Kedves Chopin!

Bár neked válaszolok, de mindenkinek szánom a mondandóm.
Elég gyakran előkerül a „keményfém téma”.
Az igazság az, hogy nagyon sok leírásban pongyolán fogalmaznak (tungsten core, Wolfram- karbid, stb.).
A keményfém fő anyagai a wolfram karbid és többnyire a kobalt. A különböző gyártók (régebben titkos receptként őrizték a többi összetevőt), amivel a kész keményfém tulajdonságait hangolták a felhasználás követelményeihez.
A köznyelvben elterjedt Vidia, wolfram-karbid, stb., mind keményfémet jelentenek.
Ezek közül a Vidia egy keményfém márkanév volt és az evvel szerelt szerszámok neve terjedt el, főleg a forgácsoló szakik jóvoltából. A név „dia” része nem gyémántra utal (csak közvetve), hanem húzógyűrűt jelent. A nyugati szakzsargonban neveztek minden húzógyűrűt „dia-nak” és ez a név származik a gyémántból.
Tudomásom szerint csak 20 mm feletti lövedékek kaphattak valódi „keményfém” magot, alatta csak edzett acélmag volt járatos. Természetesen előfordulhattak kivételek, de azok nem rontják a statisztikai tendenciákat.
A páncéltörő gránátokat szedem még egy kicsit sorba (időrendbe is).
1. Hegyes lövedék (orrésze ogiva). Hegyes lövedék lágy acél süveggel és „szélsüveggel” (úgynevezett, Makarov-süveg, lágyforrasztással egyesítve). A korszerűbb típusoknál dinamikus késleltetésű fenékgyújtó, csak átütés után robbantja a gránát töltetét, ha van ilyen benne.
2. Zúzódó fejű lövedék „szélsüveggel”. A gránát orrésze „tompa”, egy kör alakú él egy része mar bele a ferde páncélba becsapódáskor és csökkenti a lecsúszás esélyét. Az átütés első harmadában a gránát eleje egy kúpszerű felületet hagyva „zúzódik” és a gránát immár „hegyes lövedékként” fejezi be az átütést. Különösen orosz gránátokon figyelhető meg jól, az orrész közelében látható beszúrás(ok), ami(k) a zúzódási felület kialakulását szabályozza.
3. Űrméret alatti lövedékek. A nagy kezdősebesség miatt könnyűfém gránáttestben van elhelyezve az átütést végző „keményfém” mag. Itt a keményfém kedvező mechanikai tulajdonságai csak „ajándék előny” és a nagy sűrűsége a fő követelmény.
Ezt bizonyítja a modern testvére, amiben a mag „szegényített” uránból készül.
Az űrméreten aluli gránátoknál a könnyűfém testnek, csak kilövésnél van funkciója és a továbbiakban csak „felesleges kolonc”.
Már a II. Vh.-ban voltak próbálkozások a „leváló köpenyes”, űrméret alatti páncéltörő gránátra. Mai modern változata, a leváló köpenyes nyíllövedék Ezt a gránátot már a sima, huzagolás-mentes lövegcsőhöz gyártották (nem szereti az erőteljes pörgetést a komulatív töltetű gránátokhoz hasonlóan).
4. Komulatív lövedékek. Ez a hatás mechanizmus csak a céltárgyhoz viszonyítva álló illetve csak lassan közelítő esetben optimális. Már a kézi rakétákban is „0” késleltetésű piezó gyújtókat kellett alkalmazni. Nagyon fontos a komulatív sugár fókuszban tartása!
A huzagolt lövegekhez kialakított kumulatív működésű gránátok tehát egy bonyolult kompromisszum eredményei. Hogy még is alkalmazták, azt a járulékos előnyökkel lehet magyarázni a hátrányaival szemben:
Kevesebb és silány minőségű acélból lehetett gyártani.
A könnyű gránát kevesebb vetőtöltetet igényelt és kímélte a lövegcsövet.
Járulékos repeszhatása ellenséges élőerőt sebzett.
Átütés nélkül nagyobb sérülést okozott a technikán, fentebb felsorolt gránátoktól.
Ferde felületről „lepattanásnál” is történhetett átütés.
Tehát szerény képességei és azok, kötényezéssel történő további mérséklése ellenére is alkalmazásra került „univerzális” gránátként (pl. városi környezetben, „utcai harc”).

