahová az erős kötéseket erősítse. Közben Groszi a létrán állva leadta a szivattyú szívófejét, mert a vízszint ismét emelkedett. Időközben a helikopter kamera motorja elérte üzemi hőmérsékletét és kezelője a kráter fölé reptette. Közben megérkezett Szolnokról a múzeumi delegáció Magó Károly törzsőrmester vezetésével. Bízván a sikerben az AVIA teherautó is, mely a roncsokat volt hivatott a múzeumba szállítani. A nyüzsgés fokozódott. Magó Karcsi a leleteket tanulmányozta, a katonák beszélgettek és a történéseket figyelték. Újabb és újabb eddig ismeretlen arcok jelentek meg. Az időjárás kellemes -10fok körüli volt. Ma volt a legenyhébb a négy nap közül.

Megjelent Punka György repüléstörténészünk is. Brukival beszélgetett a gép mellett, aki időközben befejezte munkáját a motor megkötésével és feljött a kráterből. A víz szivattyúzása is befejeződött. Amit lehetett elpakoltak az útból. A tévések kihasználva a szünetet, interjúkat készítettek – végezték a dolgukat. A tűzoltók egy kupacban várták a következő feladatot. 11óra 52perc. A kráter vízében az úszó nádtorzsák közt kiáll egy tengely a végén egy fogaskerékkel. A kötelek a helyükre kerültek. Bruki végez odalent, kijönnek a kráterből és kihúzzák a létrát is, majd indul a markoló motorja és a hatalmas sárkupac kiválik a kráter aljából. 12óra 40 perckor már méltóságteljesen függött a köteleken a Sturmovik motorja. A másfél tonnás szerkezet vízszintesen állt és bírta a lengéseket, amit a manőverezés okozott. A gép mellett közvetlen a kitermelt talaj volt, azon nem tudta átemelni a terhet, mert a hatósugár sem és a kar elmozdulási szöge sem tette lehetővé. Nem volt más választás, az iszaphegy oldalába kellett beleültetni a terhet. A motort rákötötték a csörlőre és elkezdték biztonságos helyre vontatni. Ivó a géppel emelve átsegítette a kritikus szakaszon a motort, majd leakaszották a markolóról. A csörlő újból elkezdte húzni a part felé a nagy, sáros motort, mely mint hatalmas eke szántotta fel a fagyott nádast. Mellette a sok érdeklődő, tűzoltók, operatőrök, civilek figyelték a nem mindennapi műveletet és látványt. Kamerámat állványon bekapcsolva hagyva én is mentem fotózni a ritka jelenetet. A parttól úgy húsz méterre megállt a vontatás.

A szünetet a sajtó interjúk készítésére használta fel. Közben mindenki megelégedésére a tűzoltók nagynyomású vízsugárral leverették, lemosták a motort. Előtűnt a csoda. A motorblokk teljesen egyben volt és együtt volt az áttételházzal, valamint a légcsavaraggyal. A tekintélyes méretű „V” motor egyik hengersorának vezérmű deklije teljesen eltűnt, a másiké félig. Jól lehetett tanulmányozni a dupla vezérműtengelyt, melyből az egyik kifelé görbült, végén a fogaskerékkel. A motor úgy nézett ki korrózió szempontjából, mintha tegnap csapódott volna a nádasba. Az esemény zárásaként Horák Attila a Katasztrófavédelem őrnagya, aki levezényelte a feltárást, összegezte az elmúlt napok történéseit és a hátralévő feladatokat. A rövid sajtótájékoztató végeztével elköszönt. Itt készültek a csoportképek is a munkában résztvevőkről. Az esemény zárásaként az óriásdaru a szolnoki AVIA teherkocsira emelte a Sturmovik motorját, melynek ezzel zárult balatoni pályafutása. A többi feltárt darabbal együtt a Szolnoki repülőmúzeum gyűjteményébe került.

