Köszönöm az infót!
Az írásjelek senkinek sem mondanak semmit pedig komoly szakértők (távol-keleti nyelvek) is időt szántak rá .
A gyártásnál felhasznált forraszanyag: ezüst.
Hogy ez a tény jelent-e valamit nem tudom.

Sziasztok!

A mai Kína területén található Belső-Mongólia nagyobb része. (Inner-Mongolia)
1939-1945 között egy "önálló" állam: Mengjiang vagy Mengkuo vagy Mengkukuo
A harmincas években a német, orosz és japán titkosszolgálatok paradicsoma.
Tehát a kard Mongólia területén került elő, ami nem zárja ki annak eredetiségét.

Tisztelt Khai tagtárs!

Igen még mindig aktuális a téma, részemről legalábbis biztossan!

Köszönöm a hozzászólásod, az írásjelekről van valami elképzelésed?

A mongóliába kerüléssel kapcsolatos elképzelésed is érdekel itt vagy privátban ha úgy gondolod.

Üdv: PancsHerr

A megjegyzésben szereplő egyes pontot kéretik figyelembe venni! :)

Egyébként ha eredeti lenne és a leszármazottak egyértelműen bizonyítani tudnák azt, hogy az ősüké volt vihetnék is.

Eredeti vagy sem, nagyon szép kard. Bár nem vagyok szakértő, én csak annyit tudok hozzáfűzni, hogy a háború előtt készült kardokat, amelyek családhoz köthetőek, az eredeti tulajdonosuk leszármazottjai visszavásárolják. Én semmiféleképpen nem tartanék meg eredeti szamuráj kardot, visszajuttatnám a családjához személyesen (amennyiben ez lehetséges), csak az utamat finanszírozzák :D Én is örülnék neki, ha megkaphatnám dédapám személyes tárgyait... :)

Üdvözletem!

Nem tudom, hogy aktuális-e még a kard azonosítása - és csak véletlenül botlottam bele a google-ön keresztül ebbe a post-ba - de nem minden "japán"-nak kinéző kardot készítetek Japánban. A "nihonto" kardforma ismeretes volt még Koreában is, valamint Ezo szigetén (mai Hokkaido) az ainuk körében.
Ezeken a helyeken a kard teljesen más koshirae-vel volt szerelve.
Megkönnyítheti az azonosítást azoka a közölt tények, hogy a kard Mongóliából került hazánkba, valamint a második világháború korszákához köthető.
Ezért szerintem nem másról van szó, mint egy olyan kardról, ami Korea Japán megszállása (1910-1945) alatt érhette el jelenlegi megjelenési formáját.
A penge vagy koreai gyártmány, vagy japán.
A kard tsuba-ja mindenesetre japán mintát követ, de ez nem jelent semmit.
Hogy miként került Mongóliába, arra kettő tippem volna...de ezek most nem fontosak.
A kézzel történő kovácsolás és kimunkálás szépen látszik a kardon.
Valószínűleg egyedi darab, én nem gondolnám hamisítványnak, mindinkább csak egy hányatott sorsú, de eredeti kardnak.
Remélem segítettem.

PancsHerr, és kedves mindenki!

Köszönöm a kedves szavakat! PancsHerr hidd el sajnálom! Én a diplomaosztómra
szerettem volna egy altiszti kardot. A diplomamunkámban a japán hadigazdaság
fejlődéséről írtam még anno ezért úgy gondoltam passzolna hozzá. Ki is néztem
magamnak interneten pár darabot de sajnos ami árban elfogadható lett volna az
az esetek 99% -ban másolatnak bizonyult. Én is elég csalódott voltam akkor.
Most éppen azon vagyok, hogy legyen egy eredetim. Elég sokat kell utána járni
de bízom benne, hogy hamarosan sikerül szereznem.
Örülök, hogy tudtam segíteni! Japán témában máskor is nagyon szívesen! :)

üdv: sZ

U.i.: Természetesen élőben is szívesen megnézném, a saskával együtt illetve jó volna
elmenni a "roncsos iszogatós" összejövetelre. Azt se tudom már mikor voltam utoljára.
Biztos nem tegnap volt...:D Hátha jövőre sikerül!

Szak-ura:
Harag???
Az volt a cél, hogy hozzáértő emberek véleményezzék a kardot. Ez megtörtént. Az ,hogy az eredmény nem esik egybe a mi elképzelésünkkel az kissé elkeserítő de ezért nem lehet haragudni.
Egyébként a hárítóvas mindkét oldalán vannak az általad is említett alátétek.
Őszintén megvallva szívesen megmutatnám neked élőben is ezt a kardot és a saskát is...
Mivel a kardok nem tartoznak az érdeklődési területemhez sok új információt kaptam a hozzászólásaidnak hála. Köszönöm!

Sziasztok!

Ámulok-bámulok! Remélem, tisztázódik a kérdés.
Csak egy ötlet: nem elképzelhető, hogy mongol katonai eredetű?

73!

Miklós

Öröm olvasni a hozzászólásaidat Szak-ura! Nagyon érdekes dolgokat írtál! Köszi!