Boldog ünnepeket kívánok!
Csaba

Az érthetőség kedvéért. A fejcsavar elhelyezkedése.

-Repesz grt esetén:

http://postimage.org/image/rwpcqm6t7/

-Kumulatív grt esetén:

http://postimage.org/image/6dlxbl2tz/

Ááh, tényleg! :D

A vezető gyűrű teljesen jó helyen van.
A képen fejjel lefele van a test és azért vannak fent a gyűrűk.
Ez a normál pozíciója: http://postimage.org/image/kheznybkh/
Üdv!

Talán háború utáni, de a vezetőgyűrű helye igen fura, lehet hogy valami korai darab?

Erre már én is gondoltam. Nem lehet ,hogy háború után?

Csak tipp, de nem lehet 77/28 srapnel lövedék?

Szerintem ez nem háborús darab.

atapata! Nem rossz indulatból, de amit írtál, számomra egy nagy, értelmezhetetlen kutyulmány. Lehet, velem van a baj, de nem tudom a mondandód kibogozni és értelmezni sem.
„Megcsiszolták nemrégiben? Ennek ellentmond a réz részeken látszó horpadások mélyén és a körbefutó beszúrások sarkos árkában sem látszik patinának a maradványa sem.”
-A drótkorong csak a felületen dolgozik, ezért nyugodtan benne lehetnek a horpadások. Ez nem kizáró ok.
„Ha savazva lenne ,az opálos rózsaszínes árnyalatot okoz rézen.”
-A fent említett módszer,kb másfél perc alatt tűnteti el az elszíneződést.
„Többen felvetették már a vezetőgyűrűk helyét , hogy nagyon elől van.”
-A tömítő gyűrűk teljesen normálisan,a bevett kialakítási módszer szerint vannak elhelyezve
„Elől bizony,ha az a lövedék eleje,persze ha az a hátsó fele és ott van lezárva egy menetes dugóval”
-Itt van egy kis képzavar: A gyűrűkhöz közelebb eső rész a fenék. A távolabb eső az ogivál ill, orr rész.
Láthatóan nem egy első világháborús darabról van szó, amin egyes tipusok esetén a korai fejlesztések idején, mindkét végén alkalmazatk gyűrűket.
„Elől bizony,ha az a lövedék eleje,persze ha az a hátsó fele és ott van lezárva egy menetes dugóval. Eltakarva a robbanó anyagba ágyazott keményfém (vídia) magot ,kiegészítve egy hátsó gyújtóval. Akkor már helyben vagyunk mint Gyöngyös amikor hatszor leégett.”
-Hát ez végképp értelmezhetetlen. Valami dereng, mintha a Wolfram carbidról (tungsten core) magról akarnál írni, de az még köszönő viszonyban sincs a vidiával, ami bár nagyon kemény anyag (vidia-vie diamant-mint a gyémánt), de roppant törékeny. . Ilyen tulajdonsággal viszont teljesen alkalmatlan egy áthatoló mag gyártására, hiszen csapódáskor elporladna. Magot pedig robbanóanyagba nem ágyaznak, maximum egy egész vékony csúszóréteg közé.
„A másik végén egy megfelelő tapadó szerkentyű,ólom vagy más könnyen deformálódó szerkezet adja a lövedék elejét akár ráfordulva is a ferde szögben becsapódó fém felületre. A másik végén tágulni látszik a furat ami segítheti a kumulatív hatást mi segíti a páncél megolvadását és akkor a robbanástól előre vágódó keményfém befejezi a véső rombolást”
-Na ezzel aztán végképp nem tudok mit kezdeni. Felteszem a „ráfordulás” alatt a páncéltörő süveget érted. A pct lövedék sajátja az első tömör rész. Ez végzi az áthatolást. Amint a fotón is látod,itt szó sincs tömör részről.(mivel a MENETES RÉSZ AZ ORR RÉSZ)
Aztán jön a „kumulatív hatás”, majd a Keményfém mag. Na ennél a pontnál jutottam el az agyi érkatasztrófa közeli állapotba. Most leírtál egy olyan turmixot, amiben három, teljesen eltérő gránát típust kevertél össze.
-Magvas
-Kumulatív
-páncéltörő
Ekkora zagyvaságot még életemben nem olvastam.
-Kérdezz konkrétat, ha érdekel a téma, vagy szerezz ismereteket, különben az ilyen írásokkal csak magadnak teszel rosszat.