2003. 2.16. 14óra 13perc                                                           

                                                                  Kőröshegy 2013. január 20.         Kiss Zoltán

Megosztás
0
Értékelésed: Nincs
A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges


fagyönygy képe

Beküldő: fagyönygy. Beküldés időpontja: 2013, május 6 - 07:47.

Remek cikk, gratulálok!
Azok az emberek, akik ezt a munkát elvégezték,acélból voltak.

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges


pillanat53 képe

Beküldő: pillanat53. Beküldés időpontja: 2013, március 5 - 13:18.

Elképzelhető, hogy írtam róla pár mondatot régebben. Máshol nem olvashattál róla Outlander, mert ez a sztori nem ismert,de szeretném ezt is rövidesen papírra vetni.

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges


Outlander képe

Beküldő: Outlander. Beküldés időpontja: 2013, március 3 - 17:54.

Nem az alap cikkre gondoltam, ami nagyon lenyűgöző és minden elismerésem a Tisztelt résztvevőké és a cikk írójáé. Az utolsó hozzá szólásban a lelőtt Weihe gép történetére.
A feltárásokról ha tehetem elolvasok minden cikket, és ha videó formában megtalálhatóak
akkor megnézem. Nagyon régóta érdekel a téma, talán még a Haditechnika kiadványokban figyeltem fel a roncskutatásra.

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges


pillanat53 képe

Beküldő: pillanat53. Beküldés időpontja: 2013, március 3 - 10:43.

Olvashattál kedves Outlander.Évfordulókon előfordult, hogy megemlékeztem pár mondatban. A sajtóban is olvashattál róla, de azokat nem én írtam. Ez a cikk azért született meg, mert tíz éve történt a végső feltárás. Mind a négy napon végig ottvoltam és úgy éreztem, hogy meg kell osszam ezt az élményt tisztelegve azok előtt, akik a kemény minuszokban végigcsinálták ezt a munkát és a hősi halált halt repülőszemélyzet emléke előtt.

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges


Outlander képe

Beküldő: Outlander. Beküldés időpontja: 2013, március 2 - 19:58.

Olvashattam ezt a sztorit már valahol? Nagyon ismerős.

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges


pillanat53 képe

Beküldő: pillanat53. Beküldés időpontja: 2013, március 2 - 15:22.

Laci! Köszönöm az elismerést, szeretnék majd néhány képet betűzni a cikkbe. A pátkai P38 nagyon érdekes eset, mert miután feltártátok, utána néztem az irodalomban, hogy találok-e valami érdekességet. Gábor ez Neked is aktuális. Egy fehér folt "megszűnt" a környékben. Ugyanis ez a P38 csapat, aki aznap 44 őszén berepült az ország légterébe, először elkapott a Balaton déli partja közelében egy FW-58 Weihét. Pontosabban két P38. Leszorították teljesen földközelbe, és kilőtték a bal motorját. A Weihe baromi szerencsésen kapta el a talajt. Egyben maradt teljesen és ki sem gyulladt, de felverte a port, ahogy kell, meg kitarolt jópár szőlőtőkét. A személyzet pánikszerűen elhagyta a gépet és a szőlők melletti - már levágott és kupacokba rakott - kukoricaszárak közé bújt. A P38-ak tettek még egy kört, de csoda módon nem sorozták meg a Weihét, nyilván takarékoskodtak a munícióval, hogy a feladatukat el tudják végezni. A személyzet magyar volt, a gép német, amit Taszárról kellett átrepülniük Kenyeribe. Mindez Pusztaszemes határában történt. Egyszer leírom precízebben.

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges


Gábor képe

Beküldő: Gábor. Beküldés időpontja: 2013, február 18 - 03:50.