Kedves PancsHerr!

Sajnos nekem az a véleményem, hogy ez egy másolat.
A díszítés bár valóban kézi munka, a japánok az eredeti
kardnál ennél sokkal de sokkal messzebb elmentek.
A háború vége fele amikor már nem igen volt anyag illetve
idő akkor már inkább mellőzték a díszítést, minthogy valami
kevésbé díszessel pótolják az igazit. Nekem először is az
írás a pengén nem tetszett. Mondom az nem japán írás! Még arra gondoltam,
hogy hátha megbuherálták, vagy pótolták az alkatrészeket de a többi képet
elnézve egyre inkább tűnik, úgy hogy ez egy másolat. A hárítógyűrű öntése is
olyan elnagyolt. De hogy lásd nem csak a levegőbe beszélek itt van néhány link:

Ezen a hárítógyűrű "tsuba" (cuba) különböző változatait láthatod, illetve a markolat és
egyéb díszítéseket:

http://www.k3.dion.ne.jp/~j-gunto/gunto_003.htm

Itt láthatod, hogy a "tsuba" illetve a markolat, valamint a penge közé is több "alátét"
úgynevezett "seppa" kerül.

Fölül az oldalon ott vannak az egyes linkek. A háború végi a "3-as típusú"-t ha megnézed egyszerűbb de mégis finoman elkészített darab. (Ez az altiszti kardokról már nem mondható el azok tényleg igen gyatrán néznek ki olykor olykor.)
Továbbá ha lent tovább léptetsz a jobb alsó sarokban láthatod a különböző hüvelyeket, a régebbi típusoktól egészen a háború végi egyszerűkig.

Utolsónak talán a pengét lehetne megnézni de mondom nekem az az írás nagyon szúrja a szemem. A lényeges infó általában a markolati részen kell, hogy legyen. Ott vannak valami jelek, vagy beütések? Eleve az milyen?

Most így ennyit tudtam "segíteni".

Remélem nincs harag!

üdv: sZ

U.i.:Persze ez csak az én véleményem, én így látom a dolgot!

További képek:
http://s5.postimage.org/46az6x6s7/katana22_004.jpg
http://s5.postimage.org/7efgjyt1z/katana22_005.jpg
http://s5.postimage.org/n16pxc6tz/katana22_006.jpg
http://s5.postimage.org/fzddovslz/katana22_007.jpg
http://s5.postimage.org/dw2yh7st3/katana22_008.jpg
http://s5.postimage.org/jlxfq4k2f/katana22_002.jpg

PancsHerr!

Tudnál esetleg még képeket belinkelni? A markolat végén lévő
díszbojt tartót is szívesen megnézném közelebbről!

üdv: sZ

Én ismét csak annyit szólnék hozzá, hogy a kardnak, tőrnek, szuronynak hüvelye van. Tokja meg a szemüvegnek, hegedűnek, stb...
Ugye milyen szép a magyar nyelv?

Szak-ura : Köszönet Neked!
Biztosító pöcök nincs és nem is volt rajta.
A markolat fa részét egy darab fa pöcök rögzítette tökéletesen amely kivétele után a rész könnyedén lecsúszott.
Nekem laikusnak túl aprólékos,precíz munkának tűnik egy vásári utánzathoz. Persze lehet,hogy tévedek.

Még a "családi" kardokhoz annyit, hogy civil szolgálatos
egyedek is a saját kardjaikat "vonultatták be" így azoknak
megmaradt az eredeti markolata, illetve díszítménye.
Egyik ismerősöm egyik nap odajött, hozzám, hogy otthon
pakolászott és talált egy guntou-t. Mondom mégis mifélét?
Nem tudta pontosan megmagyarázni ezért neten mutattam neki
egy pár képet de egyik sem hasonlított rá.
Másnapra csinált róla képet és akkor derült ki, hogy az is
egy Edo korabeli (1605-1867 ha jól emlékszem) katana volt.
Az ő kardja vászonborítású fa hüvelyben volt, ugyanilyen egykarikás
felfüggesztővel. a markolathoz egy patentos bőrnyelvet erősítettek,
hogy a penge ne csússzon ki a hüvelyből váratlanul. Ezen kívül, mind
a markolat mind a hárítógyűrű eredetiben megmaradt.

Sziasztok!