Nemrég savval és drótkefével mentem át rajta azért ilyen.

Kedves atapata!
A készülék fejjel lefelé van. A vezgyűrűről akár bronzkefével is eltávolítható az oxid illetve maratás után az "opál".
Robbanóanyagban keményfém mag nem jellemző és ezek kombinálva kumulatív béléssel szintén nem. Fizikailag sem megoldható bár a 43M LŐTAK valami hasonló ahoz amit felvetettél.
Sokminden le lett írva alább, tanulmányozd és válaszokat kapsz a kérdéseid nagy részére!

Régóta követem a témát ,eszembe is jutott számtalan kérdés de nem írtam le .
Egy azonban nem hagy nyugodni: A vezetőgyűrű miért nem oxidált ,az eltelt évtizedek alatt már gesztenyebarna patinának kéne lenni rajta.

Megcsiszolták nemrégiben? Ennek ellentmond a réz részeken látszó horpadások mélyén és a körbefutó beszúrások sarkos árkában sem látszik patinának a maradványa sem.

Ha savazva lenne ,az opálos rózsaszínes árnyalatot okoz rézen.

Többen felvetették már a vezetőgyűrűk helyét , hogy nagyon elől van.

Elől bizony,ha az a lövedék eleje,persze ha az a hátsó fele és ott van lezárva egy menetes dugóval. Eltakarva a robbanó anyagba ágyazott keményfém (vídia) magot ,kiegészítve egy hátsó gyújtóval. Akkor már helyben vagyunk mint Gyöngyös amikor hatszor leégett.
A másik végén egy megfelelő tapadó szerkentyű,ólom vagy más könnyen deformálódó szerkezet adja a lövedék elejét akár ráfordulva is a ferde szögben becsapódó fém felületre. A másik végén tágulni látszik a furat ami segítheti a kumulatív hatást mi segíti a páncél megolvadását és akkor a robbanástól előre vágódó keményfém befejezi a véső rombolást.? ?

A fentieket csak kérdezem mert az ilyen nehéz vasakhoz nem igazán vonzódom de nem is értek hozzá.

u.i.: A hátsó vége azért is lehet kúpos mert mozsárrá akarták alakítani és a vastag részét esztétikai okokból esztergával elvékonyították,talán akkor csiszolták meg és a hornyokat is akkor mélyítették meg ezért nem oxidosak?

Köszönöm :) Így már tudja valaki hogy milyen lövedék lehet ?

Ez az. Tudsz te, ha akarsz! :)

Na megmértem tolómérővel több helyen is. Itt vannak a képen a mérések.

http://postimage.org/image/4tfe70wy1/

"Mennyivel egyszerűbb lenne a dolog ha szereznél egy tolómérőt és megmérnéd a vez.gyűrű feletti részt."

Na igen ez lett volna a legnyilvánvalóbb,leghelyesebb módszer, de mikor az átmérő helyett a kerület lett megadva, már akkor sejthető volt, hogy a képtulaj tagtárs nincs képben ezeket a dolgokat illetően és nem is rendelkezik tolómérővel, de most már legalább tisztában van a meghatározás alapjával.
-Ha nincs tolómérő, akkor egy nagyon fapados és nem túl pontos módszerrel legalább megközelítő értéket kaphatsz egy erősebb drót "U" alakba hajtásával, amit addig hajtasz össze és közelítesz lépésenként a palásthoz, ameddig nem érinti a test ominózus részét. Ezután az asztalra helyezett vonalzóra teszed és a nullponttól mérve megkapod az értéket.