Szerintem csak névrokonok. George a 14. FG, 49. FS-ben repült, az "enyém" az 1. FG 94. (sárga) századában. Övé volt az 1944. június 16-án lelőtt 42-104042-es számú gép, amit hazautazása előtt 1944. június elején átadott az új pilótának, aki végül a Balaton közelében pár napon belül meghalt rajta. A hosszú story röviden: a feltárt géproncsból küldtünk neki pár darabot, így pár évtized múlva ismét megtapogathatta egykori öreg gépét, a fekete '77'-est, amelyen annyi sikeres bevetést repült még annakidején, s amely őt minden alkalommal visszavitte Salsolába. (Az utódja nem volt ilyen szerencsés.)
Nagyon meghatódott és köszönte.

Üdv,

Gábor

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges


csokis képe
Tiszteletbeli Tag

Beküldő: csokis. Beküldés időpontja: 2013, február 17 - 21:10.

Zoli!
Szép és alapos munkát raktál fel az oldalra. Ezeket mindig örömmel olvassuk.
Köszönjük!

Gábor!
A Pátka-Zámoly körzetében feltárt P-38 pilótája George W. Baird ( azonosítószáma:O -823240) volt. Ezek rokonok, vagy névrokonok? Érdekes, hogy mindkettő P-38-on repült.

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges


Gábor képe

Beküldő: Gábor. Beküldés időpontja: 2013, február 14 - 23:24.

Igen, ő Herschel W. Baird volt. Írok neki, remélem válaszol. Üdv,

Gábor

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges


pillanat53 képe

Beküldő: pillanat53. Beküldés időpontja: 2013, február 14 - 21:06.

Arra a pilótára gondoltam, akinek a gépéből roncsdarabokat postáztál számára. Vajon él-e még? Szívesen látnék egy időskori képét, hogy hogy néz ki.

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges


Gábor képe

Beküldő: Gábor. Beküldés időpontja: 2013, február 14 - 14:41.

Örülök, hogy tetszik. Most nem is tudom hirtelen melyik P-38 pilótára gondolsz, ámbár elég régen beszéltem már mindegyikkel (Donald A. Luttrell, Herschel W. Baird, Jim Graham, Richard T. Sykes, stb.)

Üdv,

Gábor

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges


pillanat53 képe

Beküldő: pillanat53. Beküldés időpontja: 2013, február 14 - 13:57.

Köszönöm Tűzhenger és Gábor az elismerést. Szerettem volna fotókkal megtűzdelni a cikket, remélem a közeljövőben összejön és a hibákat is kijavítom, amiket találtam így utólag.
Gábor, Neked külön köszönöm az értékes adatokat, amikkel hozzászólásodban kiegészítetted a cikket. Él-e még az öreg P38 pilóta az USA-ban? Tudsz-e róla valamit?

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges


Gábor képe

Beküldő: Gábor. Beküldés időpontja: 2013, február 12 - 13:19.

Köszönjük a roncs feltárásának nagyszerű leírását! Készülő könyvemben részletesen szerepel a repülőgép történetének "eleje", azaz az 1945. március 23-i harccselekmények áttekintése. Ebből következik egy kis részlet, de az orosz gépveszteségi táblázat sajnos csak sorokba szedve csatolható:

"A Balaton északi partján visszavonuló német-magyar erőket a Bostonok támadásával összehangoltan a 189. csatarepülő-hadosztály IL-2 kötelékei is bombázták. A 71-es sz. főutat támadó 707. csatarepülő-ezred IL-2-esei közül Viktor Mihajlovics Voronov (1922-) és Borisz Mihajlovics Koroljev alhadnagy (1922-) Csopaknál, illetve Alsóörsnél egy-egy harckocsit és szállítójárművet, Ivan Vladimirovics Voronyin tizedes (1924-), fedélzeti lövész Csopaknál ugyanakkor két gépjárművet és egy könnyű légvédelmi üteget semmisített meg.
Városlőd és Márkó között Grigorij Flegontovics Szivkov őrgy. (SZU Hőse) négy gépes IL-2 köteléke, Márkó és Veszprém között pedig a 715. és 989. csatarepülő-ezredek IL-2-esei hajtottak végre alacsonytámadást az utakon torlódó gépjárművek ellen.94
Veszprém, Veszprémfajsz és Felsőörs közelében a 951. csatarepülő-ezred tíz, Pápánál pedig Vladimir Szergejevics Szerjogin és Grigorij Grigorjevics Cserkasin hadnagy (672. csatarepülő-ezred) 12 gépes IL-2 köteléke lőtte a visszavonulókat. (Szerjogin hadnagy 1968-ban Jurij Alexejevics Gagarin szovjet űrhajóssal együtt vesztette életét repülőbalesetben MiG-15UTI típusú sugárhajtású vadászrepülőgépük fedélzetén.) A Veszprémnél az IL-2-eseket támadó hat Fw 190-es és négy Bf 109-es vadászgép támadását Ivan Vasziljevics Logvinyenko százados (611. IAP) négy Jak-3-as vadászrepülőgépe hárította el. A veszprémi légiharcban Logvinyenko szds. és Pjotr Alexejevics Grisin fhdgy. két-két Fw 190-es típusú csatarepülőgépet lelőtt.
A szovjet csatarepülők a Balatontól északra elért sikereikért ez alkalommal négy csatarepülőgépükkel fizettek. A Halászkert mellett tüzelőállásban lévő német önjáró légvédelmi gépágyú ugyanis a 707. csatarepülő-ezred második támadó-hullámából eltalálta Nyikolaj Petrovics Mironov hadnagy 1888303-as számú IL-2-esét, aki lövészével, Mihail Ivanovics Teszlenko tizedessel az alsóörsi vasútállomással szemközti nádasba zuhanva hősi halált halt. Gyulafirátóttól északra Pjotr Timofejevics Kuznyecov százados (210. SAP) IL-2-ese csapódott a földbe ugyancsak légvédelmi találat miatt. A 189. SAD másik két eltalált csatarepülőgépének viszont még sikerült átrepülnie a Balatont és csak leszálláskor törtek össze, - bár erről a további két szovjet gépveszteségről(*) a visszavonulók akkor természetesen nem tudhattak:

Ezred: Gyártási szám: Motor-szám: Helyszín: Személyzet:

639. SAP 1870284 256412 Őcsény (hasraszállt)
мл.л-т Кудрявцев Александр Михайлович (sérült)
с-т Ремзов Петр Васильевич lövész (sérült) – 2. szd.

707. SAP 11302 259790 Zamárdi (**) (hasraszállt)
мл.л-т Косарев Сергей Андреевич pilóta (nem sérült)
гв.с-т Жидонос Михаил Моисеевич löv. (nem sérült)

707. SAP 1888303 241189 Alsóörs, a nádasba
л-т Миpoнов Николай Петpoвич pilóta, rajpk. (+)
мл.с-т Тесленко Михаил Иванович lövész (+)

210. SAP 11648 2510504 Gyulafirátót-É, 2-3 km
к-н Петр Тимофеевич Кузнецов pilóta (megsebesült)
с-т Мягких Геннадий Григорьевич lövész (megsebesült)

(*) ЦАМО, фонд 20193, опись 2, дело 23, страницы 223-224
ЦАМО, фонд 20193, опись 2, дело 23, страницы 202-204
ЦАМО, фонд 20193, опись 2, дело 23, страницы 229-231
(**) Szergej Andrejevics Koszarev alhadnagy (707. SAP, 1923-) 11302-es gyártási számú IL-2-esével Alsóörs és Fürdőtelep között két gépjárművet lőtt ki a 71. sz. műúton, mielőtt gépe légvédelmi találatt miatt kiválni kényszerült a harcból."

Üdv,

Gábor

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges


Tűzhenger képe
SzerkesztőTámogató

Beküldő: Tűzhenger. Beküldés időpontja: 2013, február 11 - 19:12.

Kedves pillanat53 Kolléga!
Sokáig nem láttunk Téged a lapon, de most méltóképpen "tértél vissza"!
Remek a cikk. Köszönjük.
További jó munkát!

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek
A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

Szerzői jogok © 2010-2019  roncskutatas.com Minden jog fenntartva.