Először is a japán tiszti illetve altiszti kardokat "Guntou" (guntó) (軍刀, katonai-kard)
nak hívják. A szamuráj kardoknak négy alap típusa van béke idején a hétköznapokban hordtak hosszú "katanát" és közepesen hosszú "wakizashit". Ezek mind élükkel felfele voltak az övbe tűzve arra az esetre, hogy ha hirtelen támadás érné őket már a kard rántásakor ártalmatlanná tudják tenni az ellenfelüket. Azért volt náluk két kard, mert a szűk japán házakban könnyebb volt a rövidebb wakizashival hadakozni mint a hosszabb katanával.
Csata idején hosszú "tachi" (tacsi) kardot és "tantou"-t (tantót) vittek magukkal. A tantó a wakizashinál rövidebb, tőr. Sokakban él az a kép, hogy a tanó a "harakiri"-nél (vagy más néven seppuku (szeppuku) játszott fő szerepet ám ez nem teljesen igaz. Sokkal inkább a kézitusában, az ellenfél páncélja alá történő beszúrásra, illetve vágásra volt használatos. A tachihoz még annyit egészítenék ki, hogy ez a páncélhoz éllel lefelé volt rögzítve, hiszen a csatatéren nem ér váratlan támadás, illetve a kardot már jóval előre kivonták a hüvelyből. A tachi pengéje legtöbbször ívesebb a katana pengéjénél (úgy tudom azért mert a csatatéren előszeretettel ejtettek trófeákat, vagyis az ellenség fejét (namakubi) amit íveltebb pengével könnyebb volt lenyesni.)Így ezeket a guntoukat inkább nevezném tachinak mint katanának. Ezért is van az, hogy ennek az éle is lefele néz.

A tiszti darabok valóban finoman megmunkált, olykor olykor régi családi pengét rejtett a "modernebb" markolat és hüvely alatt. Ezek kiderítésére a markolatot (amit egy bambusz pöcök tart) le kéne venni róla.
A képen látható írásjelek számomra értelmezhetetlenek. Nem hasonlítanak Kínai írásjelekre sem pedig japánra (a japán írás ugye vegyítve használ kínai írásjeleket, és kétféle szótagírást).
Másik, hogy ezeket a katonai kardokat ellátták egyfajta rögzítő pöcökkel, úgy mint például, a repülős dísztőrön, hogy még véletlenül se csússzon ki a hüvelyből akkor amikor nem kell. Érdekelne van-e rajta ilyen kioldó, vagy esetleg a helye?

Mind a tokon, mind a markolaton van ez a bőr védőhuzat ha lehetne esetleg a markolatról érdemes lenne eltávolítani, érdekelne alatta milyen.

Kicsit hosszúra nyúlt a mondókám ezért összefoglalom:

Először is kéne több kép, a hárítógyűrűről (vagy markolatvédő), a markolatról borítás nélkül. Illetve a pengének az éléről is.

Sajnos az az igazság, hogy ezeket (akárcsak az orosz saskát) a kínaiak előszeretettel koppintják. Köztük az altisztit is aminek valóban alumíniumból volt a markolata, és egyszerűbb kivitel volt amit gyárban gyártottak(!). Ugyanolyan arzenál jelzések voltak rajta mint az arisaka szuronyokon. A háború vége fele már a tiszti kardok egy része is gyárban készült (amennyire én tudom). Ezek rendkívül egyszerű már szinte minden pompát mellőző darabok voltak.

Még annyit, hogy ez a darab a szárazföldi erők (rikugun) kardjára hasonlít.
A haditengerészeté (kaigun) némely részletében eltér.

Az én véleményem az, hogy ez egy másolat de természetesen a tévedés jogát fenntartom!

üdv: sZ

A katana tokja és felfüggesztése olyan mint az enyémen. Íme: http://t0.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcSI2fR4t6JaRLKvvLbh6XVMs-5S2eGex...
A szamurájok hordták éllel felfelé a kardot. Így a hüvelyből való kihúzás és az első vágás egy mozdulatban kivitelezhető.

Sajnos a markolat alatti részen nincs jelölés, szétszedtem.
A tok és a kard minden alkatrésze eredeti nincs átalakításra utaló nyom.

Tetszik a dolog de van pár észrevételem.
Pár átalakítás tényleg van rajta. Az eredeti katana éllel felfele volt hordva gondolom ezért alakították át a hüvely felfüggesztést is.
Érdekes rajta a vércsatorna is (bár nem hiszem, hogy az utólagos).
A mesterjel általában a markolat alatti penge részen volt. Szétszedted azt is?

Nagyon sok típus létezett. Valóban vittek magukkal saját kardokat a tehetősebb japán tisztek. Ezen kardok némelyikének markolatát megkurtították,hogy alkalmas legyen a hadi szolgálatra. Ezen fegyverek komoly értéket képviseltek és képviselnek ma is. Legtöbb esetben a markolaton volt feltüntetve ki ,mikor és hol készítette (nem gyártotta) a kardot. Érdekes,hogy nekem a pengében van a jobb és bal felén jelölés . Bár ez lehet utólagos is.
A mi kardunk tokja fából van és hihetetlen preciz az illesztés. Nem lötyög ,nem szorul, könnyen kihúzható a kard de ki nem esik akkor sem ha fejjel lefelé tartva rázom. / kipróbáltam :) /

Az altiszti változat ha jól tudom alumínium markolattal készült, egyébként a japán tisztek saját kardjaikat is viselhették amik között nem volt ritka a több száz éves katana is.

Néhány információ ami lemaradt:
Teljes hossza: 96 cm
Penge hossza: 70 cm
A markolat bőr borítását összefogó zsinór természetesen nem eredeti, eredetileg egy vékony bőr vagy ín szalag volt rajta, de az sok évvel ezelőtt elporladt.