Kedves Csaba!
Örülök, hogy segíthettem! :)
Üdv:
König

Rendszerhiba miatt jelent meg kétszer a hozzászólásom. Mentés gombra kattintva valamilyen szerver honlapja jött be.
Törölni nem tudtam, csak erre a szövegre javítani.

Kedves König!
Köszi.
Eloszlattad a homályt.
Különösen meggyőző a honlapunk védelméről közölt mondandód.
Valóban könnyebb leírni a tényt, mint fotón bemutatni. Ez utóbbival egyébként is sok gondja van a tagságnak, pedig elég sok oktatás történt a rossz fotókkal kapcsolatban.
Remélem sokan elolvassák eszmecserénket!

Üdv.
Csaba

Kedves Csaba!
Gondolom "nyilvánvaló esetként" nem jelen példát hozod fel, itt ugyanis a mellékelt kép alapján egy ismeretlen, rosszul mért lövedéknél nem volt 100%-ban megállapítható (simán félig lehetne a test alsóbb része robbanóanyaggal, lehetne benne alul valami éles gyújtószerkezet, stb.) ezért kérjük minden vitára okot adható esetben a kép feltöltőjének nyilatkozatát. Ezzel egyrészt a Honlapot is védi (nem mutatja a TV élesként azt, amire oda van írva, hogy nem az) másrészt magát is védi, hiszen feleslegesen nem mennek hozzá kutyákkal robbmanóanyagot keresve házkutatni a felelős szervek.

Üdv:
König

Kedves Hansy!

Szeretnék kapni egy logikus magyarázatot, hogy miért kell feltüntetni, nyilvánvaló esetekben is, a hatástalanságot bizonygató szövegeket?
Természetesen logikusnak tartom a nyilatkozatot, ha a fotó alapján nem állapítható meg a hatástalanság. Az lenne a nyilatkozat célja, hogy alapos óvatosságra késztesse a vélhető tulajdonost?

Üdv.
Csaba

Mennyivel egyszerűbb lenne a dolog ha szereznél egy tolómérőt és megmérnéd a vez.gyűrű feletti részt.

Rendben megnézem.

Akkor javaslom tisztítsd ki a belsejét. Pl öntsd fel 1-2 napra 20%-os ecettel színültig, ha nincs erősebb anyagod, mert Pl a 75-ös Igr-18 esetén belülre, a belső palástra is ütöttek jelölést. Lehet ezen is.

Átnéztem,de se hol sincs nyoma beütőnek.

Egyébként a WK2-n van egy ugyanilyennek kinéző lövedék egy 75-ös légv. Skoda mellé rakva. Ha jól emlékszem ott sem sikerült beazonosítani. Érdemes lenne nagyítóval átnézni, hátha mégis találsz valami beütőt bár kicsi az esély rá, hogy ha találsz is az "beszédes" legyen.

A képen látható lyuk a gyújtó vagy a szájcsavar rögzítésére szolgáló hernyócsavart relytette.

Itt a kép amin talpra van állítva, meg vannak rajta lyukak is de gondolom azokat akkor fúrták rá mikor hatástalanították.
http://postimage.org/image/kheznybkh/
http://postimage.org/image/ty9zepzr3/

Nem süveg hiányzik erről, hanem szájcsavar. Ahogy számtalan repesz grt esetén. pl a 152-es szovjet, vagy akár a magyar/német 10 és 10.5-ös és stb repeszek esetén is. A gránát ergonómiájának megfelelően kialakított kúpos csavarba rögzült a gyújtó. Ez a bevett kialakítási trend, ahogy kumulatív típusok esetén is a szerelhetőség érdekében tervezték, a töltet és a cső ill. tölcsér behelyezésének szüksége miatt.

Beütő nincs rajta sehol. Holnap rakok fel még képeket.